Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE (Folytatás az 2. oldalról.) célokra az összes kiadás 26,7 százaléka, 1,7 milliárd forint jut. Néhány tétel a kiadások közül. Folytatódik a Semmel­weis Kórház felújítása, Kere- pestarcsán további húsz kór­házi ágyat állítanak szolgálat­ba, a megyében négy új álta­lános, négy gyermekorvosi és hét fogorvosi körzetet alakíta­nak ki. Dunakeszin új ideg- és tüdőgondozó intézet, Tökölön új gondozóközpont kezdi meg tevékenységét. A bölcsődei helyek gyarapítására csakis társadalmi összefogás alapján teremthető lehetőség. Szociális célokra 335 millió forint szerepel a költségvetés­ben, ami a többi között módot nyújt a szociális otthoni he­lyek százhatvannyolccal tör­ténő gyarapítására, négy új öregek napközi otthona meg­szervezésére, a házi szociális gondozói hálózat bővítésére. Az egészségügynél is na­gyobb tétel a költségvetésben — annak 47,1 százaléka — az oktatási és közművelődési fel­adatok pénzügyi fedezete. A hárommilliárd forintnál na­gyobb összegből 565 millió fo­rintot követel csupán az óvo­dák fenntartása, hiszen most már 39 ezer gyermek elhelye­zésére nyílik mód. A korábbi vészes helyzet ugyan némileg enyhült, de változatlanul tete­mes feszültségek halmozódnak az alsófokú oktatásban. A megyében jelenleg 123 ezer ál­talános iskolás tanítását kell lehetővé tenniük a tanácsok­nak, ami 1,66 milliárd forint fejében lehetséges 1985-ben. Változatlanul jogos igénye a családok egy részének, hogy a gyermek napközis ellátásban részesülhessen. Az országos átlagtól ugyan még mindig el­marad a megyei adat, dá most már az általános iskolások harmincnyolc százaléka — 1474 napközis csoport — ve­heti igénybe ezt a szolgálta­tást. Középfokú oktatásra és szakmunkásképzésre 443 mil­lió forintot határol el a költ­ségvetés, s bár ez hét száza­lékkal több, mint volt 1934- ben a felhasználás, a vitában indokoltan hangzott el az az észrevétel, hogy ezen a terüle­ten sokasodnak a jelei a fe­szültségek halmozódásának, különösen ami a szakmunkás- képzést illeti. Gyermekvédelmi célokra 79 millió forint szere­pel a megyei fanács ülésén jó­váhagyott költségvetésben, a közművelődési teendők sikeres végrehajtását pedig 184,5 mil­lió forint szolgálja. Az említetteken túl a testü­let tagjai részletes képet kap­tak a költségvetési gazdálko­dás más szakterületeiről is, így az igazgatási, az állóeszköz­fenntartási feladatokról, s mind ezeknél, mind a koráb­ban részletezetteknél ismétlő­dően felmerült a nyomatékos figyelmeztetés a takarékos (jazdálkodás szükségességére, illetve arra, hogy az áremel­kedések egy részének ellensú­lyozására a helyi tanácsoknak kell fedezetet teremteniük. Koncentrált fejlesztési munkát jut főszerep a megyében. Az OTP beruházásában az idén 1300 magánerős telepszerű la­kás épül meg, a csoportos csa­ládi házak száma kétszáz kö­rül alakul majd. Az 1985. évi program reálisnak tartja hat­ezer családi ház tető alá kerü­lését, amihez a szükséges te­lek az esetek többségében ren­delkezésre áll. Szinte logikus folytatása a lakásépítésnek a vízellátás fejlesztése, ahol döntő szerep jut a társulásoknak, azaz a lakosság áldozatos részvételé­nek a gyarapodásban. A ter­vek szerint átadásra kerül Bu­daörs vízvezetékrendszerének ún. I—II. üteme, megkezdi munkáját a nagykovácsi víz­mű, Érden a nagy átmérőjű vezeték megépítésével, vala­mint napi 3500 köbméternyi víztermelő kapacitás létreho­zásával lényeges javulást kí­vánnak elérni az ellátásban. Tovább folytatódik a Gyál tér­ségi vízellátó rendszer, a Du­nakanyar bal parti regionális rendszer északi ágának kiala­kítása. A közegészségügyileg veszélyeztetett településeken, társulati úton ha'ad a vízellá­tás megoldása örbottyánban, Versegen, Galgamácsán, Vác- egresen, Váckisúj falun, Veres­egyházon, Erdőkertesen, Sza- dán. Megkezdődik a? előkészí­tés, illetve az építés Mária- nosztrán, Nagybörzsönyben, Tinny e-Jászfalun. Jelentősebb fejlesztések szín­tere lesz a szennyvíztisztítás, illetve -elvezetés egyre több gondot okozó terepén Gyál, Vecsés, Cegléd. Gödöllő, Szent­endre, Szob, Visegrád. Óvoda, iskola Folyamatosan növekvő la­kosság mellett mind nagyobb szerepe van annak, miként si­kerül az egészségügyben hasz­nosítani az igényekhez mért szerény fejlesztési összegeket, ami az idén 127 millió forint. Ebből a pénzből egyebek mel­lett folytatódik Nagykőrösön és megkezdődik Dunakeszin a tizenhét munkahelyes ren­delőintézetek építése, a kere- pestarcsai kórházban az infú­A MEGYEI TANÁCS ÍJ ELNÖKE Balogh László mezőgazdasági munkások gyermekeként szü­letett 1932-ben Szentlőrinc- kátán. A munkásmozgalom­ban 1948 óla vesz részt, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak 1951 óta tagja. Ere­deti foglalkozása mezőgaz­dasági gépészmérnök, elvé­gezte az MSZMP Politikai Főiskoláját is. Birtokosa a Honvédelmi Emlékéremnek, három ízben kapta meg a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. Főiskolai tanulmányait 1956- ban fejezte be a Szovjetunió­ban, a szentmártonkátai, majd a ceglédi gépállomáson dol­gozott. Ezt követően rövid ideig a ceglédi városi pártbizottság osztályvezetője volt, majd az aszódi gépállomás igazgatója lett. Húsz esztendeje függetlenített pártmunkás, 1964-töl nyolc éven át a váci járási pártbizottság első titkára volt, majd a megyei pártbizottság propagandái- és mű­velődési osztályát vezette. A megyei párt-végrehajtóbi­zottságának 1966-tól tagja, 1975-ben a megyei pártbi­zottság megválasztotta a testület gazdaságpolitikai tit­kárának. E munkaköréből felmentve jelölték a Pest megyei Tanács elnökének. A lakosság mindennapjainak alakulásában meghatározó sze­repe van településen belül a tanácsi költségvetési, gazdálko­dásnak, ám érdekes módon a községekben, a városokban élők figyelme elsősorban arra irányul, milyen fejlesztésekre nyílik lehetőség egy-egy esz­tendőben, illetve' középtávú tervszakaszban. Ennek megfe­lelően a tanácstagok által elő­zetesen áttekintett írásos anyagnak is a nagyobb terje­delmű része a fejlesztési alap bevételeivel, illetve kiadásai­val foglalkozik. Amint az az anyaghoz fűzött szóbeli kiegé­szítésben elhangzott, a fejlesz­tések fő célja a lakosság alap­ellátásának javítása, a megkez­dett beruházások mielőbbi be­fejezése és a következő ötéves tervidőszakra való átmenet megalapozása. Kisebb reálérték Elgondolkoztató jellemzője a tanácsi gazdálkodás ezen tere­pének, hogy bár a fejlesztési alap összege nagyobb, mint volt az eredeti terv alapján számított — igaz, éz 1930-ban készült — előirányzat, az épí­tőipari áraknak a tervezettnél jóval magasabb emelkedése miatt e bővebbnek' látszó pénzügyi alap valójában keve­sebbet ér, reálértéke csök­kent. Ez, valamint az a tény, hogy mérséklődött — jelentős mértékben — a fejlesztési alaphoz mind a célcsoportos, mind az egyéb állami hozzá­járulás, csökkentek a megosz-' tott bevételek, érzékletesen mutatja azt a gazdálkodási környezetet, amelyben a taná­csoknak tevékenykedniük kell. A pénzügyi források a meg­kezdett fejlesztések folytatá­sát többségükben lehetővé te­szik, egyes beruházásoknál azonban számolni lehet fize­tési átütemezésekkel. Amit nem szabad szem elől tévesz­teni: a fejlesztési tervek meg­valósításához elsősorban a be­vételeket kell elérni. Jogos elsőbbség Kiemelkedő részét adják a fejlesztési alap bevételeinek a vállalatok és a szövetkezetek befizetései. Az új szabályozók alapján kialakított várt összeg 409 millió forint a városi-köz­ségi hozzájárulásból, az állami hozzájárulás pedig 419 millió forint. A beruházásoknak a népgazdaságban általában ér­vényesülő visszafogásából kö­vetkezően az állami hozzájá­rulás jóval alacsonyabb, mint az eredeti tervben szereplő összeg volt, a célcsoportos la­kás- és kórházberuházásokhoz számításba vehető állami hoz­zájárulás például alig fele az 1984. évinek. A gazdálkodási környezet szigorodása ad ma­gyarázatot arra is, hogy — és erre a felszólalások kellő il­lusztrációkkal szolgáltak — miért csökkennek az idén az átvételre kerülő — a nem ta­nácsi gazdálkodóktól átadott — pénzösszegek. Egyértelmű volt a vélemény a megyei tanács tegnapi ülé­sén, hogy a fejlesztési alap 1985. évi tervjavaslata a társa­dalompolitikai szempontból halaszthatatlannak ítélt igé­nyek körültekintő rangsorolá­sával és a beruházási céloké tervszerű szelektálásával ké­szült el. A megyében az idén fejlesztési feladatokra összesen 1,8 milliárd forint használható fel. Fontos jellemzője a teg­nap elfogadott programnak, hogy a megyei támogatások célonkénti és településenkénti kialakításánál az oktatási, az egészségügyi ellátás, továbbá a lakáshoz jutás feltételeinek javítását, valamint a vezetékes ivóvízhálózat bővítését vették elsődlegesként figyelembe a tervezők. Jól jellemzi a gaz­dálkodás irányait az is, hogy a kiadások 90,5 százaléka a ziós laboratórium kialakítása, a zsámbélci csecsemőotthon korszerűsítése. A helyi taná­csok elképzelései szerint tizen­három körzeti orvosi munka­helyet lehet megépíteni, ezek egy része lakással együtt ke­rül tető alá. • A fejlesztési kiadások leg­nagyobb tétele az oktatási és közművelődési intézményháló­zathoz kapcsolódik. A taná­csok ezen a területen 399 mil­lió forintot költhetnek el, amit kiegészít a gazdálkodó szer­vek, illetve a lakosság által nyújtott segítség. Tanácsi pénzből Ócsán és Veresegyházon épülhet meg ötven-ötven gyermeket fogadó óvoda — további száz kicsi számára egyéb pénzből kíván­nak a helyi tanácsok elhelye­zési lehetőséget teremteni —, míg az általános iskoláknál a gyarapodás hetvenkilenc új Alkotói díj MEGTETTE, AMIT MEGTEHETETT N jagy utat járt be a valamikori agrár- proletárok gyermeke, míg a szó nemes értelmében irányítóvá, vezetővé lett, olyan tekintélyes em­berré, akinek soha nem önmagában a tisztség, a hivatal, a funkció adta a rangját, hanem ezekkel társulva, eze­ket megelőzve, mély humanizmusa, érdeklődése a köz fontos és kisebb horderejű dolgai iránt. A Pest megyei Tanács tegnap nyugalomba vonult el­nökének, dr. Mondok Pálnak nem csupán a tanácselnöki tisztségben el­töltött évekért ítélték oda, nyújtották át a Pest megyei Tanács alkotói díját, hanem szinte egész életpályájáért, mert ennek a pályának döntő része a megyéhez kötődött. Itt volt gazdasági vezető, itt irányította — Ráckevén — egy járási pártbizottság munkáját el­ső titkárként, gazdag tapasztalatok birtokában jelölték azután a megyei tanács elnökének, s a testületnek ti­zenhét esztendeig volt az egyenlők között az első embere. Érdemes kézbe került az alkotói díj, érdemes embert ismertek e}, azok, akik a megyei tanács ülésén szót kér­tek, ám érdemei — ő mondotta, s nem udvariasságból — közösek a megye egész lakosságával, a tanácsok tagjai­val, tisztségviselőivel, a megyében dolgozó kommunistákkal, mindazokkal akik tenni akartak és tettek, tesznek a köz gyarapodásáért, a gazdagabb holnapért, az emberibb életért. Meny­nyi minden más is a tanácselnöki munka mellett! Országgyűlési képvi­selő, a békemozgalom kiemelkedő ak­tivistája, az Országos Béketanácsnak külföldön is sok esetben szereplő tisztségviselője, de bárhol volt, tanács­tagi fogadóórán, képviselőcsoporti ülé­sen, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának összejövetelein, soha nem érezte, hogy mást és mást csinál. Min­dig egyet tett, méltatói őszinte szava szerint, szolgált. Szolgált egy ügyet, egy eszmét, a marxizmus—leninizmust, a szocialis­ta építés ügyét, egy népet és benne a szűkebb pátriát. Komolyan vette a szolgálatot, még akkor is, amikor ta­valy a súlyos betegség kórházi ágyba parancsolta. Helytállás? Soha nem szerette a szép és nagy szavakat. Az volt a meggyőződése és ma is az, hogy az embernek meg kell tennie azt, amit megtehet, képességeivel, erejé­vel, idejével mm szabad takarékos­kodnia. O megtette azt, amit megte­hetett cs — sokat tehetett, tett! A tő­le, mint tanácselnöktől búcsúzók mondták el az ülésen: nincsen a me­gyének olyan kis települése, ahol ne ismernék, ahol ne látták volna, ahon­nét ne kapott volna levelet, ne foga­dott volna látogatóidat. A Tanácsi Hi­vatal elnöke, méltató szavai sorában használta a kifejezést: emberközeli munkastílust követett. Így igaz. Nem irat, nem ügyfél, mm probléma alak­jában került eléje az élet ezer meg ezer dolga, hanem mindenkor és min­denben az ember volt a számára a fontos, még akkor is, ha az az ember éppen botlott, tévedett, ha nem volt igaza. Bonyolult ügyekben józan pa­raszti ésszel kereste és lelte meg a lényeget, szerzett nagy tekintélyt, ara­tott — amint azt a megyei pártbizott­ság első titkára mondotta eh az ülé­sen — osztatlan elismerést. T ulajdonságok serege tette alkal­massá tisztére, mégis, ő legfonto­sabbnak a nyíltságot, az őszinte­séget ítélte. Ezek nélkül nem lehet be­csülettel dolgozni, ez volt a vélemé­nye, s vaskövetkezetességgel ehhez tartotta magát. Ezért, hogy tiszta lel­kiismerettel, a becsületes munka ad­ta örömmel, a semmi mással nem pó­tolható meggyőződéssel, hogy megtet­te, amit megtehetett, kezdi a pihenést. A pihenést, tanácselnökként. Köz­életi emberként? Ugyan, ki gondolná, hogy közéleti emberként is pihen majd?! Legkevésbé ő gondol erre. Krasznal Lajos nyújtotta át az alkotói dijat tanterem lesz, ezek többség« bővítés. A főbb helyszínek: Dabas, Gödöllő, Csömör, Val- kő, Isaszeg, Tököl. Túl ezen, 1985-ben hetvennégy tanterem kialakítását kezdik meg, egyebek között Szigethalmon, Gyomron, Gyálon, Ecseren, Pilisvörösváron és Tárnokon. A gyermekétkeztetés feltételei­nek javítása érdekében napi 2100 adaggal bővül a konyhák kibocsátó képessége. A középfokú oktatás fejlesz­tésére a tanács tegnapi ülésén jóváhagyott program 135 mil­lió forintot tartalmaz. Elké­szül Cegléden a szakmunkás- képző, Szentendrén a gimná­zium első építési szakasza, Ráckevén befejeződik, Erden folytatódik a gimnázium bőví­tése, Vácott épül az egészség- ügyi szakközépiskola. Megkez­dődik Szigetszentmiklóson a szakközépiskola, Nagykátán a gimnázium, Cegléden az egész­ségügyi szakközépiskola bőví­tése, továbbá Százhalombattán a vegyipari és erősáramú szakközép iskola kivitelezése. Közös támogatás A Pest megyei Tanács teg­napi ülésén, amikor jóváhagy­ta a költségvetés- és a íejlesz- tésialap-terv bevételi, illetve kiadási előirányzatait, határo­zatában kitért azokra a leg­fontosabb gazdálkodási szem­pontokra is, amelyeket mind a megyei szakigazgatásnak, mind a helyi tanácsoknak az év fo­lyamán be kell tartaniuk. Az állásfoglalás egyebek között kimondja, hogy mindenkor előnyben kell részesíteni az alapellátást szolgáló feladato­kat, még olyan áron is, hogy a nem az alapellátásba tarto­zó körben esetleg visszalépés­re is sor kerülhet. A testület rögzítette azt is a határozatban, hogy minden mást megelőzve, a folyamai­ban levő beruházások befeje­zésére kell törekedni. T}j be­ruházás csakis abban az eset­ben kezdhető még, ha annak a teljes pénzügyi fedezete ren­delkezésre áll. Az eleve emel­kedő árakkal számoló terveket is meghaladó beruházási, il­letve felújítási költségek visz- szaszorítása érdekében erőtel­jesen szigorítani kell a költ­ségvetések és a kivitelezői tel­jesítmények, számlázások mű­szaki-pénzügyi ellenőrzését. A beruházók követeljék meg a kivitelezőktől az esetleges pót­lólagos költségek előzetes jó­váhagyatását. A megyei tanács, a hagyo­mányokhoz híven, változatla­nul számít a gazdálkodó szer­vezetek, a lakosság segítségé­re, anyagi támogatással, tár­sadalmi munkával egyaránt járuljanak hozzá a maguk és a tágabb közösség mindenna­pi környezetét gyarapító fel­adatok sikeres megvalósításá­hoz, »I. O. folyamatban levő beruházások befejezését, illetve folyamatos megvalósítását segíti. Lakásépítés, közművek Megkülönböztetett közfigye­lem jut ki változatlanul a la­kásépítésnek. A számításba vehető pénzügyi források az idén 339 államai lakás elkészí­tését teszik lehetővé. Az árak azonban arra figyelmeztetnek — és ez a vitában indokoltan kapott hangot —, hogy a ta­nácsok pénze mind kevesebb otthonra elég, hiszen az idén egy-egy lakás átlagos költsége már 700 ezer forint lesz. A célcsoportos lakásépítésen be­lül tetemesebb gyarapodással számolhatnak Budaörsön, Százhalombattán, Érden, Gö­döllőn, Szigetszentmiklóson, Solrjmáron. Sok korábbi évhez hasonlóan, azaz hagyományo­san nem az állami, hanem a magánerős otthonteremtésnek

Next

/
Thumbnails
Contents