Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

1985. JANUAR 26., SZOMBAT HÉT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSÉI B— Ismét előtérben a diplomácia Reagan második elnöksége ® Feszültségek Közép-Amerikában Ha gyors mérleget kellene készíteni az elmúlt hét leg­fontosabb világpolitikai ese­ményeiről, az egyik — s min­den bizonnyal a nagyobb — serpenyőbe a diplomáciai ese­mények kerülnének. Azok a két- és többoldalú találkozók, megbeszélések, amelyek meg­határozó jelentőségűek lehet­nek a későbbiekben is a kü­lönböző vagy azonos társadal­mi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok fenntartá­sában, fejlesztésében. Ide tartozik, hogy Bonnban szov­jet-nyugatnémet gazdasági megbeszélésekre került sor, Tokióban ugyancsak a Szov­jetunió képviselői tárgyaltak a szigetország szakembereivel a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Moszkvában, ahol látogatást tett Gary Hart amerikai szenátor, s nyilatko­zatában a két ország kapcso­latainak fejlesztése mellett szállt síkra, megkezdődtek a Budapest-napok eseményei. A világ másik részén, a kö­zel-keleti térségben ismét ki­éleződött a helyzet, miután a két héttel ezelőtt megszakadt, s az ENSZ közvetítésével új­rakezdett nakurai tárgyaláso­kon most sem sikerült sem­miféle megegyezést elérni. To­vább növekedett a feszültség Közép-Amerikában Is, miután ismertté vált, hogy Washing­ton egyoldalúan megszakította tárgyalásait Nicaraguával. Az Egyesült Államok fővárosában ugyanakkor sor került Reagan elnök eskütételére, majd az azt követő beiktatási ünnepsé­gekre. MILYEN VÁLTOZÁSOK VÁRHATOK AZ AMERIKAI KÜLPOLITIKÁBAN? párbeszéd tizedik fordulóját január végén tartották volna meg, s Nicaragua azt remélte, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezésének ez jelenleg az egyik legfontosabb fóruma. Csakhogy az amerikai politika az utóbbi időben jelentősen megkeményedett. A Contado- ra-csoport elleni nyílt wa­shingtoni támadásként értéke­lik megfigyelők Honduras és Costa Rica azon bejelentését, hogy a két ország visszalép a közép-amerikai rendezés megteremtésén fáradozó ál­lamokkal folytatott tárgyalá­saitól. Nagy figyelmet keltett az is, hogy Reagan elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója, Robert McFarlane titkos kör­utat tett Közép-Amerika öt országában. A sorból nem hiányzott Salvador sem, ahol az utóbbi időben a hazafiak fokozták tevékenységüket. McFarlane, aki útját követően nyilatkozott az NBC-nek, a salvadori konfliktus gyors megoldását szorgalmazta. Egy­ben azt is jelezte, hogy a kongresszustól a kormány na­gyobb támogatást szeretne kapni a Duarte-rendszer szá­mára. A nemzetbiztonsági fő­tanácsadó Nicaraguát ismét a „forradalom exportjával” vá­dolta meg, amelyet úgymond sürgősen meg kell fékezni. Ez a kijelentés — mint kommen­tátorok megállapítják — jelzi, hogy Washington a tárgyalá­sok helyett a kemény kéz po­litikáját kívánja ismét alkal­mazni a közép-amerikai tér­ségben. Csitárl János Hemze'közi dialógus a békéért Pénteken az osztrák főváros­ban megkezdődött a béke erői­nek harmadik nemzetközi dia­lógusa. A három napos nagy­szabású tanácskozáson több­száz, különböző világnézetű, pártáílású személyiség vesz részt a világ minden tájáról: parlamenti képviselők, szak- szervezeti, ifjúsági vezetők, ér­telmiségiek, egyházi személyi­ségek. A bécsi találkozók mel­lett hasonló, sikeres vitafóru­mot legutóbb tavaly szeptem­berben, Genfben rendeztek a különböző békemozgalmak képviselőinek részvételével. Kedvelő a stockholmi tanácskozás légköre Egyeztető megbeszélések A stockholmi európai biz­tonsági és bizalomerősítő, érte­kezlet jövő kedden esedékes folytatása előtt pénteken a NATO állandó tanácsa kereté­ben (nagyköveti szinten) egyeztető megbeszélést tartot­tak az értekezleten részt ve­vő NATO-országok képviselői. James Goodby amerikai kül­döttségvezető tartott számuk­ra eligazítót. A NATO-ban kedvezőnek ítélik a stockholmi értekezlet légkörét. Egyrészt, mert létre­jött a megállapodás o munka- bizottságok felállításáról, és így nincs többé akadálya, hogy az értekezleten eddig felvetett javaslatokat konkré­Magyar és szovjet vezetők üdvözlő távirata India nemzeti Bár az Egyesült Államok­ban uralkodó zord időjárás miatt átszervezték a beiktatá­si ceremónia — látványosnak szánt — szabadtéri rendezvé­nyeit, az elnök az eskütételt követő beszédéből már hiá­nyoztak a „módosulás” elemei. Igaz, az amerikai sajtó az el­hangzottakat mérsékelt hang­vételűnek nevezte, annak elle­nére, hogy Reagan kiállt ed­digi politikája mellett, amely­nek úgymond legfontosabb célja az, hogy az Egyesült Ál­lamok „ismét nagy és erős állam legyen”. Az elnök ugyan azt ígérte, hogy a fegyverzetek csökken­tésére törekszik, de ennek el­lentmond az, hogy tovább kí- rfánja folytatni az úrfegyver­kezési programot. Mint meg­erősítette, a kölcsönös elret­tentés helyett a jövőben a „védelem kifejlesztésére” kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy az ameri­kai „csillagháborús" eszközök megjelenése egy új, veszélyes szakaszát indítaná el a fegy­verkezésnek, mivel Washing­ton az űrfegyvereket pajzs­ként kívánja felhasználni el- sőcsapásmérő nukleáris eszkö­zei számára., Reagan elnök a beiktatását követő napon találkozott a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokon részt vevő de­legáció megbízott vezetőivel, de részleteket a Fehér Ház er­ről nem közölt. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a fegyverkezés hívei és ellenzői közötti belső harc még nem dőlt el. Ebből pedig egyenesen következik, hogy Washingtonnak még nincs a szovjet—amerikai tárgyalások­ra kidolgozott menetrendje, amely a másik fél érdekeit is figyelembe vevő fegyverzet- csökkentési megállapodást tenne lehetővé. MIÉRT ÉLEZŐDÖTT KI ISMÉT A FESZÜLTSÉG KÖ- ZÉP-AMERIKÁBAN? A managuai vezetést várat­lanul érte az a washingtoni döntés, amely szerint az Egve- •ült Államok egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat Nicaraguával. A manzanillói Vallási és nyelvi megkülön­böztetéstől mentes légkör ki­alakítására szólította fel India népét Zail Szingh köztársasági w elnök, aki pénteken a füg­getlen Indiai Köztársaság ki­kiáltásának 35. évfordulója al­kalmából mondott televíziós beszédet. A január 26-i nemzeti ün­nep előestéjén az indiai ál­lamfő arra hívta fel a figyel­met, hogy a nemzetiségi meg­osztottság jelentős akadályt jelent India gazdasági fejlődé­sében és politikai stabilitásá­ban. Utalt rá, hogy Indira Gandhi meggyilkolása nagy próba elé állította az országot. „A bonyolult helyzet ellené­re India politikai rendszere megingathatatlan maradt, né­zeteink nem változtak meg” — jelentette ki az indiai állam­fő. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Giani Zail Szingh köztársasági elnöknek, az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Radzsiv Gandhi miniszterelnöknek küldött üd­vözlő táviratot. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségé, a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban üdvözölte az év­forduló alkalmából az indiai vezetőket. tan megvitassák. Másrészt azért, mert időközben újra kezdődött a szovjet—amerikai párbeszéd is a nagy jelentő­ségű genfi külügyminiszteri találkozóval. Ha újra kezdődik az érdemi párbeszéd a nagy­hatalmak között, ez kedvezően hathat ki a stockholmi érte­kezlet alakulására is — mu­tatnak rá megfigyelők. A Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön határozatot hozott arról, hogy konzultáció­kat kell kezdeni a közel-keleti békekonferencia összehívásá­ról. Ezek az erőfeszítések össz­hangban vannak az ENSZ- közgyűlés harminckilencedik ülésszakán hozott határoza^ tokkal, amelyek hangsúlyoz­zák: o közel-keleti helyzet igazságos és átfogó rendezése elképzelhetetlen minden fél, köztük a Palesztin Felszaba dítási Szervezet részvétele nél­kül. Provokatív cikk a Dór SchJeskrbsn Genscher éles hmreagálás® Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, a Szabad Demokrata Párt elnö­ke, rendkívül éles hangú nyi­latkozatban utasította vissza a Der Schlesier című lap provo­katív cikkét, amely „a német újraegyesítést” a nyugatnémet hadseregnek a szocialista or­szágok elleni támadásával véli megvalósíthatónak. Peter Bosnisch, a bonni ka­binet szóvivője, pénteki sajtó- értekezletén a kancellárral egyeztetett nyilatkozatot olva­sott fel. Ebben a kormány Is elítélte a „Der Schlesier” cik két és kijelentette, elvárja, hogy az „elüldözött sziléziaiak' szervezetének vezetése felelős­ségre vonja a cikkírót. A Német Szociáldemokrata Párt két vezetője, Willy Brandt pártelnök és Hans-Jochen Vo­gel frakcióelnök, viszont arra tették a hangsúlyt, hogy Kohl kancellár a júniusi részvétel vállalásával „súlyos kárt oko­zott az NSZK tekintélyének az egész világ előtt”. KINEK A NEVÉBEN? Évtizedek távolából, de újra és újra felbukkannak, hol Dél-Amerikában, hol Nyugat-Európa valamelyik országában az egykor hideg fejjel gyermekeket és asz- saonyokat megk'nzó, elpusztító volt SS- gyilkosok. Olyanok, akiknek sikerült el­kerülniük az igazságszolgáltatást, s bün­tetlenül, többségében „tiszta” üzletember­ként, befolyásos személyiségként élik az életüket. Csak ritkán akad olyan példa, mint a lyoni hóhéré — Klaus Barbieé — akit Bolívia haladó kormányzata hata­lomra kerülése után átadott a francia igazságszolgáltatásnak. Most — meghök­kentő módon — ennek az ellenkezője tör­tént Olaszországban: szabadon engedték Walter Redert. az SS egykori ^őrnagyát, aki csaknem kétezer olasz állampolgár ha­láláért felelős. Történt mindez akkor, ami­kor Európa népei a fasizmus felett ara­tott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékeznek, s azokra, akik az értelmet­len pusztítás áldozataivá váltak. A marzabottói vérengzés „hősét” sem felejtették még el a Bologna közeli falu­ban. A túlélők és a szemtanúk heves tilta­kozása ellenére az olasz kormány áldását adta arra, hogy Reder elhagyhassa a bör­tönét. s hazatérjen Ausztriába. Jogosan ér­zik arcul csapva magukat azok, akiknek fe­lesége, férje, gyermeke vált a négy évti­zeddel ezelőtti pusztítás áldozatává, akik az embertelenség, a náci haláltábo­rok, a megaláztatások, a kegyetlen terror soha el nem múló emlékét őrzik szívükben. Rómában arra hivatkoztak, hogy Reder betegsége miatt emberiességi szempontok alapján döntöttek. Vajon Redernek eszé- bejutott-e a humánum, amikor kisgyere­kekre fogta a fegyverét? Amikor kiadta a parancsot ártatlanok százainak megsem­misítésére? Vajon szabad-e valaha is a redereknek megbocsátani? Nem! Ma, amikor a vi­lág haladó erői a világbéke megőrzéséért, a fegyverkezési verseny megállításáért harcolnak, aktivizálódna^ a konfrontáció hívei is Üjnáci suhancok, revansista cso­portok nróbálják megkérdőjelezni Nyugat- Európában a kialakult határokat, lázíta- nak, verekedéseket provokálnak, s e? a je­lenség új veszélyeket hordozhat magában. Ez pedig már nemcsak azoknak a ma­gánügye, akik az egykori tömeggyilkosok­nak menedéket, biztos megélhetést nyújta­nak, de azoké is, akik súlyos véráldozato’ árán — nem is olyan régen — négy évt' zsddel ezelőtt o fasizmus végleges elpusz títására, a békére tettek nemes fogadalmat! Cs. J. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampol­gársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ál­lampolgársági törvény rendel­kezései időtállóak és jól érvé­nyesülnek. Az ügyekben ho­zott döntések előkészítését a belügyi, a tanácsi és a külkép­viseleti szervek a törvény ál­tal megkívánt jogpolitikai el­vek figyelembevételével vé­gezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta a kegyelmi ügyek ta­pasztalatait, és megállapítot­ta, hogy a kegyelmezési gya­korlat az elmúlt évben is ki­egyensúlyozott volt. Érvénye­sült az az alapelv, hogy a bíró­ságok által kiszabott bünteté­seket végre kell hajtani, s ke- gyelmezésre, mint kivételes államhatalmi aktus alkalma­zására csak különös méltány­lást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saa­vedra, a Nicaraguái Köztár­saság elnöke beiktatásának al­kalmából jartuár 7. és 12. kö­zött Nicaraguában tett látoga­tásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudo­másul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és válasz­tott meg. Murtkásőr egységgyűiéssk Budaörsön, Gödökön, Tápioszeíén AZ EREDMÉNYEK SZÁMBAVÉTELE . (Folytatás az I. oldalról.) Beke István, Kis Lukács és Varga László. A leszerelők és tartalékállo­mányba vonulók nevében Lén­áért István nyugdíjas adta át fegyverét a most esküt tett munkásőröket képviselő Né­meth Sándornénak, a Mecha­nikai Művek robbantó szak­munkásának. ★ A gödöllői Kobzi János munkásőregység gyűlésén Ár­vái Ferenc parancsnokhelyet­tes a vendégek között üdvö­zölte dr. Arató Andrást, a megyei pártbizottság titkárát, Herczenik Gyulát, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kárát, Tóth Józsefet, a mun­kásőrség országos parancsnok­ságának alosztályvezetőjét, Kovács Jánost, a munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettesét, Vasziljev ezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok tisztjét és Forgács Ferencet, aki már a felszabadulást meg­előzően tagja volt a pártnak. Várnagy Attila egységpa­rancsnok ünnepi beszámolójá­ban felvázolta azt a hatalmas fejlődést, amely Gödöllő tár­sadalmi és gazdasági életében a felszabadulástól napjainkig végbement. Gödöllő egykor, Móricz Zsigmond szavaival, így volt jellemezhető: egy ko­ronagyémánt és ezer koldusta­risznya. A volt aszódi és gödöllői já­rás területét a II. ukrán front csapatai szabadították fel Malinovszkij marsall ve­zetésével. A szovjet csapatok krumplit, petróleumot, tüzelőt, gyógyszert adtak a kiéhezett lakosságnak, segítettek az elektromos hálózat és a közle­kedés helyreállításában, majd 1945 tavaszán lovakat adtak a mezőgazdasági munkák meg­kezdéséhez. Czeczulics Jánost választot­ták a felszabadított Gödöllőn polgármesterré. Újjászervezték a rendőrséget is, amelynek Forgács Ferenc lett a parancs­noka. Az új életért vívott küzde­lemben példát mutattak a kom­munisták. Közülük ma is ak­tív munkásőrök: Gáspár Jenő, Szabó Mihály, Darnyik And­rás, Klincsok János, Sárvári László és Trinka István. Az 1956-os ellenforradalom után Gödöllőn Takács Jenő, Aszódon Gál Géza szervezte az első munkásőrszakaszokat. Az alapítók közül ünnepi be­számolójában köszöntötte a parancsnok Sári István, Böle Jenő, Urbán Vince, Szebeni Mihály, Papp Sándor, Németh József, Krizsán Zoltán, Magya­róvári Pál, Szerdahelyi István, Józsa Gyula, Angyal András, Szabó Mihály és Bagó Péter veterán munkásőröket. Herczenik Gyula felszólalá­sában Gödöllő és vonzáskörze­te párttestületei nevében fe­jezte ki elismerését és köszö­netét a Haza Szolgálatáért ér­demrend arany fokozatával kitüntetett Kobzi János mun- kásőregységnek. Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka a fegyveres testület támogatá­sáért díszoklevél- és díszpla- kett-kitüntetést adományozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek, a Ganz Árammé­rőgyárnak és a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet­nek. Az egyetem, a gyár és a szövetkezet gazdasági és poli­tikai vezetőinek a kitüntetése­ket Kovács János megyei pa­rancsnokhelyettes nyújtotta át. ★ A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápiószelei gyáregységé­nek nagytermében Farsang István, a nagykátai városi jo­gú nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte tegnap a Damjanich János munkásőr­egység gyűlésének résztvevőit. Az elnökségben foglalt helyet Berecz Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a BHG vezér- igazgatója, Balogh László, a megyei pártbizottság tagja, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Varsányi György, a mun­kásőrség Pest megyei parancs­noka, Genagyij őrnagy, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet csapatok tiszt­je. A levezető elnök külön kö­szöntötte az egységben ma is szolgálatot teljesítő alapító munkásőröket: Lőrincz János egységparancsnokot, Vörös Sándor parancsnokhelyettest, Csányi Mihály és Kiss Lajos munkásőröket. Az egységparancsnoki be­számolóból kiderült, hogy ez a kollektíva eddig már négy­szer érdemelte ki a me­gyei parancsnokság élenjáró egysége címet, hatszor kapott oklevelet, s tavaly az országos parancsnoki dicséret is nyug­tázta kiváló teljesítményüket. Most ismét a jól végzett munka elismerésének örülhet­tek az évzáró-évnyitó egység­gyűlés résztvevői, hiszen a megyei parancsnokság élenjá­ró egysége címet és vándor­serleget dr. Varsányi György ismét Lőrincz Jánosnak adta át nagy taps közepette. A tetszésnyilvánítás csak foko­zódott, amikor a megyei pa­rancsnok bejelentette, hogy előterjesztése alapján Borbély Sándor, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka Lőrincz Já­nost munkásőr alezredessé léptette elő, helyetteseit: ír- són Györgyöt és Vörös Sán­dort pedig Kiváló parancsnok címmel tüntette ki. Az országos parancsnok a tápiószentmártoni Arany- szarvas Termelőszövetkezet­nek a fegyveres testületnek nyújtott támogatásáért dísz­oklevelet és díszplakettet ado­mányozott. Babcsán József, a nagykátai városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az egység munkásőrei példát adnak áldozatkészségből, a szocializmus ügye iránti elkö­telezettségből. A Szolgálati Érdemérem ki­tüntetést 25 évi szolgálatért kapták meg: Bartucz Antal, a tápiószelei pékség vezetője, Varga Antal, a szentmárton- kátai Kossuth Tsz gépkocsive­zetője, Kiss József nyugdíjas, Kármán Sándor, a Gabona­ipari Vállalat raktárosa, Bre- csok György, a Kossuth Tsz raktárosa, Zombori Kálmán és Szabó János, a Kossuth Tsz gépkocsivezetője, illetve hús­üzemi szakmunkása. Cseri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents