Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

1935. JANUÄR T, HÉTFŐ 3 Mivel töltötte ai ideiét? Pillantás - előre Ezen a héten tizenöt megyében vitatják meg az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveit. Ma, hétfőn a székesfehérvári oktatási igazgatóságon Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas és Veszprém me­gyék vitáját tartják meg. Holnap, kedden lesz Heves, Borsoű-Abaúj- SEemplén, Hajdú-Biliar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyek vitája Egerben, a főváros és Pest megye vitája pedig Budapesten, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak székhazában. Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyék pedig Szekszárdon tárgyainak a kong­resszus irányelveiről. Zsebeket érintő kérdésről, a vendéglátóipari árrendszerről ta­nácskozik csütörtökön a Fogyasz­tók Országos Tanácsának árszak­értő bizottsága. Hiszen a vendég­látói árak nemcsak a szórakozó­helyek, nyilvános éttermek, ven­déglők, cukrászdák árait képezik, hanem az üzemélelmezés arait is. A Hazafias Népfront keretében működő tanács ez alkalommal ér­tékeli 19*1. évi munkáját is, vala­mint megtárgyalja 1985. évi mun­katervét. A legfontosabb és leg- közérdekűbb ezekből termő. z.késen a vendéglátóipari árrendszer, hi­szen a családok évi költségvetése is ilyenkor készül, s nem közöm­bös, hogy az üzeméleimesés árait beszámít iák-e a költségvetésbe. Mennyire népszerű sport a fe- detlpá!:/ás teniszjáték? — kissé többet lehet majd megtudni ennek a sportnak a tömegbázisáról hol­nap, január 8-án, kedden, amikor az OTSH az Európa-bajnokság elő­készületeiről tárgyal a pesti Da­nubius Thermal Szállóban. Kora délelőtt tárcsázok. A vonal túlsó végén NAGY SAN- BORNE, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára je­lentkezik. Készséggel válaszol: — Ez a nap sem telik el tel­jesen hivatalos munka nélkül. Kedden tárgyalja a megyei párt-végrehajtóbizottság a pártértekezletre készülő beszá­molót, amelyet választott szer­kesztő bizottság fogalmazott sok-sok kommunista bevoná­sával. Erre a vitára készülök. — Férjem, aki Moszkvában tanul, most tölti kinn az utol­só fél évét, karácsony óta csa­ládja körében, itthon van. Hét­főn utazik vissza, a vasárnap csomagolással telik. Judit, a kislányom? ö nyol­cadik általános iskolás — ta­nul. Délután korcsolyázik. Az ebéd már a tűzhelyen fő. Húsleves lesz, többféle húsból, rántott sertés burgonyával és kókuszos sütemény. Ennyi minden fér egy va­sárnapba. Hiába! — legyen magas a tisztsége egy nőnek —, az otthoni gondok-dolgok az ő vállát nyomják ... KOÄACSK.I JÓZSEF, a Hír­lapkiadó Vállalat vezérigazga­tó-helyettese csak pillanatnyi időt szentelhet lapunknak. Érthető: indul a vonata Prágá­ba. Hivatalos kiküldetésre uta­zik, találkozik a szocialista or­szágok kiadóhivatalainak veze­tőivel, egyeztetik számos kö­zös tennivalójukat. GODA GÁBORT Szigligeten, az Alkotóházban tárcsázzuk. Meglepődik. Nem várt sehon­nan telefonhívást. Á Kossuth- díjas, többszörös József Attila - díjas írónak e napokban több könyvét vettem le könyvtáram polcairól. Ez adta az ötletet, hogy felemeljem a telefon- kagylót: mit alkot most Szig­ligeten és dolgozik-e vasárnap is? Két regényem: a Magányos utazás és a Vallomások regé­nye után, jelenleg írom a foly­tatást, a harmadik kötetet — mondja a neves író. Ennek is Tót Flórián lesz a főhőse. A címe is megvan: Idill. Ebben az írásomban azt kívánom ösz- szefoglalni, hogyan kapcsolódik a múlt, a jelen és a jövő az em­berek életében. Mi és mennyi az. ami megrögzódik, megőrző­dik minden emberben ebből a három dimenzióból? Világné­zeti, társadalmi és érzelmi töl­tése lesz a regényemnek. Tu­dom, hogy minden embernek így alakul a jelleme. Kará­csonykor pihentem —, most dolgozom — mondja Goda Gá­bor, annál is inkább, mert hiá­ba szép, napsütéses odakinn, megfáztam és ebben a hideg­ben nem mozdulhatok ki. A munkámat január 15-től oda­haza, Budapesten folytatom. Újságíró házaspárt kérde­zek: mit jelent számukra a va­sárnapi pihenés? FÁBIÁN FERENCET, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének főtitkárhelyettesét, a neves külpolitikust olvasás közben zavartam. Hosszan, lel­kesen beszél olvasmánya tár­gyáról, annyira magával ra­gadta. Bajomi Lázár Endre A magyar Párizs népszerű köny­vét tartja kezében, s annak is remek négyoldalas elbeszélé­sét. Déry Tibor 1988-ban kere­si Párizsban ötven évvel az­előtti önmagát — páratlan él­mény volt fellelni. Arra a kérdésre: van-e most vasárnap televíziós elfoglalt­sága —, nemmel válaszol. Felesége, LUKACS TEREZ, ezen a vasárnapon pihenő új­ságíró. Sétát tervez a férjével és kikapcsolódásképpen köt... Hiába tárcsázom a követke­ző számot, nem felel. D& LÖ- KÖS ZOLTÁNT keresném, a Vasárnapi Hírek főszerkesztő­jét. Gratulálni akartam — kis­sé irigyen — első számukhoz. Az új köntösbe öltözött, a na­gyobb terjedelmű újság meg­nyerhette az olvasó tetszését. Nem mondhattam el véle­ményem. Nem volt otthon. Sé­tált, vagy vendégségbe ment, netán a nem régen,. 1984. de­cember 23-án született, har­madik unokájához, Dórához Tehette: ezentúl a Vasárnap: Hírek gárdája vasárnap nerr ül munkaasztalhoz —, pihen. Sági Ágnes — És mit csinált ezen a va­sárnapon Sági Agnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője? — Tizenkilenced magammal azon izgultam: vajon szeretet/ olvasóink szándékunk szerint' érdekes lapot vehetnek-e ma a kezükbe?' r. p. A gasztronómia mestere - ízek olimpikonja Egf Oscar-díjas konyhaséf T eszi helyett közös vállalat Az igazgató első hete < Korábban beszámolnunk róla, zhogy megszűnt a budaörsi í székhelyű Mezőgazdasági Gép­ii gyártó Vállalatok Trösztje, he­lyette közös vállalat alakul, ^ melynek elsősorban az lesz a fi feladata,' liogy a társcégek kö- fzöiti együttműködést, szakoso- f, dást segítse elő. Az igazgató Standes az új közös vállalat ve- ízetőjévé Szabó Györgyöt vá- Ä ia3ztotta. © Az első hét letelte után, hogy érzi magát új beosztásá­ban? / — Meglehetősen furcsán. Egyelőre ugyanis hivatalosan még nem szűnt meg a tröszt, s az új vállalatot sem jegyez­ték be a cégbíróságon. Hason­lóan furcsa az én helyzetem is. Egyelőre még a miniszté­rium állományában vagyok, de délutánonként már kijárok jövendőbeli munkahelyemre. Ismerkédem a kollégákkal, közösen számba vesszük a fel­adatokat. © Gondolom körülbelül azért már tudják, mi lesz a közös vállalat feladata. — Foglalkoznunk kell a KGST-n belüli sokoldalú, il­letve a szocialista országokkal kötött kétoldalú kooperáció, a munkamegosztás hazai szerve­zésével. A tőkés piacokon igyekszünk majd bőséges és friss exportinformációkat gyűjteni. Alaposan meg kell ismernünk a hazai mezőgaz­daság és élelmiszeripar igé­nyeit, hogy ezeket az ismerete­ket a vállalatok terveik összeál­lításakor figyelembe vehessék. ® Mekkora lesz az új válla­lat? — Terveink szerint ötvenes lesz az induló létszám, de ha szükség van rá, később lehe­tünk többen is. © Pest megyében még csak kevesen ismerik önt, kérem mondja el, mivel foglalkozott eddig! — Szakmám szerint gépész­mérnök vagyok, 1956-ban diplomáztam. Tíz évvel ké­sőbb a Műegyetemen gazda­ságmérnöki diplomát szerez­tem. Voltam a budapesti Me­zőgépgyártó Vállalat igazgató- helyettese, a minisztériumban évekig a mezőgazdasági és élelmiszergép-gyártással fog­lalkozó osztályvezető. © Minden jót az új beosz­táshoz! Cs. A. A budapesti Kaffka Margit Gimnázium klasszikusan szép épületének kapuján tábla tu­datja, hogy benne tanuszoda működik. Azt azonban semmi­féle kiírás nem jelzi, hogy az alagsora egy üzemet rejteget. Hozzá nem is kicsit. Majd’ ezer négyzetméteren dolgozik itt a Pest-Budai Vendéglátó- ipari Vállalat hideglkonyhája, amelynek vezetője Varga Sán­dor, Oscar-díjas szakács. Mert hogy 25 év óta — akkor ala­pította a díjat az Amerikai Szakács Szövetség — már nemcsak filmesek nyerhetik el ezt a trófeát. A szakma fariéival Mint minden olimpiai évben, úgy 1984-ben is — szakács- olimpiára jöttek össze a mes­terség legjobbjai Frankfurt­ban. Októberben került sor az izek e nagyszabású seregszem­léjére, amelyen 28 ország ezer résztvevője hat nap alatt öt­ezer tálat mutatott be a nagy­számú érdeklődőinek. Hazánk csapata a következő összeállí­tásban szerpelt: Novák Ferenc Oscar-díjas, a Gs’lért Száljó konyhafőnöke; Lukács István Oscar-díjas, az Atrium Hotel konyhafőnöke; Varga Sándor Oscar-díjas, a Pest-Budai V. V. hidegkonyhavezetője, vala­mint Nemeskövi Dénes, a Du­na Intercontinental séfje. Il­lusztris névsor, és ami rögtön feltűnik: Varga Sándor az egyetlen, akinek neve mellett nem valamely hírneves szállo­da szerepel munkahelyként. Bizony, alig-alig akad rá pél­da, ha van egyáltalán, hogy valaki ilyen szintre jusson üzemi vendéglátó vállalattól. Az bizonyos, hogy itthon egye­dülálló. Természetes hát a kérdés: hogyan sikerült? — Sok munkával, sok tanu­lással. 1959-ben lettem szak­munkás, a tanulóidőt is beszá­mítva 28 éve vagyok a válla­latinál. Szerettem, szeretem, amit csinálok, de az világos volt előttem, hogy itt olyan különleges összeállításokat, mint egy-egy szállodában, nem AzOscar-díJ várnak el tőlünk. így aztán szcwnbat-vasárnap eljártam az Astoriába, anoi az akkori séf, Bálint Sándor engedte, hogy ellessem a szakma fortélyait, finomságait. Amikor már,úgy éreztem, megyek valamire, el­kezdtem versenyezni. 1973 óta vagyok mester-szakács, az első nemzetközi sikert 1974-ben, a Gastroprag nevű, Prágában rendezett versenyen értem el. Aranyérmes lettem akikor, majd még több ízihen ugyanott. Igazából ezután figyeltek föl rám, és választottak be a nemzeti csapatba, amellyel ki­jutottam a frankfurti szakács­olimpiára. Mutates tálak A bemutatkozás ugyancsak sikeres volt! Egyéni olimpiai- aranyérmet hozhatott haza Varga Sándor, a csapat pedig elnyerte az Oscart. — A ragyogó premier után mit hozott a következő olim­pia? — Számomra semmit. 1980- ban nem voltam ott Frank­furtban, ugyanis a költségek a munkáltató vállalatokat ter­helik, s az én cégem ezt ak­kor nem tudta állni. önkéntelenül adódik a kér­dés: miért e kötődés a mun­kahelyhez? Alkotni itt is le­het, mutatós tálak, gusztusos salátaköltemények tanúskod­nak erről. É,s felkészülni, ed- Behá is, noha mostohább fel­tételek között, mint mondjuk, az Átriumban. Szólni kell kin­cseiről, a díszítőelemek gazdag tárházáról. Üvegek sorakoz­nak a polcon, pirinyó kukori­cát, erdei vadalmát, különle­ges, körte formájú paradicso­mot, tárkonyt, az eltevés mód­jától függően több színűt rejtve. Ezek egyike-másika va­lóságos valuta; világjáró kol­légái rákot és sok más egye­bet adnak érte. Varga Sándor tnincá híján a fantáziának, s ennek bizonyítéka: csapatunk az idén ősszel az olimpián új­ból jelesre vizsgázott; a há­rom arany-, két ezüstérem és egy k ül öndíj mellett össztelje­sítményüket a Nemzetek Nagydíjával honorálták. (Os- car-díjat ezúttal nem adtak ki.) Eify a sok közül Nevét, főztjét sokan említik csettintve megyénkben is; Fo­ton, Veresegyházon, Csornádon jó néhány lakodalomnak ő volt és lesz is az ínyesmestere. Al­kotásainak sarát ki győzné fel­sorolni, helyette állj art itt egy könnyen elkészíthető saláta, macskajajos napokra is kelle­mes. Húsos káposztasaláta 5 sze­mélyre: 40 dkg fejes káposz­ta, 20 dkg sült vagy főtt hús, kis fej hagyma, egy cső pap­rika, petrezselyem, egy ubor­ka (friss), egy evőkanál ét­olaj, só. bors, cukor, ecet víz. A káposztát legyaluljuk, sózzuk és állni hagyjuk. A hagymát, paprikát és az ubor­kát karikára vágjuk, a petre­zselymet finomra daraboljuk, a húst pedig gyufaszál vas­tagságúra metéljük. Elkészít­jük a salátalevet, borssal ízesítjük, s hozzáadjuk az ét­olajat. A besózott káposztát ki­nyomkodjuk, a többi'anyaggal együtt a salátalébe tesszük, s jól összekeverjük. 1—2 óráig hűtőszekrényben állná hagy­juk, hogy az ízek jól összeér­jenek. A levétől leszűrve, sű­rű tartár- vagy majonézmár- tással összekeverve igen finom salátát nyerünk. Jó étvágyat hozzá! SzigetM Teréz Készülnek a szebbnél szebb, Ízletesnél ízletesebb hidegtálak Dobogós műremek a húsvéti báránygerlni Hancsuvszkl János (elvételei Arról beszólnak: a vádak Kétmillió a tévétornáérí? Azt beszélik Vácott, hogy a sokak által nézett tévétorna szereplői nem ingyen húzzák estéről estére magukra a Senior-emblémás me­legítőket és dresszeket. Sőt! Tavaly összesen kétmillió forintjába ke­rült a Váci Kötöttárugyárnak ez a reklám. Megfelel ez a szóbeszéd a tényeknek? — kérdeztük Tóth B. Zoltántól, a vállalat igazgatójától. — Nem! S ha alaposan megnézzük, ez nem is reklám, vagy hadd fogalmazzak ponto­sabban: nem csak reklám. 9 Akkor hogyan kerül az embléma a képernyőre? — A magyarázat egyszerű. Termékeink ma már nemzet­közi összehasonlításban is áll­ják a versenyt, ennek követ­keztében nem egy hazai sport­egyesület csapata és több él­sportolló is a mi melegítőinket és más sportruháinkat hasz­nálja. A televíziósok is bizo­nyára felfigyeltek erre, mert ők kerestek meg minket. Ajánlatukat elfogadtuk, s kérésükre változatos ruhatá­rat állítottunk össze a torna szereplőinek. 6 Sokan szeretnének ezek­ből vásárolni, de hiába kere­sik a boltokban. — Ne is keressék, mert r.em kaphatók. Ezek — ha tévés hasonlattal akarok élni —, csupán jelmezek egy elő­adáshoz. © ön azt állította, hogy az embléma rendszeres jelenléte a tévétornák alkalmával rek­lám is, meg nem is. Megma­gyarázná, mire gondol? — Csak a háttérre kivetí­tett nagyobb Senior emblé­máért fizetünk, a melegítő­kön, dresszeken lévő négyszög azok szerves tartozéka, így végül is nem reklám. Nem ír­juk ki, hogy ez a színes ábra a Váci Kötöttárugyár termé­keinek jele. © Akkor végül is pénzbe kerül a tévétornában látható embléma! — A kivetített színes négy­szög rendszeres megjelené­séért tavaly mindössze annyit fizettünk, mint amennyivel mondjuk a váci sportegyesü- lelet támogatjuk. A tévétornát azonban talán többen nézik meg, mint itt a városban egy focimeccset... (furuez) 4 nap felkel, lenyugszik. Valójában per- /3 sze sosem nyugszik le, izzik, ontja melegét rendületlenül, csak mi lát­juk úgy, reggel feljön, este eltűnik. Az ember mesterkedése az idő felosztása is, évekre, hónapokra, hetekre, napokra, órák­ra. Az idő a valóságban tagolatlanul folyik, megállíthatatlanul és végtelenül. Mindegy. Mi tagolunk, részekre osztunk, s ezt is va­lóságnak érezzük. Olyannyira, hogy egészen más a szom­bat, a péntek délután, a hét végére készü­lődés napszakának hangulata, mint a hét­főé. A hétfőt sokan nem szeretjük. A népi bölcsesség, minden kezdet nehéz, a hétfői újrakezdésre is érvényes. Ismét korán kel­ni, kapkodva reggelizni, folyton az órát lesni, ne késsek le a vonatról, a buszról, a munkakezdésről. Valószínűleg érzékcsalódás, de hétfőn a busz, a vonat, a HÉV is rendszerint késik. Jó volna eggyel korábban menni, hogy ide­jében beérjünk a munkahelyre, az ágy azonban marasztal. Ráadásul egész szer­vezetünk lelassult a hét végén, lomhábban megy a mosakodás, a borotválkozás, a fvi- zuraigazítás. Mintha még a tea, a tej, kávé is hosszabban melegedne, forrna fel. A gáz is lelassult hétfőre virradóra? Ezek után nincs mit csodálkozni a sok mogorva arcon, amelyik a járműveken, az utcán, a munkahelyen fogad. Mindazok, akik pénteken délután, a heti fáradtsággal tagjaikban, mosolyogva, jókedvűen, vára­kozásteljesen búcsúztak egymástól, szép él­ményekben reménykedve siettek útjukra, kellemes kikapcsolódást, felüdülést kíván­va, 7létfőn vert sereget alkotva verődnek össze üzemekben, hivatalokban. Persze, mert agyondolgozták magukat a kis- és nagykertben, a hétvégi házban, a rokonnál, barátnál, munkatársnál, másod­vagy harmadállásban, Nemcsak ezért. Hét­főn mindenki letört egy kicsit, ha dolgozott szombat-vasárnap, ha nem. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy átálltunk egy másik rit­musra, s időbe telik visszazökkenni a meg­szokott kerékvágásba. S ez azért sem könnyű, mert hétfőn, no­ha látszólag minden úgy fogad a munka­helyén, ahogyan pénteken félbehagytuk, valójában mégsem. Hideg a műhely, a hi­vatal, az iskola. Ilyenkor szokták olyanok is piszkálni a fűtőberendezést, akiknek hal­vány fogalmuk sincs annak kezeléséről. Föl­tehetően azért, mert még álmosak egy ki­csit, félig még a szombat-vasárnapi tem­póban élnek, s mivel szeretnének minél hamarabb a hétköznapi ütembe kerülni, a külső körülményeket okolják annak elma­radásáért. Meglehet pedig, hogy a fűtés más reggeleken sem kellemesebb. , rJ Hétfőn nehezebben indul a gép, az is le­hűlt a két nap alatt. Az iskolába, óvodába érkező gyerekek nyűgösebbek, akárcsak az ügyfelek, akik ilyenkor ugyanúgy azonnal a plafonon vannak, mint az ügyintézők, s kölcsönösen a másikat mondják ideges­nek, megkérdezve; bal lábbal tetszett fel­kelni? Hétfőn mind a kettő bal láb. O lyan a hétfő, mint a frontátvonulás, amire úgyszólván valamennyien érzé­kenyek vagyunk. Ám akár a front, a hétfő is elmúlik. Dél körül általában már olyanok vagyunk, mint kedden vagy szer­dán. A rendes hétköznapon. Csütörtöktől pedig kezdődik a lelki készülődés a várva várt hét végére, a másodállásra, kertészke­désre, kirándulásra, amikor erőt gyűjtünk, felfrissülünk, hogy az új héten, az új hét­főn ismét csak morcosán kezdjük a napot. Mivel így van, legyünk belátónk, türelme­sek. Amennyire ez hétfőn egyáltalán lehetsé­ges. Kör Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents