Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

a Szom Bai I jegyzet b Nemzedékek Generációs ellentétek, nemzedéki viták. Minden korban keresték a választ okaira, jól, rosszul sikerült is valamicske igazsággal szolgálni attól függően, ki­ki az élet hajnalán, vagy alkonyán szemlélte a vilá­got. Vádol az öreg, ugyan­úgy a fiatal, keresve egy­más valódi, vagy vélt hi­báit. A nézeteltérések el­kerülhetetlen jelenségei az életnek — mondják egyfe­lől, mások az általános ér­telemben vett nevelés hiá­nyosságaiban keresik azok eredetét. De ők sem min­dig jó helyen kutatnak, hiszen tudjuk, még a jól kialakult magatartásfor­mák is gyakran kerülnek összeütközésbe. Igen nehéz tehát elfo­gulatlanul ítélkezni, már- csak azért is, mert aki a véleményt mondja, , egy­szersmind válamelyik pótus képviselője. A nevelést azonban mindenképp a leg­fontosabb tényezőként kell kezelnünk, hiszen a felnö­vekvő nemzedék útravaló- ja az. Nem is akármilyen adalék, mert a szülői gond­viselés, később a munkahe­lyi, közösségi nevelés egy­ben a már megszerzett po­zitív tapasztalatokat kíván­ja átadni, hogy töretlen le­gyen a fejlődés. Szebb, jobb életet, mint nekünk volt — diktálja az élet törvénye, s ha ehhez még hozzáveszem tudatos erő­feszítéseink eredményét, úgy hiszem elégedettek le­hetünk. A ma negyvenévesek, a béke első generációjának életét már jóval könnyebb volt széppé tenni — bele­születtek —, új eszmék, új célok rendszerében folytat­hatták a megkezdett utat. Lám, nem kellett hozzá szenvedésekkel szerzett ta­pasztalat, a másodkézből vett történelmi tanulság is elegendő volt. hogy rájuk lehessen bízni a jövendőt. Azon sem kell dilemmáz- nunk, hogy gyerekeik tud­nak-e élni apáik örökségé­vel. Néha mégis úgy tűnik, hogy csak a legszüksége­sebb ütravalóval látják el a felriőttség küszöbén álló fiatalságot. Most nem a jólneveltség, a tisztelettu­dás gyakran szóvá tett hiá­nyára gondolok, bár ezek is fontos alkotói az em­ber morális értékének, ha­nem olyasmire például, hogy megkapták-e a kellő segítséget ahhoz, hogy idő­ben átérezhessék valós helyzetüket, a velük szem­ben támasztott követelmé­nyeket a társadalmon be­lül? Mert ahogy minden mást, ennek lényegét is időben tovább kell plán­tálni, s ebben a közösségi munkának van nagy szere- pe. Példabeli kollektívánk­ban is látszólag minden rendben van, becsülettel látja el napi feladatát öreg és fiatal. Mégis parázs vita alakult ki legutóbb közöt­tük, ami abból eredt, hogy a fiataloknak szinte nincs önálló közösségi életük. Amikor számon kérték tő­lük a hiányosságokat, a közösségi segítség elmara­dására hivatkoztak, amiért a mozgalmi életben csak a minimumot tudják produ­kálni. Ez hát a baj? Szó sincs róla, az okok jóval régebbi keletűek. Az ilyén veaekezést per­sze nehez elfogadni a hely- íyel-közzel 20 eves embe­rektől, ráadásul kiderült, a felnimek segitsegeoen sem volt sona hiány, csak an­nak gyanoriaii reproduká­lását soha nem teerte szá­nton eddig senki. Most Jel vannak háborodva, hogy „gyerekeik” ölt tartanak, azt is elvárják, amit ön­nön erejükool kéne megva­lósítaniuk. Az önállóságra, a jövő próbatételéire való felkészítés hiányzik itt. A felnőttek persze sér­tődötten utasítják el a vá­dat, mondván, hogy ez S esetben bizony nem ők vét- ■ nézték. Pedig az ilyen hi­bák hosszú időn at válto­zatos formában kísértenek örökös nézeteltéréseket okozva. Miklay Jenő NAGYKÖRÖS! ma A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1985. JANUÁR 5., SZOMBAT Gyűlés a vágócsarnokban Külföldre küldött húshegyék Az esztendő végi hajrá épp hogy csak elszelelt, fáradtsá­ga makacsolja még az izmo­kat, ám a PENOMAH ceglédi gyárában elérkezettnek látták az időt, hogy az elmúlt tizen­két hónap munkáját górcső alá helyezzék. A vágócsarnok egyik zugában emelt szónoki dobogót karéjban állták kö­rül a dolgozóit, s az ekképp zajló munkásgyűlésen részt vett Némedi József, a városi pártbizottság politikai munka­társa, Nyári Mijüós, a PENO­MAH főkönyvelője és dr. Ne­mes István, a vállalat jogügyi osztályának vezetője. Elsőül Kiszely István, a gyár igazga­tója kapott szót, aki felidézte a ceglédi gyár tavalyi tevékeny­ségét, próbatételeit, s megfogal­mazta 1985 legfontosabb fel­adatait. Tetemes többlet Szerfölött nehéz, ellentmon­dásoktól nem mentes esztendő volt a tavalyi. Igaz, akadt né­hány külső és belső tényező, amelyek miatt a megnöveke­dett feladatokhoz való alkal­mazkodás nem sikerült mara­déktalanul, a ceglédi kollektí­va mégis rendkívül sok mun­kát tudhat maga mögött, ki­emelkedő feladatokkal és a si­kerek mellett megjelenő ku­darcokkal. Tervszámait alaposan meg­haladva sertésből 280 ezer, szarvasmarhából 18 ezer, jak­ból 29 500 darabot vásárolt fel a ceglédi húsüzem. Maga a pél­dás mennyiség rejti azonban a felmerült gondokat is, hiszen főleg az esztendő második ne­gyedévében a sertésfelvásárlás 30 százalékkal is túlnőtt a tervezetten. Ennek oka, hogy az integrációs szervezetből nem érkeztek meg idejében és pon­tosan a hizlalói berkekben le­zajló változásokat tükröző jel­zések. A következménye pe­dig, hogy a tetemes többlet fo­gadása, feldolgozása, tárolása és piaci értékesítése eleve nem történhetett veszteség és minő­ségkárosodás nélkül. Kissé késve Az áradatot persze valaho­gyan győzni kellett, s a vágó­üzem dolgozóit épp a második negyedévi teljesítményükért illeti elismerés. Mindent ösz- szeadva az év folyamán 209 ezer darab sertést, 11 500 darab marhát és 6109 darab juhot vágtak le. Húskészítményből 4575 tonnát állítottak elő a tervben rögzített 5300 tonnával szemben: kétségkívül némi­képp csökkent a vásárlói ke­reslet is. ugyanakkor a ceglé­di gyár technikai-műszaki fel- készültsége, felszereltsége miatt a termékek nem eléggé versenyképesek. Ráadásul a helybeliek nem használták ki kellően a tanműhely nyújtot­ta lehetőségeket, lassan és kis­sé késve kezdték meg a ter­mékkorszerűsítési munkákat. Az alapanyag-gazdálkodás és a termékgyártás sikerülhetett volna jobban, e területen veze­tői hibák is előfordulak. A több mint 600 tonnás lemara­dás lényeges eredménykiesést okozott. A ceglédi húsüzem ellátási feladatainak a belső piacon eleget tett. Többék között 3420 tonna sertéshús és 872 tonna marhahús került a felhaszná­lókhoz, fogyasztókhoz. Nem beszélve arról, hogy export­küldeményeik mennyisége túl­szárnyalt minden eddigi rekor­dot. A külhoni szállítmá­nyokból — tervüket messze meghaladva — 480 millió fo­rintos bevételre tettek szert. Nem közömbös, hogy az ex­port 90 százaléka dollárelszá­molású vo-lt. A megrendelők igényedhez igazodva eddig nem tapasztalt mennyiségű darabolt húsrészt kellett készí­teniük, az előző évinek há­romszorosát. Hogy ekképp növekedjenek meg a feladatok, erre sem műszakilag, sem csontozó-, tároló- és csomago­lóhelyiséggel nem voltak fel­készülve, de ekkora mennyi­séghez elkelne több szakmun­kás is. összegezve a részterületeket: a tervbe vett 1,35 milliárddal szemben másfél milliárd fo­rint nettó árbevétel várható. Feltételek javulása A gyárigazgató elmondta, hogy végre befej eződöitt a vá­gócsarnok felújítása és korsze­rűsítése, az utolsó szakasz mun­kálatai 14 millió forintba ke­rültek. Immár biztonságos fel­tételek között lehet dolgozni, s ennek a teljesítményekben meg a minőségben tükröződ­nie kell. Annál is inkább, mii­vel az 1985-re szóló tervezet nem több, hanem jobb, haté­konyabb tevékenységet kíván. Az elképzelések szerint idén 248 ezer sertést, 14 700 marhát és 26 600 juhot fognak felvá­sárolni, 215 ezer sertést, 15—20 ezer szarvasmarhát vágnak. Húskészítményből pedig 4800 tonna előállítását irányozták elő. V. S. Kertbarátok klubja A kertbarátklub idei első rendezvényét január 7-én, 18 órai kezdettel tartja a műve­lődési központban. Szó lesz a kertbarátok időszerű téli fel­adatairól. Előadó Csikai Pál. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Kisujjukban a irata ii munka Délután fél 2. Beérkezett az utolsó levél is, kétszázvalaha- nyadikként ráteszik a boríték­hegy tetejére. Előkerül a hosz- szúkás stempli. a fiatalasszony szaporán kopogtatja a rőt be­tűket a hófehér küldemények bal felső sarkára. Mire elfogy az utolsó is, hozzák a termetes küldönctáskát, aminek fene­ketlen gyomra elnyeli a köte- gaket. Űtra kész a napi posta. Átolvassák Másnap reggel. A kövér tás­ka újra nyílik, gazdája kék, fehér, sárga borítékokat húz elő belőle, s várom, hogy a tegnapi procedúra kezdetét vegye Most azonban nem a bélyegző, hanem a levélkések állnak szolgálatba. Nyissz- nyassz hallatszik perceken át, s a borítékokból kikerülő kéz­zel, géppel írt zizegő papitokat a hivataibeiiek figyelmesen át­olvassák, majd minden egyes küldeménynek számot adnak, amit precízen bevezetnek a s mindentudó könyvecskébe. Az­tán ahány levél, annyi felé ve­zet útjuk — néha ketten, hár­man alig győzik .széthordani. Üzemek, osztályok, irodák a címzettek. Ha mindezeket olvasván va­lakinek netán a posta jut eszé­be. hát felejtse el, bár meg kell hagyni Papp Józsefné, Gyulai Dénes, és Papp Györgyné na­pi munkájának némely fázisa ■ első pillantásra nagyon hason­lít a postai dolgozók ügyködé­séhez. A Nagykőrösi Konzerv­gyárba beérkező összes hiva­talos levélnek a felbontása, szortírozása, iktatása, no és széthordása napjában az el­ső teendőjük. Délután pedig a vállalat levelezését könyve­lik, és továbbítják a postára. Persze túl egyszerű lenne a dolguk, ha csupán a fenti tennivalók töltenék ki min­dennapjaikat. Aki még nem járt a gyár igazgatói épületé­nek eme kicsiny irodájában, nehezen tudja elképzelni, mii-, vei foglalkoznak az iktató dol­gozói. A fenti két esemény csak egy-egy pillanatkép, csu­pán azért emeltük ki, mert a leggyakoribb foglalatosságaik közé tartozik. Olajozottan — A hivatalos — közlö­nyök, napilapok, s a legkü­lönbözőbb iratok elosztását is mi végezzük. A kiküldetésbe indulók rendelvényeit is itt írják — sorolja Papp Józsefné iktatós, aki 33 év óta. szinte gyerekkorától kezdődően a konzervgyárban dolgozik. — Hét évvel ezelőtt még a IV-es üzem csoportvezetője voltam. Rosszabbodó egészsé­gi állapotom miatt határoz­tam el. hogy valami könnyebb munka után nézek itt a gyár­ban. — Az új beosztás vajon könnyebbnek bizonyult? — Hát, ki tudja? Fizikailag mindenképp elviselhető, de ne higgye senki, hogy az iro­dai munka álom. Ami. előnyt nyertem vele, annyit el is vesztettem, másrészt a sok aprólékos papírmunka is fá­rasztó. Az iktató a termelő, és az adminisztratív folyamatok egyik sajátos láncszeme. — Látszólag nem sok köze van a többihez, de az egész gyár precíz, pontos hivatalve­zetése megkívánja, hogy ná­lunk is olajozottan menjenek a dolgok. Persze más területe­ken is elmondható ugyanez, de nagy előny, hogy két olyan szorgalmas munkatárssal di­csekedhetek. akiknek a kis­ujjában van a hivatali mun­ka. Gyulai Dénesnek hivatalse­géd a titulusa, örökmozgó, mindig úton levő embernek ismerik itt. A 25 éves gyári múltból 23 évet az iktatóban töltött el. A nagy táskát már el sem lehetne képzelni nél­küle. A város, és a gyár kö­zött ő a kapocs, hozza-viszá a küldeményeket, futárpostát, újságokat, meg mikor mi kell a házhoz. Papp Györgyné ugyancsak régi dolgozó — 22 éve mun­kahelye a gyár —, csaknem hét éve került az iktatóba. — Ha már ír rólunk, azt se feledje megemlíteni, hogy mi iktatósok amolyan mindene­sek vagyunk — veszi át a szót. Ha vendégek jönnek, mi Válasz cikkünkre Dönt: a kereslet és a kínálat Az őstermelőkre nem vonatkozik, Lapunk december 21-i szá­mában Itt a fa, hol a fa cím­mel kifogásoltuk, hogy az idén az állami, szövetkezeti keres­kedelem nem foglalkozott fe­nyőfa árusítással. így a vá­ros ellátása a szerződéses és a magántermelőkre hagyatkoz­hatott, az előző éveknél jóval magasabb árszínvonalon. Cik­künkre a tanács városgazdál­kodási osztálya válaszolt, most ebből közlünk. ,,A karácsonyi fenyőfa áru­sítása a zöldség-gyümölcs, va­lamint a virágárusok üzletkö­rébe tartozik. Ezen üzletek kettő kivételével szerződésben üzemelnek vagy magánke­reskedések. így árukínálatuk beszerzéséről maguk gondos­kodnak. Az elmúlt évek során megjelentek a piacon a du­nántúli őstermelők is, akik frissen vágott fákat kínáltak elfogadható árért. A teljes körű fenyőfaforgalomból ré­szesedésük jelentősen növeke­dett, ezért a kereskedelmi vál­lalatok az általuk lekötött és forgalmazni kívánt fenyőfa- mennyiséget csökkentették. December 10-ig 2 ezer méter fenyőfa érkezett a kereskede­lembe, amelybőd a vásárlás 17 —18-án kezdődött. Ekkor je­lentek meg a piacon az ős­termelők, de az általuk kínált friss vágású fenyő ára olyan magas volt, a vevők inkább a kereskedelmi üzletekben vá­sároltak. Így a 2 ezer méter december 18-án elfogyott. Ezt követően naponta és folyama­tosan szállítottak a magánke­reskedők — Zalából, Mátrából, P-ugacróJ — december 23-ig tue- és erdei fenyőt, összesen 5 ezer 170 méter luc, és 1830 méter erdei fenyő mennyiség­ben. A kereskedőknek a fenyőt a szabvány és az árképzési szabályok betartásával lehet árusítani. Az őstermelőkre ez nem vonatkozik, őket a ke­reslet és kínálat szabályozza. 1982-ben és ’83-ban nagy mennyiségű fenyőfát kellett megsemmisítenie az Áfészinek es a kiskereskedelmi vállalat­nak. A város fenyőfaszükséglete biztosított volt annak ellené­re, hogy külön fenyőfa-áru­sító helyek a városközpont­ban nem működtek.” ★ Köszönjük a tájékoztatást, mely megerősítette cikkünk állításait. (A szerk.) Sporthírek Minden ezt megelőzőnél több csapat (főleg a leányok­nál) vett részt az 1984 35-ös tanévi Pest megyei általános iskolás sakk-csapatbajnokság lsaszegen megrendezett máso­dik fordulójában. A Nk. Pető- fi-iskola most is egy fiú és két leány gárdát indított. A 7 körösi fiaital közül négy volt újonc, akik tőlük telhetőén helytálltaik. Mindkét ''nembe­liek ötfordulós svájci rend­szerben vetélkedtek, 2x15 per­ces játékidejű partikkal. A fiúknál 23, egyenként 3 fős csapat vetélkedett. A kö­rösiek (Tóth István 0,5, Bor- zák Péter 2,5, Székely Ferenc 3,5) sorrendben az érdi 2. sz. iskolával 1-2-re, a sződiek- kel 1,5-1,5-re, Zsámbék C- csapatával 1-2-re, a Gödöllői Erkel isk. C-vel 2-1-re mér­kőztek és 16.-ok lettek. A leányoknál 11 gárda (2 főseik) vetélkedtek. A Nk. Pe­tőfi isk. A-csapata (Hoffer Szilvia 2, Fehér Tünde 4) 2-2 győzelem és döntetlen, vala­mint 1 vereség után a forduló 3. helyén végzett. A Nk. Pető­készülünk a reprezentációval, kávét főzünk, lebonyolítjuk a beszerzést. — Ne hagyjuk ki a könyv­bizományosi munkát sem — teszi hozzá Papp Józsefné. — Havonta tisztességes mennyi­ségben adunk el szépirodadmi, és meséskönyveket. Az érdekes olvasnivalóknak mindig van keletjük. A konzrevgyáriak szeretik a könyveket, ez a ta­pasztalatunk. Nem kis előny az sem. hogy nálunk részletre is vásárolhatnak. Az ifjúsági la­pokból is elkel 400—500 pél­dány havonta. Miközben beszélgetünk, a három ember csak néha-néha pillant fel munkájából. Hétfő lévén, fárasztó, mozgalmas napjuk volt, legalább 90 levél érkezett, és vagy háromszoro­sa ment ki. Munkarendeket, körleveleket továbbítottak, s egy nagy csomó sokszorosí- tanivaló is érkezett. Munká­juk apró titkairól szeretettel beszéltek, fűszerezve hozzá régi, meg újkeletű gyári tör­ténetekét. Kiváló dolgozók így aztán azt is megtudtam például, hogy Papp Józsefné nemcsak jó kedélyéről, hanem díjnyertes kézimunkáiról is hí­res. de ugyanígy munkatársai­nak is volt sok elmesélnivaló- ja, ha másról nem, hát kirán­dulásokról, brigádrendezvé- n vökről. Persze csak futólag, hisz ilyesmire nemigen jut az időből. Végül pedig ne feled­jük el azt sem. hogy kiváló, sőt többszörösen kiváló dolgo­zói a gyárnak. Megbecsült emberek. Mikiay Jenő fi isk. B (Szerdahelyi Gilda 3, Bocskai Katalin 1,5) 2-2 győze­lem és vereség, majd 1 döntet­len után most 8. lett. A körösiek legeredménye­sebb sakkozói eddig a fiúk­nál Székely Ferenc 10 játsz­mából 6,5. a leányoknál Fehér Tünde ötből 4 pontot szer­zett. Érd város nyílt felszaba­dulási emlékversenyén 2 kö­rösi gimnazista fiatal is el­indult. A 8 fordulós svájci rendszerű viadalon a felnőtték és az ifjúságiak együtt indul­tak, de külön is értékelték őket. Felnőtteknél (44 induló közülj: 3. Farkas Lajos 6 pont­tal. Ifjúságiaknál (17 fő): 2, Farkas Lajos 6 és 8. Deák Ferenc 3 ponttal. Szombati sportműsor Labdarúgás Petőfi-tornacsarnok, 13 óra: CÁT—Arany János Tsz, 14 óra: Kossuth lakótelep—Mé­száros Tsz, 15 óra: Kőcser— Konzervgyár, 16 óra: Kinizsi- Városgazdálkodás, 17 óra: Tör­téi Tsz—Nyársapát, 18 óra: Toldi—Pedagógusok, 19 óra: 21- es Volán—PVCSV, városkör­zet! kispályás öregfiúk terem- kupa-mértkőzés, Cegléd, városi tornacsarnok, 10.10: Gyömrői SE—Nk. Kinizsi, 11.20: Mo- nori SE—Nk. Kinizsi, megyei Felszabadulási Kupa termi kispályás mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Labdarúgás Cegléd, városi tornacsar­nok. 9 óra: Nk. Kinizsi—Ceg­lédi VSE, 11.20: Nk. Kinizsi— Tápióvölgye Tsz SE (Sülysáp). 13 óra: helyosztó mérkőzé­sek a megyei kispályás te­remlabdarúgó Felszabadulási Kupa mérkőzéssorozat kereté­ben. S. Z. Lady Chatterley szeretője. Színes, szinkronizált francia- angol film. (Csak 18 éven fe­lülieknek!) Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben A kurta farkú Peti cica. Színes, szinkronizált svéd rajz- mesefilm. fél 4-kor. Mackenna aranya. Színes, amerikai westernfilm, fél 6- kor Vasárnapi műsor Lady Chatterley szeretője. 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A kurta farkú Peti cica, fél 4-kor. Mackenna aranya, fél 6-kor. ISSN 0133—379S öJsgykörtoS Ifflöap) Sakkozóink eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents