Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

2 1985. JANUAR 18.. PENTEK Fókusz ÚIKALZDÓNIA URAI 1 Ritka eset, hogy a távoli í Óceánia egy szigete a nem- í zetközi politika refiektor- ^ fényébe kerüljön. Még cn- í nél is ritkább azonban, í hogy olyasmik történjenek g a világ ily távoli sarkában, 2 hogy egy nyugat-európai 2 nagyhatalom államfője í szükségesnek vélje a hely- 2 színre utazni. Márpedig ? Mitterrand francia elnök 2 ma sietve — és igen várat- 2 lanul — elrepült Üj-JCale- 2 dóniába, hogy személyes je- 2 lenlétével próbálja elcsití- i tani » kirobbant zavargáso­2 kát. Az óceániai sziget, amely vagy kétezer kilométerre ke­letre fekszik Ausztrália part­jaitól, Franciaország külbir- toka, azaz egy ma is létező gyarmat, Természetesen a mo­dern kornak megfelelően már nem a nyíltan kirabolt, elnyo­mott tengerentúli terület, ha­nem önkormányzatot kapott, s jogilag a francia anyaorszá­gi területekkel egyenrangú ^országrész”. Csak hót a sziget őslakói nem elégedettek ezzel az állapottal, inkább teljes függetlenséget óhajtanak. Ők, a kanakok azonban már ki­sebbségben vannak saját szü­lőföldjükön, hiszen az idők so­rán sok ezer francia és más származású telepes költözött Űj-Kaledóniába. A telepesek kezében van a sziget gazdaságának csaknem valamennyi lényeges része: a termőföldek kétharmada, az ipar és a turistalétesítmények zöme. A telepesek persze fél­nek a függetlenségtől, a máig is főleg törzsi viszonyok között élő kanakok hatalomátvételé­től. Franciaország számára is kellemetlen érdekcsorbulással kecsegtetne a teljes önállóság, gazdasági, katonai és politikai értelemben egyaránt. Ezért állt elő kompromisz- szumos ajánlattal nemrégiben á sziget legfőbb hivatalnoka, a francia főbiztos. Eszerint Űj- Káledónia ügy lenne függet­len állam, hogy társult' kap­csolatra lépne Franciaország­gal, amely „biztosítaná védel­mét és belső rendjét”. Tehát megmaradna a francia kato­nai jelenlét, s persze az erős politikai befolyás, amely zálo­ga lehetne a telepesek érdek- védelmének éppúgy, mint Pá­rizsénak. A tervet még ebben a félévben népszavazáson kí­vánják elfogadtatni, s ez seho­gyan sem tetszik a kanakok vezetőinek, hiszen az elmúlt "tíz évben igen felgyorsult be­vándorlás nyomán többségbe került telepesek nyilván előre eldöntötté tehetik a szavazást. Nem csoda hát, hogy a füg­getlenségi terv bejelentése Után pár. nappal már újra el­pattantak az indulatok feszült húrjai. Kanak szélsőségesek megöltek egy francia fiút, mi­re a telepesek bosszúért kiált­va gyújtogatni kezdtek. Alig valamivel később pedig a francia katonák tűzharcban megölték a kanakok egyik leg­tekintélyesebb vezérét! Erre elszabadult a pokol: az ősla­kosság heves zavargásokkal válaszolt, s mérsékelt vezetőik ózonnal bejelentették, hogy immár szó sem lehet a függet­lenségi terv és a népszavazás elfogadásáról. Párizs első reakcióként ka­tonákat küldött, hogy erőt ínutasson,' majd most Mitter­rand maga ment —békét te­remteni. Nem lesz könnyű dolga. A. K. A Pravda szerkesztőségi cikke ideológiai kérdésekről A fejlődés em tényezői Az SZKP XXVII. kongresszusára való felkészülés kapcsán a Pravda csütörtöki számában terjedelmes szerkesztőségi cik­ket szentelt a szocialista társadalom fejlődésével összefüggő tudati, ideológiai problémáknak. A cikk rámutat az emberi tényező megnövekedett szere­pére a gazdasági fejlődésben. Ennek oka az, hogy a szovjet gazdaság fejlesztésének egyet­len valóban járható útja az intenzív fejlődés, a tudomá­nyos és műszaki megújulás, ami megvalósíthatatlan, ha nem válik minden dolgozóra jellemzővé a felelősségteljes, kezdeményezőkész munkastí­lus. Ahhoz, hogy az emberi té­nyező valóban kifejthesse ha­tását, jól átgondolt, jelentős munkára van szükség a kiala­kult bérezési és ösztönzési rendszer tökéletesítése, sok esetben pedig alapos átalakí­tása érdekében. Ez a tevé­kenység már meg is kezdődött, de egyelőre még meglehetősen lassú ütemben folyik. A mun­kaszervezésben, a bérezésben, a társadalmi fogyasztási ala­pok felhasználásában, az ár­képzésben, az ellátásban és a kereskedelemben még mindig a gazdálkodás régi, idejét­múlt módszerei uralkodnak — állapítja meg a szerkesztőségi cikk. —* Ennek hatásai két szempontból is károsak. Bizo­nyos esetekben a fizetések még mindig gyorsabban nő­nek, mint a munka termelé­kenysége, másrészt sokszor előfordul, hogy a termelési si­kerek, gyakran valóban ki­emelkedő eredmények nem járnak számottevő anyagi elis­meréssel. Ez pedig közömbös, lelkesedés nélküli munkavég­zést szül. El kell érni, hogy a fizetések, a jövedelmek a legszorosabb összefüggésben legyenek a végzett munka eredményével, ami a fejlett szocializmusnak kötelező nor­mája, törvénye. E követelmény érvényesí­téséhez hozzátartozik a társa­dalmi tulajdon fosztogatói, a megvesztegetésből élők, a spe­kulánsok elleni szigorú fellé­pés, a fegyelem erősítése. En­nek a munkának a milyensé­ge emberek nagy tömegeinek munkakedvét befolyásolja. A Andrei Gromiko találkozott Gary Harttal Az egészséges viszony alapja A szovjet vezetés véleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak az egyenlőségre, egymás jo­gos érdekeinek figyelembevételére kell épülniük oly módon, hogy ne okozzanak kárt más országok érdekeinek — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Andrej Gromiko. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács elnökének első he­lyettese, a Szovjetunió külügv. minisztere Gary Hart ameri­kai szenátort fogadta, s kifej­tette előtte, hogy ha az Egye­sült Államok is így közelíti meg a két ország kapcsolatait, akkor számítani lehet a szov­jet-amerikai viszony egészsé- ségesebbé válására. Ez pedig kedvező hatással volna az egész nemzetközi helyzetre. A külügyminiszter fölidézte Szovjetunió jelentős fegy- verzetkorlátozásii kezdeménye, zéseit, amelyek megvalósítása hozzájárulna a háborús ve­szély csökkentéséhez, az egye­temes béke erősítéséhez. A találkozón Gary Hart a szovjet—amerikai viszonyban meglevő feszültség csökkenté­se, a leendő tárgyalásokon konkrét eredmények elérése, a két ország kapcsolatainak ja­vítása mellett emelt szót gazdasági fejlődés meggyorsí­tásának kimeríthetetlen tarta­lékai pedig éppen az emberek tudatos, odaadó munkavégzé­sében rejlenek. E tartalékok mozgásba ho­zásához szükség van arra, hogy áttörést érjenek el cr tár­sadalmi tudat fejlődésében. A párt eszméi, célkitűzései, a fejlődés útjaira vonatkozó konkrét elképzelései csak ak­kor válnak élővé, ha azokat mindenki pontosan megérti, s úgy tekinti, mint a társadalom érdekeinek kifejeződését. A társadalmi tudat átformálásá­nak igénye különösen nagy feladatokat ró az ideológiai munkára, amelynek tudatosí­tania kell az emberekben, hogy a Szovjetuniónak, mi­előtt megkezdhetné a kom­munista társadalom építését, még át kell jutnia a fejlett szocializmus szakaszán. Az ország e fejlődésnek még csak az elején tart. A szovjet nép hatalmas vívmányai elle­nére a társadalmi szervezet­nek nem minden sejtjében ér­vényesülnek még a szocialista elvek és normák. Ezek mara­déktalan érvényre juttatásá­hoz, a kitűzött célok elérésé­hez realitásérzékre van szük­ség, s ahhoz, hogy a társadal­mi fejlődés valódi törvénysze­rűségeinek ismeretét ne az ér­zelmek. a képzelet játékai he­lyettesítsék. A Pravda végül felhívja rá a figyelmet, hogy az ideoló­giában, a propagandában, a társadalomtudományokban meg kell szabadulni a marxis­ta tanítás dogmatikus, iskolá­sán leegyszerűsítő értelmezé­sétől, a társadalom. fejlődésé­nek lényegi vonásait nem tük­röző üres jelszavaktól. A tár­sadalom fejlődésével összefüg­gő kérdéseket nyíltan, szépít- getés nélkül kell feltenni és megválaszolni. Izrael nem vonja vissza döntését Zsarolás a kivonulással Miközben Izrael és Libanon egyaránt hozzájárult a naku- rai katonai tárgyalások fel­újításához, Simon Peresz iz­raeli miniszterelnök közölte Brian TJrquharttal, az ENSZ főtitkár-helyettesével Jeruzsá­lemben, hogy a csapatvissza­vonásról és ütemezéséről ho­A Pentagon csillagászati összeget követel A katonai költségvetés A képviselőiház republikánus párti vezetőinek támogatását kérte csütörtökön Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter ahhoz, hogy meg­gátolja a Pentagon költségve­tésének . csökkentését. A tör­vényhozók az amerikai kong­resszus mindkét házában a katonai kiadások jelentős megnyirbálását tervezik a több mint 200 milliárd dollá­ros költségvetési deficit csök­kentése érdekében. A képvi­selőházi demokrata pártcso­port helyettes vezetője, Alan Simpson szerint például visz- sza kell fogni néhány új, igen költséges fegyverrendszer be­szerzését. Les Aspin, a képvi­selőház katonai bizottságá­nak elnöke pedig kijelentette: A ciprusi görögök és törökök tárgyalása az ENSZ-ben Cél a szövetségi kormány Csütörtökön délelőtt az ENSZ épületében megkezdőd- ■ tek a ciprusi kérdés rendezé­sére irányuló közvetlen tár­gyalások Kiprianu ciprusi el­nök és Denktas, a török közös­ség vezetője között. A tanács­kozáson részt vesz az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar is. A megbeszélés idejét nem ha­tározták meg előre: akár több napig is eltarthat, ha a két fél részéről lehetségesnek tartják folytatását a rendezés érdeké­ben. A találkozó előtt mindkét fél óvatos derűlátással nyilat­kozott a megegyezés lehetősé­géről, bár a ciprusi kormány képviselői. fenntartásaikat hangoztatták a tervezett meg­állapodás egyes pontjaival kapcsolatban. Denktas képvi­selői viszont túlnyomórészt el­fogadhatónak tartották az ENSZ közvetítésével, több éves munkával elkészült ja­vaslatot. nem lehet szó arról, hogy a törvényhozás egyszerűen rá­nyomja a pecsétet a kormány katonai igényére, azért, hogy az Egyesült Államok „ne ke­rüljön hátrányos helyzetbe” az új leszerelési tárgyalásokon. Shultz külügyminiszter ugyan­is a napokban ezzel az in­doklással kérte a törvényhozás támogatását az MX-rakéták építéséhez. Weinberger egy nyilatkoza­tában, amelyet a The New York Times ismertet csütörtö­kön, azt követelte, hogy szer­vezzék újjá az Egyesült Álla­mok kontinentális légvédelmét. Weinberger arra hivatkozik, hogy a légvédelem újjászerve­zése elengedhetetlen kiegészí­tője lenne a Reagan elnök ál­tal meghirdetett űrfegyverke­zési programnak, védelmet ad­na a bombázók és a robotre­pül őigépek ellen, miközben az űrfegyverek a rakéták ellen nyújtanának védelmet. Az Egyesült Államok az ötvenes években jelentős légvédelmi rendszert épített ki, amely fel­derítő és célkövető radarrend­szerekből, légvédelmi raké­tákból és elfogó vadászrepü- lő-kötelékekből állt, később azonban a rendszert nem fej­lesztették tovább. Schlesinger szerint az újjáalakítás költ­sége meghaladná az ötven milliárd dollárt. Mint isme­retes, Schlesinger a Reagan által meghirdetett „ürvédel- mi” rendszer kiépítésének költségeit ezer milliárd dol­lárra becsüli. zott egyoldalú izraeli döntés visszavonhatatlan. Akkor is végrehajtják, ha nem születik megfelelő megegyezés Liba­nonnal. Jichak Rabin hadügy­miniszter, aki csütörtökön ugyancsak találkozott a ma­gas rangú ENSZ-diplomatával, kijelentette: országa Libanont és a világszervezetet is értesí­tette határozatáról, s — tette hozzá — amennyiben véres viszály robbanna ki a feleke­zetek között a kiürített terüle­teken, azokért eleve a bejrúti kormányra és az ENSZ-re há­rítják a felelősséget. Közlemény a KGST vb moszkvai tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról.) konyábbá és megbízhatóbbá váljon a tagországok egyesí­tett energiarendszerének pár­huzamos működtetése. A végrehajtó bizottság cél­szerűnek tartja a gépgyártás­ban alkalmazható rugalmas automatizált termelési rend­szerek létrehozásában és szé­les körű népgazdasági beveze­tésében folyó együttműködés­ről egy átfogó megállapodás kidolgozását. A testület megvizsgálta a KGST-tagországok közlekedési égyüttműködésének helyzetét, s megvitatta az azzal kapcso­latos szervezési kérdéseket. A felső szintű gazdasági értekez­let döntéseinek értelmében a KGST szerveinek feladatává tette, hogy dolgozzák ki a nemzetközi vasútvonalak és közutak, tengeri kikötők fej­lesztésére és rekonstrukciójá­ra, a folyam-tengerjáró hajók­kal végzett teherszállítás nö­velésére vonatkozó intézkedés seket. Az érdekelt országok részvételével a Baitl-tengeren meg kell szervezni a rakodó­bárkákkal folyó szállítást. El kell mélyíteni a polgári repü­lési együttműködést. A végrehajtó bizottság meg­vitatta, hol tart a KGST-n belül szállított áruk értékelési és minősítési rendszerének ki­dolgozása. Ez a rendszer elő fogja segíteni a KGST szabvá­nyainak megfelelő áruk kibo­csátását, ezen termékek mű­szaki színvonalának, minősé­gének és világpiaci verseny­képességének növelését, meg­könnyíti a szabványok egysé­gesítését. A végrehajtó bizottság in­tézkedéseket hozott a múszal:i és tudományos információk KGST-országok közötti köl­csönös cseréjének kiszélesítése és javítása érdekében. Megál­lapította, hogy ennek érdeké­ben széles körben ki kell használni a nemzetközi tudo­mányos és műszaki informá­ciós központ, a nemzeti infor­mációs rendszerek nyújtotta lehetőségeket, folytatni kell az információfeldolgozás automa­tizálását. A végrehajtó bizottság ülé­sén véleménycserét folytattak a KGST-tagországok és Etió­pia együttműködéséről, az Etiópiának az országban pusz­tító szárazság miatt nyújtott segítségről. Döntést hoztak ar­ról, hogy aktívabbá kell tenni a KGST-tagországok sokolda­lú gazdasági együttműködést a szocialista Etiópiával. A végrehajtó bizottság átte­kintette a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés más kérdéseit is. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légkö­rében tartották meg. M.'lka Pkninc msgbeszéléssi Párizsban Francia gazdasági támogatás Mitterrand elnök csütörtö­kön délelőtt megbeszélést foly­tatott Milka Planinc jugoszláv kormányfővel, aki háromnapos hivatalos látogatást tesz Fran­ciaországban. Andreotti és Genscher eszmecseréje Folyamatos kapcsolattartás Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter, a Közös Piac mi­niszteri tanácsának soros el­nöke, csütörtökön a nyugat­európai szervezet kibővítését vitatta meg Bonnban Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszterrel. Genscher és Andreotti meg­erősítette, hogy az NSZK és Olaszország felfogása szerint még ebben a félévben jelentős haladást kell elérni Spanyol- ország és Portugália felvéte­lével kapcsolatban. Ezzel ösz- szefüggésben megvitatták azt a görög álláspontot, is, amely a földközi-tengeri országok­nak nyújtandó, közös piaci se­gély folyósításától teszi függő­vé Spanyolország és Portugália belépésének támogatását. A nyugatnémet és az olasz külügyiminiszter ezenkívül megállapodtak abban, hogy a két ország, mint az amerikai közép-hatótávolságú fegyverek fogadói, folyamatosan kapcso­latot tartanak egymással a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások idején. Dániel Ortega nyilatkozata a The Washington Postban A rendezés és feltételei Nicaragua számára létfon­tosságú a kapcsolatok rende­zése az Egyesült Államokkal, de ez csak akkor lehetséges, ha Washington felhagy a ni- caraguai forradalom megfojtá­sára irányuló politikájával — jelentette ki Dániel Ortega nicaraguai elnök a The Wa­shington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában. Aláhúzta: a közép-amerikai béke megteremtésére irányuló kísérletek azért nem hoznak eredményt, mert az Egyesült Államok meggátolja ezt. A sandinista vezető megál­lapította: a két ország viszo­nyának rendezése alapvető fontosságú Nicaragua békéje és stabilitás* számára. A ren­dezés azonban csak akkor le­hetséges, ha egyrészt leverik az ellenforradalmi csoportokat, másrészt az Egyesült Államok — tárgyalások útján — haj­landó elismerni, hogy a san­dinista rendszer elleni katonai akciók nem oldhatják meg a problémákat, s végül, ha Wa­shington felhagy Közép-Ame- rikában újgyarmatosító poli­tikájával. A Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke a meg­beszélés után kijelentette: örömmel tapasztalta, hogy a két kormány nézetei csaknem minden téren, de különösen a nemzetközi politika és a vi­lággazdaság kérdéseiben, na­gyon közel állnak egymáshoz. Jugoszlávia és Franciaország között nincs vitás probléma s reméli, hogy látogatása újabb ösztönzést ad a jugoszláv— francia együttműködésnek. Arra a kérdésre, hogyan vé­lekedik a genfi Gromiko— Shultz találkozóról, Milka Pla­ninc azt mondotta, hogy a ju­goszláv és francia álláspont közismert ebben a kérdésben. Mindketten úgy vélik, hogy a helyzetnek lépésről lépésre kell kedvezően változnia. A jugoszláv kormányfő az előző napon Laurent Fabius miniszterelnökkel, Roland Du­mas külügyminiszterrel és Louis Mermaz nemzetgyűlési elnökkel tárgyalt. A Les Echos értesülése szerint a francia mi­niszterelnök megígérte, hogy Franciaország támogatni fogja Jugoszláviát a külföldi adóssá­gainak újraütemezésére irá­nyuló tárgyalások során. faCnTTöviDEN...a AZ ETIÓPIÁI külügymi­nisztérium jegyzékben tiltako­zott az ausztrál kormánynál amiatt, hogy Ausztrália „anya­gokat és felszereléseket” szállít az etiópiai területen működő ellenforradalmároknak. A MEHCALLI-SKALA sze­rint nyolcas erősségű földren­gést észleltek Olaszországban és Jugoszláviában szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. Francois Mitterrand francia elnök fogadta Milka Pianine Jugoszláv kormányfőt, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Párizsban

Next

/
Thumbnails
Contents