Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
Van-e okunk borúlátásra? A nyelvi durvaság századai Nyelv! ocsmányságokat gyakran lehet hallani, szinte mindenütt, ahol megfordulunk. Meghökkentő trágárság röppen el az óvodás szájából, de ugyanúgy káromkodik az éltes ember, akár a gimnazista. Többnyire meg is tudják magyarázni, miért használnak mosdatlan szavakat. De valóban most lenne terjedőben a durva, közönséges beszéd? Hazatérő vezérek A káromkodás, a fésületlen beszéd alighanem egyidős a beszéddel. A primitív népeknél szerencsét jelentett a káromlás, becsmérlés, mert úgy vélték, a szellemeket ingerük, ha boldogságban élnek, s azok lesújtanak az elégedettekre. A durva szavakkal tehát a szellemeket próbálták félrevezetni. Ezt bizonyítja az a régi indiai mondás is, amely szerint: a dicséret kockázatos, az ócsárlás és szidalom biztonságos. A rómaiak például sikamlós gúnyverseket énekeltek a menyegzőn, hogy távol tartsák az ifjú pártól a balszerencsét. A sikeres hadjáratokból hazatérő hadvezéreket is válogatott trágárságokkal fogadták, akárcsak a görögök, a rájuk leselkedő démonok megtévesztése végett. A mosdatlan szavak használata tehát hosszú évszázadokon át természetes, megszokott dolog volt. Kivétel persze e téren is akadt: a franciák. A XVI. században a párizsi parlament betiltotta például a legvaskosabb utcai tréfákat is bemutató olasz komédiák előadását. Nyelvünkben a nyers, parla- gias szókimondásnak mintegy kilencszáz éves hagyománya van, csak az elmúlt másfél évszázadban terjedt el a pallérozott nyelvhasználat. A múlt század elejéig még az egyház is csak az Isten, a szentek káromlását és az ördög megidé- zését tartotta bűnnek. Tehát maga a szemlélet is változott. Arany és bot A Heltai-féle Bibliában, amit 1551-ben adtak ki, olvashatunk olyan szavakat, amiket ma egyértelműen trágárnak minősítünk. Pázmány Péter, a közismert hittudós is nevén nevezte a legkülönbözőbb dolgokat a szónoklataiban. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a trágárságokra egykor a sanyarga- tottság és a szüntelen háborúskodás adott ökot. Persze, akadtak akkoriban is olyanok, akik felvették, vagy legalábbis megpróbálták felfóost még szép Ha majd elolvad a hó A jótékony hótakaró mindenre vigyáz... Ugye milyen hangulatos ez a pár szó, versidézetnek tűnik, pedig nem is az, hanem témaindító gondolat Mert ugyan mire kell vigyáznia jótékonyan a hótakarónak, mint például az őszi vetésekre, föld alatti vackában megbúvó sündisznóra, hogy meg ne fagyjanak, a nyúlra, hogy a róka messziről ne vegyi? észre fehér bundáját. De még sok mindenre vigyáz a jótékony hótakaró, ez a nedves fehér, szűzien tiszta paplan, például Gödöllő és Ke- repestarcsa között a jakabi parkerdőben. Most szépnek, tisztának látszik a parkerdő, mert az, ami a szemnek nem szép, az alatta rejtve marad, de csak addig, amíg kitavaszodik. Szomorúan mesélték, a Bu- davidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság munkatársai, hogy a parkerdőben minden évben hiábavalónak bizonyul munkájuk. Kijelölik a szalonnasütő helyeket, új padokat, asztalokat raknak ki, de vandál kezek megsemmisítik, szinte minden évben a parkerdei berendezéseket, s nem a kijelölt helyen gyújtanak tüzet. Nemegyszer előfordult, hogy a kerti pad közepén raktak tábortüzet, szalonnát sütöttek a lángoknál, amíg elemésztették a vastag faanyagot. Máskor az asztal tetejét | egyesek illemhelynek használták. Ha elolvad a hó, ami most jótékonyan takarja néhány ember lelkiismeretlenségének nyomát, a környező településekről idehordott szemétkupacok rontják majd a kirándulók esztétikai élményét. Sok-sok fölösleges munkát ad a szükségesnél gyakoribb takarítás, felújítás az erdészeti dolgozóknak. Jó lenne, ha e gyönyörű parkerdő berendezéseinek és természeti szépségeinek megőrzésében az arra gyakran járók, kirándulók, környéken lakók több gondot fordítanának, akkor is járjanak nyitott szemmel, amikor nemcsak a szépséget kell észrevenni. Ne hagyják szótlanul a szemetelést, a rongálást. A. L. A. Kézilabda Tavaszig teremtornák Január második szombatján megkezdődött a Magyar Hajó- és Darugyár budapesti csarnokában az Angyalföld Kupa elnevezésű teremtorna, amelyre három csapatát nevezte a GSC. A serdülő fiút, a női és férfi ifit. A Karikás iskola sporttagozatosainak többségéből verbuválódott serdülőcsapatban sok ügyes gyerek kiázilabdázik és jár rendszeresen — hetente háromszor — foglalkozásokra. Edzéseiket Kolesza István középiskolai testnevelő tanár vezeti nagy lelkesedéssel. Munkájának eredménye, hogy az első mérkőzésen két góllal nyertek a srácok a Fót B csapata ellen. Különösen Mészáros Gabi volt elemében és nagyon jó benyomást keltett Morvái Misi kapusteljesítménye is. Sajnos a fiú ifisták ellenfele, a Ganz Villany nem jelent meg a mérkőzésre — ez történt a második fordulóban a serdülőkkel is — így barátságos találkozót vívtak a Chi- noin felnőtt tartalékgárdájával. A végeredmény nem mérvadó, de a meggyőző játék kétgólos győzelmet hozott. A lények a megyei bajnokságban nagy rivális Göd ellen mutatkoztak be. Három góllal nyertek! Kiemelkedően védett Fekete Judit, akire a mérkőzést megtekintő megyei ifiválogatott-edző fel is figyelt. Különleges taktikával lépett pályám a fiú ifi csapat a Pi- lisvörösvár ellen. Ügynevezett nyitott védekezést alkalmaztak és negyedórán át egyenrangú ellenfelei voltak a némileg idősebb, fizikailag pedig sokkal eresebb csapatnak. A fárasztó védekezés végül is a saját erőket morzsolta fel és fiataljaink nagy csatában, ötgólos különbséggel alulmaradtak. A srácok éppen ennyi büntetőt hagytak ki, ami a felkészülés eme szakaszában is luxus. Február 9-én kezdődik a Felszabadulási Kupa az ag- ráregyetemen. A GSC női és férfi felnőtt csapatai, valamint a fiú ifjúsági együttes szerepel raita. M. G. venni az ocsmány beszéddel szemben a harcot. Pest vármegye például 1667. június 5-én rendeletet bocsátott ki, amely szerint: ha valaki először káromkodik, az hat aranyat fizet, a második esetben ötszáz botütést kap, ha harmadszor is előfordul, akkor ki kell végezni. Sütés közben Aligha kételkedhetünk benne, hogy ennek a határozatnak semmi foganatja nem volt, ellenkező esetben elnéptelenedett volna a megye. Ugyancsak ebben az időben rendelte el a kővári várkapitány is, hogy aki katonái közül káromkodik, azt kövezzék halálra a többiek, önmagához lágyszí- vűbb volt, mert azt rendelte, hogy ha magam találnám mondani, annyiszor — ahányszor, egy forintot adjak. Ma sém káromkodunk, trá- gárkodunk többet, mint ötven, száz vagy ötszáz évvel ezelőtt. A felszabadulás után rendkívüli mértékben megnövekedtek az emberek között a nélkülözhetetlen érintkezési pontok, ugyanakkor a beszédmodor nem változott. Nem kellett például kenyérért sorba állni, de ez még korántsem jelentette azt, hogy kenyérsütés közben, ha valami nagyon balul sikerült, a gazdasszony ajkáról népdal csendült volna fel. Az elmúlt évtizedek során felszívódtak a különböző rétegek közötti korlátok, egyenrangúak lettünk, s a közvetlenséget sokan összetévesztik a közönségességgel. Ilyenre sem ritka a példa, elsősorban irodákban tapasztalható a helybeli ügyintézőkkel szemben. A hivatalos helyeken trágárko- dók azt próbálnák éreztetni ezzel, hogy te sem vagy különb, mint én, attól, hogy ott ülsz, főleg, ha a múltban fordított volt a rangbeli sorrend. Vessünk féket A fésületlen beszéd a műveltségi szinttel sem függ ösz- szé. Az értelmiségiek minden rétege káromkodik, de csak otthon, barátok, jó ismerősök körében, azaz ügyelnek a látszatra, a tekintélyre. A gyerekek is a felnőttektől tanulják a szalonképesnek nem minősíthető kifejezéseket, s nem az irodalomból, színpadról, moziból. Nagyon sokuknál azonban a temérdek nyelvi cifraság on- tása puszta póz, amely néhány év alatt lehullik róluk. Gimnazista korunkban mi is úgy beszéltünk, mint a kocsisok, hacsak nem tettünk túl még azokon is, de annak a stílusnak már rég nyoma veszett. A közönséges beszéd tehát nem mostanában terjedt el, s bármennyire is harcolunk ellene, a trágár kifejezések nem halnak ki nyelvünkből, s ez nem pesszimizmus. Amit kívánatos lenne e téren elérni, az az, hogy tudjuk, hol és mikor kell féket vetni a nyelvünkre, ha már szegényes szókin estinkből képtelenek vagyunk illendően kifejezni magunkat. Benc Mihály A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1985. JANUAR 25., PÉNTEK A lakók nem tódultak Kétszer lehetett panaszkodni Tavaly Gödöllőn kétszer tar- j tottak tanácstagi beszámolókat. J Semmi rendkívüli nem jött közbe, csak áthelyezték a tanácskozásokat tavaszról őszre, s mivel nem akarták, hogy csaknem kétévi kihagyás legyen, 1984 késő őszén ismét összehívták a választókat. A megjelenési arányon ez meg is látszott. A megelőző évben kétezerhetvenöten voltak kíváncsiak tanácstagjuk tevékenységére, a város helyzetének alakulására, tavaly még az 1500-at sem érte el a számuk. Ellenben akik megjelentek, azok többnyire szóltak is. A helyszínen meg nem válaszolt kérdések száma 169-ről 234-re emelkedett. Felíordidác után A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a beszámolók tapasztalatait értékelték, a titkárságvezető előterjesztése nyomán. Hasonló alkalommal mindig azzal kezdik a fejtegetést, hogy ki mit tett azért, hogy a lakók közül minél többen részt vegyenek a megbeszéléseken. Most sem volt másképp. Plakátok, értesítő nyomtatványok, beszédvázlatok és ütemtervek készültek. A választók mégsem tódultak. Miben látják ennek magyarázatát? Például abban, hogy a városközpontban elkészült több olyan létesítmény, amelynek hiánya, illetve félig kész állapota korábban ingerelte a 1 altókat. Legyünk pontosabbak. A lakosságot az építkezések miatti sártenger, a feldúlt utak, járdák, a zaj, felfordulás nyugtalanította. Amint megszűnt a rendetlenség, visszavonultak otthonaikba, váraikba? Nincs mit szóvá tenniük, gondolják, minek menjenek tanácstagi beszámolókra? Ezt sejteti a magyarázat másik fele is. A külterületi körzetekben sokkal nagyobb volt az érdeklődés. Ahol még van sár, ahova nagyon kellene üzlet, busz, ott összejöttek az emberek. Mivel úgy érzik, ez is egy hely, ahol panaszkodhatnak, kérhetnek, hátha lesz foganatja? Sok függ a tanácstagtól. Vannak a városban hagyományosan népes tanácstagi beszámolók, ha sok a gondjuk, ha kevés. Az összegezés szerint ott, ahol a tanácstag nem sajnálta a fáradságot, jól szervezett, mozgósított, abban a körzetben népesebb volt az összejövetel. S a következtetés: jó célért változatlanul mozgósíthatók az emberek, ezt tanúsítja a gázprogram megválóFotelhoz készül a görgő Asztalitenisz Az esz után A gödöllői körzeti asztalitenisz-csapatbajnokság őszi végeredménye: 1. GSC II. 5 5 ------- 76-24 10 2. Galgamácsa 5 4 — 1 58-42 8 5. Szilas. Mjtsz I. 5 3 — 2 57-43 6 4. Na?ytarcsa 5 2 — 3 48-52 4 5. Szilas. Mgtsz II. 5------5 31-t>9 — sí tása is. Ebből persze arra is következtethetünk, hogy lassan elmúlnak azok az idők, amikor csak úgy egybegyűlnek, különösebb indok és cél nélkül. Joga van hozzá Ne feledjük, aki érdeklődik lakóhelye, a város sorsa iránt, az év közben is tájékozódik, tehát nem vár arra, hogy a tanácstagtól tudja meg, mi történt tizenkét hónap alatt. Aki pedig közömbös, az a tanácstagi beszámolón sem kíváncsiskodik. Hacsak nem fáj neki valami. A sáros járda... és a többi. Az előterjesztésből következtetve ezzel az apparátus legalább annyira tisztában van, mint mi. Erre utalnak azok az önkritikus sorok, amelyek arról szólnak, hogy a jövőben a tanácstagi beszámolókhoz sokkal jobb segédanyagokat, tájékoztatókat kell a választott képviselők kezébe adni. Itt jegyezte meg az egyik vb-tag, hogy az sem árt, ha maga a tanácstag érdeklődik, hiszen joga van mindent megtudni, ami a városban történik, mit terveznek, s mire van kilátás. Az információáramlás azonban ettől eltekintve lehetne jobb is. Az apparátus képviselői szintén részt vesznek a beszámolókon, s közülük sem volt mindenki abban a helyzetben, hogy a helyszínen válaszoljon a kérdésekre. A közérdekű bejelentések, javaslatok számának megugrása részben ezzel magyarázható. A bejelentések zöme tavaly műszaki témájú volt. Evek óta visszatérő kérdések is vannak. Ilyen az alvég lakosságának élelmiszerbolt iránti igénye, az Arany János, Babati üt, Illés István utca buszközlekedésbe való bekapcsolása, a máriabes- nyői csapadékvíz-elvezetés. A Blaha Lujza utcaiak ké'ése, telepítsenek a körzetbe élelmiszerboltot, szintén nem újkeletű. Ami szemet szúr A kérések, javaslatok feldolgozása, a válaszok megfogalmazása és kiküldése még tart Átnézve a statisztikát, amely 1980 óta hasonlítja össze a javaslatok, bejelentések témakörét, különösebben feltűnő jellegzetességet nem veszünk észre. Az viszont szemet szúr, hogy jóval több a rendőrségre tartozó panasz, 1983-ban mindössze kettő volt, tavaly 14. Az utakkal kapcsolatos bejelentések száma nem nagyon változott, a villanyhálózatot érintőké emelkedett, a kereskedelemre vonatkozóké csökkent. K. P. Kereskedelmi őrjárat Kínálatszegény a piac Egyhónapi zárvatartás után az ígért időben nyitott újra a Mátyás király utcai élelmiszerbolt. A szabadságolást egy gyors belső tatarozás követte, majd rohammunkával feltöltöttek a polcokat. Most bőséges a választék. Az egyik vásárlót megkérdezve ismét a régi igazságot hallottuk, az árak egyformák, de nem mindegy, hogy milyen kiszolgálás mellett milyen friss árut kap az ember. Hát ő ezért jár ide A Petőfi utcai vas- és edényboltban sóik új arcot láttunk. őrsi Rudolfné üzletvezető megbízatása lejárt és ő azt nem kívánta megújítani. Belies Jánost nevezték ki egyelőre hat hónapra. Az új dolgozók a megszüntetett járműalkatrészboltból jöttek. Az üzlet választékát bővíteni fogják. Az Af ész-áruházban leltároztak az élelmiszerosztályon, de ottjártunkkor már a végén jártak ennek, mert a polcokat rendezgették. Lassan véget ér a városban ez az év eleji, a vásárlókat kellemetlenül érintő munka. A piacon sem volt sokkal kedvezőbb a kép. Rányomja bélyegét a hideg tél. Ha a néhány kereskedő nem volna, akkor csak a hét végén láthatnánk mozgást. Esetenként ugyan találunk egy-két őstermelőt, de kevés a portékájuk. De nem lelni a piac gazdáját. A hóeltakarítás, felszóráa valakire csak tartozik, de ez az ügy a tapasztalatok szerint árva. Végül említsünk néhányat a kínálatszegény piac áraiból! A tojás tartja a háromforintos árat. A paprika darabja 9,50, 14,50, 17,50, nagyság szerint. A piros retek csomója 18, a saláta darabja 14 és 18 forint. Háromkilós csomagolásban kapható a burgonya 24,10-ért. A bab 68, a zeller 24, a hagyma 12, a gomba 96, a mák 100,. a dióbél 150, a napraforgó 44, a káposzta 8 forint. Cs. J. A nssgs programp Gödöllő, művelődési ház: A. Wajda filmjei: Menyegző, 20 órakor. Jazzteázó, 20 órakor. Űj kezdeményezések és vállalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Iklad, általános iskola: Raj Ki mit tud,. 15 órakor. i Mozi Ki kém, ki nem kém. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. 4, 6 és 8 órakor. ■■■■ÜGYELET Milliós értékben készülnek a különféle bútorszerelvények a kcrepestarcsai Szilasmcnti Termelőszövetkezet üzemében. Fo- teígörgőből például évente 400 ezer darabot gyártanak. Ité- i inkön: Rácz istvánné kézi sajtolóval állítja össze a görgőket. Hancsovszüi János felvétele Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagy tárcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen január 26-án, szombaton reggel 8 órától január 28-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, Szemere Pál utca 17. Telefon: 4. Aszódon. Bagón, Dányban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyönkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valikén, Váckisűj- falun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon január 26-án, szombaton reggel 8 órától január 28-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth Lajos utca 86. Telefon: 213. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál dr. Békési Béla vehető igénybe. ISSN 0133—1957 '(Gödöllői Hírlap)
