Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

iS^gyfap 1985. JANUÄR 7., HÉTFŐ Konszlanly'n Cssmysnko levele egyházi vezetőkhöz Minden ember h hangját Moszkváiban szombaton köz­zétették annak a levélnek a szövegét, amelyet Konsztan- tyin Csernyenko intézett dr. ■Avery Post amerikai és dr. Tóth Károly magyar püspö­kökhöz, a keresztyén egyházak képviselői konzultatív talál­kozója társelnökeihez, válaszul arra az üzenetre, amelyeket a két püspöik intézett a szovjet vezetőhöz. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke leszö­gezte, hogy szovjet részről gon­dosan tanulmányoztál? azokat az intézkedéseket, amelyeket a püspökök üzenete a béke érdekében elfogadásra ajánl az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak. Szovjet rész­ről egyetértenek azzal a meg­állapítással, hogy nagyon fontos lenne a nukleáris fegy­verzet, elsősorban az amerikai és a szovjet nukleáris fegyver­zet befagyasztása. A világűr milltarizálásáról. a nukleáris fegyverek ottani elhelyezéséről szólva Konsz- tantyin Csernyenko érthetőnek nevezte az egyházi vezetők ez­zel kapcsolatos aggodalmát Bizonyos amerikai köröknek az a törekvése, hogy a „csilla­gok háborúját” kényszerítsék az emberiségre, valóban újabb veszélyt jelent a békére nézve. A szovjet vezető válaszában végezetül szólt arról, hegy háború és a béke' kérdésében ma egyformán hallatnia kell hangját minden embernek, függetlenül világnézetétől, vagy ideológiai meggyőződésé­től. A Szovjetunió mindig ar. ra törekedett, s arra törekszik ma is, hogy szorosan együtt­működjön a világ valamennyi békeszerető erejével, köztük a vallási körökkel is, amelyek a Szovjetunió megítélése szerint fontos szerepet játszhatnak az emberiségre leselkedő nukleá. ris veszély elhárításában. Tiltakozunk! 1984. november 28-án Anto­nio Albano, Róma városának főügyésze nyilvánosságra hoz­za, hogy elkészült a vádirat II. János Pál pápa merénylőinek ügyében. 1243 oldalon bizonyít­ja a vád képviselője, hogy a már elítélt török állampolgár­ságú Mohamed AU Agca — mint tettes — újra a bíróság elé áll. Ugyancsak az előzetes letartóztatásban levő bolgár állampolgár Antonov — mint felbujtó — két társával felel tettéért. A tárgyalás 1985-ben lesz. , nÁTTÉRVAZLAT Claire Sterling amerikai új­ságírónő. Korábban a The Wa­shington Post római tudósító­ja, remek kapcsolatokkal a felső tízezerhez, (A történet so­rán kiderül, hogy a CIA-hoz is „kötődik”, s a P—2 néven ismert olasz szabadkőművesek­hez.) Az természetes, hogy be­járatos a Vatikánba is. Érdek­lődési területe a terrorizmus. A szélsőbalos mozgalmakról ír, könyve is megjelenik. A könyvből botrány lesz, tekin­tettel arra, hogy Miss Claire nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Argentínában „ezerszám” képezik ki a „vörös ügynökö­ket”. Diszkrét vizsgálat, az ál­lítás nem igaz, Claire Sterling egy időre eltűnik. De csak egy időre.., Ali Agca: Törökországban él és a Szürke Farkasok nevű 'szélsőjobboldali terrorszerve- zet tagja. (1978 végén egy egész települést mészárolnak le, Kahramanmarast. Gyerekeket is.) 1979. február 1-én' megöli Isztambulban Abdí Ipecki ha­ladó újságírót. Elfogják, halál­ra ítélik. Néhány nappal ki­végzése előtt „sikerül” meg­szöknie (nem az ő érdeme), s levelet ír rejtekhelyéről: „El­határoztam, hogy megölöm a pápát...” — így szól a leglé­nyegesebb mondat, a többi za­varos. A török hatóságok ké­résére az Interpol körözést ad ki ellene. ’ 1981. május 13-án, a pápa tö­meg között megy és áldást oszt Lövés, egyik testőre kar­jába roskad. Riadalom a Szent Péter téren. .Elfogják Ali Ag- cát, kezében a fegyverrel. Meg­kezdődik a merénylő tárgyalá­sa (maga sem tudja, hogy csak az első), s életfogytiglani bör­tönre ítélik. A pápa felépül. Még ez cv decemberében ügy­védje nevetve mondja, hogy Agca „rémtörténettel” szóra­koztatta a cellában. Magas- , rangú urak keresték fel, aján­lották, hogy „pakoljon ki”, mi­nek fejében büntetése tíz év ‘.börtön lesz. Senki sem veszi •komolyan. Látszólag. A RÁG ALOM 1932. november 23-őn Ró-1 ■ mában őrizetbe veszik Szorgej ! Aníonovot, a bolgár Balkán • Légitársaság kirendeltségének • helyettes vezetőjét. Hivatalos indok: egy amatőr fotós képet készített a pápára leadott lö­vés pillanatában. A képen-Agca mellett egy fekete ba­juszos, napszemüveges férfi ál!. Nyilván Antonov. Néhány nap múlva jelentkezik egy ameri­kai turista, s kijelenti, hogy a képen levő férfi ő maga. Az olasz hatóságok beismerik igaz. Antonov azonban börtön­ben marad. Ekkor lép színre Claire Ster­ling. Még novembert írunk, amikor terjedelmes cikk jele­nik meg a Washington Post- ban. A „bolgár kapcsolatról” szól, arról, hogy Szófiában ter­veitek a gyilkosságot, a Kreml utasítására „természetesen”. Az NBC TV-társaság napok alatt filmet 'készít a cikkből, a cikk pedig könyvvé dagad. Ka­rácsonykor a pápa jár Agca cellájában, hosszan beszél ve­le, a Vatikán lelkipásztori gesz­tusnak tekinti a látogatást, s így természetesen semmit sem tud meg a vKá'g. 1984 júniusában újra szen­zációs cikkel lepi meg olvasóit a Washington Post. Eredeti do­kumentumok az Antonov vád­iratról. Majd két év telt el a Sterling-könyv megjelenése óta, mégis szóről-szóra ugyan­az a szöveg — most már mint vádirat. TÖRVÉNYSÉRTÉS Igor Bliszcsenko professzor fogalmaz így interjújában, me­lyet a Novoje Vremjának adott. Christian Roulette fran­cia ügyvéd könyvet írt, mely­ben bizonyítja, hogy a bolgár állampolgároknak semmi kö­zük nem volt a merénylethez. Maxim bolgár pátriárka leve­let írt a pápának, az Izvesz­tyija cikket közölt, melyben megkérdi: hogyan értelmezik az emberi jogokat Nyugaton, hiszen míg valakiről be nem bizonyították, hogy bűnös, ad­dig a világ összes törvénye sze­rint ártatlan. Szergej Ántonov beteggé vált a börtönben. TILTAKOZUNK! G.omiko és Shultz nyi.'aíhzala Ccnfhsn Bkédmmkedjéka józan ész Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a minisztérium vezető munkatársai, tanácsadói kíséretében vasárnap délután megérkezett Genfbc, a szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozások színhelyére. A szovjet diplomácia veze­tője repülőtéri beszédében ki­jelentette: Azért jöttem Genfbe, hogy George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel megvitassam az űrfegyverekiről és a nukleá­ris fegyverekről folytatandó tárgyalásokkal összefüggő kér­déseket. Mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok korábban elvi megálla­podásra jutott arról, hogy tár­gyalásokat kezd erről az ösz- szefüggő kérdéscsoportról. Megállapodás született arról, hogy ennek a találkozónak az lesz a célja, hogy közös értel­mezést dolgozzunk ki a foly­tatandó tárgyalások tárgyáról és céljairól. A Szovjetunió arra törek­szik. hogy alapvető irányelve­ket dolgozzanak ki, amelyek alapján a tárgyalások kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dásokhoz vezethetnek, amelyek megakadályozzák a fegyverke­zési versenyt a világűrben. , egyúttal pedig biztosítják haladást a nukleáris fegyve. rek radikális csökkentésének útján, hosszab távon pedig a nukleáris fegyverek teljes fel. számolását. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok is felelős építő módon közelíti meg találkozónkon megvitatandó kérdéseket. Végül hangsúlyozni szeret nám. hogy mi ezen a találko­zón is a Szovjetunió elvi poli tikijából indulunk ki, amely a béke erősítésére és a nuk leáris háború veszélyének el hárítására irányul — han goztatta Andrej Gromiko. George Shultz és Andrej Gromiko vasárnap rövid ud­variassági látogatást tett Pierre Äubert sváici külügy­miniszternél. Hétfőn 10 óra­kor a genfi szovjet misszió épületében kerül sor az első, hétfőn délután az amerikai külképviseleten a második ta lálkozóra. George Shultz amerikai külügyminiszter megérkezése után tett rövid nyilatkozatában azt mondotta, hogy ,»építő és po­zitív” szellemben érkezett a tárgyalásokra. Hozzátette, „ko­moly 1 vitákra” számít a tárgyalásokon és tudatában van an­nak, hogy nem lesz könnyű haladást elérni. Az amerikai külügyminisz­ter, úton Genf felé, újságírók­nak nyilatkozva változatlanul titkolózásba burkolódzott az amerikai tárgyalási pozíciókat illetően, és csak annyit mon­dott, hogy. „néhány nagyon érdekes és ésszerű” meggon­dolást tesanek majd a tárgya­lóasztalra Genfben. Shultz ugyanakkor a megismétlődő kérdésekre: mi a washingtoni álláspont a genfi tárgyalások lényegét, az űrhadviselésre vo­5 /• ó vélemények a találkozóm! natkozó amerikai terveket il­letően? — változatlanul kitért, és csak annyit mondott, hogy az amerikai fél kifejti majd álláspontját, és a későbbiekben mutatkozik meg, hogyan ala­kulnak a tárgyalások. Shultz általánosságban moz­gó nyilatkozatai nem járultak hozzá ahhoz, hogy nagyobb derűlátás mutatkozzék a kül­ügyminiszteri tanácskozások kilátásait Illetően. A tárgyalásoknak — mint á PRAVDA vasárnapi száma megállapítja — valóban újak­nak kell lenniük, nem jelent­hetik csupán a visszatérést az amerikai rak éta tel építés miatt 1983 novemberében megsza­kadt genfi tárgyalásokhoz. Az újdonság abban áll, hogy a tárgyalásoknak ki kell terjed­niük az űrfegyverkezés meg­akadályozásának, a hadászati nukleáris fegyverzetek cs a közepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök csökkentésének egymással szorosan összefüggő teljes kérdéskörére. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak még nincsenek egymás számára el­fogadható fegyverzetkorlátozá­si javaslatai — írja vasárnapi Számában a THE NEW YORK TIMES. Ahhoz viszont már közel állnak, hogy állandó fó­rumot teremtsenek az ezzel ..kapcsolatos tárgyalásokhoz. Ha Gromikónak és Shultznak találkozásukkor sikerül megál­lapodniuk abban, hogy újra meg újra találkozni fognak, az már sikernek számít — ír­ja az amerikai lap. A LE MONDE főszerkesztője arra is rámutatott, hogy „az űrben létesítendő Maginot-vo- nal” hatékonysága rendkívül kétséges. A történelem során még nem volt olyan pajzs, amely ellen ne találtak volna ki annak áttörésére alkalmas fegyvert, éppen a második vi­lágháború előtt épített francia Magino-vonal és a Hitler által kiépített „Atlanti fal” példája tanúsítja ezt. A Genfben hétfőn kezdődő szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalásokon a szovjet fél kulcsfontosságú témaként kezeli a kozmikus fegyverkezés megakadályozását. Ezt hang­súlyozta a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió „A Hét” című műsorának felkérésére Meruk Józsefnek adott in­terjújában Alekszej Vasziljev, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet katonapolitikai osztályának vezetője. M qyar vezetők üdvözlő távirata Kmbedzsa nemzeti ünnepe jJ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első tit- í kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, g a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Heng Sam- 3 riat, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt főtitkárát, a Kam- j! b^dzsai Népköztársaság államtanácsának elnökét, valamint ^ Kun Sent, a minisztertanács megbízott cinekét a Kam­ii bodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A táv* i irat szövege a következő: A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész magyar, nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük Önöknek, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságánál?, a Kambodzsai Népköztár­saság államtanácsának, minisztertanácsának és a kambodzsai népnek. A magyar nép elismeréssel és tisztelettel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambodzsai nép a Pol Pot-rezsim megdöntése óta ért el az életfeltételek újrateremtésében, a szét­rombolt társadalom és gazdaság helyreállításában. Meggyő­ződésünk, hogy a sókat szenvedett kambodzsai nép, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt vezetésével továbbhalad az új társadalom építésének útján. Nagyra értékeljük és támogatjuk azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a Kambodzsai Népköztársaság Délkelet-Azsia békéjének és biztonságának erősítése érdekében kifejt. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy kétoldalú kapcsola­taink népeink törekvésével összhangban, a béke és a szocia­lizmus ügyét szolgáivá fejlődnek. E kapcsolatok elmélyítését szolgálták azok a tárgyalások is, amelyeket a kambodzsai párt- és kormányküldöttség -tavaly hazánkban, párt- és álla­mi küldöttségünk pedig a közelmúltban Kambodzsában foly­tatott. Nemzeti ünnepük alkalmából további eredményeket kí­vánunk önöknek, az egész kambodzsai népnek a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításához. ★ A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István, az országgyűlés elnöké táviratban üdvözölte Cheg Símet, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének el­nökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kambodzsai partner- szervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Orszá­gos Béketanács» a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa» ★ Felnégyelt. megcsonkított holttesthez hasonlította Pol Pót Kambodzsáját az a fran­cia laptudósító, aki először látta viszont az indokínai or­szágot második felszabadulása, 1979. január 7-e után. Épp hat éve annak, hogy az újkori tör­ténelemiben párját ritkító ke­gyetlen rendszer rövid harc, után megszűnt létezni. Volta­képp csak akkor, 1979 január­jában tárult fel a kambodzsai tragédia mélysége. Kiürített, halott városok, meggyilkoltak százezrei, köztük az indokínai ország szinte teljes értelmisé­ge, felszámolt iskola- és egész­ségügyi rendszer — ezek vol­tak az esztelen Pol Pot-i or- szág’.ás következményei. Túlzás nélkül állítható: olyan gondokkal a világ egyetlen más országának sem kellett szembenéznie, mint Kambodzsáinál? a hat évvel ez­előtti januáron. Így tehát eb­ben az országban, valóságos fordulattal felérő esemény, hogy az iskolák újra megnyi­tották kapuikat, működnek már a kórházak, a boncok is­mét imádkozhatnak Buddha üdvéért. Rövid hat esztendő alatt Vietnam, a Szovjetunió és más szocialista osságok segít­ségével gyárak és üzemek tu­catjait építették úi.iá, vasúti pályaudvarokat. repülőteret hoztak ismét használható álla­potba. Működik már a posta. a közhivatalok sokasága, egy­szóval Kambodzsa hétköznap­jait laissan-lassan ugyanazok a mozzanatok jellemzii?, mint a hozzá hasonlító más országo­két. Az ország életét azonban nemcsak a természet kiszámít­hatatlansága, külső politikai tényezők is jócskán befolyá­solják. A Thaifölddel való határszakasz a világ feszült- ségzónáának egyike. Annál in- káb, mivel Pol Pót és társai, megmaradt katonai erőikíe támaszkodva, továbbra sem adták fel reményeiket égy esetleges visszatérésre. A bel­ső kambodzsai átalakulás fo­lyamatát gátló véres hatáirhá- borújukhoz Thaiföld mellett Kína és az Egyesült Államok is segítséget nyújt. A kambodzsai átalakulás si­kerének értékét tehát növeli az a tény, hogy az országépítő munka belső és külső feltéte­lei egyaránt roppant bonyo­lultak. Ünnepén azt kívánjuk Kambodzsa baráti népének, Vietnammal és a többi szocia­lista országgal baráti szövet­ségben védje meg hazája füg­getlenségét, a hat esztendő alatt eléírt sorsformáló átala­kulás minden vívmányát. A magyar nép, miként eddi®, úgv a jövőben is, szolidáris ti­voli indokínai barátaival tör­ténelmi harcukban. A hét nővér című kötet szerzője most egy újabb könyvvel jelentkezett, A pénzkölcsönzőkkel. Az előb­bivel annak idején, amikor magyarul megjelent, 1973-ban nagy sikert aratott, s amely­ben a nemzetközi olaj mono­póliumok belső életét tárta fel. Mostani könyvében An­thony Sampson a bankárok világit tárja fel. Ez a kötet is, hasonlóan az előzőhöz, szellemes, igen érzékletes stí­lusban íródott. Betekintést en­ged a nagy nemzetközi ban­károk, bankok és más pénz­ügyi intézmények sajátos vi­lágába, kulisszatitkaiba, a je­lenlegi hitelválság okaiba, a pénzügyek és a világpolitika sajátos kapcsolatába. A kötethez Brüll Mária irt lényegre mutató előszót, ame!"ben rámutat, hogy a pénzkölcsönzéshez három do­log nélkülözhetetlen, még- pedi' pénz, pénz, pénz... Azután természetesen egyéb dolgok is szükségesek, például a pénz piaca, a pénzt kínálók és az érte versenyzők szerve­zett, avagy laza gyülekezete. Anthony Sampson érdeme ép­pen abban van, hogy sikerült Politikai könyvek É bankárok világ0 a pénzvilág öntörvényűnek tűnő világába az olvasót is be­vonnia, illetve könyve által betekintetnie. A szerző a profi újságíró rutinjával ötvözi a politikai, közgazdasági, banktechnikai ismereteit pszichológiai ta­pasztalataival. A jól beavatott szerénységével és a kívülálló derűjével körvonalazza a pénz és a tőke, a kamat és a profit mozgástereit. Érdemes olvas­gatni ezt a könyvet, mei-t ténylegesen megismertet ben­nünket a pénzvilággal, amely­re egyre jobban figyelnünk kell. hiszen manapság az egy­szerű ember sem lehet kö- zömbös a pénz iránt, hiszen még a szocializmus viszonyai között is meghatározza éle­tünket, munkánkat. Ismert az a dolog is, hogy a pénzvilág olykor a földrajzi határokat is túllépi, sajátosan meghatá­rozza a két világ helyzetét is, a kapitalista társadalomét, de fontos szerepet tölt be a szo­cialista gazdaság világában is. A szerző könyve első részé­ben bemutatja a bankárokat, kik, m:féle emberek, idézi Ogden Nash mondását, aki szerint ugyanolyan emberek, mint a többiek, csak gazda­gabbak. Lerajzolja azokat a helyeket, ahol a bankárok ta­nácskozni szoktak, legtöbbször előkelő szállodákban, fényes üdülőhelyeken, kényelmes ter­mekben és puha karosszékben vagy díványokon ülve cseveg­nek, s döntik el a világ sorsát. Hasonlóan leplezi le a pénz és a vallás összefüggéseit, pél­dául a szaúdiakat, akik az olaj birtokában sok pénz felett is rendelkeznek. A második fejezetnek Samp­son Ki tartja el a világot? al­címet adta nem véletlenül, mert a pénzvilág bemutatásával is jelzi, hogy csakis a munká­val lehet megteremteni az emberi javakat, amelyekre az emberiségnek a megélhe­téshez, fejlődéséhez szükséges, de mégis az a módszer, arnely- lye] a bankok pénzt teremte­nek, olyan egyszerű, hogy megáll tőle az ész — idézi az egyik tudóst. S van benne va­lami, hiszen a pénzvilág tör­téneknek bemutatása is ""ezt bizonyítja. Nagyon bonyolult világ ez, nehezen érthető és számunkra egy kicsit ismeret­len is, sőt misztikus valami, olyan kulissza mögötti dolog, amibe nem lehet igazán bete­kinteni. A szerző éppen ebben akar segítségére lenni az olvasónak, hogy közelebb hozza ezt a titkos, furcsa, elvont világot. Ezért ír a bankárok kudarcai­ról, a szuper-bankárokról, a Az oldalt összeállította: RUTTKAY LEVENTE rejtett kincsek világáról, a készpénz és a komputerek kapcsolatáról, a szürke em'- nenciáscikról, az Új rendről, a pénzügyi seriffről és a ve­szélyzónáról. Vagyis a szerző nem elvont fejtegetésekkel bí- balődiik, hanem bizalmas do­kumentumok ismertetésével, híres bankárokkal és vezetők­kel folytatott interjúkkal segít bennünket hozzá, hogy meg­ismerjük a bankárok világát. Olyan személyiségekről ka­punk hiteles kor- és szemé­lyiségrajzot mint McNamara, Rockefeller, Wriston vagy a po'ttkus Kissltiffer. M 'ndcnt összevetve: na­gyon szórakoztató olvas­mány és egyben lelep­lező írás Sampson könyve, amelyet érdemes megismerni, mert ezáltal közelebb kerü­lünk ogy érdekes világhoz. A Kossuth Kiadó jelentette meg a kötetet színes borítóval, amely Szabó Árpád munkája. Gaü Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents