Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
Megpályázzák a kiváló címet iunkásgplés a nyomdában A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1985. FEBRUÁR 13., SZERDA Összefogással könnyebb A parlag helyén virágzó kertek A napokban munkásgyűlést tartottak a Pest megyei Nyomda Vállalat Dózsa György úti központjában. Jónás Elemér, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az üzem dolgozóit, majd Nagy Sándor igazgató tartott beszámolót az 1984. évi vállalati gazdálkodásról és az 1935. évi tervekről. Dinamikus volt a fejlődés a váci és a ceglédi nyomdákban. A 28 millió forintos árbevételi tervet 31 millióra teljesítették. A túlteljesítést elősegítette a szervező munka a, fel- szabadulás 40. évfordulójára és a XIII. pártkongresz- szus tiszteletére tett mun- kaverseny-vállalások teljesítése és a piackutatás során belépett új megrendelők részére készült, jelentős mennyiségű nyomtatvány előállítása. 373 tonna nyomtatványt készítettek, 10 tonnával többet, mint az előző esztendőben. A létszám egy dolgozóval volt nagyobb az előző évinél; változó tlanul magas volt a ki- és belépők száma, ami időnként akadályozta a folyamatos termelést. A dolgozók bérszínvonala hat százalékkal növekedett s a keresetnövekedés a többet vállaló, jobban dolgozóknál mutatkozott meg elsősorban. A nyomda nyeresége is dinamikusan növekedett. Ez lehetővé teszi átlagosan hat és fél napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetését, a kiváló dolgozók és a törzsgár- datagok megjutal mazását, la- káskölcsönalap képzését. A Kellemes hangulatú találkozó színhelye volt az Építőművészek Szövetségének székháza. Egykori munkatársak adtak egymásnak randevút, olyanok, akik negyedszázaddal ezelőtt egyazon a helyen dolgoz-, tak; a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztályán. A történet kezdete az ötvenes évekre nyúlik vissza, amikor is létezett egy Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, s ugyanilyen elnevezéssel a tanácsi hivatalokban osztályok látták el a településfejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, majd a tanácsokon az építési és közlekedési osztályok létrejöttével 1975. február 16-án nevezték ki a Pest megyei Tanács illetékes osztályvezetőjévé Otz Lo- rándot. Két helyettesével, Ra- dovits Józseffel és Hámor Ferenccel kezdte meg a munkát. Újjáépítés volt ez a javából, hiszen az ellenforradalom teljesen szétzilálta a megye iparát, közlekedését. Méghogy szétzilálta! A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jogelődjénél, a Vízmű és Kútkarbantartó Vállalatnál megjelent a régi tulajdonos, gondolván, hogy eljött az a nap, mikor visszaveheti egykori cégét. — Aztán lecsendesült az öreg Bázler Béla — meséli Ra- dovits József. — Ott maradt a vízműnél, sőt onnan is ment nyugdíjba mint művezető. Az ilyen emlékek már valóban a múltat idézik, ma máf sokaknak csak történelem ez: történelem, ami a találkozón részt vevők életének része volt. S míg mindenki elbeszélte az elválás óta eltelt idő eseményeit, az utóbbi negyedszázad stációi kezdtek kirajzolódni. Sokan azóta már nyugdíjban vannak, néhánvan közülük végig a tanácson dolgoztak. Ledénni Gusztáv még az alisnáni hivatalban kezdte pályafutását — iktatóként. Mikor az osztályra került, tarifaellenőr lett. — O koordinálta a megyei szállításokat, ami nem kis feladat — emlékezik vissza Otz Loránd. Ebben az Időszakban alakult meg a Kishajózási VáVnlat A szervezés W^-zelits Gcroely nevéhez fü-ődik. Vác, Szbb. Ercsi átkeiőfnrgolma ekkor indult mpg menetrendszerűen. A nagy ..produkciók” egvike az idegenforgalom megsz.erve- volt. Akkoriban még társadalmi munkában. Ordódi Györgyné neve fémjelezte ézt fogyasztói árak növekedése miatt egy forint 30 fillérrel emelkedett az üzemi konyhán elfogyasztott ebéd ára; ezt a különbözetet is magára vállalta a nyomda. Nagy Sándor ismertette az 1985. évi tervszámokat, a kereseti szint szabályozásának a módosulását. Ez arra készteti a vezetést, hogy leépítse a felesleges létszámot. A nyereség növelését elősegíti az anyaggal, energiával történő ésszerű takarékosság, de ezt az elvet alkalmazni kell a béreknél is. Kilencen kértek szót. Bro- zsek Béla üzemvezető a minőség kérdésével foglalkozott. Elmondta, hogy több Vácott készült sajtótermék (Dunakanyar folyóirat, a 145 éves Zimmer- mann-könyv utánnyomása, a Szőnyi István-katalógus) országos szinten is elismerést érdemel. Tímár József párttitkár köszönetét mondott a kollektívának az eredményes munkáért. Németh Zita (kötészet), Gyengévé Surin Borbála (ofszet-előkészítő) és Lózs Istvánná (kötészet) a munkafegyelemről beszélt. Jónás Elemér a szakszervezeti bizottság és a bizalmi testület állásfoglalása alapján javasolta az 1984. évi gazdálkodásról szóló beszámoló és az 1985. évi tervjavaslat elfogadását. A munkásgyűlés felhatalmazta a vállalatvezetést, hogy a kedvező gazdasági mutatószámok alapján adjon be pályázatot a kiváló vállalat cím elnyerésére. Papp Rezső a tevékenységet; a Dunakanyar Intéző Bizottságot, a megyei Idegenforgalmi Hivatalt az ő irányításával szervezték meg. — Örülök, hogy ismét együtt vagyunk — mondta Otz Loránd —, jó csapat volt a miénk. Emlékeztek még a klubnapokra, amiket tartottunk? Mikor Fekete Lajos hegedült? Hogyne emlékeztek volna erre az egykori munkatársak, s hogy felejthették volna el a régi napokat! — Na és a földrengés? Taksony volt az epicentruma, de Dunaharasztiban is tönkrement rengeteg ház. Mennyi is? Háromszáz, ötszáz? Nem tudod pontosan, Gergely? — fordul Radovits József Weszelits Gergelyhez. — Háromszáz! Dehogyis! Hiszen csak Dunaharasztiban ezernégyszáz, ezerötszáz épület dőlt romba. S ott volt még Taksony és Ócsán is akadt munka elég! — Erről van egy jó kis történet — mondja Radovits József. — Földrengés után az OTP adott kölcsönt a helyre- állításokhoz. Aztán amikor jött ötvenhat októbere, novembere, az emberek bementek az OTP- be és az összes papírt szerteszét hordták, hogy ne maradjon okmány az adósságokról. Nem gondoltak arra, hogy mindennek megvan a másolata. Izgalmas idők voltak azok, s ilyen körülmények között kellett egy új gárdának dolgoznia, megszerveznie a közlekedést, az idegenforgalmat. A találkozón összegyűltek közül csak Szabadi Éva dolgozik ma a Pest megyei Tanácson, márciusban ő is nyugdíjba megy. S utána már nem lesz senki a régiek közül a Városház utcában. Vajon mikor fognak megint összejönni ezek az emberek, mikor idézik fel újra a negyedszázad történéseit? A kérdésre Otz Loránd azonnal megadta a'választ: — Közkívánatra, néhány hónap múlva... Fiedler Anna Mária Élénkül a külföldi kereslet a nyúl iránt. Az exportáru- alap növelésére a Terimpex Nyúltermelási és Külkereskedelmi Társaság kedvezményekkel''ösztönzi a termelőket a házinyúl tartására, hogy más, a nyúl értékesítésében részt vevő vállalatokkal — Hol is van Nagyréde? — kérdezték többen is ezen a kora nyári reggelen. Mert igaz ugyan, hogy Nagykátától nincs messze a Gyöngyös melletti község, de az utazásra készülődő csoport tagjai közül kevesen jártak Heves megye eme híres gyümölcs-, szőlőtermelő vidékén. S hogy miért készült a Nagykátai Áfész 30 tagú küldöttsége Nagyrédére az ottani termelőszövetkezethez ? Szeder Ha pontos választ akarunk adni, akkor azzal kell kezdenünk, hogy évekkel ezelőtt a helyi Magyar—Koreai Barátság Tsz felajánlotta a fogyasztási szövetkezetnek a nagyüzemi művelésre alkalmatlan többhektáros területét. Es ez nem volt véletlen, mert a tsz- nél jól tudták: az Áfész vezetői hosszú évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kistermelés fejlesztésére, mezőgazdasági szakcsoportok szervezésére. Ma már 17 ilyen közösség működik az Áfész segítségével. A legújabb éppen azokból áll, akik Nagyrédére látogattak; néhány héttel a hazatérésük után megalakulta szedertermelő szakcsoport. De hát miért éppen erre a finom és méltatlanul elfeledett bogyós gyümölcsre szervezkedtek? A tüsikétlen szeder iránt újabban mind nagyobb az érdeklődés a hazai és külhoni piacon egyaránt. Különben a nagykátai tsz azzal is támogatta a szakcsoportot, hogy gépeivel elvégezte a talajmunkákat. De az albertirSai tsz sem maradt tétlen — gondoskodott a szaporítóanyagról; 2,5 hektárnyi területre kerültek szedervesszők. Megkönnyítette a szakcsoporttagok munkáját az a kistraktor, amelyet az Áfész vásárolt a közösség részére. Figyelmet érdemlő adat: a Nagykátai Áfész az utóbbi években csaknem 10 hektáros területet telepített be. Ezt a munkát a megyei szőlő-gyümölcs rekonstrukciós, tehát felújítási program keretében végzik. Belterjes Erről a nagyszabású vállalkozásról kérdeztük a jónevű szakembert, Gulyás Lászlót, a Pest megyei MÉSZÖV osztály- vezetőjét. — A nyolcvanas évek elején megyénkben elkezdődött az 1990-ig szóló szőlő-gyümölcs rekonstrukciós program keretében a parlagföldek hasznosítása. Ennek fontosságát — a népgazdaság szempontjából — aligha kell részletezni. Tény, ezekből a tennivalókból a termelőszövetkezetek mellett jelentős részt vállaltak a fogyasztási szövetkezetek is. Megtudtuk: egy öt esztendővel ezelőtt készült kimutatás alapján megyénkben csaknem 74 ezer hektáron folyt kisteregyütt, teljesíteni tudja az ez évre tervezett 29 millió dolláros bevételt. Tavaly a társaság 33 ezer te- nyésznyulat biztosított díjmentesen, s az idén további 30 ezer anyanyúl és bak ingyenes, illetve mérsékelt árú kihelyezését szervezi meg. melés, ami az összes mezőgazdaságilag megművelt terület 14 százaléka. A zártkertekre túlnyomórészt intenzív, belterjes árutermelés volt jellemző. Ám 846 hektárt parlagte- rületként tartottak nyilván. — Az elkészített tanulmány- tervek a több mint 14 ezer hektáros zártkerti területből 1140 hektárt (512 ha szőlő, 481 ha gyümölcsös, 147 bogyós) javasoltak felújításra, rekonstrukcióba. A feladatok, tervek kidolgozása érdekében a megyei tanács az akkori járási hivatalokkal egyeztette az elképzeléseket a termelő gazdaságokkal, Áfészakkel, az áLLami és társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében. A döntés alapján négy évvel ezelőtt megkezdődött a parlagföldek betelepítése. Eddig 133 hektárnyit sikerült hasznosítani; az Áfészek szervezése révén 26, a termelőszövetkezetek közreműködésével 107 hektárt. A fogyasztási szövetkezeteket illetően a programban eddig a nagykátai, a gödöllői a mono- ri és a ceglédi áfész jeleskedett. Fórumok A nagykátaiak köszmétét és szedret telepítettek. Az áru értékesítésére a Nagykőrösi Konzervgyárral költöttek több éves szerződést. A Monorvidé- ki Áfész Péteriben szakcsoporti keretek között 8 hektáron szőlőt ültetett. A ceglédiek Csemőn a bogyósokat részesítették előnyben. Jól indult a szigetszenitmiklósi tsz és a Ráckevei Áfész 6 hektárra szánt együttműködése. De a kedvező folyamat hamarosan megszakadt, mert a ráckevei Aranykalász Tsz által indított, hűtőházi feldolgozásra tervezett málnatelepítések a termelő- szövetkezetnél felmerült gondok miatt elmaradtak. — Az utóbbi időben gyakori beszédtéma a kistermelők körében mindaz, ami Gödöllőn történt... — Sajnos, a szakcsoport esete a. megyei szövetségnek is sok fejtörést okoz. Segíteni szeretnénk. Ez kötelességünk is, hiszen az Áfészek érdekképviseleti szerve vagyunk. Arról van szó, hogy a Gödöllői Áfész szervezésében kertészeti szakcsoport alakult a parlagföldek hasznosítására. A városi tanács 5 évvel ezelőtt hosszú lejáratú bérleti szerződéssel 3,6 hektáros területet bocsátott a szakcsoport rendelkezésére a Fenyves-dűlőben. A tagok jelentős anyagi ráfordítással kerítést húztak, bevezették a telepre a vizet, szerszámoskamrát építettek. A meggyliget telepítését az Áfész 100 ezer forinttal támogatta. A fák jövőre fordulnak termőre. De valószínű, hogy a szakcsoport tagjai ennek gyümölcsét már nem élvezhetik, mert a tanács felbontja a szerződést. A szakcsoport ügye már több fórumot is megjárt, eredménytelenül. Most a városi pártbizottság foglalkozik sérelmük orvoslásával. Kevés Visszatérve a rekonstrukciós programra: a megyei tanácstól kapott tájékoztatás alapján az illetékesek az első lépcsőben 520 hektár hasznosításával számoltak. Ám eddig ennek alig a fele valósult meg. Sajnos, az évek során jelentősen csökkentek az erre a célra szánt anyagi eszközök is. — Ha tudjuk, hogy 1990-ig csaknem 1200 hektáron kell végrehajtani ezt a nagyszabású munkát, távolról sem lehetünk elégedettek. Ami az Áfé- szekre háruló feladatokat illeti: fokozni kell az együttműködést a nagyüzemekkel. Erre jó példa mindaz, ami Nagyká- tán történt. De követésre méltó a Nagykőrösi Konzervgyár, a tsz-ek és Áfészek összefogása is. Az eddigieknél jóval hatékonyabb szervező munkra van szükség a telepítések érdekében a szentendrei, dabasi és ráckevei térségekben. Ez a megállapítás a termelőszövetkezeitekre, A fészekre egyaránt vonatkozik. Az idő sürget, a munka dandárja pedig még hátravan. Meg kell gyorsítani a kiöregedett gyümölcsösök és szőlők felújítását és a fajtaváltást. A mezőgazdaság érdekei is ezt követelik. Hiszen nehezíti élelmiszerexportunkat, hogy túl sok az almánk, s kevés még a bogyós gyümölcs. Emellett több meggyre, cseresznyére, szilvára, őszibarackra lenne szükségünk. Nem kétséges: exportlehetőségeinkhez kell igazítani a további telepítést^ a hazai fogyasztás figyelembevételével. Kovái Iván A HAZÁNKNÁL több mint négyszer nagyobb területű, ötmillió lakosú Finnország egyik városa Järvenpää. Mint arról már lapunkban tudósítottunk, tavaly testvérvárosi kapcsolatot teremtett Vác és a finn város vezetősége. Järvenpäünak nincsenek műemlékei, nem ezeréves még a történelme. Azt viszont megtanulhatjuk tőlük, miként lehet országos hi'-’ű vízisporttelepet, idegen- forgalmi központot szervezni, hogyan kell vigyázni a tisztaságra, megbecsülni a természet értékeit, miként lehet olcsón, de szépen, finn módra építkezni. Erről az építési formáról tartott diavetítéssel kísért előadást a művelődési központban, majd az MTESZ megyei székházában Kaszás Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, miközben testvér- városunkat is bemutatta. A finnek közel kétezer éves múlt után, 1917-ben kiáltották ki függetlenségüket. Amikor kezükbe vették sorsuk irányítását, akkor döbbentek rá, hogy országuk két vetélkedő hatalom átvonulási területe volt, és történelmüknek alig maradtak tárgyi emlékei. A svéd és az orosz cári fennhatóság alatt maguk építették fából otthonaikat. Ebből a hagyományból ered, hogy amikor a gyerek a kötelező tíz osztályt elvégzi, már kész asztalos és építész. Nem egy finn általános iskolának komolyabb asztalos gépi felszerelése van, mint sok magyar építőipari vállalatnak. A finn építészet alapja, hogy nem a természettől lop el területeket, hanem kihasználva annak lehetőségeit, a természetbe épít. Házaik olcsó. de színesen variálható, előregvártott elemekből készülnek. Legtöbbjük hatalmas zöldterületen áll, és legalább egyik oldala hő- és hangszi^aporáma fesztivál A naptár még csak a februárt mutatja, de Kocsis Iván, a Dunakanyar Fotóklub elnöke az októberi oldalakat lapozgatja. — A 40 éves felszabadulási évfordulónk alkalmából megrendezik a szocialista országok III. amatőr művészeti fesztiválját — mondta. — Ennek része lesz az október 10— 13. között Vácott rendezendő XI. nemzetközi diaporáma fesztivál is. Budapesten megalakult a III. amatőr művészeti fesztivál magyarországi előkészítő bizottsága, melynek elnöke Benkő Eva. a Népművelési Intézet igazgatója. A b - zottságba meghívást kaptam tn is, valamint Varga Zoltán, a diaporáma fesztiválnak oí hont adó Madách Imre Műv lődési Központ igazgatója é Teknős Erzsébet, a Pest me gyei fotószakbizottság vezetője. — Mit várhatunk a fesztiváltól? — Az idei váci diaporáma fesztivál, tekintettel az elmondottakra, több új színnel gazdagodik. A baráti országokból egy-egy megfigyelő vesz részt a rendezvényen. Első ízben lesz nemzetközi a zsűri, amelynek, az előzetes tervek szerint a két magyar tagja mellett egy lengyel, egy NDK és egy francia tagja lesz. — Hogy halad az előkészítés? — A fesztivált 1985. október 10—13. között rendezzük meg Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban. Háromezer címre küldjük el a részvétel feltételeit tartalmazó kiírást mintegy 40 ország dia- peráma szerzőinek, fotó- és diaporáma klubjainak, szaklapok szerkesztőségeinek, olyan kulturális intézményeknek, amelyek valamilyen formában kapcsolatban állnak ezzel a műfajjal. Beküldési határidő: augusztus 1. Annak a hónapnak a közepén lesz az előzsü- rizés, s az elfogadott művekről értesítjük a szerzőiket. — A vetítésen kívül lesz más program is? — Egyidejűleg a Dunakanyar Fotóklub alkotó csoportja kiállítást rendez a művelődési központban. Elvisszük vendégeinket a vácrátóti botanikus kertbe és a váci, Petzvál József nevét viselő fotótechnikatörténeti múzeumba. P. R. getelő üveg. Ez kitárja a lakást, a középületet az erdő, a tó, a természet felé. Mi szegényes utánzatként posztereket ragasztunk a falra. A finnek többsége nem ismeri a kerítést. Igaz, a lopást sem. Ha valaki elhagyja értéktárgyait, azokat napok után is ugyanott találja meg. Gyakorlatias emberek. Nem szeretik a cicomát, a felesleges díszt. Miként házaiknak, úgy használati tárgyaiknak is funkcionális jellege van. Ügy készítik őket, hogy azokat a legcélszerűbben lehessen felhasználni. Mindenütt nagy a tisztaság. A piac a főtéren van a legtöbb helyen, de délben pillanatok alatt eltüntetik a sátrakat, bódékat, felmossák a kövezetét, patyolattifzta lesz minden. Ezek jellemzőek testvérvárosunkra is, ahol korszerűen felszerelt vízisporttelep található. Mivel Finnországban 30 kilométer nem távolság, és az állam a távoli területeket jobban fejleszti, Jarvenpäänak nincs kiemelkedő ipara, iskolahálózata. De mint minden településen, itt is van városközpont, ahol minden szolgáltatás, minden szükséges intézmény megtalálható. Mészáros Gyula Horgászok közgyűlése A váci DCM Horgászegyesület február 17-én, vasárnap délután 3 órakor közgyűlést tart a deákvári Ságvári Klubban. Az 1984. évi beszámoló és zárszámadás, valamint az 1985. évi munkaterv és költségvetés ismertetése után új horgászfilmeket vetítenek. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Régi Pest megyések találkoztak Az újjáépítés bölcsőjénél Ösztönzik a nyúltartást Testvérvárosunk Bemutatták Järvenpäät
