Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
MKVYKt 1955. JANUAR 5., SZOMBAT A Fas! megyei pártbizottság határozata A OAZDASÄGPOLITIKA IDEI FELADATAIRÓL Á KÉT HÍRE PULI ALÓL 2 Az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1985. január 3-1 ülésén — | amint azt tegnapi lapunkban megírtuk — határozatot hozott az ^ Idei gazdaságpolitikai feladatokról. A továbbiakban ezt a dőli kuraentumot ismertetjük. fi tfl. ÖtsVßS tervidőszak utolsó esztendeje az ország és Pest megye életében is kiemelkedő jelentőségű. Márciusban ül össze a párt XIII. kongresszusa, melyet megelőz az alsóbb- szintű pártszervek számadása, öt év munkájának értékelése. Pest megye kommunistái a megyei pártértekezletre úgy készülnek, hogy a végzett munka kritikus és önkritikus elemzése mellett a Központi Bizottság kongresszusi irányelveire építve határozzák meg az elkövetkező évek politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatait, a pártszervek és szervezetek tennivalóit. A gazdasági élet minden területén megélénkült a szocialista versenymozgalom, megyénk dolgozói, kommunistái felelősségteljes vállalásokkal és azok teljesítésével kívánják köszönteni a párt XIII. kongresszusát, hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Kedvező politikai légkörben, jó alapokról indul az 1985-ös év. A gazdasági munka legfontosabb feladata 1985-ben növekvő mértékben hozzájárulni az ország fizetőképességének és a népgazdaság egyensúlyának javításához. E célokat a gazdaság fejlődésének gyorsításával, a versenyképesség javításával kell elemi. Á megye gazdaságának fejlődését az export növelése határozza meg. A növekedési ütem gyorsításához a kivitel 5—6 százalékos növelésére van szükség. Ezáltal válik lehetővé az import mérsékelt ütemű növelése és a technológiák korszerűsítése. Az államközi egyezményekben rögzített kötelezettségek teljesítésén kívül keresni kell a szocialista export további növelésének lehetőségeit. A külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében továbbra is mindent meg kell tenni üzemeinknek a nem rubel elszámolású export növelése érdekében. A termékszerkezet korszerűsítésénél fokozottabban szükséges figyelembe venni a piaci igények változásait. A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen a termékek feldolgozottsági fokának, használati értékének emelése. Bátrabb vállalati kezdeményezéssel jobban ki kell használni a nemzetközi kooperációkban rejlő lehetőségeket. A vállalatok nagyobb mértékű összefogása, együttműködése szükséges egy-egy külföldi megrendelés kielégítéséhez. A tőkés import hatékony felhasználása érdekében figyelmet kell fordítani a helyettesítő termékek előállítására. Ebben kiemelkedő feladat hárul a háttéripari funkciói ellátó vállalatokra, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységére és .az újabb vállalkozási formákra. Ezek az üzemek fejtsenek ki erőteljesebb propagandát termékeik megismertetésére. A felhasználók pedig jobban törekedjenek a hazai és szocialista importból származó termékek alkalmazására. A vállalatok fejlődésének feltétele a hatékonyabb gazdálkodás az eszközökkel és a munkaerővel. Kiemelt figyelmet kell fordítani a meglevő, korszerű, nagy termelékenységű gyártó berendezések kihasználására. További lehetőségek vannak a hasonló profilú vállalatok közös készletezésében, a kereskedelmi és termelő vállalatok együttműködésének erősítésében. Az energiagazdálkodáson belül- folytatni kell a veszteségfeltáró vizsgálatokat. A gyártmány- és gyártásszervezésnél, a termékszerkezet átalakításánál az energiatakarékossági szempontok fokozottabb érvényesítésére van szükség. Ez évben befejeződnek a megye területén folyamatban levő gázvezeték és fogadóállomás építések. Az energiahordozók felhasználását jobban kell igazítani a lehetőségekhez és a területi adottságokhoz. Ezért nagyobb figyelem irányuljon a hulladékok energetikai célú hasznosítására, a hulladékhő felhasználására és a geotermikus energiák feltárására. A munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében több irányú feladatokat kell megoldani. A legnagyobb tartalékok a foglalkoztatási szerkezet átalakításában, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében és a munkafegyelem szigorításában vannak. Mindezekhez javuló feltételeket teremt és ösztönzést is njníjt a szabályozók változása. A nagyobb teljesítményekre ösztönző új keresetszabályozás vállalati alkalmazásában bátor, kezdeményező magatartásra van szükség. Ennek megfelelően felül kell vizsgálni és korszerűsíteni a belső érdekeltségi rendszert. Várhatóan felélénkül a munkaerő mozgása. A vállalatok munkaerőigényének kielégítése és a dolgozók elhelyezkedési lehetőségének segítésében megnövekedett feladatok hárulnak a munkaerő közvetítő irodákra. A szakmunkásképzésben irányuljon nagyobb figyelem a központilag is támogatott hiányszakmákra. Az új vállalatirányítási formák bevezetése Pest megyében a feldolgozóipari vállalatok többségét és az állami gazdaságokat érinti. A legtöbb vállalatnál 1985-ben, döntően a második feiévben megtörténik az új irányítási formára való áttérés. Itt a pártszervezetek a szakszervezettel közösen időben végezzék el a szükséges előkészületeket. Az ipari üzemek legfontosabb feladata az exportorientált fejlődés gyorsítása. Tovább nő a feldolgozóipar szerepe. Az átlagosnál dinamikusabban növekedhet a más ágazatok fejlődését is megalapozó gépipari termelés. A vegyipari és könnyűipari üzemek termelésének növelését megalapozza a folyamatosan megújuló termékszerkezet és a kedvező rendelésállomány. A villamos energiaiparban és az építőanyag-iparban továbbra is a változó népgazdasági igények kielégítésére kell felkészülni. Az ipari beruházásoknál mérsékelt növekedésire lehej; számítani. A növekvő fejlesztési feladatok megoldását erőteljes szelekcióra, a vállalati források és az eszközök koncentrálására kell alapozni. Nő a világbanki hitellel összefüggő fejlesztések szerepe. A Dunai Kőolajipari Vállalat kiemelt feladata az aromás termelés bővítésének gyorsítása, a viszkozi- tástörő. üzemi beruházás tervezett ütemnek megfelelő előkészítése, valamint az energiaracionalizálást eredményező fejlesztés határidőre történő befejezése. Az ISG és Forte idei fő feladata a folyamatban levő beruházások sikeres befejezése. Valamennyi ipari üzemben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a megkezdett fejlesztések ütemes megvalósítására. Az építőiparban továbbra is az építési volumen csökkenésére és a kereslet szerkezetének változására kell számítani. A szabályozórendszer követelményei további szigorításokat kívánnak meg a vállalatok gazdálkodásában. A kapacitások lekötése érdekében növelni kell a vállalkozási készséget, fokozni a piackutatást, belföldi és export vonatkozásban is. Alkalmazkodni szükséges a növekvő fenntartási, rekonstrukciós igényekhez, segíteni a lakossági építkezéseket. Ahol komoly munkaellátási gond vagy gazdálkodási nehézség várható, ott megelőző intézkedéseket kell hozni, új stratégiát kialakítani a működési stabilitás rövid- és hosszabb távú megőrzése érdekében. A megye mezőgazdasági üzemei legfontosabb feladatuknak továbbra is a lakosság ellátását élelmiszerekkel, a választék bővítését, a minőség javítását, valamint a nem rubel elszámolású export árualapok növelését tekintsék. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gazdasági stabilitásuk megtartására, erősítésére, az alaptevékenység eredményességének növelésére. A megyei tanács, a területi és az üzemi pártszervek fokozott mértékben segítsék a kritikus helyzetben levő szövetkezeteket. A személyi feltételek javításával is nyújtsanak segítséget a stabilitás megteremtéséhez. A kiegészítő tevékenység továbbra is jelentős szerepet játszik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok termelésében, eredményességük javításában. Termékeikre, szolgáltatásaikra a piaci verseny erősödése ellenére is szükség van. Az üzemek törekedjenek ari'a, hogy a kiegészítő tevékenység jobban alkalmazkodjon a közgazdasági és a piaci feltételekhez. fi sisezogazaasági termelés 2—3 százalékkal növekedjen. Ezen beiül a növénytermesztés termelése 4—5 százalékkal haladja meg az 1983. évi szintet. Az állattenyésztés termelése az alacsonyabb állatlétszám következtében kismértékben csökken. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági területek védelmére, a föld termőképességének javítására. A térségi meliorációk folytatásával, rekultivációval elő kell segíteni, hogy a szántóterületek ne csökkenjenek, a gyengébb minőségű területek is jól hasznosuljanak. Az őszi kalászosok vetését a mezőgazdasági üzemek időben, jó minőségben elvégezték. A búza vetésterülete közel 4000 hektárral több, mint 1983-ban. A feltételek biztosíthatók ahhoz, hogy 5 tonna körüli búza-, 6 tonna körüli kukoricatermést érjenek el a gazdaságok. Ahol a termőhelyi feltételek a kalászos takarmánygabonára kedvezőbbek, ott célszerű ezeket előtérbe helyezni. A gabonatermesztés technikai feltételeinek javítására nagy szükség van. Célszerű a gazdaságoknak nagyobb mértékben igénybe venni az IGP keretében beszerezhető korszerű gépeket. Tovább indokolt folytatni a folyékony műtrágyaprogramot. A zöldségtermesztésben elsősorban a feldolgozó üzemek igényeinek kielégítésére törekedjenek a gazdaságok. Emellett támogatni kell a lakossági ellátást szolgáló integrált kistermelést. A gyümölcs- és szőlőtermesztésben a fő figyelmet a terméshozamok növelésére, a minőség javítására é§ a gazdaságosság emelésére kell fordítani. Idén szélesedik az önálló exportjoggal rehdelkezők köre. Ezzel nagyobb lehetőségek nyílnak a friss gyümölcs- és zöldségexport növelésére. Az erdőgazdálkodás fejlesztése, a gazdaságosság növelése továbbra is fontos feladat. A kitermelést és a feldolgozást ennek érdekében jobban kell a piaci igényekhez igazítani. Fontos feladat az erdőfelújítások és erdőtelepítések folytatása, a megye erdőterületének növelése. Az állattenyésztésben a további létszámcsökkenés megállítására, a jövedelmezőség növelésére kell törekedni. A gazdaságok jelentős részében nélkülözhetetlen az állattartó telepek korszerűsítése, rekonstrukciója, A termelést elsősorban a tömegtakarmányokra és a melléktermékekre alapozott hústermelő ágazatokban indokolt bővíteni. A tejtermelés gazdaságosságát a fajlagos hozamok emelésével tovább lehet javítani. A sertéstenyésztésben a létszám megtartására, a kistermelésben a minőség javítására kell törekedni. A juhágazat pozíciói idén szerény mértékben javulnak. Ahol a feltételek megteremthetők, ki kell használni a magasabb felvásárlási árban rejlő lehetőségeket. A baromfitartásban és a kisállattenyésztésben jobban kell alkalmazkodni a piaci igényekhez. A kisüzemek hatékonyabb integrálásával rugalmasabbá, versenyképesebbé tehetők ezek az ágazatok. Ebben az évben tanácsi fejlesztésre több mint kétmilliárd forint használható fel. Továbbra is nagy szükség van a társadalmi összefogás politikai, erkölcsi és anyagi erejére az infrastrukturális fejlesztések megvalósításában. A pártszervek kezdeményezzenek és támogassanak minden olyan helyi elképzelést, mely a lakóhelyi ellátási színvonalat javítva a rangsorolt helyi igényeket elégíti ki. A párt, tanácsi szervek, társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak segítsék a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben született településfejlesztési felajánlások megvalósítását. A várhatóan elkészülő 7500 lakás döntően továbbra is magánerőből épül. A helyi lehetőségeket és központi eszközöket is igénybe véve, javítani kell a fiatal házasok és nagycsaládosok lakáshoz jutási esélyeit. Folyam&tosan figyelemmel kell kísérni a telekkialakításokat és a lakosság építőanyag- ellátását. Az általános iskolai tantermi program megvalósítása mellett fokozatosan előtérbe kerül a középiskolai hálózat fejlesztése. Tervszerűen folytatódjon a Semmelweis Kórház rekonstrukciója, a továbbiakhoz képest nagyobb mértékben kell növelni a szociális otthonokban a helyek számát. A víztermelő kapacitás legalább napi 5000 köbméterrel növekedjen. A posta valósítsa meg a VI. ötévit; tervéből hátralevő távbeszélő hálózat fejlesztési feladatait. Határidőre készüljön el a 2. számú főút Dunakeszi átkelési szakaszának korszerűsítése. Életszínvonal-politikai céljaink megvaiósítása érdekében a mérsékelt lehetőségeket ellensúlyozza a nagyobb társadalmi aktivitás, az öntevékeny és erőfeszítésekre kész közösségi erő. A lakosság ellátására továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. A kínálatjavítás feltételei élelmiszereknél megvannak. A kereskedelem termelésszervező tevékenységének további javításával, a termelők és kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolat fejlesztésével a hiánycikkek körét csökkenteni, a választékot bővíteni kell. Erősíteni szükséges a fogyasztói érdekvédelmet. Ebben a munkában számítunk a társadalmi ellenőri hálózat, a tanácsok, & fogyasztók tanácsai összehangolt, eddig is eredményes tevékenységére. A kistelepüléseken élők ellátásának javítása érdekében folytatni kell az Áfószek által megkezdett rekonstrukciós programot. Sokrétű és nehéz feladatoknak kell idén megfelelni, melyek megoldásának alapfeltétele a jó politikai légkör megőrzése. A politikai munka legfőbb feladata, hogy ezt biztosítsa. A dolgozó kollektívák cselekvőkészségét, tettrekészségét erősíteni kell bevonásukkal a termelési célok megfogalmazásába. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből következő tennivalók a VII. ötéves tervek reális kialakítása, az új vállalatvezetési formákra való átállás mind önmagában is bonyolult feladatot jelent. Sikeres megoldásuk a párt-, társadalmi szervezetek, állami, gazdasági vezetők nagyon szoros, összehangolt együttműködését, a demokratizmus fejlesztését igényli. o Lezajlott a megyében az évkezdő munkásgyü- lések egy része. © Kiskőrösön tartotta meg alakuló ülését az Országos Petőfi Sándor Társaság. © Az Építőipari Tudományos Egyesületben megvitatták a biogáz hasznosításának mai lehetőségeit. © A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt a fővárosban A magyar kereskedelem századunk első felében címmel. IngySR tesszük közzé az alábbi. hirdetést, és a szokatlan eljárást rögtön megérti az olvasó, ha a végére ért az idézőjelbe tett mondatoknak. „Erdőkoszorúzta kies fekvésű egészséges levegőjű . község, mely mint nyaralóhely köz- kedveltségű a fővárosi üdülő közönség körében. Közvetlen Budapest mellett, félórányira a villanios megállótól. Tiszta és olcsó lakások. Szálloda, étterem, kávéház, cigány és katonazene. Cukrász, csemege, mészáros és szatócsüzletek. Árnyas erdők gondozott gyönyörű utakkal. Határában a tüdőbetegek részére épült Erzsébet királyné szanatóriummal. Bővebb felvilágosítást nyújt Budakeszi község elöljárósága.” A hirdetés az Erdős József szerkesztette Magyar fürdőkalauz című könyv 1911. évi — hatodik — kiadásában látott napvilágot, s érdekessége ennek a — akkori szóval — reclamírozásnak, hogy a természeti könyezettel egyenrangú fontosságúnak tartotta az elhelyezési, vásárlási, szórakozási lehetőségek felsorolását. Jutna-e eszébe magára valamit is adó mai elöljáróságnak, azaz tanácsnak, hogy a település iparcikkboltját, ABC- áruházát, vendéglátóipari üzemegységét említtesse vonzerőként a reclamírozás valamelyik formájában?! Már miért lenne érdekes az ilyen vagy az olyan üzlet?! Hát éppen az az érdekes, hogy érdektelen lett a kereskedés, az ellátás kereskedelemhez kapcsolódó terepeinek állapota, színvonala, nincsen benne semmi csalogatás, azaz a kiránduló, az üdülő vendég előre tudhatja, ahogy lesz, úgy lesz... Itt is, ott is, bárhová megyen. AZ 1638. április 14-én kelt megyegyűlési jegyzőkönyv az, amely első darabja az ilyen természetű tárgyi emlékeknek, s amely már a kereskedés némely gondját — a tisztességtelen hasznot! — is rögzítette a helytelenített esetek között. A századfordulón Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye akkori' területén a kereskedelem 6334 főt foglalkoztatott, ám ebben benne foglaltatik a marha-, a terménybizományosak és más hasonló jószágokkal, javakkal üzletelők is, azaz a mai értelmű kiskereskedelemben az előbb említettnél jóval csekélyebb lehetett a létszám. Amit bizonyít, hogy nagy népességű települések során egyetlen boltos — a szatócsüzlet tulajdonosa, aki a család segítségével látta el a dolgát — volt található. Azért egy, mert többnek nem kínált megélhetést a fizetőképes kereslet. Őtt viszont — lásd a budakeszi hirdetést —, ahol jogosan remélni lehetett a vevőt, a kereskedő sem számított különlegességnek, aki pult alól adja az árut. A harmincas években a megye lakosságának 3,6 százaléka élt kereskedelmi tevékenységből, ám jól jellemzi az akkori állapotokat, hogy egy, 1934-ben készült, hétszáz falusi családra kiterjedő felmérés szerint a föld nélküli mező- gazdasági munkás évi (!) cukorfogyasztása 1,25, a gazdasági cselédé 1,14 kg volt. (Az országos átlag akkor 11, az európai 17 kg, a mai egy főre jutó felhasználás 36 kg.) Ami érzékelteti, miért nem vándorolt pult alá semmiféle áru, sőt, minél feltűnőbben kellette magát. A forgalom 85—86 százalékát a megyében magánkereskedők bonyolították le, a Hangya szövetkezetnek 115 boltja várta a vevőt, mai értékre átszámítva á pengőt, évi 83—85 millió forintos eladási teljesítménnyel. Azután 1953-ra 140 magánkereskedő maradt, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom 1476 millió forintot tett ki... Emlékké halványodik azokban, akik. megélték, holt ismeret, a felnövekvők számára: 1945 februárjában «api hét, júniusban napi 40, júliusban pedig már napi 300 százalékos az áremelkedés a megye üzleteiben. A máig világrekordnak számító inflációra azután pontot tett a forint, és 1952 végén a megye lakosságának már kétmillió forintja volt a takarékban ... most meg, 1984. szeptember 30-án 11,6 milliárd. Ami fényt vet nemcsak a bevételek, hanem a lehetséges kiadások forrásaira, fedezeteire is, hiszen 1983-ban 30,6 milliárd forintot tett ki a megyében a kiskereskedelmi forgalom. S ezt a tényt hiba lenne eldugni a — pult alá. Mészáros Ottó Mindenféle tejtermék Galgatej. A tejeszacskókon, dobozokon olvasható felirat ismert. Ahol az iskolatejek, túrók, vagy a képen látható poharas tejfölök készülnek, az a vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz tejfeldolgozó üzeme, ahol örülnek neki: az a környező települése'; valamennyi boltja, iskolája Trencsényi Zoltán felvétele
