Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1985. FEBRUÁR 9„ SZOMBAT Több export, nagyobb nyereség Jó! megállta helyét iparunk A tsz-ek zöme eredménnyel gazdálkodott Napjainkban felfokozott érdeklődés fogad minden olyan témát, amely gazdasági boldogulásunkról, eredményeinkről ad képet. Érthető ez, hiszen ma már köztudott, hogy tegnapi sikerein­ket megismételni, netán túlszárnyalni jőfal nagyobb erőfeszí­tések árán lehetséges. Egyre nehezebb játékszabályok határoz­zák meg az érvényesülés feltételeit az iparban, a mezőgazda­ságban, a kereskedelemben és a településfejlesztésben egyaránt. millióról 396,9 millió forintra növelte nyereségét. Mindez jó színvonalú tervteljesítést mu­tat. Mezőgazdaságunk ismét ne­héz, mégis eredményes évet zárt. összességében elérte cél­jait. Az egymást követő aszá­lyos évek és a jövedelemelvo­nás egyaránt kedvezőtlen ha­tással voltak a nagyüzemekre. A legfontosabb a gazdasági stabilitás megőrzése volt. A kalászosok vetésterülete a kukorica rovására növekedett. Kiemelkedő gabonatermés volt; búzából 5,9 tonnát taka­rítottak be hektáronként át­lagosan. A kukorica a nagy szárazság hatására csupán 3,8 tonnás teljesítésre volt képes. Ehhez társult a cukorrépa és a napraforgó terméskiesése. Zöldségből, gyümölcsből és szőlőből is kevesebb volt a vártnál. Az állattenyésztésben sike­rült megvalósítani, amit célul tűztek. A tejtermelés kedve­zően alakult, s 5233 liter volt a tehenenként fejt tej évi át­laga. A sertéstenyésztésben a kocák száma nem változott, de a háztájiban a tartási kedv a takarmánybeszerzési nehéz­ségek és az átvételi gondok miatt hullámzó volt. A juhál­lomány 14 ezer darabot szám­lált, volt, ahol nőtt, máshol csökkent. A gyapjútermelés és a bárányszaporulat nem érte el a kívánt mértéket. Nem volt könnyű az állatállomány szemes- és íömegtakarmány- szükségletét előteremteni. A szűkebb pátriánkért tanú­sított felelősségérzet hatotta át a pórt városi bizottságának ülését, amely a vonzáskörzet 1984. évi gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtását tár­gyalta. Bállá János első tit­kár elnökletével tanácskozott a testület, és a jelentés előter­jesztője Sós János politikai munkatárs volt. A mélyreható elemzésből ki­tűnt, hogy a gazdasági egysé­gek alaposan felkészültek a teendők végrehajtására, és többségükben eredményesen gazdálkodtak. Iparunk az or­szágos és a megyei átlagot meghaladó növekedést ért el. Nőtt a versenyképes termé­kek aránya, javult piaci hely­zetük. Az élelmiszeripar a ha- zar ellátás mellett számottevő árut exportált. Kiemelkedő a PENOMAH teljesítménye, amelyet a vágóvonal rekonst­rukciója közepette ért el. A gépipar az évet rendelés- hiánnyal kezdte, de később a lemaradást behozták. Dicsére­tes az ÉVIG, a Közgép és a vasipari szövetkezet munkája. A könnyűipar tartotta a lépést a divattal. A Május 1. Ruha­gyár, a PEVDI és a cipőgyár eleget tett a magas minőségi követelményeknek és a Nívó Ruházati Szövetkezet is belé­pett az exportálók közé. A város és a környező községek iparának termelési értéke meg­haladta a 6,1 milliárd forintot, amely az 1983-as évhez viszo- - nyitva 5.2. százalékos növeke­dést takar. Rekordot mutat a keményvalutáért eladott áru- mennyiség, amelynek értéke 787 millióról 999 millió forint­ra emelkedett. A szocialista országokba feladott szállítmá­nyok 23,7 százalékkal halad­ták meg a korábbit. Mindehhez megemlítendő, hogy a műszaki színvonal nem emelkedett, néhol tovább rom­lott. Kevés pénz jutott a fej­lesztésre. Ilyesmivel csupán a PEVDI dicsekedhet, ahol el­kezdték a központi üzem bő­vítését. Az üzem- és munka- szervezésnek is szerepe volt a sikerben. Létszámátcsoportosí­tások voltak, külső kooperá­ciókhoz folyamodtak, éltek a gmk-k adta lehetőségekkel. A szervezettség fokozása az épí­tőiparban is megmutatkozott. Csökkenő árbevétele ellenére nagyobb nyereséget könyvel­hetett el. Mindenhol figyeltek a takarékos költségfelhaszná­lásra, az anyagok pazarlás- mentes kezelésére, tgy történ­hetett meg. hogy az ipar 368 ES A növénytermesztésben egyes helyeken folytatódott a gépbeszerzés, máshol a szeré­nyebb fejlesztési lehetőség en­nek gátat szabott. Az állatte­nyésztés szerény jövedelmező­sége sem kedvezett a beruhá­zásoknak. A gazdaságok a kiegészítő tevékenység fejlesz­tésére nagy gondot fordítot­tak, bár jelentős elvonással kellett számolniok. Csökkent a jövedelmezőség, megcsap­pantak a rendelések. A ceglé­di Lenin Tsz a korábban jól jövedelmező munkavédelmi- kesztyű-gyártást felszámolta. A csemői November 7. Tsz hordóüzemet létesített, az abo- nyi Új Világ Tsz édesipari te­vékenyégét bővítette. Több helyen építettek gabonatáro­lókat és szárítóberendezéseket, befejezéséhez közeledik az abonyi agrokémiai telep s el­készült az albertirsai mirelit­üzem. Tizennégy mezőgazdasági Játékvezetők képzése A sportfelügyelőség és a neilette működő labdarúgó zakszövetség labdarúgó-játék- ■ezetői tanfolyamot szervez legléden, amelyre mindazok etentkezhetnek. akik kedvet s tehetséget éreznek magúk­on ahhoz, hogy a legnépsze- űbb sportágban játékvezetők egyenek. Jelentkezni — sze- nélyesen vagy írásban — az lábbi címen lehet: Városi '■portfelügyelőség, Cegléd, Rá- •óczi u. 14. 2700. A tanfolyam ideje hat hét, a •égén vizsgázni keli. Akik si- :erre! veszik ezt az akadályt. azok már a tavaszi bajnoki ta­lálkozókon kaphatnak felada­tokat. Ciíeraszó A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban csütörtökön­ként 17—19 óráig tartja pró­báit a citerazenekar. Népszerű a kis együttes, szereplésekre hívják őket, gondosan adnak arra, hogy műsoruk bővüljön, igényesen kidolgozott legyen. Az érdeklődő hallgatóságot a próbákról sem küldik el. nagyüzemünk a tervezett 326 millió forintos nyereség he­lyett várhatóan csak 276 mil­liót ér el. s a termelési érték 4,2 milliárd forint körül ala­kul. Különösen jó eredmény­nyel zárt az abonyi József At­tila és az Új Világ tsz, nagy­mértékű eredménykiesés kö­vetkezett be a ceglédi Lenin Tsz-ben, ahol a tervezett 32 millió helyett meg kell elé­gedni a 4,2 millió forint nye­reséggel. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz hozamai, bár ki- elégítőek voltak, a szanálásból adódó terhek billentették ne­gatív irányba a mérleget. Az albertirsai Szabadság Tsz-ben a két aszályos év, a magas költségekkel, működő, veszte­séges állattenyésztés és a sza­bályozók hatására előállt pénzügyi gond vezetett mér­leghiányhoz. Igaz, hogy a ter­veket nem mindenhol tudták teljesíteni az üzemek, de több­ségük sikeresen dolgozott. A kereskedelem forgalma 3,8 százalékkal emelkedett. A MÁV és a Volán 20-as Vállalat a személyszállításban teljesí­tette tervfeladatait, a, Volán 1 11-es Vállalat árbevételi ter­vének csak 85,8 százalékban tett eleget, s ez hárommilliós veszteséghez vezetett. A szol­gáltatásban az állami és a szövetkezeti . szektor mellett a növekvő számú kisiparosság dolgozott az igények kielég;- tésén. Az önálló kisvállalatok eredményesen gazdálkodtak, de a tervezett' nyereséget nem sikerült elérni. A településfejlesztés főleg az .alapellátás javítására és a megkezdett beruházások foly­tatására korlátozódott. OTP- lakások épültek, útrekonstruk­ció ment végbe, befejeződött a Malom téri iskola építése. A társadalmi munka értéke 29,3 millió forint volt. A pártbizottság köszönetét és elismerését fejezte ki az eredményekért a munkahelyi kollektíváknak és a települé­sek lakóinak. A testület elfo­gadta az 1984-es gazdálkodás­ról szóló beszámolót, és meg­határozta az 1985-ös gazdaság- politikai célokat. Tamasi Tamás Fogadóórák i Felújítva roboghatnak Szerdán, február 13-án dél­előtt 8 órától 12 óráig fogadó­órákat tart a városi tanács épületében, hivatali helyiségé­ben Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese. Vetélkedő Számítógépről a klubban Február 11-én, hétfőn este 6 órakor az MTESZ Petőfi utcai székházában Fele sem igaz címmel vetélkedőt rendez a városi pedagógusklub. Ha­mar László a számítógépekről tart előadást, amelyet video­játék követ. Diákok színpada Az országos diáknapok he­lyi eseményeinek egyikeként a ceglédi középiskolás diákok amatőr művészeti törekvéseik eredményéről adnak számot egy városi bemutató kereté­ben. A szemle február 24-én lesz a tornacsarnokban, ének­karok, hangszeresek, vers- és prózamondók, diákszínpadok részvételével. A Klasszikus vonósötös ér­kezik vendégségbe az abonyi zenekedvelőkhöz, s tart hang­versenyt február 11-én 18 óra­kor a helybeli zeneiskolában. A műsoron Bach-, Mozart-, Rossini- és Farkas-művek sze­repelnek. legélénkült a forgalom a Vas, Elektromos és Műszerész Ipari zövetkezet ceglédi, Pesti úti szervizében, ahol kerékpárok, se­ed- és nagymotorok javításával, felújításával foglalkoznak. A épen: a Romet-csapat hamarosan megint gazdáival a hátán az utcákon roboghat. Apáti-TóLh Sándor felvétele Csak a madzag hiányzott Divatos holmik leltek gazdára Kedvezmények, két szemszögből Kedd délután. Érdeklődők járnak-kelnek a Dél-Pest me­gyei Áfész ceglédi áruházá­ban, osztályról osztályra. Mustrálják az árukínálatot, különös tekintettel az árcédu­lákra, amelyek legtöbbjén né­hány órával ezelőtt még ott volt az áthúzott számjegy, mellé jegyezve a friss, mutat­ván a téli vásár időszakos ár- leszállítását seregnyi cikken. Mustrálják — a nincs mit. Az történt ugyanis, hogy a téli kedvezményes vásár kezdetén annyian és úgy megrohanták az áruházat, hogy a szövetke­zet illetékeseinek döntése alapján kedvezményesnek ítélt, a kockázati alapból ez­úttal 400 ezer forint értékben erre szánt áruféle hipp-hopp gazdára lelt. Napck alatt Molnár Tiborral, az áruház igazgatóhelyettesével a kis I irodában ülünk, egy kis esz- ! mecserére. Van miről beszél- j ni, mivel az Áfész jóval ke- I vesebbet „kockáztathatott” a j Korcsolya és kakaó Ügyesség, bátorság Jég. Csillogó gyöngyház­tükör. Korcsolyák ezüstkék suhanása. Konok szél horzsol­ja az arcokat. A szelíden sod­ródó alakok közül hirtelen ki­vágódik elém egy apró, sző­ke ember, Csabi, élesen fékez, láthatóan büszke a produkció­jára. Vékony hangja rámcsi­lingel: — Szia. Mért nem jössz te is? Nagyon klassz. Könnyű kifogás mögé rej­tőzöm: — Ez. nem az én műfajom. Biztos nem lennék olyan ügyes, mint te. — Két hete még nekem sem ment. Sokat estem, van né­hány színes folt a testemen. De ez semmiség. Itt nem sza­bad ám félni. Nem is kell. A Táncsics is­kola vezetése szintén így gon­dolta, amikor támogatta a jégpálya ötletét. A megvalósí­tásban a lelkes pedagógusok és szülők mellett a ceglédi. tűzoltók segítettek. Van há- i rom-négy olyan diák, aki j ugyan nem hódol e téli öröm- j nek, mégis hajnali ötkor már az iskolában a jeget hizlalja. Itt hét végén sincs jégszünet. Színes forgatag kerekedik az iskola udvarán, a pedagógu­sok felügyeletével. Persze, nem mindenki ra­jong a korcsolyázásért. Róluk sem feledkeztek meg. Az al­sós osztályok részére „Ügyes­ség, bátorság” címmel játékos vetélkedőt tartottak a városi tornacsarnokban, szombaton délelőtt 9 és 12 óra között. Milus lstvánné zenés torná­ja kellemes nyitánynak bizo­nyult, megteremtette a kitűnő hangulatot. Az ő forgatóköny­ve alapján zajlott az egész program, amelynek nagyon rokonszenves vonása volt az, hogy gyerekek és felnőttek kö­zösen játszottak és tették pró­bára ügyességüket, erejüket. A közönség lelkes odaadással szurkolt mindvégig. Vala­mennyi résztvevőnek jólesett a' Ceglédi Tejipari Vállalat ajándéka: a 309 pohár kakaó. Fehcr Ferenc vásárlók javára az idén, mini tavaly ilyenkor. A vevők ösz- szességében a méteráruosztá­lyon 72 ezer forintot spórol­hattak meg vásárlásaik alkal­mával a kedvezményes napok első órájától, a konfekciórész­legnél ez a vevő által megta­karítható összeg úgy 100 ezer forint értéket tett most ki. Fér-" fi és női kabátok közt válogat­hattak a vevők (mit, hogy vá­logattak: vitték valamennyit rögvest, ha stimmelt a mé­ret!). Az áruház a legfrissebb modelleket nyújtotta, úgy­mond, tálcán eléjük. Csak épp az a bizonyos nyújtogató tálca bizonyult ki­csinek. Volt, aki beérhette a szombaton szemrevett holmi emlékével, mivel hétfőn későn érkezvén, már hoppon maradt. Fogyott a sísportos jellegű pantalló, a téliesített gyermek szövetkabát. A cipőosztály a készletéből százezer forint en­gedményt kínálhatott. Szer­dára le is vehették a potcso- rok közt libegő, zsinórra fű- zöttt reklámfeliratokat épp úgy, mint a méterárusok. A kötött holmit kínáló osztályon a 400 ezer forintnyi kijelölt áru révén 130 ezer forint volt a vevő nyerte pénzmag. Vit­ték is a flanell férfiingeket, női fehérneműt, kötött sálat, sapkát, pulcsikat. Egyet el kell ismerni: tény, hogy meghatározták országo­san, és közhírré tették a téli kedvezményes vásár tói—ig idejét, vagyis, hogy hányadi­kától hányadikáig tart. Ám azt nemcsak a ceglédi áru­házban, hanem másutt sem verték most dobra, hogy a vásár valójában a jelzett ha­táridőn belül addig tart. ameddig a kockázati alap sze­rint kijelölt készlet el nem fogy. Utána pont és vége. Az árubeszerzők már a tavaszi vásár készletéért járnak-kel­nek, amiatt értekeznek, külde­tik raktárra a szerződésbe foglalt árutételeket. Bunda, bunda Azzal, hogy az Áfész ceglédi áruháza most csak ennyit resz­kírozhatott, tulajdonképpen jól járt számos más bolt, mint például a szintén tél végi ked­vezményes vásárt tartó Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat ceglédi szaküz­letei, valamint a közeli Nagy­kőrös, Kecskemét, Szolnok szakboltjainak, áruházainak Serege. Á Pest megyei kiske­reskedelmi vállalat konfekció- boltjának vezetője. Monon Tibor elmondta: úgy 1 millió forintnyi árukészlet kedvezmé­nyes értékesítésére kapott le­hetőséget, egységesen minden­re 40 százalékosat. Vitték is tőle egész héten a valódi és műszőrme bundákat, szövet­ből varrt kabátokat, női, fér­fi. kamasz és gyermek méret­ben. A Szabadság tér és Gubody utca sarki kötöttárubolt veze­tője, Varga Károlyné elmond­hatta, hogy náluk úgy 240— 260 ezer forintot takaríthat meg a mostani vásárlásaival a ve­vő. A „menő” természetesen a pulóver, a kötöttkabát volt, az erre szánt árukészlet megha­ladta a 800 ezer forintot. Fogytak a csizmák a cég Kossuth téri cipőboltjában, betértek sokan a tanácsháza épületének utcai, földszinti frontján levő bébi- és gyer- mekholmiboltba. A vevők egy­másnak adták a kilincset, és nem távoztak csomag nélkül a Kossuth Ferenc utcai, igen népszerű, igényeket és udva­rias kiszolgálást egyaránt oly jól ismerő méteráruboltban, ahol szövet, karton, szőnyeg és asztalterítő, megannyi ügye­sen bemutatott és szívélyesen kínált „vevő-csali” talált gaz­dára. Butikok Áraikból, hogyi lépést tart­sanak a korral, a ceglédi ru­ha- és kötöttáru-kínáló buti­kok sem maradtak el. Min­denütt sebesen kattogtak az elemes kis kézi és elektromos nagy pénztárgépek, nőttek a blokkhégyek, fogyott a csoma­golóanyag. A vevők rohamát a boltosok — szólás-mondással élve — győzték cérnával. Ám spárgával, kötözőfonal­lal már nem annyira. Hogy, hogy nem. az utóbbi időben a cipőfűző vastagságú kötöző- madzag hiánycikk. Panaszkod­nak emiatt, azok is. akik cso­magot szeretnének feladni, vagy más célra kellene a ha­gyományos, kócból sodort kö­töző Eszes Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents