Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-07 / 4. szám
A naptár első lapja indulnak a szállítmányok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1985. JANUÄIt 7., HÉTFŐ Fire lépni szabad Rendeken szárad a réti széna Tartalékok a gyepgaztiálkcdási munkában Karácsony volt és több napos, majd az új esztendő szokásosan íMő fogadtatására készültünk fel, ismételten szokás szerint nagy traktára és naptár szerinti szabadnapokra. — Hej, ha majd jön az a másodika — sóhajtottunk őszintén, sokan. Voltak, akik azért, mert már dolgozni vágytál; megint, amúgy igazából, mások pedig, hogy a karácsonyi és évbúcsúztató időszaki munkát kipihenhessék. Mert igaz, hogy álltak például a varrógépek a PEVDI- nél, zárva volt a malom nagykapuja. a boltok csak a kirakatokat mutogatták, kívülről nézvést. Ám mint mindig, most is voltak olyan munkahelyek, ahol nem állhatott meg az élet. Hogy csak néhányat soroljunk: dolgoztak a kórháziak és a benzinkutasok, a fűtőművesek épp úgy, mint a gáz- és az elektromos szolgálAz ifjúsági váróterem felirat meghökkentett. Ilyesmit még soha, sehol nem olvastam, csupán itt a ceglédi vasútállomáson. Beléptem a váróterembe. Kellemes csend, kényes igényt is kielégítő tisztaság fogadott, s olyan világos volt, hogy nyugodtan lehetett olvasni is. Ki is használták a fiatalok a meleg, védett helyet. Voltak vagy három tucatnyian. Néhá- nyan könyvet olvastak a kilenc asztal valamelyikénél, vagy halkan beszélgettek, de a legtöbben iskolai tanulmányaikkal foglalkoztál;, magoltak, leckét írtak. Azt sokan tudják, hogy Cegléd valósággal diákvárossá lett a sok iskola révén. Naponta vagy egy-két hetente fiatalok százai utaznak, sokszor igen nagy távolságokról iskolába és vissza. Né- hányukkal beszélgettünk. — Húszéves vagyok, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre járok, fizikatechnika szakos középiskolai tanárnak készülök. Szegeden i lakom, kéthetente járok haza — kezdte a bemutatkozást Várkonyi Attila, majd elmondta még, hogy van egy hetedik általános iskolába járó húga, aki orvos szeretne lenni, s talán lesz is, mert kitűnő tanuló. Hogy miért éppen a fizikát választotta? Nem volt nehéz kitalálni, hiszen édesapja Szegeden tanít, biofizikus docens, édesanyja ugyanott fizikus adjunktus. Attila elmondta, hogy kedvenc hobbija a foci, nemcsak nézi, hanem gyakorolja is, és szeret idegen nyelvekkel foglalkozni. A Í5 éves Márkus Zoltán szintén egyedül ült egy asztalnál. ö a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet első osztályos tanulója. Központifűtés-szerelő szeretne lenni, még 2 éve van hátra. — Jól megy a tanulás, hármas-négyes közötti az átlagom. Odahaza Abonyban a szüleimmel élek, és első osztályos kishúgommal — mondta Zoltán. Majd olyan asztalhoz léptünk, ahol három földije, azaz abonyi fiatal beszélgetett éppen. riitoKsájban — Én is az ipariba járok, első éves vagyok, ruhakészítőnek tanulok. Ha megkaoom a szakmunkás-bizonyítványt, biztos, hogy otthon fogok dolgozni az első években, aztán majd meglátom, hogy érdemes lesz-e maradni. Egyébként abonyi születésű vagyok, van kiéit bátyám, az egyik 18, a másik 23 éves. Jól megy a suli — mutatkozott be a 15 éves Major Ildikó. Iskolatársa, a vele egykorú Laskai Mihály kőművesnek tanul, mégpedig jói, mert 4- es az átlaga, neki két öccse van, akik általánosba járnak még. Mint barátnője, Molnár Erika is, női ruhakészítőnek tanul, s neki is van két öcs- cse, általános iskolába járnak, egyikük festő-mázoló, a másik autószerelő akar lenni. Azt is megkérdeztük a fiataloktól, hogy miért kedvelik az ifjúsági várótermet. Egyöntetű volt a válasz, hogy ott biztonságban érzik magutatók ügyeletesei, a buszos és vasúti forgalom, személy- és teherszállítás bonyolítói. A közös gazdaságok népes jószágállományát gondozni, ellátni kellett, a tehenészetekben a fejéstől, a tej szakszerű kezeléséről, szállításáról gondoskodni. — Ha majd jön az a hetediké — mondták azután többen megint. Leltározások, munkamegbeszélések, mun- kásgyűlésak időszaka volt az esztendő első hete. E tennivalókból jut még a következő napokra is. Ám az üzemekben, gyárakban elkezdődött a feladatokkal teli esztendő. A héten számos üzemből ki is gördültek a készáruval teli első szállítmányok, belföldi ellátásra, export vagy bérmunka feladat teljesítéseként, határidőre. Naptár szerint. (e. k.) kát, nem zaklathatják őket idegenek, télen jó meleg van, s vigyáznak is rájuk! Akkor éppen Zakar József- né vigyázott a diákok nyugalmára. Szakmájában még ő is újonc, hiszen egy esztendeje került a vasútállomásra, s novemberben ment férjhez, tehát mint ifiasszony is újonc. Asztalán két telefon is van, amin a városból jövő hívásokat fogadja, ugyanis menetrendi tájékoztatás a másik feladata. Látszik, jóleső érzéssel mondja, hogy bevált az ifjúsági váróterem, a fiatalok magatartásával sincs baj! Bsiöíti a szerepét Később Pusztai István üzemviteli helyettessel térünk vissza az ifjúsági váróba. Elmondja, hogy 1974- ben, a város felszabadulásának 30. évfordulójára helyezték üzembe az új várót, amely messzemenően betölti azóta is szerepét. A vasutas klub-könyvtár kihelyezett fiók- könyvtárának köteteivel, társasjátékokkal, het-i és havi újságokkal járulnak hozzá a diákok kulturált időtöltéséhez, amíg a vonatra várnak. Az ifjúsági váróterem reggel 7 órától este 20-ig tart nyitva, éjszakára bezárják, hogy mások ne használhassák, s a következő reggelen ismét befűzve, tisztán fogadhassák a tanulókat... Hogy a környékbeli mező- gazdasági üzemek miként hasznosítják rétjeiket, legelőiket, s hogy miféle tartalékok rejlenek a gyepgazdálkodási munkában — efelől érdeklődtek nemrég a népi ellenőrök az abonyi József Attila, az albert- irsai Szabadság, a ceglédi Kossuth, a ceglédberceli Egyetértés, a törteli Dózsa tsz-ben és még négy tápióságbeli gazdaság háza táján. Gyepszemb A vizsgált szövetkezetekben a földterület 10—20 százalékát borítja gyep, többnyire kisebb táblákban, 10—30 hektáros részekre szakadozva. Öntözési lehetőség vagy egyáltalán nincs, vagy csekély jelentőségű. A gyepterület növeléséről nincs szó, néhány szövetkezetben tervezik csupán, hogy a szántóföldi művelés számára adnak át gyeprészt. Kevés kivétellel a tsz-ek nem végeznek gyepfelújítást, ami az alacsony terméshozamaikban meg is mutatkozik. A népi ellenőrök által megszemlélt gazdálkodó egységek mindegyike jelentős állatállománnyal bír, így mód nyílik a fűtermés hasznosítására. Csakhogy az érvényben lévő szabályozók nem kedveznek az állattartásnak, tehát semmiképp sem a véletlennek tudható be, hogy a szóban forgó gazdaságok némelyikében erősen csökken a szarvasmarhák és a juhok száma. A ceglédi Kossuth Tsz például 804 darab húsmarhából, az abonyi József Attila Tsz pedig 1100 darab juhból álló csapatát számolta föl 1984-ben, mert nem kecsegtetett kellő nyereséggel. A talajvédő gyeptakaró nagyobbik része futóhomokon vagy szikes talajon fekszik, a termőképes pedig barna ho- j mokon, löszön és a réti talajokon található. Mindössze négy szövetkezetnek van módja öntözésre. Hogy hol mennyi vizet kapnak a füves parcellák, azt igencsak befolyásolja az energiaárak emelkedése, valamint a munkabéreket terhelő járulékok növekedése. Egy köbméter kiöntözött víz a ceg- lédberceii Egyetértés Tsz-ben 3,30 forintba, az albertirsai ] Szabadság Tsz-ben 5 forintba kerüL Prébzkaszálással Ez utóbbi gazdaságban a 30—40 milliméteres öntözési szint csupán a gyepek életben tartásához elegendő, ám tőle a termés gyarapodása nem várható. Viszont ha a megfelelő öntözés intenzív műtrágyázással párosul, akár kimagasló eredmények is születhetnek, mint például Cegléd- bercelen, ahol hektáronként 73 mázsás termést értek el a tavalyi aszályos esztendőben. Többnyire valamennyi gazdaságban végeznek termés- becslést. Mihelyt megjelenik az első növendék, a szakemberek szemrevételezik a gyepszőnyeget, s az ekkor szerzett tapasztalatok alapján jelölik ki az állatok legeltetési szakaszait Helyenként még négyzetméteres próbakaszálással is igyekeznek hozzájárulni a minél pontosabb becsléshez. A fűtermés 60—80 százalékát Legelik le a jószágok, 20—40 százalékából széna készüL A széna hagyományos módon, rendeken szárad, majd ömlesztve vagy bálázva jut az állattenyésztő telepre. A forrólevegős szárítást — magas költségei miatt — sehol sem alkalmazzák. A felhalmozott fű 70 százalékát a szarvasmarhák, 30 százalékát pedig a juhok fogyaszthatják el. A terméshozamok meglehetősen különbözőek, a hektá- konkénti 9-től a 27 mázsáig változnak a mutatók. Messze kimagaslik a sorból a ceglédberceli Egyetértés Tsz hektáKovács Benő. a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének dolgozója 34 éve. Ez idő alatt szinte minden munkaterületen megfordult. Jelenleg vasalóként dolgozik. NLelkiismeretesen Huszonöt esztendeje választották meg először népi ülnöknek. A megbízatás váratlanul érte, nem volt tisztában azzal, mit is fog jelenteni számára ez a feladat. Tizenkét hónapon át az ülnöki akadémián szerezte meg az ehhez szükséges alapismereteket. Azóta minden évben továbbképzésen vesz részt, hogy lépést tudjon tartani a változó jogszabályokkal, és eligazodjon a paragrafusok útvesztőjében. Minden évben 1 hónapig a gyár helyett a tárgyalóterem a munkahelye. Polgári és büntetőügyekben egyaránt részt vesz, mint a bíróval egyenrangú ülnökök egyike. Mivel tudatában van szavazata súlyának, minden ügyet részletesen tanulmányoz, a periraronkénti 67 mázsájával, ami a viszonylag kedvező természeti adottságok mellett a figyelmes gyepgondozásnak köszönhető. Az egymás mellé állított szűkített önköltségi árak is nagy szóródást mutatnak. A ceglédi Kossuth Tsz 1984-ben egy mázsa szénát 80 forintért állított elő, de például a törteli Dózsa Tsz 170 forintért. Szerény fejlesztés A megkérdezett szövetkezeti vezetők — híven a realitásokhoz — csak szerény fejlesztési elképzeléseket fogalmaztak meg. A gyepgazdálkodásban legfeljebb kismérvű beruházást terveznek, amihez szeretnének állami támogatást igénybe venni. V. S. Falba ütközött a CAT Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetének a terve. Miért? Erről kérdeztem Jenei Istvánt, a gazdaság fejlesztési és beruházási osztályának vezetőjét. — A szövetkezet 1980 márciusában alakult. Az eredeti tervben 65 lakás felépítése szerepelt. Ebből csak 44 otthont tudtunk átadni. A gazdaság vonzáskörzetében közel százhetven elavult tanyai lakás található. Az itt élőkeit szerettük volna bevonni a lakásépítő szövetkezetbe, de sajnos az idősebbeket nem tudtuk meggyőzni. Félitek attól, ha beköltöznek a városba, elvesztik az állattartásból és a gazdálkodásból származó jövedelmüket. Volt olyan is, aki azt mondta, ő itt született, innen nem megy el. A legtöbben pénzhiányra hivatkozva mondtak nemet kezdeményezésünkre. A fiatalokat sikerült meggyőznünk arról, hogy veszteni valójuk nincs, mert a gazdaság ve^ ’se gondolt arra, hogy a bártáji elvesztése anyagilag e.ö'en érintené a dolgozókat. A gazdaság kedvezményes áron teliteket juttatott tartós tokból jegyzeteket készít és a vonatkozó szabályokat fellapozza. Ennek köszönhető, hogy 25 év után bátran elmondhatja: minden ügyben lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint döntött. Nem véletlen tehát, hogy megbízatását újból és újból meghosszabbították. Kovács Benő maga is úgy érzi, hogy az elé állított követelményeknek megfelel, mi több, ma már életelemének tekinti azt az elfoglaltságot, amelynek hatására érdeklődési köre is megváltozott. Ezért még nyugdíjba vonulása után is szeretné folytatni az ülnökösködést. Önkéntes rendőr Más módon is kiveszi részét a közéleti tevékenységből: 25 éve önkéntes rendőr. Szabad idejében tekézik, tv-t néz és szívesen varrogat családtagjainak. Környezetében, munkatársai között általános megbecsülésnek örvend. Juhász Judit Zenebarátoknak Bérleten kívül is A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága és az Országos Filharmónia bérleti estjei nagy érdeklődés mellett zajlottak ősz óta. A hétfő esti, bérleti előadásokból még kettÓ maradt hátra, tavasz elejéire. A tervek s előrejelzések szerint márciusban kerül sor Varsányi László zongoraművész szólóestjére, áprilisban pedig a zeneiskola művésztanárai lépnek fel. Természetesen a tél folyamán emellett még lesz néhány, a zenebarátokat, hangszerkedvelőket érdeklő zenei esemény, amelyekről lapunk hasábjain is ki-ki idejében tájékozódhat majd. Leltár után; A múlt hét végén az Áíész áruháza és néhány más bolt is Cegléd városközpontjában zárt ajtóval és a leltárról hírt adó, elnézést kérő felirattal fogadta a betérni akarókat. Hamarosan nyit valamennyi: feltöltve a raktár, végeztek a feladat nehezével. Előadás A kajszibarack termesztéséről A ceglédi kertbarátoknak január 10-én, csütörtökön délután öt órakor Nyújtó Ferenc tart előadást — filmvetítéssel egybekötve — a kajszibarack-termesztésről a helyőrségi művelődési központban. használatra a lakásszövetkezetnek. A lakásokhoz tartozó kerteken kívül kialakított még egy állattartásra is alkalmas területet. A két ütemben ..lezajlott építkezés első szakaszában huszonhárom hajlék épült fel. A négy-öt lakásból álló tömbökben egy plusz két félszobás, 79 négyzetméteres, Illetve három és félszobás, 103 négyzetméteres otthonokat alakítottak ki. Tüzelési rendszerük egyedi központi fűtés, de folyamatban van a gázra történő átállítás. A padlót mozaikparkett borítja, a helyiségek tágasak, világosak, minden kényelmet megadnak a benne élőknek. Mindemellett az áruk is megfelelő. — Az egy négyzetméterre jutó építési költség alatta marad az országos átlagnak. A kisebb lakásoknál hatezer, a nagyobbaknál nyolcezer forint. Ebből adódott, hogy az előlegként befizetett összeg is igen alacsony, harminc-ötvenezer forint volt. A második lépcsőben sok gondunk akadt. Az állandó anyaghiány, az árnövekedések mind-mind akadályokat gördítettek elénk. Ezek hatására a latkások drágultak, az induláshoz szükséges pénzösszeg hetven-száz- tízezer forint körül mozgott. A gazdaság mindent megtett a gondok enyhítése érdekében, azonban az éppen akkor megszüntetett százezer forint értékű munkáslakás-építési kölcsön sok tag visszalépését okozta. — A távozó tagok helyére csak nagy nehézségek árán sikerült újakat szerezni. Alig akadt olyan jelentkező, aki vállalta a megnövekedett terheket. Sőt, egy lakás ma is üresen áll. Nem értem az emberek görcsös ragaszkodását a megszokotthoz, a régihez, holott az új otthonok sokkal többet nyújtanak számukra — fejezte be a tájékoztatást Jenei István. G. M. Síléccel, szánkóval, utasokkal megrakott személyautókon ezen a hétvégen Ceglédről és környékéről többen indultak az északi hegyvidék híres téli sporthelyelre. Az itthon maradottak a malomtószéli dombon, a Körösi úti KRESZ-park útjain és a Gerje mentén élvezhették a tél adta havas örömöket. ISSN 0133—260» (Ceglédi KlrUp) Aszódi László Antal Az 1981—85-ös tanévben kísérletképpen rajz tagozatos osztályt indítottak a Várkonyi általános iskolában. Az ötödikeseknek több rajzórát tartanak, s elsődleges céljak a tanulók vizuális kultúrájának fejlesztése Apáti-Tótb Sándor (elvétele Amíg megérkezik a mmt Tiszta lelkKsmsreítsl Iliinkként ítél a perekben Duplájáért nem ke! el Áll egy lakás, üresen
