Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

A jé hírnevek védene A tisztessége Az országgyűlés 1984. évi őszi ülésszakán, . még októberben fogadta el a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmá­ról szóló jogszabályt. Mint is­meretes, gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, egy­szersmind piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető érdekek fűződnek ah­hoz, \ hogy a gazdasági kapcso­latodban hatékonyan lehessen fellépni a tisztességtelen gaz­dasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Mindeddig azonban a hatá­lyos jogszabályokban nem vol­tak kielégítőek a védekezés esz­közei. A Polgári Törvény- könyv ugyan alapelvként dek­larálta a tisztességtelen gaz­dálkodás tilalmát, részletes szabályok azonban még nem voltak. Több magas szintű jog­szabály természetesen tartal­mazott olyan előírást, amely alkalmas volt néhány tisztes­ségtelen gazdasági tevékeny­ségforma elleni fellépésre. Így például lehetőség volt a, jó hírnév védelmére, korábban is tiltott volt a gazdasági erő­fölénnyel való visszaélés, és a tisztességtelen haszon szerzé­se. Az októberben elfogadott törvény nem egyszerűen a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevé­kenységet, és lehetővé teszi az ilyen magatartásformák elle­ni határozott fellépést is. Ab­ból a megfontolásból kiindul­va, hogy a piac működőképes­ségének megteremtése, fenn­tartása nemcsak a piacon fel­lépek, az ott gazdasági tevé­kenységet folytatók feladata, a törvény a piacfelügyeletet gyakorló országos hatáskörű szervekre bízza a rendelkezé­sek betartása falletti őrködést. A Magyar Iparjogvérdelmi Egyesület — más szervek köz­reműködésével — a törvény megszületését követően kon­ferenciát rendezett a korsze­rűsített gazdasági viselkedési szabályok megismerésének és befogadásának megkönnyítésé­re. A konferencia céljai között a tisztességtelen gazdasági te­vékenység tilalmát szolgáló jogszabályok, és az e kérdés­csoporthoz tartozó gazdasági ismeretek, tudnivalók megis­mertetése konzultációk kere­tében történő feldolgozása sze­repelt. A konferencia céljairól és témáiról beszélgettünk Osman Péterrel, a MIÉ főtitkárhelyet­tesével a rendezvényt köve­tően: — Közismert, hogy a ma­gyar gazdasági életben nap­jainkban a vállalkozás és a gazdasági verseny reneszánszát éljük. A világgazdaságban vég­bemenő folyamatok, és az azokra céltudatosan reagáló gazdaságirányítás és gazdálko­dás igen széles területein — az Túlteljesítették a tervet Munkásgyűlést tartottak teg­nap kora reggel a Gödöllői Gépgyárban. A múlt évi ered­ményekről az üzem dolgozói­nak Sislca András igazgató adott tájékoztatót. Emlékez­tetett rá, hogy az egy évvel korábbi hasqnló összejövete­len egy minimális és egy maximális torvet fogadtak el. Az utóbbi csak abban az eset­ben látszott teljesíthetőnek, ha az egész kollektíva nagy erő­feszítéseket tesz, egységesen munkálkodik a közös célért. A mostani munkásgyűlésen elmondhatta az igazgató, hogy az áldozatkész összefogásnak meglett az eredménye. A maximális tervet is alaposan túlteljesítették. Jócskán nö­velték mind a termelést, mind a nvereseget. S ennek meg­felelően számottevő bérfej­lesztést hajthattak végre. Kiemelte a szocialista brigá­dok szerepét, amelyek a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva pótfelajánlásokat tettek, nagy­ban hozzájárulva az eredmé­nyek fokozásához. A továbbiakban arról be­szélt,- hogy a tavalyi sikerek jó alapot teremtenek az idei feladatok hasonló szellemű és szintű teljesítéséhez. Elsődle­ges feladatuknak tekintik a népgazdasági igényeknek meg­felelő termelést, illetve az új termékek arányának a bőví­tését. A tájékoztató után több bri­gád- és gazdasági vezető szólt az előttük álló feladatokról. A brigádvezetők, mivel a terve­ket már ismerték, több kol­lektíva nevében tették meg felajánlásaikat. Egyben csat­lakoztak a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a városi tanács kezdeményezte kör­nyezetvédő mozgalomhoz. December a nagypályás, ja­nuár a kispályás labdarúgó- csapatok teremtornájának a hónapja. Idén is megrendezik Gödöllőn a Nádas Lajos-em- léktornát, azzal a haszonnal, hogy a városi kispályás labda­rúgó-bajnokságban szereplő és %z elmúlt években kiemelke­dően futballozó csapatoknak téli versenylehetőséget adja­nak. A játéknapok a hónap vasár­napjai lesznek. A mérkőzések reggel nyolc és délután egy óra között zajlanak a Karikás Frigyes Általános Iskola tor­nacsarnokában. A tonnán csak azok a csapatok vehetnek részt, akik az intéző bizottság meghívott. Nyolc együttes ér­demelte ki a meghívást. Ezek: a GSC öregfiúk csapata, a HTÜ, a Barátság, az ATE, a Gelka, a Viktória, a KIOSZ, az Állami Biztosító. Tartalékok — abban az esetben, ha valaki a meghívottak közül visszalép az Aj ész l. és a Veresegyház. A nyolc csapat a jelenlegi erőviszonyok figyelembevételé­vel két csoportba lett beosztva. A-csoport: Barátság, GSC Két műszakos munkahelyre, présüzemi befanífoft gépmunkás­nőket felveszünk Érdeklődni lehet a MEXOFÉM I.SZ. telop vezetőiénél: Veresegyház, Sport u. 2. öregfiúk, Viktória, KIOSZ, a tartalék Veresegyház. B- csopo-rt ATE, HTÜ. Gel­ka, Állami Biztosító, s a tartalék Áfész I. A csopor­tokban a csapatok körmérkő­zéssel döntik el a helyezése­ket. Ezek a fordulók lesznek január 6-án, 13-án, 20-án. Az utolsó napon, 27-én a helyosz­tó mérkőzéseket tartják. A játékidő kétszer harminc perc, öt perc szünettel. A győ­zelem három pontot ér, a ve­reségért nem járt pont. Dön­tetlen esetén öt-öt büntetőrú­gás következik. Ha ez sem dönt, akkor felváltva rúgnak egy-egy büntetőt addig, amíg valamelyik csapat javára el nem dől a büntetőpárbaj. Az így nyert csapat kettő, a vesz­tes egy ponthoz jut. A torna győztese elnyeri az új Nádas-kupát, az első három helyezett egy-egy labdát és ok­levelet kap. Az első három for­duló műsora: Január 6. Barátság—KIOSZ, ATE—Állami Biztosító, GSC öregfiúk—Viktória, HTÜ—Gel­ka. Január 13. KIQSZ—Viktó­ria, Állami Biztosító—Gelka, Barátság—GSC öregfiúk, ATE —HTÜ. Január 20. GSC öreg­fiúk—KIOSZ, HTÜ—Állami Biztosító. Viktória—Barátság, Gelka—ATE. A negyedik napon a 7—3. he­lyért vívják először a mérkő­zést, s csak az utolsó összecsa­páson válik el, melyik csapat a legjobb most Gödöllőn’a há­rom osztályú városi kispályás bajnokság mezőnyében. Igaz, a nagy esélyes, a GSC öregfiúk gárdája nem itt, hanem az öregfiúk kiemelt csoportjában szercp"l és szerez talán na­gyobb hírnevet a városnak, mint a jelenlegi utánpótlás. állami, a szövetkezeti és a ma­gánszektorban egyaránt — egy­re nagyobb jelentőséghez, bő­vülő szerephez juttatja a vál­lalkozás és a gazdasági ver­seny különböző formáit. — Ez a folyamat az igazán jól gazdálkodóknak végül is előnyöket jelent... — Ez igaz, de azt is tudo­másul kell vennünk, hogy a gazdálkodók számára a válto­zások követése, befogadása, a megváltozott feltételeikhez és az azok között érvényesülő új játékszabályokhoz való alkal­mazkodás egyébként is , sok energiát követel, mégpedig olyan időszakban, amikor a gazdálkodás feltételei amúgy is szigorodnak, és egyre na­gyobb követelményeket tá­masztanak a sikeresen gazdál­kodni akarók elé. Az. hogy a vállalkozás és a verseny elő­térbe került, a világgazdaság­ban végbemenő folyamatok ál­tal előidézett, Lényegében el­kerülhetetlen fejlemény, ame­lyen aligha változtathatunk — azt viszont megtehetjük, és fel­adatunk is megtenni, hogy fel­világosítással. a tényleges gaz­daság élet szempontjaihoz és követelményeihez alkalmazko­dó, a gazdálkodókhoz szóló jogpropagandával is segítsük a változások befogadását, a meg­változott feltételekhez való gyors és hatékony alkalmazko­dást. Mi az oka annak, hogy ilyen gyorsan megszervezték az el­ső ilyen törvénymagyarázó jellegű konferenciát? — Úgy gondoltuk, nem sza­bad magvárni, hogy a koráb­ban más feltételekhez, körül­ményekhez, gazdasági viselke­désmódhoz szokott gazdálko­dóink ' a saját kárukon tanul­ják meg. hogy nem eléggé is­merik a szabályokat. Elébük kall menni, fel kell hívni a fi­gyelmüket a változásokra. A reklámpropaganda szakem­bernek például tudnia kell, hogy miilyen eszközöket hasz­nálhat fel, és hol ütközik a jogszabályok szabta korlátok­ba. Az üzletembernek ugyan­csak tájékozottnak kell lennie abban, hogy mihez tartsa ma­gát a szerződéskötésnél. — Mivel foglalkoztak konk­rétabban a konferencián? — Az új jogszabályról és a hozzá csatlakozó, a gazdálko­dás mindennapjait érintő is­meretekről, tudnivalóikról igye­keztünk képet adni oly módon, hogy hathatós segítséget kap­janak a gazdálkodók a vállal­kozás és a gazdasági verseny szempontjából mérvadó jog­szabályokban, és a tényleges joggyakorlatban való eligazo­dásban. valamint abban, hogy a szabályokat a maguk és a környezet hasznára minél job­ban tudják kezelni. Szeretném kiemelni azt is, hogy monda­nivalónkat elsősorban nem (jogászoknak, hanem gazdasá­gi szakembereknek szántuk, az ő érdeklődési körüknek megfe- lelelően állítottuk össze. B. N. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM 1985. JANUAR 4., PÉNTEK Incsli fafe'dclgozó Feljavítás után exportra is jut iegáiíuctíák az elvándorlási hullámot A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllői incsői fafeldolgozó és szolgáltató üze­me szinte jelképe annak, ho­gyan férhet meg egymás mel­lett erdő és műhely. Aki a 30- as úton halad, annak hirtelen bukkan elő az üzem táblája az utat szegélyező erdő szélén. A kaputól példásan parkosított, nyírfákkal szegélyezett út ve­zet a központi épülethez, amelynek egyik irodahelyisé­gében beszélgettünk Földes Csaba üzemvezetővel, Cziczka János gépészeti műszaki veze­tővel munkájukról, a munká­val járó gondokról. Máshonnan vesznek — Üzemünk feladata a Gö­döllő környéki erdők fájának a feldolgozása, kezdett az ismer­tetésbe Földes Csaba. S mielőtt folytatta volna, beavatott egy szakmai fogalomba. Amit köz­keletűen rönkfának neveznek, azt az üzemben hengeres fá­nak hívják. Vagyis a legallya­zott fatörzset. Áz üzemvezető folytatta: — A hozzánk került henge­res fát szélezetlen fűrészáru­vá dolgozzuk fel. Sajnos ez ke­reskedelmi szempontból annyi­ra csekély értékű, hogy továb­bi feldolgozást igényel. A gö­döllői erdők termőhelyi adott­ságai gyengék. A nálunk hasz­nálatos számítás szerint a mi erdeink a legalacsonyabb ér­tékű alföldiek után következ­nek. — A legnagyobb számban az akác és a cser fordul elő. El­hanyagolható mennyiségű a feketefenyő és a nyárfa. Gyer­tyán, juhar és hárs is van. Ezeket egyszóval elegyfának is nevezzük. A jó minőségű tölgyből körülbelül annyi van, mint az elegyxából. — A feldolgozásra szánt fát saját erdőgazdaságunk szállít­ja. Az alapanyag minőségének a feljavítására más gazdasá­goktól vásárolunk tölgyet, aká­cot, csert. Az incsői üzem 1972 óta ön­elszámoló egységként működik. Az ötödik ötéves terv éveiben a fűrészüzemben sikeres re­konstrukciót hajtottak végre, amelynek eredményeként je­lentősen növelhették a feldol­gozandó fa mennyiségét. Ma már nemcsak a hazai igénye­ket képesek kielégíteni, hanem exportra is termelnek. Olasz­országba bútorlécet, a Német Szövetségi Köztársaságba rak­lapelemeket, Svédországba parkettaszegélyt szállítanak. A további feldolgozás nyo­mán az üzembe érkező cserfá­nak a 47, az akácnak a 25, a tölgynek a 22, az egyéb fá­nak a 4 százaléka válik az eredetinél jóval értékesebb áruvá. Számításaik szerint a feldolgozott tölgy kétszeres, a cser négyszeres, az akác há­romszoros áron értékesül. Az eladással sincs gondja az üzemnek, hiszen a mainak a többszöröse is vevőre találna. Az irodai beszélgetés és tá­jékoztatás után rövid üzemné­zésre indultunk. Szakavatott kísérőnktől, Cziczka János mű­szakvezetőtől a következőket tudtuk rheg: Három üzemrészben — Az alapanyagot három üzemrészben dolgozzuk fel. Az egyessel jelzett részlegben a bútorlécet, a parkettát, a ko­porsóalkatrészeket gyártjuk. A második számúban készülnek a szerszámos és kerti kamrák. Ezeket főleg a kiskerttulajdo­nosok kedvelik. Könnyen szál­líthatók és összerakhatok. A hármas számú feldolgozóban gyártjuk a hagyományos ko­porsókat. íobbíetjövecíelem A részlegek megtekintése után még váltottunk néhány szót áz üzem vezetőjével. Meg­tudtuk, a múlt év elején két vállalati gazdasági munkakö­zösség jött létre, aminek az üzem vezetői örülnek, mert ez­által sikerült megállítani a szakmunkások vándorlását, azok többletjövedelemhez jut­nak, a fafeldolgozó pedig ma­radéktalanul kielégítheti a pia­ci igényeket. K. I. Cs. Péntektől vasárnapig Diétás napok Diabetikus és diétás napokat tartanak Gödöllőn a városi művelődési központban pénte­ken, szombaton és vasárnap. Termékbemutató és kiállítás, valamint vásár lesz a prog­ramban, de előadások, szakta­nácsadások is szolgálják az ér­deklődők kíváncsiságát. Cukorkákat, csokoládékat, desszerteket, komzerveket, be­főtteket, dzsemet, szörpöket, ivóleveket, készételeket, süte­ményeket lehet úgy elkészíteni, hogy azokból a cukorbetegek, illetve a diétára szorulók is jóízűen fogyaszthassanak. Re­mélhetően az egyre gazdagabb választékkal a városban is ta­lálkozhatunk s ehhez a három nap eseményei is hozzásegít­hetnek. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen január 5-én, szom­baton reggel 8 órától 7-én hétfőn reggel 8 óráig: dr. Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Vá­ci Mihály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domcnyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon január 5-én, szombaton reggel 8 órától 7-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka Jó­zsef, Vácszentlászló, Kossuth Lajos utca 3. Telefon: 8. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. Aszód felszabadulásának év­fordulóján, az ünnepi megem­lékezés végén vörös szegfűt vehettek át azok, akik negy­ven éve léptek be a pártba. Az eseményt követő baráti be­szélgetésen számtalanszor nyílt alkalom az emlékek felidézé­sére. Egy ilyen beszélgetésen ismerkedtünk meg Sásdi Lajos nyugalmazott rendőr alezre­dessel. Oásíení érdekesebb — Szüléimét már nagyon korán elvesztettem, ezért ti­zenhét éves koromig a mar- tonvásári árvaházban nevel­kedtem — kezdte életútja vá­zolását kíváncsi kérdéseinkre. A község felszabadulásának előestéjén, december 23-án megerősödött a harci zaj. Mi, nagyobbak a kisebbeket lekí­sértük a pincébe, de természe­tesen kiváncsiak voltunk, hogy mi történik odafent. Ezért többen felmerészkedíünk a lépcsőházba. Reggel az élesebb szeműek felkiáltottak: Furcsa ruhájú katonák vannak a ré­ten! A szovjetek voltak. Mint érdeklődő fiatalembernek, fel­tűnt, hogy milyen korszerű a hírszolgálatuk. Az előőrsök te­lefonon rögtön leadták az el­lenség elhelyezkedéséről szóló adatokat és az ágyúkkal rövid időn belül megkezdődött a harc ellenük. — Amint normalizálódott a helyzet, elindultam felvenni a munkát a budapesti Gamma művekbe, ahol előtte már mű­szerésztanuló voitam. A rend­kívüli állapotokra tekintettel egy hónappal korábban tehet­tük le a segédvizsgát. Azután rövid ideig maszeknál dolgoz­tam épületlakatosként. Mun­kánk volt bőven, háborús ká­rokat állítottunk helyre laká­sokban. Az első!; között Sásdi Lajos időközben meg­tudta. hogy a Gamma leány- vállalatánál, a Magyar Finom- mechanikai Vállalatnál 'is megindult a termelés. — Az elsők között érkeztem oda, így tanúja lehettem, mi­ként újították fel a németek által megrongált és elhagyott gépeket, szó szerint, kalapács­csal és csavarhúzókkal! Ké­sőbb lerobbant személygépko­csikat és különböző orvosi mű­szereket javítottunk. — Külön öröm volt szá­momra, hogy azok a munka­társaim is ott dolgoztak, akik­kel korábban együtt voltam, mint tanuló. Közülük sokan már a háború alatt is a szo­ciáldemokrata párt tagjai let­tek, s bizony gyakran láttuk, hogy bántalmazzák őket a nyi­lasok. Ez bennünk a nyilasok gyűlöletét és a társaink mel­letti szolidaritást váltotta ki. Ismerősök hatása — Ilyen előzmények után az első adódó alkalommal jelent­keztem a szociáldemokrata pártba. Ott főképp az ifjúsági mozgalomban tevékenykedtem. Az akkori élményeim közül kiemelkedik az első szabad május elseje. A háború nyo­masztó hangulatától megsza­badulva olyan megkönnyebbü­lés járta át szívünket, mint addig még sohasem. — A gyárban lassan vissza­tért a megszokott munkarend. 1947-ben egy áprilisi napon barátaim közös ismerősünkről beszélgettek, aki rendőrként szolgált. Ez olyan hatással volt rám, hogy 17-én jelentkeztem a vidéki rendőrfőkapitányság­nál, ahol rögtön felvettek pró- barendőmek. Meglepetésemre irodai szolgálatra osztottak be. Gazdasági és pénzügyi kérdé­sekkel foglalkoztam. Onnan váratlanul C.sepregre, majd Aszódra kerültem. Nem bár.ta meg — Akkoriban már rendsze­ressé vált az állomány tanfo­lyami képzése. Annak sikeres elvégzése után, 1948-ban tiszt- helyettesi iskolába jártam. Amint befejeztem, törzsőrmes­ternek léptettek elő, a rend­őrakadémia gazdasági hiva­talába vezényeltek szolgálatra. — Alig múlt el nyolc hónap, újra iskolapadban találtam magam. Ez már keményebb megpróbáltatást jelentett, mi­vel közben családot alapítot­tam. Végre ezt az iskolát is elvégeztem főhadnagy lett be­lőlem. Rövidesen a Belügymi­nisztérium központi állomá­nyába kerültem, ahol nyugdí­jazásomig, 31 évig dolgoztam. Nem volt könnyű dolgom, de nem bántam meg. Ma is ké­szen állok a szolgálatra. K. I. Cs. issN 0132-n» iOiidönai Hírlap» Vsszfss is kaphat persist Fekífíiás kaláccsal Vörös szegfűvel emlékeztették

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents