Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1985. FEBRUAR 16., SZOMBAT A változások részeseiként Kezünk nyomát viseli városunk Változások tanúi és részesei vagyunk mindannyian, ha nem is tudatosul bennünk mindig pontosan viszo­nyunk a környezetünkkel, amelyet folyton formálunk. Városunk legújabb kori évgyűrűi jól kitapinthatok. Ar­culatának friss vonásait mi munkáltuk ki, éppen ezért elfogultak vagyunk — és lehetünk — vele szemben. Joggal vagyunk büszkék arra, amit kedvünkre és si­keresen felépítettünk, s joggal vagyunk elégedetlenek, ha arra gondolunk, mi mindent kellett volna még ten­nünk. Így van rendjén, hiszen egyúttal céljainkat is látjuk. ffllgiplásra készen Köntöscsere, EVlG-módra A fejlődés grádicsai A városépítés nemcsak lát­ványos elemekből áll. A pénz jelentős részét a közművek emésztették fel, amelyekre az urbanizáció épül. Cegléd mély fekvésű területeit a régi tava­szokon, hóolvadás idején sú­lyos belvizek veszélyeztették. Ki kellett építenünk a várost körülvevő csatornahálózatot. A Cigányszék, az Aranymeggyes- szél, a G—1-es és a G—2-es jelű elvezető rendszere bizton­ságot teremtett. Az ivóvízhá­lózat is kiépült, megújult. Mind hosszabb a szennyvizet és a csapadékvizet elvezető csatornarendszer. A következő nagy menet a lakásépítés volt. Versenyt fu­tottunk a jogos igényekkel. A tizenötezer lakóingatlanból hat-hétezer elavult. Pótlásuk­ra a lakótelepek jelen t®t­f/lmdeniitt megállta a helyét Azt mondja nekem: — Ki fogunk nevezni a vál­tóállító műhelybe igazgató­nak. Tiltakoztam rögtön: nem, nem, ezt nem vállalhatom. De csak nem tágított. — Mondok még egyet: legyél iaz ócskagyűjtő vállalat igaz­gatója. — Ennek már fele se tréfa; most aztán mitévő legyek. — Én a szakmámhoz értek a legjobban, a MÄVAG-ba szeretnék visszamenni. No, ekkor odafordult a mel­lette állóhoz: — Látod, ez az ember nem akar mindenáron fölfele menni — mondta. \\\\\\\v\\\\v.\\\v\\\ Ennek a kis szövegnek az ad­ja az érdekességét, hogy az öt­venes évek elejéről való. egyik résztvevője az MDP titkára, a másik pedig Turcsik Sán­dor albertirsai nyugdíjas, aki egyébként közéleti lendületét mind a mai napig nem veszí­tette el, a helybeli pártbizott­ság tagjaként élénk formálója a nagyközség dolgainak, és mindeki tiszteli. 1909-ben született a szom­szédos Ceglédbercelen, szülei cselédok, szolgálók. Ám atyja megjárta a vasutat is, ahol a szociáldemokrata, majd ké­sőbb a kommunista párt tagja lett. — Ügy emlékszem, többször fordult elő, hogy nem volt mit ennünk, mint ahányszor élelem került az asztalra. Többféle szakmát is kita­pasztalt. Mintakészítőnek in­dult, ám sorsának kanyargós útján a bútorasztalossággal és az öntő mesterséggel is megismerkedett. — Anyámtól ragadt rám a nyelvismeret, így aztán erede­tiben olvastam a Tőkét. Nem mondom, hogy könnyen ment, de megértettem. Képzelheti, hogy egy éhbérért dolgozó if­jú embernek mit jelentett ez a könyv. Fiatalon került elválasztha­tetk megoldást. Igaz, né­hány tucat ház áldozatul esett, de helyükön kirajzolódott a Károlyi- és a Fáy-lakótelep ezernyolcszáz lakással. Még mindig nem értük 'Utol ma­gunkat, bár a rekonstrukciós terület beépítése a vége felé jár. A Reiner Albert utca tér­ségében várnak megvalósítás­ra a tervek. Közben utak és járdák is épültek. A Széchenyi út, a Béke tér rekonstrukciója a legfrissebb eredmény. A csatornázás, útépítés majd az öregszőlőben folytatódik — a többi között —, ahol a telep­szerű, csoportos családiház­építéshez megteremtik a lehe­tőséget a következő években. Kibomlanak szépségei A teljesség igénye nélkül folytatva a számvetést, emlí­tést érdemelnek az ABC-áru- házak, a bölcsődék, óvodák, az tatlan szövetségbe a munkás- mozgalommal, ötven éve párt­tag. — A fölszabadulás után két nappal már állt a párt itt Al- bertirsán. De én még sokáig maradtam helyben, először a rendőrséghez osztottak be po­litikai munkatársnak, de főleg gazdasági feladatokkal bíztak meg, így kerültem például a repülőgépgyárba ellenőrnek. Még 1945-ben igazoltak át a fővárosi MÁVAG alapszerve­zetébe, ahol a propagandával foglalkoztam. Hogy mi volt a legjelentősebb dolog ebben az időszakban? Talán a pengő kimúlása. Egyébként épp ak­kortájt találkoztam össze a miniszter Veres Péterrel. Nem sokkal később Kádár Jánossal is. — 1949 márciusában üzene­tet kaptam, hogy menjek be a budapesti pártbizottságra. No, gondoltam, mi lesz ebből, mindenesetre egészen mást kép­zeltem, mint ami következett. Ugyanis egy jó ideig jártam az országot, s rengeteg gyűlést tartottam DÉFÖSZ-színekben. Majd a körút végeztével a Földművelési Minisztériumba hívattak, és rövidesen a Duna- vecsei Állami Gazdaság élén találtam magam. De itt aztán elővettek az ízületi bántalmak, s kértem, hogy adjanak más feladatot. 1953-ig ismét a MÄVAG-ban dolgoztam okta­tóként és a tanműhely párt- titkáraként. Akkor szóltam, hogy engedjenek el, mert haza akarok ion,ni. Cegléden a KÖZ­GÉP elődjének m'ntakészítője lettem, egyben pártvezetőségi tag. ////////////////////« A többi már röviden össze­foglalható: az ellenforradalom után Turcsik Sándor útja új­ból Pestre vitt, az EVIG-be. ahonn"-’ 1967-ben ment nyug­díjba. '33-ban a Szocialista Hazáéra érdemrenddel tüntet­ték ki. V. S. oktatás intézményei, egészség- ügyi létesítményeink, a sport hajlékai, amelyek életmódun­kat tették kényelmesebbé és korszerűbbé. A nagy építkezések mellett egyre több gondot fordítottunk középületeink rendbetételére. Igényes tervek szerint újult meg a városközpont számos intézménye, kibontva rejtett szépségeit. Eljött köztereink, utcáink ékítésének ideje. Szobrokat állítottunk fel, s újabbakat fa­ragnak, öntenek a műtermek­ben. Lakályosabbá, otthono­sabbá lesz lakóhelyünk. Csak becsülje is mindenki értéke szerint, amit megalkottunk. Közeli lehetőségek Kirajzolódnak közeli lehető­ségeink. Hamarosan ismét lesz színháztermünk, mégpedig olyan gyönyörű, hogy rá sem ismer, aki eddig csak a régit látta. Szerény, de reális ter­vek bontakoznak ki a meg­levő strandfürdő felújítására és átépítésére. A vásártér ren­dezése is sorra kerül. A köz­temető fokozatos kialakítása kegyeleti aktusainknak teremt méltó színteret. Városépítő törekvéseink köz­tudottak. A váfpsházán, rpgjd a pártszékházban sokan lát­hatták a tervrajzokat, a be­építési övezetek rendezési ter­veit. Ez a kiállítás később a nagyobb üzemekbe is eljut. Fórumokon mondhat ki-ki vé­leményt, s ajánlhatnak fel egyének és közösségek mun­kát és pénzt közös céljainkra — szépülő városunkért. Tamasi Tamás Amelyik vállalat körültekin­tően dolgozik, azt nem szédí­ti meg a tegnapi és a mai si­ker. Fél" szemmel ■ a jól bevált termékekre figyel, de a másik szeme már a piac holnapi igé­nyeit fürkészi. Egyidejűleg tervek egész sorát tartja ké­szenlétben, s azt választja ki, amelyikre éppen megrendelőt talál. Ilyen előrelátó vezetés munkálkodik az ÉVIG ceglédi kisgépgyárában is, ahol Tankó Zoltán igazgatóval beszélget­tünk az utóbbi évek sikeres termékszerkezet-váltásáról. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a gyártmánykorszerűsítés keretében jelentős változáson mentek át VZA aszinkronmo­torjaik. Korábban a hagyo­mányos öntöttvasvázas kivitel­ben készültek, mint még ma is a világ legnagyobb részén. A gyár műszaki kollektívájának tervei alapján megszületett a húzott alumínium profilú mo­dell, amelyet az utóbbi évek­ben sikerrel gyártanak. A köntösváltással együtt a moto­rokat is áttervezték; korszerű, hőkezelt lemezeket építettek be. Ezzel a megoldással sike­rült megtartani már-már el­pártolt tőkés vevőiket, s 1984- ben 65 millió forintnyi motort adtak el kemény valutáért. Az idén összesen 140—150 millió forint értékben tudnak gyár­tani belőle, de még így sem képesek teljesen kielégíteni a hazai igényeket. A Gettys motorokat főleg a szerszámgépipar használja. Amióta Cegléden készülnek, nincs szükség tőkés importra ezekből. Az idén már 50 mil­lió forint értékben kerülnek le a szalagról. Ha devizát kelle­ne adni értük, akkor annak 80—100 millió forint körül len­ne az ára. Ebből fedezik a ha­zai keresletet. A Hajdúsági Iparművek szá­mára fejlesztettek ki motortí­pust a mosógépekhez, amely­ből évente 60 ezer darab hagy­ja el a gyárat. Most munkál­kodnak egy nagy fordulatszá­mú centrifugamotor megvaló­sításán. Ahhoz, hogy minden piacon értékesíthető, versenyképes gyártmányokat kínálhassanak, a vezetésnek pontosan kellett tudnia; honnan hová akar el­jutni. A fiatal átlagéletkorú . műszaki gárda jól képzett mérnökökből, technikusokból áll, akik tetszéssel fogadnak minden feladatot. Szívügyük­nek érzik, hogy mindig a leg­jobb megoldást találják meg. Olyan gárda kovácsolódott össze, amely a magáénak érzi a gyár gondjait és örömeit, s méltó részt vállal a feladatok­ból. EES A termékszerkezet korszerű­sítését sikerült úgy megoldani, hogy ehhez nem volt szükség jelentősebb rekonstrukcióra. Tíz-tizenkét éves gépeik lelki- ismeretes karbantartásával, némi pótlólagos beruházással még a termelés bővítésére is futotta. A ceglédi kisgépgyárnak megvannak a lehetőségei a kezdeményezésre a gyárt­mányfejlesztésben. Önálló el­képzeléseit maradéktalanul megvalósíthatja. A vezérigaz­gatóság támogatja őket, mert már számtalanszor bebizonyí­tották a gyakorlatban, hogy átgondoltan és előrelátóan cse­lekednek. A sikeres tervtelje- sítás, az eredményes export, a kitűzött nyereség elérése mind a gyári kollektíva mellett szól. Bár egy sereg újdonságot el­mondott az igazgató, még más ötletek is vannak a tarsolyuk­ban. Abonyban a térség jelentős mezőgazdasági beruházása be­fejezéséhez közeledik. Az ag­rokémiai telep létrehozására 1982-ben tíz környékbeli ter­melőszövetkezet társult a Bu­dapesti Vegyiművekkel. A gazdasági társulás célja a fo­lyékony műtrágyát előállító üzem felépítése és működteté­se; Kivitelezőnek és gesztor­nak az abonyi József Attila Termelőszövetkezetet jelölték ki. A nyolcvanmillió forintos beruházás 1983-ban kezdődött és az idén fejeződik be, vár­hatóan a nyári hónapokra. Már a munkálatok első lép­csőjében elkészült a telephez vezető iparvágány, melynek költségei — a rakodótér ki­képzésével — 25 millió forint­ba kerültek. Ehhez a MÁV fejlesztési alapjából 12,5 mil­lió forinttal járult hozzá. A vágány gyors lefektetése lé­nyeges költségmegtakarítás­hoz vezetett, hiszen jelentős mennyiségű sóder, bazalt és betonelem átrakás nélkül jut­hatott el az építkezés színhe­lyére. Az összességében százmillió forintot meghaladó összegből épülő agrokémiai telep — ha elkészül — nagymértékben növelheti a társult mezőgaz­A zöld gyep körül renoválnak A hónapok teltével egyre szebb lesz a CVSÉ születésna­pi tortája. Hiszen immár bi­zonyos, hogy a fél évszázad­dal ezelőtti világra jöttét idén ünneplő egyesületet nem csu­pán a márciusi díszgyűlés fog­ja emlékeztetni 1985-re. Ceg­lédi sportberkekben semmi szín alatt sem vádolhatják szűkmarkúsággal a MAV-ot: a városi tornacsarnok támogatá­sa után a vasutascentrum két- tészelésénél is több millió fo­rinttal bábáskodott. És ezzel még mindig nincs vége a sor­nak, mert a MÁV-mecénás ezúttal 4 millió forintot tesz a közös kalapba, mégpedig a malamtó széli CVSE-sporttelep felújítására. Mi tagadás, rá is fér már a létesítményre némi javítgatás. Bár az 1936-os keltezésű lelá­tót tavaly fémborítással lát­ják el; piros-fehér egyesületi színekkel való bemázolása, a padok reparálása, festése, lej­jebb meg az öltözőik, zuhanyo­zóhelyiségek felújítása és bő­vítése ad épp elég munkát. Nem is beszélve a sínek felőli sarkot betöltő Liptoi-ház kö­rüli teendőkről. Az 1929-ben készült, öltözőnek, gondnoki Lesz tanterem a körzetben is Cegléd és környéke apró néppel, óvodásokból iskolások­ká cseperedett csemetékkel szép "számban gyarapodott _az utóbbi esztendőkben. A felsőbb szervek anyagi juttatásával és a lakosság megértő támogatá­sával — amely pénzben és kétkezi munkában egyaránt megnyilvánult — Cegléden és a körzetben számos iskola bő­vült. A korszerűsödés eredmé­nyeit hosszan lehetne sorolni, hiszen sok minden történt az utóbbi esztendőkben. Cegléd korábban a bölcsőde- és az óvodaépítésben jeleskedett, majd az iskolák következtek. A Mészáros Lőrinc Általános Iskola jelentős társadalmi ösz- szefogással négy új tanterem­mel és tornahelyiséggel gya­rapodott. A Táncsics iskola öreg épületében az olajos pad­lót korszerű burkolat váltotta fel, ugyancsak önzetlen köz­reműködők segítőkészsége ré­vén. A Malom tér dísze a piros iskola, amelynek 180 szemé­lyes, melegítőkonyhás étterme is van. A városi tornacsarnok délelőttönként szinte órarend szerint ad helyet sportolásra azoknak az iskolai osztályok­nak, amelyeknek nincs torna­termük. A jövő kilátásait jelzi a Hold utcában bővülő szak­munkásképző, amelyhez há­romezer adagos konyha is épül. A kisegítő iskolát diák­otthonával az idén adják át rendeltetésének. dasági nagyüzemek növény- termesztésének jövedelmezősé­gét. Ötvenezer hektár földte­rületre elegendő folyékony műtrágyát készíthet. A külföl­di és a hazai tapasztalatok szerint közepes csapadék- mennyiség esetén ez a tech­nológia 10—15 százalékkal nö­veli a hozamot. Előnye, hogy egyenletesen szórható szét és a hatóanyag tág határok kö­zött változtatható. Különböző herbicidekkel és talajkondí- cionálókkal kombinálható, a növény igényének megfelelő mélységbe juttatható, és a munkavégzés időpontja tetszés szerint választható meg. Jelentős megtakarításhoz vezethet a telep üzembe he­lyezése, mivel a termelőszö­vetkezetek Cegléd, Nagykőrös és Abony vasútállomásáról el­szállítva eddig a hagyományos módon tárolták a műtrágyát, és ebből nem csekély veszte­ség származott, csökkent a ha­tóanyaga, talajba juttatása több fázisban történt. Mind­ezek egyszerűbb és korszerűbb megoldása költségcsökkentést jelent, továbbá a környezet- szennyezés lehetősége is mér­séklődik. Gy. F. lakásnak, büfének használt épület bizony elaggott, s idő­közben életveszélyessé is vált. Nem véletlen, hogy tetőtől tal­pig minden porcikáját gyógyí­tani kívánják, előbb bontják, majd jellegéhez teljesen hűen megint felépítik. Végül is több­féle célra alkalmas házikót nyer az egyesület: a telepen dolgozók öltözőt és tisztálkodó­helyiségeket, a hét végi sport- rajongók modern büfét, a ver­senyzők klubot, a városba lá­togató sportolók pedig kényel­mes szállást kapnak. Az idei vasutastervek azon­ban az említett 4 millió forin­tot is meghaladják. Persze itt már a társadalmi összefogás veszi át a vezető szerepet. Másként nem is készülhetne el a városi súlyemelő-kollé­gium 220 négyzetméter alapte­rületű edzőterme (elsősorban a Bem József Ipari Szakmun­kásképzőé az érdem), valamint a tavaszra ígért négy darab salakos teniszpálya. És nem teljesülhetnének a környezet­szépítő, parkosítási tervek sem. —ga ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Már tavaszit exportálnak Az 19S3-as évhez képest emelkedett tavaly a tőkés piacon ér­tékesített termékek száma a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyá­rában. Az idén is szeretnének a gyáriak helytállni, népgazda- ságilag is fontos feladataiknak eleget tenni. Képünkön a 249-cs szalag Április 4. szocialista brigádja tőkés exportra tavaszi női ruhákat varr. Apáti-Téth Sándor felvétele Given éve a mozgalomban Ma is közéleti ember T. T. E. K. Összefogtak a tsz-ek Tudományos talajtáplálás A K1ÁV mint mecénás Pénz a közös kalapban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents