Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
a kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21-i hatállyal történő cmelé- léséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben \ a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelések. Az áremeléseket a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7.60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trappista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A Ráma margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. Így például a normál kristálycukor ki- , logrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzervek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalékkal, a gyümölcs- konzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11—12 százalékkal drágulnak. így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forintra, a gyorsfagyasztott 20 dekás bélszínroló ára 18,50 forintról 21,30 forintra, a félkilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22.60 forintra emelkedik. Növekszik egyes zöldségalapú konzervék ára is. így például a 18,70 forintos (5/4- es üveg) csemegeuborka ára 20,20 forintra, az 5,70 forintos (1/10-es) paradicsomsűrítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5.5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5—6 százalékkal, a hazad kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. így például a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranykakaó por ára 28,60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik.-Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátó- ipar és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-, diák- és szociális intézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a propán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56,50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97.50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korlátozása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül bevezetésre, így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-melegvízszolgáltatós vízköbméterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A villamos energia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérre nő. A villamos energiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21 -e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél- és levelezőlapbérmentesítési díjak. Például a szab- ványmérétű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednek a belföldi postautalványok, a csomagok házhoz kézbesítése, a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február 1-től differenciáltan emelkedA MINISZTERTANÁCS KÖZLEMÉNYE A FOGYASZTÓI ÁRAK ÉS SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK EMELÉSÉRŐL, VALAMINT A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEKET ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEKRŐL nek átlagosan 55—60 százalékkal. A vonaljegyek ára kétszeresére, az általános havi bérletek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik. A tanuló- és nyugdíjasbérletek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek, az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már eladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban napi 12 forinttal, a szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan 10— 15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3—4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni.----------- A lakosság 1985. évi jöve11 delmeinek meghatározása az áremelkedések figye---------- lembevételével történt. En nek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzbeni társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes bérintézkedések, valamint a bérpreferenciák felhasználásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnek. JANUÁRTÓL — az év elején szokásos automatikus nyugdíjemelésen felül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egygyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló árellentételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint feltétel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három- és több gyermekesek lakásépítéséhez és -vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatóik januártól jogosultak a gyermek- gondozási segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyagnormája 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély számításának alapjává a nyugdíjjárulék nélküli (nettó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénz- kifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. FEBRUÁRTÓL 50 százalékkal emelkedik a szakmunkástanulók ösztöndíja. MÁRCIUS 1-TÖL életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a márcilis 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250—4500 forint között állapítható meg. A gyermek- gondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermekgondozási díj egyéves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. SZEPTEMBER 1-TÖL 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000-re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolása táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éve3 korral szemben a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEKRŐL Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményében ismertetett társadalombiztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja: NYU GD1IKI EG ESZITES .: ■ ■*.-.» ^ *"*»■•« * •**;'- '■ Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak ez ok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1-től, az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is tekintettel, tehát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimumnyugdíjak, a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott ösz- szegű szociális ellátások, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdijukhoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnak házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasok is, akik eddig házastársuk után jövedelem- pótlékban részesültek, és az összeghatár emelése következtében válnak jogosultakká házastársi pótlékra. CSALÁDI PÓTLÉK Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedéspolitikai intézkedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltartó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az említett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében a következőkben ismertetjük az 1985. január 1-től érvényes családi pótlék összegeket. A családi pótlék havi összege gyermekenként összesen Egy gyermek után a gyermek hatéves koráig ««Ft 410 Ft Egy gyermek után egyedülállónak 710 Ft 710 Ft Egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék no Ft 710 Ft Két gyermek után 710 Ft 1420 Ft Két gyermek után egyedülállónak 840 Ft 1680 Ft Bárom gyermek után 840 Ft 2520 Ft Négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft Hat gyermek után 840 Ft 5040 Ft Minden további gyermek után 840 Ft 1985. január 1-tőf egy, 6 éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelem- pótlékot kap. A családi pótlék emelések megszüntetik az öt- és többgyermekeseknél eddig alkalmazott (regresszív családi pótlékot. A súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelő szülőhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összege január 1-től 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják, a családi pótlékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemelt ösz- ezeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermekgondozási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik, így az első gyermek után 800 + 440, a második gyermek után 900 + 440, a harmadik és minden továbbr gyermek után 1000 + 440 Ft gyermekgondozási segély jár. TÁPPÉNZRENDSZER 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hogy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyug- díjjárulékot figyelmen kívül kell hagyná. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülök jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra is folyósítani kell. Ez elmondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermekágyi segély kiszámításánál is. Azokat a betegeket, akik 19!*4. december 31-e után kerülnek kórházba, a Kórházi ápolás idejére — szem’-en az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezéssel 1985. január l-től a terhességi-gyermekágyi segélynek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a téppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időt vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magasabb mérétkű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül, meghatározott összegben, illetve meghatározott összeg alapulvételével állapítják meg, és azokra sem, akiknek a táppénzalapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell A pályakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy. módosul, hogy január 1-toi kezdődően az, aki 18. éietevenek a betöltése előtt válni Keresuképceienne, vagy az ísüoiai tanuimá- nyainaa beiejezeset követő 18U napon oeiui biztosítottá válik és keresőképtelensegéig megszakítás nélkül biztosított, akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs két évi megszakítás nélküli oiztosítasa. A hosszabb megbetegedés esetére biztosított kedvezményre tekintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az ev végi reszesedesre vonatkozó rendemezesek szerint jár, vagyis visszameno- legesseg nélkül a íoeyamatos keresokeptelenség 31. napjától GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY 1985. január l-től kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély általános jogosultsági szabályai, valamint a gyermekgondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január l-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell befizetniük, társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett összeget a társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március l-től új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre. A gyermekgondozási díj a gyermekgondozást segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermekgondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat is, hogy a gyermekgondozási segély összege több gyermek, vagy alacsony kereset esetén kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között a jogosult választhat. A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb ősz- szegének (1985-ben a 2250 Ft-nak) a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél, így 1985-ben a napi összeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. SZÜLÉSI SZABADSÁG 1985. szeptember l-től felemelésre kerül az anyasági segély összege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosz- szabbodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igény- be venni. Ennek megfelelően a terhességi-gyer- mekágyi segély folyósításának az ideje is meghosszabbodik. 19S5. szeptember l-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszabbodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A változás lényege a következő: a) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz), b) a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 naptári napra vonatkozik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Üj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. További módosulást jelent, hogy a gyermek- ápolási táppénzt 1985. szeptember 1-ét követően a gyermek betegsége esetén a gyermek egyéves kora után minden külön eljárás nélkül bármelyik szülő igénybe veheti.
