Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

PEST MEG VEI VILÁG P801ETARJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1985. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA:---------------------­Mér leg — taggyűlés után (2—3. óidul) Mindennapok képes krónikája (4. oldal) Élen a Kőolaj Síi (1. oldal) Gázolás után aludni tért (8. oldal) Koszorúzás, emlékműavatás, díszünnepség Negyven éve szabad Budapest Negyven éve, 19*5. február 13-án szabadult fel Budapest. A Jubi­leum alkalmából szerdán fővárosszerte megemlékezéseket tartottak. Dél­előtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. Az emlékművön a tisztelet és a hála koszorú­ját Grósz Károly, az MiSZMIP Központi Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára és Borbély Gábor, a budapesti párt- bizottság titkára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök és Farkasinszky Lajos elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vlagyimir Ba- zovszkij nagykövet, Iván Aboimov követ-tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé; az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa részéről Konsztan- tyin Iíocsetov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Ana­toli.) Makunyin vezérőrnagy és Nyikolaj Bondarcsuk altábornagy, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagjai, a Budapest nevét vi­selő szovjet katonai egység parancsnoksága nevében Valentyin Bobrr- sev ezredes és Alekszej Szibil.jev.alezredes helyezett el koszorút. A szovjet hősök tiszteletére elhelyezték a kegyelet koszorúit a bu­dapesti fegyveres erők és testületek, a fővárosi társadalmi és_ tömeg- szervezetek, valamint a főváros dolgozóinak és tanulóinak képviselői is. A jubileum alkalmából dél­előtt felavatták o fasizmus el­leni harc hőseinek és a fasiz­mus áldozatainak emlékét megörökítő alkotást. Somogyi József Kossuth-díjas szobrász- művész és Finta József Álla­mi-díjas építész kompozíció­ját — a három és fél méter magas, bronzból formált női alakot és a háttérben emelke­dő emlékfalat — a XII. kerü­letben, a Jagelló út és a Csörsz utca közötti, most ki­alakított Gesztenyés kertben helyezték el. Kállai Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke be­szédében felidézte a negyven évvel ezelőtti eseményeket, s szólt arról, hogy e napon azokra emlékezünk, akik tet­teikkel, a szellem eszközeivel, fegyverrel, és ha kellett, éle­tük feláldozásával is küzdöttek a fasizmus nyomorító hatal­ma ellen; akik megérezték és megértették a nép igazát és erejét, s azért szervezkedtek, hogy egy demokratikus beren­dezkedésű, a dolgozó nép ér­dekeit, az alapvető emberi jogokat szavatoló társadalom szülessen. Este az MSZMP Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács és a Hazafias Népfront Buda­pesti Bizottsága ünnepi meg­emlékezést rendezett a Víg­színházban. Az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Kpzponti Bizott­sága titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyette­se, a Politikai Bizottság tagjai, Vlagyimir Bazovszkij, a Szov- etunió magyarországi nagy- í övete, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, l’onsztantyin Kocsetov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha- ; ónkban állomásozó déli had- reregcsoport parancsnoka. :ovjet Kultúra és Tudomány tói terepjáró gépkocsikkal Itak a budapesti úttöröcsapa- képviselűi a Várba, a Magyar zeti Galéria elé, ahol ünnepé­in fogadták az egész ország ált bejárt szabadság lá»i£jái. Részt vett az elnökségiben Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára és Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke. Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke köszöntötte a vendégeiket, majd Grósz Ká­roly, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára emlékeztetett arra, hogy négy évtizeddel ezelőtt, 1945. január 13-án, moszkvai idő szerint este 9 órakor a szovjet főváros 324 ágyú 24 sortüzével köszöntötte a 2. és a 3. Ukrán Front hős csapa­tait, amelyek felszabadították Budapestet. E hadijelentésnek örült a békére vágyó világ, örült a magyar nép. Hazánkat a szovjet hadsereg hagy üt­közetek 194 napos sorozatában szabadította fel. A harcokban több mint 140 ezer különböző nemzetiségű szovjet ember — Budapest felszabadításáért több ezer katona — áldozta életét. Budapest lakossága e napon mindenekelőtt az elesett szovjet katonák emléke előtt tiszteleg, akik a legtöbb áldo­zatot hozták a fasizmus elle­ni harcban. Tisztelettel adózik a bolgár, a jugoszláv, a ro­mán, az amerikai, az angol katonáknak, és minden más nemzet fiának, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország, s benne a fő­város felszabadításáért. Meg­hajtják a megemlékezés és a kegyelet zászlaját az egykori magyar ellenállók előtt, csak­úgy, mint a budai önkéntes ezred egykori katonái előtt, akik kitüntették magukat a Buda felszabadításáért vívott harcokban, s akiknek köszön­hetően a felszabadított egyko­ri királyi vár kapuján a Szov­jetunió zászlaja mellett ott lengett egy kicsiny, de piros- fehér-zöld színű magyar lobo­gó is. — Hazánk történetében nincs olyan tevékeny korszak, mint ez a negyven esztendő — mondotta a szónok. — Nem titkolhatjuk azonban, hogy fej­lődésünk nem volt töretlen, nem volt mindig magasra íve­lő. 1956- őszén szocialista rend­szerünk legdrámaibb napjait éltük át. Veszélybe került nemzeti függetlenségünk, s mindaz, amit a hatalom, a gazdaság építésében elértünk. És akkor a nehéz órákban is­mét a Szovjetunió és a szo­cialista országok segítségét kértük, hogy elkerülhessük a még súlyosabb áldozatokat, a nemzeti katasztrófát. — Ezekben a hetekben — ugyanúgy, mint az országban mindenütt — a főváros kom­munistái az MSZMP XIII. kongresszusára készülnek — mondotta a budapesti pártbi­zottság első titkára. ■— Tag­gyűléseken, pártértekezleteken összegzik az elmúlt öt eszten­dő munkájának eredményeit és gyengeségeit. Az eddigi számvetések őszinték, kritiku- 1 sak és önkritikusak, voltak. Tükrözték napjaink valóságos problémáit. A következő évek­ben legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munká­val feltárjuk és hasznosítsuk Felavatták a fasizmus áldozatai­nak emlékművét. MTI és Hancsovszki János felvételei erőforrásokat; népgazdaságunk teljesítőképességének növelé­sével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megte­remtsük az életszínvonal eme­lésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesíté­sének feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében to­vább erősítsük a nemzeti egy­séget — hangsúlyozta Grósz Károly, s végezetül további eredményes munkát, sok bol­dogságot kívánt a főváros la­kosságának. A Kelenföldi pályaudvart átadták az utasoknak Szerdán ünnepélyesen átad­ták a korszerűsített Kelenföl­di pályaudvart. Az ünnepségen ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a • Minisztertanács elnökhelyettese is. Pénteken tartja ülését a Pest megyei Tanács A megyeháza dísztermében pénteken reggel kilenc órakor összeül a Pest megyei Tanács. A megye településein élők képviselői várhatóan — a vég­rehajtó bizottságnak a napi­rendre tett javaslata szerint — megtárgyalják azt a beszá­molót, amely az egészségügyi alapellátás helyzetét elemzi a megye városaiban és községei­ben és körvonalazza a további haladás fő irányait. A tanács­tagokhoz írásban eljuttatott anyag véglegesítését megelőz­te a megyei tanács illetékes szakbizottságában, illetve a végrehajtó bizottság ülésén lezajlott vita. A lakosság élet- körülményeiben fontos szere­pet játszó egészségügyi ellá­tást együttesen jellemzik ered­mények és feszültségek, a tes­tületi ülésnek tehát ezek szem­besítésével számolva lehetsé­ges kialakítania a véleményt. A megyei tanács előrelátha­tólag — amennyiben a java­solt napirendet jóváhagyják a tagok — dönt egyes községi (közös) tanácsok nagyközségi (közös) tanáccsá nyilvánításá­ról, illetve területi népi ellen­őrzési bizottságok létrehozá­sáról. Az ülés nyilvános. Zárszámadásról zárszámadásra Jó a nyereség Túrán SVia Örkényben rendeznek közgyűlést Folytatódik Pest megyében is a mezőgazdasági üzemek­ben a zárszámadás. Tegnap rendezték közgyűlésüket a tú­rái közös gazdaság tagjai, ma az Örkényiek tekintenek visz- sza az elmúlt esztendőre. Tegnap Túrán Lévai Fe­renc elnök ismertette a veze­tőség beszámolóját a Galga- menti Magyar—Kubai Barát­ság Tsz-ben, ahol- a zárszám­adó közgyűlésen Ott volt Euc- lides Vázquez Candela, a Ku­bai Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete és Cselényi De­zső, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpoliti­kai osztályvezetője is. A Galga menti tsz-ben ta­valy kiemelkedő termést ér­tek el búzából, s fejési átla­gukkal is méltán dicsekedhet­nek. A 427 millió forint árbe­vételű gazdaság 34 millió fo­rint nyereséget ért el, ami ki­lenc százalékkal több a terve­zettnél. Ugyancsak kilenc szá­zalékkal nőtt a tagság jöve­delme, s a zárszámadást kö­vetően csaknem kétheti fize­tésnek megfelelő nyereségré­szesedést oszthattak ki. (Az. Örkényi Béke Tsz-ről szóló írásunk a 3. oldalon.) Alfred Moses Sarlós Istvánnál Az Amerikai Zsidók Bizott­ságának küldöttsége, amely a Magyar Izraeliták Országos Képviselete vendégeként feb­ruár 10. és 14. között Alfred Mosesnek, a szervezet végre­hajtó bizottsága elnökének vezetésével, hazánkban tartóz­kodik, felkereste az izraelita felekezet több intézményét, és ismerkedett a felekezet életé­vel. A vendégek látogatást tet­tek Lékai László bíboros ér­seknél és Bartha Tibor refor­mátus püspöknél, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökénél is. A kül­döttség vezető személyiségeit szerdán fogadta Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke. Folyamatos a gáz- és a tüzelőolaj-ellátás Marad a hideg Nem változik az időjárás, s a nagy hideggel együttjáró bosszúságok is ugyanazok, mint az elmúlt napokban: csúsznak az utak, befagy-* nak a váltók, az autóbu­szok és a vonatok 15—30 perces késéssel közleked­nek. Tegnap hajnalban mínusz 17— 23, a déli órákban mínusz 7— 12 fokot mértek a megyében, s mint Vadkerti Ferenc, a Me­teorológiai Intézet főmunka­társa elmondta: egyelőre nem számíthatunk felmelegedésre, mert nyugalomba került a Kárpát-medence fölé áramlott hideg levegő. A háztartások ezekben a na­pokban sem szenvednek hiányt palackos gázból és fű­tőolajból. Szakai László, a TIGÁZ budaörsi üzemének ve­zetője elmondta, hogy a palackok töltését nem befolyásolja a hideg idő. A gázellátás folyamatos, a fo­gyasztás nem emelkedett. Ha­sonlóan nyilatkozott Máté Já­nos, az Áfor ceglédi kirendelt­ségének műszaki vezetője is. Egy héten belül teljesítik a környező települések igényeit, kivételes esetek­ben pedig egy-két nap alatt szállítják a kért mennyiséget. — A szokatlanul hideg idő elsősorban a nem egészséges emberek közérzetére van ha­tással — mondotta az MTI munkatársának dr. örményi Imre, az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet biome­teorológusa. — Főleg a vérke­ringési zavarok, bizonyos szív- betegségek, ízületi bántalmak, asztma miatt szenvedőket érin­ti kedvezőtlenül az ilyen szá­raz hideg. Megviseli azonban az idős embereket is — mivel hőszabályozó képességük csök­kent —, úgyszintén azokat a fiatalokat, akik nem öltöznek megfelelően. Az emberi szer­vezet ösztönösen védekezik, csökkenti a véráramlást, a hőleadást. A hosszabb ideig tartó hideg időszakban azonban ajánlatos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket. K. L. KEVESEBBEN VAGYUNK A z esztendő első napján — statisztikai adatok szerint — 10 millió 658 ezren éltünk e hazában, 21 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A múlt év­ben a halálozási arányszám magasabb volt, mint a szü­letési, de sajnos, ez nem az újdonság erejével hatott ránk. Az okok? Anélkül, hogy részletes elemzésbe fognánk — nem is a mi tisztünk — annyit meg kell említenünk, hogy lassan négy esztendeje csökken a népességben a szülőképes nők létszáma. Köztudottan lemondással, áldozatokkal jár a gyermekvállalás, so­kan visszariadnak tőle, ha mélyebben vizsgálják anya­gi lehetőségeiket. Az utób­bi évtizedben minden eset­ben egyhatodával mérsék­lődött Magyarországon az élve születések aránya, s ebben nem vigasztalhat bennünket az sem, hogy se­regnyi európai országban — Dániában, Romániában, Svájcban, Norvégiában, a Néüiet Szövetségi Köztár­saságban — ugyancsak csökkent ez a szám 25—30 százalékkal. A népesség­csökkenés nem magyar sajátosság tehát. Az vi­szont igaz, hogy a felsza­badulás utáni Magyaror­szágon az elsők között nyert létjogosultságot az egységes, a népesedés hely­zetét befolyásoló összes té­nyezőt figyelembe vevő né­pesedéspolitika. Leszámítva a korai időszakot, amikor a feltételek hiányában az egyébként jószándékú hatá­rozatok kapcsán leginkább a büntető jogszabályok ke­rültek előtérbe a szülni nem akarókkal szemben, általános alapvonásnak ítélhető az erőszakmentes ráhatási törekvés a népese­déspolitikában. A családo­kat mindvégig több gyer­mek vállalására ösztönözte a kormány, de számolnia kellett ennek gazdasági, társadalmi, családi és egyé­ni korlátáival. Rendkívül hatásos volt a gyermekgondozási segély bevezetése, de az is kétség­telen, hogy az azt kiegé­szítő több irányú, anyagi vonatkozású intézkedések sem voltak képesek kikü­szöbölni a társadalom ob­jektív körülményeinek, a gazdaság fejlődési szintjé­nek, nem egy esetben a hiánygazdálkodásnak kö­vetkezményeit: az utóbbi esztendőkben az adottságok a kisebb létszámú családok­nak kedveztek. Jelentős lé­péseket tett a kormány az idén. Az államkassza több­letkiadása évi 2,5 milliárd forint lesz, ebből telik (kü­lönböző táppénzmódosítá­sokon kívül) a családi pót­lék emelésére, a gyeshez já­ró havi kiegészítés növelé­sére, a gyermekgondozási díj bevezetésére, a gyesre jogosultak körének kibőví­tésére, egyéb népesedéspo­litikai kiadásokra. A megyében a népese­déspolitikai célokat szolgáló egészségügyi tevékenység kedvezőbb feltételeket te­remtett a családalapításhoz (gondoljunk például az anya- és gyermekegészség­ügyi hálózat kiépítésére), de nem rendjén való, hogy még mindig igen magas a koraszülések száma, első­sorban az anyák helytelen életmódja miatt. A leendő anyákkal foglalkozni lehet­ne— s illene —, az ifjú­sági szervezetnek, a szak- szervezetnek is, hasznos előadások megszervezésé­vel, meggyőző tanácsokkal. Mert a népesedéspolitika sem csupán az egészségügy témája. Nem is lehet az. A családok támogatásának százféle módja van, ami mind különböző fórumokra tartozik. Egyebek közt az sem le­het közömbös, hogy a fia­talok miként foghatnak a fészekrakáshoz. Törökbá­linton viszonylag zökkenő- mentesen lehet építési te­lekhez jutni. Dabason azon­ban már csak úgy szerez­hetnek házhelyet az építe­ni szándékozók, ha a meg­lévőt megosztják például a szüleikkel. S ha nincs mit — vagy nincs kivel — megosztani? A megyei ta­nács jelenlegi ötéves tár­sadalmi-gazdasági prog­ramjában 13 ezer építési telek kialakítását írja elő. A helyi tanácsokon sok mú­lik abban, hogy kik fog­hatnak otthonteremtéshez ezeken a telkeken. A me­gyében nagy előszeretettel támogatják a tanácsok a nagycsaládosokat. Hány éve már, hogy Erden, Tö­rökbálinton felépültek a há­zak állami segítséggel, sok­sok társadalmi munkával a többgyermekesek számára? A példákat hosszasan le­hetne sorolni a különböző településekről a gondosko­dás egyéb formáiról is. • K evesebben vagyunk. S ahhoz, hogy többen le­gyünk, nemcsak a szociál­politikában szükségeltetnek változások, hanem a fe­jekben is. Hogy a közgon­dolkodásban övezze tiszte­let és megbecsülés a nagy­családokat — a társadalom egésze és az egyének mindegyike részéről. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents