Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

1985. JANUÄR 22., KEDD Csövesek Vagy, hogy kevésbé legyen félreérthető: csőrendszer-ké­szítők. A Fővárosi Vízművek hasznosítja majd a péccli Gépipari Kisszövetkezet laka­tosüzemében vágott, hegesz­tett, összeállított csőrendszere­ket, gépházberendezéseket. A képen Bilász Mátyás állítja be a félautomata vágógépet, amely fontos eszköz a vas megmun­kálásánál. Trencséoyl Zoltán felvétele Nem kaptak ajándékkönyvet Az ígéret szép szó... Nem sikerült túlságosan jól a váci Naszály áruház kará­csony előtti reklámakciója. Bár ahogy vesszük. Az áruház bizonyosan több bevételt könyvelhetett el magának, de a vásárlók, akik hittek az ígé­retnek, kissé becsapottnak érezhetik magukat. Miért is? December 14-én lapunkban is megjelent a Naszály áruház ünnepi ajánlata, alatta vas­tag betűvel hirdetve: Aki az ABC-osztályon decemberben 500 forint feletti értékben vá­sárol, azt az áruház megaján­dékozza Tolnay Klári most megjelent kitűnő Nagy sza­kácskönyvével. Csakhogy december 17-én már jelentkeztek az első pa­naszosok, mert ekkorra már volt-nincs ajándékkönyv. A pénztárosok pedig nem tud­tak mit mondani a reklamá­cióra. Az áruház ugyan nyomban beszüntette a további propa­gandát, de már elkésett, mert sokan olvasták a hirdetést. így póruljárt az a sződi ol­vasónk is, aki ugyan át-átruc­cant Vácra máskor is bevásá­rolni, de most a csábító aján­dék kedvéért kétszer is meg­tette ezt az utat — hiába. Az áruház pedig a nagy ér­deklődésre való tekintettel megpróbált újabb könyveket beszerezni, de sikertelenül Végül mindössze 200-an vol­tak azon szerencsés vásárlók, akik ajándékkönyvvel távoz­hattak a Naszály áruházból. Tóth István, az áruház ve­zetője elmondta, hogy nem számítottak ekkora sikerre, ezért nem rendeltek előre na­gyobb mennyiségű könyvet — bár az erre szánt anyagi lehe­tőségeik is korlátozottak vol­tak. Levonták a tanulságot a történtekből: máskor egy ilyen akcióra körültekintőbben kell felkészülni. Egy megjegyzés azért még idevonatkozik. Ha az áruház vezetői már menet közben rá­jöttek tévedésükre — márpe­dig ez történt, hiszen a vá­sárlók reklamáltak —, akkor nem ártott volna az eladókat, illetve a pénztárosokat a meg­felelő válaszadásra felkészíte­ni, esetleg egy szöveget kifüg­geszteni, melyben az akciót egyértelműen visszavonják. Vagy: nemcsak Tolnay-félie szakácskönyv van forgalom­ban, adhattak volna mást is! Antal Piroska A telepítés gyümölcse Több zöldségféle belföldre Ezeken a csikorgó hideg napokon bízvást mondhatjuk, melegedni lehet a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet hütöházának feldolgozó üzemében. Kis túlzással ez még a mínusz 20 fokot árasztó liűtőkamrára is igaz. Most mennyezetig tele van áruval; zöldséget, málnát rejtenek a dobozok. A mirelit zöldféle és gyümölcs egy része szállításra, másik fele utóválogatásra, osztályozásra, cso­magolásra vár. Nem alszik tehát téli álmot az üzem, sőt, a kertészet dolgozóinak egy része is benn serénykedik. Itt gusztusos karí’iolrózsák kerülnek zacskókba, amott az automata jókora papírzsákokat tölt meg ízletes sárga babbal, odébb pedig egy olasz masina adagolja, csoma­golja és hegeszti fóliába boszorkányos gyorsasággal g vegy es főzeléket. \ . , tebb a várinál A .ráckevei hűtőházról leg­utóbb tavasszal írtunk, amikor a terdmelős következet frissen telepített málnása még csak ígérte a gyümölcsöt, hogyan »ikerült az elmúlt év, s mit terveznek az idén — ezt tu­dakoltam Fehérvári Zoltántól, az élelmiszer-ágazat vezetőjé­től. — Kezdjük akkor a málnás­sal. A 40 hektárból 28 fordult a tavalyi szezonkezdetre ter­mőre. A saját alapanyag, ki­vált, ha olyan kényes portéká; ról van szó, mint a málna, több előnnyel jár. Az egyértel­mű, hogy amit nem veszünk, az olcsóbb, ám a nagyobb ha­szon itt a minőségben jelent­kezett, részint mert a szövet­kezet dolgozói szedték a mi irányításunk mellett, részint mert a friss termés a szüretet követő harmadik órán belül átesett a hidegfeldolgozáson. Mindezeknek köszönhetően, a várakozást felülmúló volt a gurulós és az extra gurulós minőség. A 26 hektár, a ter­veinknek megfelelően vala­mivel több mint 140 tonnát adott; áz össztermés 82 száza­lékából exportáru lett, 83 ton­nányi extra, 31 tonna pedig gu­rulós minősítéssel. Málnafel­dolgozásunk egyébként ösz- szességében 450 tonnát tesz ki, jövőre ebből körülbelül 180— 190 lesz „hazai”. — Tervteljesítésüket meny­nyire befolyásolta az időjá­rás? — Természetesen mi is meg­ér ez tűit a tavaszi fagy, a hű­vös, de száraz nyár hatását. Ahogyan a piacokra és a kon­zervgyárakba igen kevés ubor­ka és paprika jutott, úgy ide is. A hiányt más zöldséggel kompenzáltuk, több borsót, zöldbabot dolgoztunk fel. Vé­gül is céljainkat összességében elértük, nyereséges évet zár­tunk. Nettó eredményünket Kikerült 1 mUlióval túlteljesí­teni. Tavaly 1135 tonna mire­lit árut exportáltunk, 45 mil­lió 167 ezer forint értékben. Ez a szám akkor mond vala­mit, ha összevetjük az 1931-es 818 ezer forint értékű 20 ton­nával. Kölcsönös haszonnal működünk együtt az I nt éráig- gal, az NSZK-piacon helyezzük el cikkeinket. A partnerek körét bővíteni kívánjuk, no­ha az exportot idén valame­lyest visszafogjuk. Úgy ter­vezzük, hogy 814 tonnányi mirelit árut adunk el, 40 mil­lió 500 ezer forint értékben. Málnát exportra Ezzel eljutottunk az idei esz­tendőhöz, amelynek térvszá- mait a napokban tárgyalják és hagyják jóvá. A hűtőház, a tavalyihoz hasonlóan, 4000 tonna körüli nyersanyag fel­vásárlásét tervezi, 16 féle ter­ményből; zöldségből és gyü­mölcsből. Értékben továbbra is első helyet foglal el a mál­na, míg mennyiségben a zöld­borsó vezet, ezt követi a bab, a karfiol és a tök. Belföldön ez utóbbiak kelendők elsősor­ban, értékesítésüket tehát nö­velni fogják. Az idényben, amikor tonnaszáim ömlik a nyersanyag, természetesen nem elegendő az állandó (170 —190-es) létszám, ezért a már jól bevált módszerhez folya­modnak ismét; 60—80 lengyel diákot foglalkoztatnak május­tól októberig. Különösebb fej­lesztésbe nem fognak idén; gépi beruházásaik közül a vízleválaszó gépről érdemes szólni, amelynek beállításával javul a minőség, miközben költséget is megtakarítanak. A berendezésnek ugyanis az a szerepe, hogy a megtisztított zöldborsóról lerázza a vizet, amely így nem fagy rá a bor­sóra, ugyanakkor kevésbé je- gesedik el a hűtőrendszer, az­az jobb hatásfokkal dolgozik. Vatiaember nélkül Ha az előttünk álló gazda­sági évet minősíteni kellene, alighanem a racionalitás len­Mindennapi energiánk Első az erőművek kiszolgálása A Meteorológiai Intézet prognózisa szerint már ma enyhül az idő, s legalábbis átmeneti­leg nem kell tartanunk rekordokat döntögető hidegtől. Vlgand Győzőtől, az Állami Ener­gia Felügyelet vezetőjétől arról érdeklődtünk: számithatunk-e arra, hogy egyik napról a má­sikra megszűnnek az energia-ellátási gondok, s ha esetleg tévedne az előrejelzés, rendelke­zünk-e olyan tartalékokkal, amelyek hosszú távon biztosítják a zavartalan ellátást? Klporciózott fu'iőanycg — Némi megkönnyebbülés­sel mondhatom, hogy egyelőre gyakorlatilag minden elektro­mos energiaigényt ki tudunk elégíteni, s most az ipari üze­mek fogyasztását sem korlá­tozzuk. Egyelőre azonban — csak a vállalatok számára — néhol adagolnunk kell a föld­gázt. Ugyanakkor az is igaz, hogy a tüzelőolaj-készletek le­csökkentek, s a nagyfogyasz­tók, például az erőművek ki­szolgálását, bár szervezetten, de csak egyik napról a másik­ra tudjuk biztosítani. — Miért nem vásároltunk időben több fűtőanyagot? — Ennek egyebek mellett, az ország valutatartalékai szabnak határt. — Nem kell-e attól tarta­nunk, hogy egy újabb hideg­hullám korlátozza a szénhid­rogén fűtésű erőművek terme­lését? — A szükséges fűtőanyagot, minden körülmények között biztosítani fogjuk a villamos erőművek számára. Attól sem kell félnünk, hogy a szállítás okoz gondot, hiszen ezekhez a nagyfogyasztókhoz csővezeték­kel jut el a fűtőanyag. Ennél sokkal nagyobb fejfájást okoz a Duna alacsony vízállása, hi­szen ez rendkívüli esetben megbénítja az erőműveket. Takarékosan a fogyasztással — Akadnak akik megkérdő­jelezik, hogy szükség volt a je­lentős energiakorlátozásra, töb­bek között a televízió műsor­idejének csökkentésére. — Igen, ezeket a rendszabá­lyokat valamennyiünk érdeké­ben kellett elrendelni. Ahogy azt a televízió pénteki Hírhát­tér című műsorában is igye­keztem kifejteni, a lakosság­nak is segítenie kell a taka­rékosságban. Mindehhez azért hozzáfűzném, hogy a nálunk foganatosított korlátozási rend­szabályok jóval alatta marad­nak azoknak, amelyeket né­hány szomszédos Országban kellett bevezetni. Az előbbi in­formációikat megerősítette az a telefonbeszélgetés is, amelyet a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat ügyeletes műszaki vezető­jével folytattunk. — Köztudomású, hogy a DHV csúcserőmű — mondta —, ami azt jelenti, hogy a napszakoknak és a fogyasztási igényeknek megfelelően hol' kevesebb, hol több áramot ter­melünk. Akár 1 ezer 500 me­gawattnyit is, de mivel mi az egyáltalán nem olcsó kőolaj­tartalmú fűtőanyagot égetjük el, ez bizony nem kis pénzébe kerül az országnak. — Van-e elegendő fűtő­anyag? — Eddig minden nap meg­kaptuk a szükséges mennyisé­get. A DHV további működésé­vel kapcsolatban is kaptunk fontos információkat Vasadi Jánostól, a Közép-Dunavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjé tői. • ­Készenlétben a vísügyisek — Számunkra a legnagyobb főfájást most a Duna alacsony vízállása okozza. A paksi atomerőmű és a százhalombat­tai hőerőmű hűtővíz tartalékai ugyanis emiatt jelentősen csökkentek. Igaz, mostmár Százhalombattáig beállt a jég, s ez együtt járt a vízszint emelkedésével. Ha azonban a vízállás ismét csökken, rend­kívüli intézkedésekre is szük­ség lehet, ötszáz emberünk áll készenlétben és gyakorlatozik, hogy riadó esetén nyúlgátat építsenek, jeget robbantsanak Százhalombattán, s a Duna vi­zét átszivattyúzva juttassanak elegendő hűtővizet az erőmű­nek. Ha ez nem sikerülne, óránként Í3—15 millió forintos kár érné a népgazdaságot. — Sokak emlékezetében él még az 1.956-os pusztító, em­beréleteket is követelő jeges dr. Nem kell hasonlótól tarta­ni? • — Ilyen veszélyhezet csak abban az esetben fordulhat elő, ha a Duna felső szakaszá­nak irányából, az Alpok felől indul meg a hirtelen olvadás. Mi mindenesetre igyekszünk jól felkészülni egy ilyen lehe­tőségre is. Rendszeresen gya­korlatozunk, kapcsolatot tar­tunk a honvédséggel, ellen­őrizzük technikai eszközeinket és munkatársaink szakmai'is­mereteit. Erre az is lehetősé­get nyújt, hogy a Dunán és a Kocsival az Alföldön át Lovascentrum a tanyavilágban 9. A megye déli részének rojtjában, Tatárszentgyörgy- től néhány kilométerre furcsa kettősségben mérik az időt. Aki a tanyavilág hófödte földútjain kanyarog háztól há­zig, az a köves útról letérve, félszáz esztendőt lendül vissza a múltba. Aki viszont a Pegazus lovaspanzió ka­puján gördül be kocsijával, máris a jelenben jár. A fo­gadó ugyanis a környék gyöngyszeme, s egyben turista­centruma is. Filmf&rgatás után — Talán még mindig ma­jorság lenne ?2 a terület, ha 1977-ben nem forgatnak itt egy filmet — emlékezik a múltra Farkas Ferenc, a léte­sítmény bérlője! — Akkor rendbe hozták a régi kastélyt, valamennyire a környéket is, s gmikor elvonultak a filme­sek, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet vezetői ja­vasolták a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójának, adják bérbe az épületet és a hozzá tartozó földeket. Az egyezség megszületett, s így 1993-ig a Pegazus Touts elvi irányítá­sával működik a panzió. Az idegenforgalom bevéte­leiből a gyors fejlesztésre is telt. Az elmúlt években uszo­da, műanyag borítású tenisz­pálya, fedett lovarda, sportis­tálló épült, s ma már hatá­rainkon túl is híre van az it­teni angol tenyészetnek. Elhagyott tanyák A forgalom is gyorsan nő. Tavaly rengeteg nyugati tu­rista kereste fel Sarlósárt, s ennek révén mintegy 500 ezer márkás bevételhez jutott az utazási iroda. A siker olyan nagy, hogy mar a szobák szá­mának növelésén törik a fejü­ket, s a tervek között szerepel elhagyott tanyák felvásárlása is. — Külföldi vendégeink kö­zül nagyon sokan szeretnének hosszabb-rövidebb időt eltölte­ni egy teljesen berendezett ta­nyán, ahol a pihenés mellett állatokat ápolhatnának — folytatja az igazgató. — Emel­lett rendkívül kedvelt program az a lovas túra, amelyet hét nap alatt tesznek meg a részt­vevők, bejárva az Alföld leg­szebb tájait. Tavaly indult a cigánykocsis karaván is, amelynek az a lényege, hogy a vendég egy gázfőzővei és gáz­hűtőszekrénnyel berendezett, fedett kocsit kap egy lóval, s a mellékelt térkép alapján ön­állóan választja meg az útvo­nalat. Élelmezéséről saját maga gondoskodik, mi csupán a lovak takarmányát adjuk. Csendes tájon Most, a hideg téli hétvége­ken valamelyest kisebb a for­galom, ám most sem pahrsz- kodhatnak: az utazási irodák nagyobb csoportokat is külde­nek. S persze, jönnek a ha­zai vendégek is, hiszen újab­ban egyre többen választék kikapcsolódásként a lovaglást. A környék pedig nagyon szén, hiszen innen egy-két kilomé­terre már o nemzeti park kez­dődik, amely sajátos állat- és növényvilágával ma az ország legcsendesebb és legérdeke­sebb tája. F. Z. csatornákon már most is vé­deni kell műtárgyainkat. — Milyen egyéb nehézséget okoz a hideg és a jég? — A Soroksári-Duna-ágban a halak oxigénhiányban szen­vednek, de jégtörőnk nem tud átkelni a zsilipen. Már jó elő­re gondolnunk kell a belvíz- veszély elhárítására, ami ol­vadáskor különösen Pest me­gye déli részén okozhat káro­kat. Vájárok a vagonokon — A rendkívül hideg okoz -e nehézségeket a vasúti szállí­tásban? — érdeklődtünk Ku- csera Károlytól, a MÁV Bu­dapesti Igazgatósága kereske­delmi osztályvezetőjétől. — A január nálunk általá­ban csendes hónap, s így min­den igénylő számára tudunk szállítóeszközt, vagont kiállí­tani. Bár a vonatok továbbí­tása a szokásosnál is nehe­zebb feladat, nincs jelentps fennakadás. A rakodás azon­ban most különösen nehéz. A külföldről érkező, egy tömbbe fagyott szénszállítmányokat nemegyszer csak hivatásos vájárok segítségével tudtuk kirakni. A hét végén minden erőnket arra mozgósítottuk, hogy a Dorogon, Tokodon, Balinkán és Oroszlányban rendkívüli műszakokon felho­zott szenet eljuttassuk a fo­gyasztóknak. Reméljük, ez mái- á következő napokban is érezteti hatását. — Fokozatosan jármi majd a szénszállítás — tájékoztatott Tunyogí András, a Budapest- környéki TÜZÉP Vállalat ke­reskedelmi igazgatója. Hétfőn például I ezer 300 tonna len­gyel szenet, német brikettet, olasz és norvég kokszot szállí­tottak a telepekre (a múlt he­ten még csak 800 tonnát), bár ez a mennyiség is hamar elfo­gyott. Budaörsön dél körül már egyáltalán semmi, Buda­keszin pedig csak brikett volt. A tegnapi forgalomból azonban nem lehet általános következtetéseket levonni, mi­vel a szombaton nyitva tartó telepek — az összesnek a fele — zárva tartottak. Januárra a TÜZÉP várható kerete naponta 1 ezer 700 ton­na, ezért a kereskedők joggal számítanak arra —és így tájé­koztatják a lakosságot is hogy minden nap érkezik szén- szállítmány. Dicséretes, hogy amióta szénhiány van, akkor is kiszolgálják a várakozókat, ha záráskor érkezik a szén. Elismerés illeti őket Milyen próba elé állította megyénk mezőgazdaságát a hideg? Erre kértünk választ Cselényi Dezsőtől, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjétől: — A befutott jelzések, in­formációk szerint az állattartó telepek között akadt jó né­hány, melynek vízvezetékei szétfagytak, s a telep szinte egész napra víz nélkül ma­radt. Szerencsére, ezt neriq, sínylették meg az állatok, mert megfelelő szervezéssel, időben vizet vittek a telepek­re. Beke András alosztályve­zető szavaiból az is kiderül: a Budapesti Gabonaforgalmi Vállalat azoknak a gazdasá­goknak, amelyek fizetési gon­dokkal küzdenek, csak néhány napra elegendő takarmányt adott. Gyors intézkedéssel ezen a helyzeten is időben változtattak. A mezőgazdasági üzemek mindent elkövettek azért, hogy ne keletkezhessen szá­mottevő kár. Elismerés illeti mindazokat, akik ebben a ne­héz időben-helyzetben a sza­bad ég alatt, metsző szélben, csantfagyasztó hidegben helyt­álltak. CS. A.—V, E, ne a legmegfelelőbb jelző. A szabályozók minden eddiginél inkább az ésszerű és takaré­kos tevékenységre szorítják a vállalatokat. Ennek jegyében döntöttek például úgy az Aranykalász Termelőszövet­kezetben még novemberben, hogy összevonják a szállítási és szolgáltató ágazatot az élelmiszer-ágazattal. Mi sem indokolta ezt inkább, mint hogy a szállítás speciális gép­parkja éppen a hűtőházat szolgálja. így tehát a felhasz­náló egyúttal az irányító és karbantartó is. Nem szükséges bizonygatni, hogy a szervezés egyszerűsítése, az átcsoporto­sítások lehetősége mellett, ez a megoldás költségkímélő is. A költségeket, érdekeik, egyér­telműen kikényszerítik ezt, a béreknél is megfogják; a 6 milliós nettó eredményt (ket­tővel többet az előző évinél) kisebb létszámmal kívánják elérni. jSzigethi Teréz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents