Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

/ Akikre! keveset beszélünk Miniig a nehéz munka sűrűjében Két év kihagyással 1968 óta dolgozik a sülysápi Tápióvöl- gye Termelőszövetkezetben Antalicz András. Lakatosmun­kákat végeznek a gépjavító­ban, hegesztenek. gépkocsikat javítanak. Télen több, nyáron pedig kevesebb munkájuk van, s ettől függően létszámuk is változik a két időszakban. Té­len általában tízen látják el fel­adataikat, nyáron öten is győ­zik a munkát. Időnként — az ellátási hely­zetből adódóan — anyaggon- dokkal küzdenek, de gyakran a leselejtezett gépekről vesz­nek ki használható alkatrésze­ket, fgy segítenek helyzetükön. Sülysápon lakik saját házá­ban, amelybe négy éve költöz­tek be. Szeret focizni, s általá­ban hetente egyszer a labda­rúgópályán található társaival, együtt. Határozott egyéniség, s nem j azt keresi, hogy mit miért i nem lehet megcsinálni, hanem mindig megtalálja a kivitele­zés lehetőségét. A Március 15. brigád vezetője, szakszerve­zeti bizalmi és Sülysápon a 25. körzet tanácstagja. Két fia van, az egyik nemrég szabadult fel mint mezőgazdasági gépszere­lő — tehát apja nyomdokait követi, a másik pedig még ál­talános iskolás. Antalicz András az Idén no­vember 7-e alkalmával kapta meg a Munka , Érdemrend bronz fokozatát. A Pesti úton a termelőszö­vetkezet központjától néhány percre lakik a 80 éves Nagy József né. 1949-től kezdve hu­Kuktagyűrűk sorozatban ».VW.WVÍ „ * t f ^ Műszakonként egy dolgozó kétezer darab kuktagyűrű sorjá- zását készíti cl Péteriben, a Taurus Műszaki Gumigyár ottani üzemében. Képünkön Füstös Fercncné, Lcgcndi Sándorné és munkatársnői gyors mozdulatokkal sorjázza a kuktagyűrűket. Szervezeti egységet képez szónkét évet dolgozott a ter­melőszövetkezetben. Munkához szokott, szorgal­mas asszony, évente általában több mint háromszáz munka­egységet gyűjtött össze. Majd két évig fejőnő volt a szövet­kezetben, ami meglehetősen nehéz feladat volt, mert akkor még nem léteztek a mai gépek, s naponta kétszer tizenhat te­henet megfejni nem volt gye­rekjáték. A csuklója sínylette meg ezt a munkát, s két év után abba is kellett hagynia. Munka azonban mindig volt a terme* lőszövetkezetben, s ő nem vá­logatott. Annál is inkább helytállt, mert úgy érezte, pél­dát kell mutatnia, ugyanis fér­je volt a termelőszövetkezet elnöke, mígnem ötvennégy éves korában agyvérzésben meghalt. Nagy Józsefné 1971-ben ment nyugdíjba, de ezt köve­tően még néhány évig dolgo­zott. Három gyermeke volt, de ma már csak a lánya él vele betegen, ö sincs jól — pana­szolja —. mert az utóbbi hom- lokiireggyulladása nagyon meg­viselte. Így emlékezett vissza ott- jártunkkór a termelőszövetke­zetre, régebbi időkre: — Csak jót mondhatok a szövetkezetről. Nehezen éltünk és sokat kellett dolgozni. A társadalmi munkára is futotta időnkből, dolgoztunk a közös­ségért minden lehető módon. A helyi és járási tanácstagi feladatainak is mindig eleget tett amellett, hogy a szövetke­zeti munkában becsülettel hélytállt. ' A tanácsülés jóváhagyta — 1985. január elsejétől a mono- ri tanács közvetlen irányítása alatt tevékenykedő egészség- ügyi intézmények szervezeti egyesítésre kerültek. A közigazgatási átszervezést megelőzően Monor egészség- ügyi alapellátási szolgálatát — a körzeti orvosi, védőnői hálózatot —, a nagyközségi tanács irányította, a szakorvo­si rendelőintézetet és annak kihelyezett részlegeit, a tüdö- és ideggondozót, a gyömrői szakrendelőt pedig a járási hi­vatal. Az átszervezést köve­tően minden működtetési jog­kör a nagyközségi tanácsra hárult. Az Egészségügyi Mi­nisztérium utasítása értelmé­ben most már a rendelőinté­zet és az egészségügyi alapel­látási szolgálat szervezeti egy­séget képez, s az egyesített intézmények munkáltatói jog­körét a rendelőintézet igazga­tója gyakorolja. Az intéz­mény elnevezése január 1-től a következő: Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács V. B. Egyesített Gyógyító Meg­előző Intézményei. Zárva Szerdán kezdődött a leltáro­zás a monori Forrás áruház iparcikkosztályán, s amint a városi jogú nagyközségi tanács MÜTEF-osztályától megtud­tuk, még egy hétig zárva tar­tanak, s utána fogadják csak a vásárlókat. x Szerződések Az Alsó-Tápiómentl Áfész némileg csökkentette a ráfor­dítási költségeket az utóbbi egy-két esztendőben. A keres kedelemben annak ellenére sikerült ezt a célkitűzést meg valósítaniuk, hogy a boltháló­zat műszaki állapota meglehe­tősen rossz. Tavaly két régi üzletüket hozták rendbe, több mint egymillió forintot fordí­tottak erre a célra. Törekednek arra, hogy ne csak a vendéglátó, hanem az egyéb - kiskereskedelmi egysé­geket is szerződéses alapon üzemeltessék. Eddig 14 üzletük működik ilyen formában, to­vábbi lehetőségeket látnak vas-műszaki területen. Sajnálatos viszont, hogy ed dig egyetlen élelmiszerboltot sem vettek szerződéses üzeme­lésbe a szövetkezet működési területén. Erre vonatkozóan további felvilágosító munkára és még ösztönzőbb intézkedé­sekre lesz majd szükség. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1985. JANUAU 4., PÉNTEK Mii ígér az új esztendő? Még többet - és még jobban Az utóbbi években a gyérülő beruházások, illetve az építkezések csökkenése meglehetősen nehéz helyzetet teremtett az építőipari gazdasági egységekben. Az or­szág teherbíró képessége miatt a korábbinál jóval ke­vesebb beruházásra került, kerül sor a jövőben is. Ho­gyan tudnak ilyen körülmények között megfelelően gaz­dálkodni, milyen évet zártak, s mik az idei célkitűzéseik? — erről kérdeztük az év első munkanapján Kovács Gyu­lát, a Monóri Építők Ipari Szövetkezetének elnökét. ' — Egy évvel ezelőtt az 1983-as esztendőt 6,2 millió fo­rintos nyereséggel zártuk. Ak­kor ennek is örültünk, hiszen sok gátló tényező akadályo­zott bennünket a még jobb eredmények elérésében. Azt terveztük, hogy ennek ellené- re 7 millió forintra emeljük az éves nyereséget, s hogy ez nem sikerült, az nem csupán raj­tunk múlott. Év közben igazí­tottunk a célkitűzéseken, s így 6,3 millió forintot könyvel­hettünk el az óév utolsó mun­kanapján. Természetesen nem vagyunk teljesen elégedetle­nek, hiszen kisebb létszámmal oldottuk meg feladatainkat. Áthúzódó feladat — Melyek voltak a múlt év legjelentősebb munkái? — Hosszú éveli óta kiemelt feladatunk a monori lakásépí­tések megvalósítása. Tavaiy a Pozsonyi úton elkészültek a 64 lakásból álló tömb szerkezeti munkái, a másik tömbben a fogadószintig jutottunk el. Az idén szeptember 30-ig fejezzük be az első ütemet, reméljük, még a karácsonyi ünnepek előtt beköltözhetnek majd a la­kásokba a leendő tulajdono­sok. A gyömrői kisegítő isko­lában és nevelőotthonban elektromos felújítási munkákat végeztünk az internátusbán, hozzáfogtunk a vízvezeték­rendszer rekonstrukciójához is, amely áthúzódó feladat er­re az esztendőre. Befejeztük a Monori Állami Gazdaság felső- farkasdi tehenészeti telepének építését, felújítását, segítet­tünk a központban levő mag­tár építésénél is. Ugyancsak a monori gazdaság részére egy 300 vagonos gabonatárolót hoz­tunk tető alá a péceli kerület­ben. A monori TÜZÉP-tele- pen [érbetonozást vállaltunk, s fejeztünk be még az év vége előtt. Ój technológia Stratégia — hosszú távra A minőség: piaci kategória — A szövetkezet jelentős ka­pacitását kötik le a főváros­ban vállalt munkák. — Ez valóban így van, most már több esztendeje részt ve­szünk több kiemelt beruházás­ban mint alvállalkozók. A Fi­nommechanikai Vállalatnál például 11 millió forintért épí­tettünk meg egy könnyűfém­öntödét, ugyanott öltözőket, fürdőhelyiségeket alakítottunk ki. Országosan is nagy jelen­tőségű a Kőbányai Gyógyszer- árugyárban zajló rekonstruk­ció. Tizenkétmillió forint érté­kű feladatot vállaltunk, s tel­jesítettünk ott. Ugyanennek a gyárnak a vecsési telepén üze­mi utakat, kisebb átalakításo­kat kellett megépítenünk, illet­ve elvégeznünk. A Csepel Vas­es Fémművek rekonstrukciójá­ban is részt vállaltunk. — Vannak-e téliesített mun­kahelyek, tudnak-e dolgozni ezekben a napokban is? — Bizony, nem olcsó dolog téliesíteni egy-egy munkahe­lyet, hiszen jelentős költségki­hatása van. Ennek ellenére Csepelen, Kőbányán és Gyom­ron folytatódott a munka az év első napján is, s dolgozunk a Pozsonyi úton is Monoron. Szerencsére ez utóbbi helyen csak minimális téliesítésre volt szükség, most helyezzük el a lakásokon az ajtókat, ab­lakokat, s készül a belső szá­razvakolat. Csak érdekesség­ként említem meg, hogy ez az új technológia több mint 20 kilométer léc felszegezásét je­lenti. — Milyen fontosabb teendőik vannak még ebben az eszten­dőben? — A felsoroltakon kívül töb­bek között meg kell oldanunk a 40 órás munkahétre való át­térést. Lépcsőzetesen vezetjük be, kikérve a dolgozók vélemé­nyét is. Éves feladataink sem­mivel sem kisebbek a tavalyi­nál, kapacitásunk 75 százaléka lekötött, A hiányzó 25 százalé­kért bizony kemény harcot kell folytatnunk majd, de bí­zunk abban, hogy mire kitava­szodik, sikerül újabb munkák­hoz jutnunk, s nem lesznek tétlenségre kárhoztatva dolgo­zóink. Éíésih eszmecsarék — Most az irodában is élénk eszmecserék zajlanak a szám­viteli szakemberek körében, hiszel az újonnan belépett gazdasági szabályozók szolgál­tatnak éppen elég témát ré­szükre. Annyit már most tu­dunk, hogy a szigorodó felté­telek még jobb és még több munkát követelnek meg mind­nyájunktól. G. J. fiktív tagok a testületben Fontes döntéseket hoztak A külföldi példák azt mutat­ják (pedig ott az árfolyam, a kamat, az ár s egyéb szabá­lyozók a honinál lényegesen gyorsabban, olykor naponta is változnak), hogy a cégek kí­nosan ügyelnek a kiegyensú­lyozott előrehaladásra, már ami a termékszerkezet össze­tételét illeti. Ami profit ki­préselhető a már futó ter­mékből, azt kipréselik és ebből finanszírozzák a fel­felé ívelő szakaszban lévő áruk előállításának költségeit, amelynél a nyereség — éppen a tetemes kutatási-fejlesztési, beruházási kiadások miatt — még minimális. így őrzi meg a vállalat a fizetőképességét, divatossá vált szakszóval: a likviditását. A fizetőképesség fetisizáló-- sa azonban visszafelé is el­sülhet, mert a túlzottan fize­tőképes vállalatnál nagy a valószínűsége, hogy elhanya­golták a jövőt. Egyensúly, ará­nyosság, ésszerűség, óvatosság, nem pedig határtalan opti­mizmus és elbizakodottság — nos ezeknek kell jellemeznie a stratégiát, hosszabb távra szóló tervezést. AZ ÉVEK SORÁN sok mindent megtanultunk: nincs minden piacon eladható ter­mék, a minőség nem műszaki, hanem piaci kategória, és egyáltalán: nekünk kell al­kalmazkodni, mert nem a vi­lág alkalmazkodik hozzánk. Akármilyen mutatós is egyik- másik vállalat stratégiai ter­ve ... B. M. A monori városi jogú nagy­községi közös tanácsnak 58 tagja van. Az 1980-as válasz­tások óta 7 választókerület üresedett meg, ezeket időközi választások során töltötték be. , A testület munkaterv sze­rint évente átlagosan négy ülést tart. A ciklusidőszak kezdetétől 1984. decemberéig 23 ülés zajlott, amelyből ket­tő rendkívüli volt. Hetvenegy fő és 64' egyéb napirendi pont került megtárgyalásra, s az üléseken 115 határozatot hoz­tak, 14 tanácsrendelet került megalkotásra, illetve módosí­tásra. A tanácsrendeletek fon­tos helyi, területi érdekben születtek, alapvető tervet, koncepciót fogadtak el, je­lentős ágazati területeket sza­bályoztak. így például Monor és környéke általános rende­zési tervének községrendezési előírásait állapították meg, szabályozták az állattartón, rendelkeztek a tanácsi laká­sok elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, a köz- tisztaság fenntartásáról. Hagy mügendda! késiül A Gobelin- és Háziipari Szövetkezet sülysápi részlegében nagy műgonddá! készülnek a különféle kézimunkák, amelyek nagyobb része exportra kerül.' Képünkön Lázár Tiborné látható munka közben. A munka nehézségi fokára jellemző, hogy egyetlen négyzetceníiméierhen 225 öltést kell megtenni. IlancsovszUi János felvételei t*3SN PVS3—2S51 (Monori Hírlap) ciószanálási segélyek, hitelát­ütemezés stb. formájában. DE MENJÜNK TOVÁBB:a legtöbb stratégiai terv több­nyire a műszaki álmok tár­háza. Ahelyett, hogy észre- vennék a tervezők, milyen termékekhez nem kell hozzá­nyúlni, mert biztos pénzt hoznak, különösebb fejlesztés nélkül. Mekkora hányadban kell megtartani ezen gyárt­mányokat, hogy az ezekből keletkező viszonylag nagy jö­vedelemből finanszírozható le­gyen a holnapután profitbá­nyája. Hányszor hallottuk: a fejlesztés eredményeként ki­söpörjük a régi, elavult ter­mékeket, amelyek noha ma még eladhatók, sőt nyereséget hoznak, de holnapra már szégyen lenne őket a techni­kai megújhodás korában gyártani. Nos, amikor a szép, nagy ívű. sőt nagyratörő ter­vet végrehajtják, és bajok mutatkoznak a válla'at mér­legében, máris megfogalma­zódik a következő érv: túl­feszítettünk. mert az árrend­szer, vagy általában a szabá­lyozók nem honorálják a mű­szaki előrelépést. Anélkül, hogy felmentő ítéletet adnánk szabályozóink hibáira, tudomásul kell ven­ni. ez a KRESZ, ezt kell be­tartani, ezzel lehet részt ven­ni a gazdaság forgalmában. Visszakérdeztünk például a nagyvállalatainknál — mert elsősorban ott készítenek stra­tégiai terveket — szerepel-e -vajon valahol, hogy az ipar­ágon belüli tevékenységet hosszabb távon fel kell szá­molni, mert Magyarország külpiaci illeszkedési program­jában ezen a ponton nem ígér semmi jót a jövő. Ilyenre — tudomásunk sze­rint — nincs példa, erre szó­ló késztetés legfeljebb fentről érkezik, az iparpolitikai kon­cepció valóra váltását szorgal­mazó határozat formájában. Ennek a helyzetnek tulajdo­nítható, hogy még ma sem ült el teljesen a vita a hazai traktorgyártásról. Ha akkori­ban a Vörös Csillag Traktor­gyár stratégiai tervet készít, legfeljebb más, nagyobb (vagy kisebb) teljesítményű, kor­szerűbb traktor előállításáról’ készít tervet, de hogy ne gyártson traktort? ... Egy nemrégiben megjelent könyv szellemes metaforájá­val: nem az számít, mekkora a hal, hanem hogy hányadik a rangsorban abban a tóban, amelyben úszik. A tó pedig , a világpiac, ahol nagyon jó dolog nagy halnak lenni, sőt az sem tagadható, hogy a kis • halak is megélhetnek, de úsz- - n> kell tudniuk Baj akkor támad, ha még a halnak is mentőövet kell dobni, dotá­SOKAK SZERINT köny­nyebb felvázolni egy vállalat 10—20 évre szóló jövőjét, mint kitalálni, hogy mit is keli tenni a következő ne­gyedévben. Valószínű ezért fogadják némi kétkedéssel jó nehányan, hogy mind több vállalatunk készít hosszú tá­vú, vagyis stratégiai terveket. Pedig szükség van arra, hogy a vállalatok 10—20 évre is előre tekintsenek, gondosan mérlegeljék a várható fejle­ményeket. Ezért hasznos, sőt nélkülözhetetlen a jó straté­giai terv. Vannak is már ilyen ter­veink, csak az a feltűnő, hogy túlságosan mutatósak. Szembeötlő például, hogy e munkákból mindig optimiz­mus árad: a vállalat fejleszt, bővül, új termékeket vesz fel a gyártmányai közé, azok­nak természetesen kitűnő a külpiaci fogadtatása, mindez újabb lendületet ad a válla­latnak, amelynek eredménye­ként még tovább fejleszt stb. Igaz, azt is beírják — mert így kívántatik —, hogy mely termék vagy termékcsoport előállítását szüntetik meg eközben, de hogy ez milyen következményekkel jár, azt már nem részletezik, elemzik. Azt pedig, hoey a vállalat alapvető termékét is megkér- dőjelezn* a jövő, még csak nem is feltételezik. t.'i -rvnm . i. ■*.vt *■ Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nadyaoánk, Péterfi Károly életé­nek 73. évében meghalt. Temetése 1935, január 4-én. ma 14 érakor lesz a gyomról telepi temetőben. A gyászoló család.

Next

/
Thumbnails
Contents