Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

EGYESÜLJETEK! MM: PEST VILÁG PROLETÁRJA!, EGY1 MEGYEM RS MJjP H K^tmna AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára IJUt (orinl 1985. JANUÁR 18., PÉNTEK A mozgatom helyes úton jár (3. oldal) Mépimk zenéje, fámái (4. oldal) Isméi olimpiai ofprófaa (6. oldal) Rádió-, televszióműsor a jövő hétre (7—3. oldal) Előszállításokra Nagy kedvezmény Mészáros András, a MÁV ve­zérigazgató-helyettese tegnap tájékoztatta a vasút legfonto­sabb fuvaroztató partnerválla­latainak képviselőit a tavalyi előszállítások tapasztalatairól, illetve az idei előszállítás fel­tételeiről, jelenlegi helyzeté­re' Mint mondotta, a vasút ta­valyi előszállítási akciója nem volt sikeres. Ez az év is rosszul indult, a hideg miatt. Ám a hátrány még behozható. A MÁV kéri: segítsék elő a szállítások, ra­kodások időbeli egyenletessé­gét elsősorban előszállításaik fokozásával. A MÁV minden korábbinál nagyobb és azon­nali anyagi előnyt nyújt azoknak, akik előszállításaik­kal tehermentesítik az év utolsó negyedét. Cegléden, Vácott jobb feltételek Az idén több felsőoktatási intézményben válnak korsze­rűbbé az oktatás feltételei és javul a hallgatók elhelyezése. Bővítik a gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények körét: Cegléden, Tatán, Veszp­rémben, Vácott, Baján és Ma­kón új, korszerű intézeteket adnak át. A kulturális nagyberuházá­sok közül folytatódik a Buda vári palota rekonstrukciója. A tudománypolitika hosszú távú elvei illést tartott tegnap a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Magyar Tudományos Akadémia előterjesztése alap­ján elfogadta o tudománypoli­tika hosszú távú elveit, és megerősítette a tudományos kutatás hosszú távú irányait tartalmazó munkaokmányt. A kormány kötelezte az érdekelt minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a munkaokmányban foglalta­kat a közép- és hosszú távú népgazdasági tervezőmunká­ban, valamint a kutatási és fejlesztési programok kidolgo­zásánál vegyék figyelembe. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette o nyugdí­jasok foglalkoztatásának hely­zetét. Megállapította, hogy te­vékenységük elősegíti a nép- gazdasági feladatok megoldá­sát, egyben hozzájárul életkö­rülményeik javításához is. Felhívta az érdekelt állami szerveket, hogy a következő évekre szóló foglalkoztatási és szociálpolitikai intézkedések kidolgozásakor hasznosítsák a jelentésben összegzett tapasz­talatokat. A Minisztertanács áttekin­tette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Megállapí­Kihozta a tűzből a csecsemőt Kitüntették az életmentőt Mint. arról annak idején be­számoltunk, Törökbálinton ta­valy november 28-án Benyó János rokkantnyugdíjas — akinek negyven évvel ezelőtt mindkét lábát tőből ampu­tálták — kimentett a tűzből egy négyhónapos csecsemőt. A Minisztertanács az élet­mentés során tanúsított bátor, hősies magatartása elismeré­seként Benyó Jánosnak az Életmentő Emlékérem kitün­tetést adományozta. Ezt a Mi­nisztertanács nevében tegnap Balogh László, a Pest megyéi Tanács elnöke adta át az idős embernek. A megyei tanács elnöke kö­szöntőjében elmondta, hogy 6 is — mint még sok ezren a me­gyében — őszinte csodálattal értesült Benyó János nagy­szerű tettéről, lélekjelenlétéről és önfeláldozásáról. Benyó Já­nos megiindultan vette át a ki­tüntetést és a pénzjutalmat. A tanács vezetői ígéretet tettek arra, hogy segítenek a tűz nyo­mainak megszüntetésében. Be­nyó János emberségével jócs­kán kiérdemelte a társadalom megbecsülését, fokozott törő­dését. Balogb László adta át a kitüntetést Benyó Jánosnak. Erdős! Ágnes felvétele ZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Mengisztu Hailé Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának, az ideiglenes kato­nai kormányzótanács és a mi­nisztertanács elnökének az Etiópiában január 13-án tör­totta, hogy tavaly a központi, a tanácsi és a vállalati intéz­kedések eredményeként, a szállodai és vendéglátóipari kapacitás bővítése nyomán to­vább nőtt a szocialista és a tő­kés országokból hazánkba lá­togató turisták száma. A ter­vezettet meghaladóan emelke­dett az idegenforgalomból származó devizabevétel is. Az elmúlt évek átlagánál több, összesen 5 millió 620 ezer ma­gyar állampolgár látogatott külföldre. A kormány a nem­zetközi idegenforgalom fejlesz­tésére teendő további intéz­kedések mellett fontos feladat­ként jelölte meg a belföldi tu­rizmus feltételeinek javítását. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette az 1985-ös nem­zetközi ifjúsági év megren­dezésével kapcsolatos progra­mot. Megkezdetitek a plenáris tárgyalások A norvég kormányfő Budapesten Lázár Györgynek, a Ma- í gyár Népköztársaság Mi- f nisztcrtanácsa elnökének ^ meghívására csütörtökön J hivatalos látogatásra Bu- /• dapestre érkezett Kaare Í VY illőéül, a Norvég Király­ság miniszterelnöke. Ütjá- íra elkísérte felesége, Anne í Marie Willoch is. A norvég kormányfő hiva­talos programja a délutáni órákban kegyeietes aktussal kezdődött: Kaare Willoch megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően Lázár György és Kaare Willoch szűk körben megbeszélést folytatott a ma­gyar miniszterelnök parlamen­ti dolgozószobájában. A program az Országház de- legációs termében folytatódott: Lázár György és Kaare Wil­loch vezetésével megkezdődtek a magyar—norvég plenáris tárgyalások. A magyar tárgya. A tárgyalások előtt: Kaare Willoch és vendéglátója Lázár György Közlemény a KGST vb moszkvai tanácskozásáról Moszkvában 1985. január 14—16-án megtartotta 113. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tag­államok delegációit miniszterelnök-helyettesek, állandó KGST-képviselők vezették, Magyarországét Marjai Jó­zsef. Részt vett a végrehajtó bizottság ülésén Vjacsesz- lav Szicsov, a KGST titkára. A tanácskozáson Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a vb soros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság átte­kintett több olyan kérdést, amely a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (soron kívüli) tanácsülésén hozott határozatok végrehajtásához kapcsolódik. A KGST-országok energiára, fűtő- és nyersanyagokra vo­natkozó egyeztetett stratégiá­jának megvalósításaként a végrehajtó bizottság elfogadta azt a 2000-ig érvényes távlati koncepciót, amely a villamos energetikának az egyesített energiarendszeren belüli fej­lesztésére vonatkozik. Ennek értelmében tovább tökéletesí­tik a villamos- és hőenergia­termelés szerkezetét. Nagyobb hangsúlyt kap az atomenerge­tika fejlesztése és a tagorszá­gok saját erőforrásainak, ezen belül az alacsony kalóriaérté­kű fűtőanyagoknak, az új, ha­gyományostól eltérő energia- forrásoknak mind teljesebb kihasználása, a folyékony fű­tőanyagok villamos erőművi felhasználásának csökkentése. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogy haté­(Folytatás a 2. oldalon) lócsoport tagjai: Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügymi­niszter-helyettes, valamint Se­bestyén Gábor. Norvégia kép­viseletében — a kormányfő társaságában — Nils Morten Udgaard miniszterelnökségi államtitkár, Arne Langeland, a norvég export tanács elnöke, valamint Per Naevdal ült a tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatokról szólva leszö­gezték, hogy azok politikai és kulturális téren megfelelően fejlődnek. A tárgyaláson nagy teret kapott a gazdasági kon­taktusok alakulása. A tárgya­ló partnerek egyetértésre ju­tottak abban, hogy e kapcso­latok jók, de még szerények. Kölcsönösen megerősítették, hogy megvan a lehetőség és a készség a bővítésükre. A plenáris ülésen eszmecse­rét folytattak a nemzetközi kérdésekről is. Bár az e téren kialakult feszültség okait elté­rően ítélik meg, megállapítot­ták. hogy mindkét ország ér­dekelt a kelet—nyugati kap­csolatok fenntartásában, a pár­beszéd folytatásában, a fe­szültség csökkentésében. Meg­győződésüknek adtak hangot, hogy a mai és a további talál­kozók a jelenlegi helyzetben is hozzájárulnak a nemzetközi légkör javításához. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott Kaare Willoch és felesége tiszteleté­re a Parlament vadásztermé­ben. A vacsorán mindkét kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. Fagyrekord Havas Európa Miközben Bél-Európában valamelyest engedett szorítá­sából a kemény tél, a földrész északi részéből újabb fagyre­kordokról érkeztek jelentések. Franciaországban két idős ember szenvedett fagyhalált otthonában. Olaszországban enyhült az idő, a nagy hó azon­ban továbbra is fennakadáso­kat okoz a közlekedésben. Nagy-Britanniában húsz éva nem volt ilyen hideg tél. Az NSZK-beli Essenben és Dortmundban másodfokúra emelték a szmogriadót. Jugo­szláviában Mosztar közelében két tizenéves korú nővér hét napot töltött egy hóval teli vízmosásban, amelybe bele­csúsztak. Fagyási sérülésekkel kórházba kerültek. tént súlyos vasúti szerencsét­lenség miatt Andrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár, valamint Costache Zmeu idegenforgal­mi miniszterhelyettes vezeté­sével, magyar—román idegen- forgalmi tárgyalásokat tartot­tak Budapesten január 11. és 17. között. SÍKOK F ecskének számítanak, azaz még nem tudni, maradnak-e maguk, lesznek-e többen, azaz hoz­nak-e, nem hoznak nyarat. Történt ugyanis, hogy hosz- szú idő eltelte után, most sikerült Ráckeve nagyköz­ségben kérőt találni az ed­dig hiába kínált iparenge­délyre a cipész, valamint a szűcs szakmákban. Mind­kettő az un. hiányszakmák közé tartozik a nagyköz­ség környéke településein és nemcsak ott, hanem az egész megyében. A beava­tottak szerint ugyanis bár munka lenne sok, a meg­kereshető kenyér nem ígér­kezik valami vastagnak e mesterség gyakorlói eseté­ben ; ezért hiányszakmák. Amint azt mondani szok­ták, az érdektelenségen nem lehet erőszakot tenni... Er­re a közhely értékű igaz­ságra vezethető vissza az­után, hogy bár a városi jogú nagyközségi tanács százkilencven kisiparost tart nyilván, s két szol­gáltatóház is a lakosság rendelkezésére áll, koránt­sem mondhatjuk teljes kö­rűnek az igények kielégíté­sét, mert hiszen a telepü­lés népességének nem álta­lában van szüksége kis­iparosokra, hanem — szük­ségletei, igényei alapján — szakmák logikus rendje szerint. Így lenne szüksége, ám a valóság sem Rác­kevén, sem másutt nem függvénye az óhajoknak. Egy-egy szakma gyakorlója ugyanis — legyen un. fő­állású, főállás mellett vagy éppen nyugdíjasként tevé­kenykedő — nem azért kér iparengedélyt, mert oltha- tatlan vágya a lakosság igényeinek kielégítése, ha­nem mert — jogállásától függően — kevesebb vagy több jövedelemre kíván szert tenni. Ha ennek a jövedelemnek a megszer­zési útja, módja egybeesik a lakossági igényekkel, az szerencse. Ez az egyik síkja a té­makörnek. A másik: ráol­vasással, noszogatással, azaz agitációval nem lehet sen­kit sem rávenni, ugyan szolgálja már a lakosságot, még akkor is, ha semmit sem nyer az üzleten. Az áldozatkészségnek aligha lehet terepe az," ami meg­vásárolható, márpedig a la­kossági — az un. fogyasztá­si — szolgáltatások a pén­zen vett javak közé tartoz­nak. Üjabb síkot elénk forgatva: van egy határ, ameddig a kisiparosnak kellő jövedelemmel meg­toldva megtérülnek a költ­ségei, ezen a határon túl azonban a költségek már akkorák, hogy alig marad, vagy egyáltalán nincsen jövedelem. Ennek a határ­nak a tiszteletben tartásá­ra nagy gonddal kell ügyel­nie mind a gazdasági kör­nyezetet meghatározó köz­ponti irányító szerveknek, mind a helyi tanácsoknak, hiszen ez utóbbiaknak dön­tő a szerepe oz igazságos adópolitika megvalósításá­ban. Azt, hogy az előbb jelzett határoknak mekkora . a szerepe, s hogy ismétlő­dően gondok vannak e ha­tárokkal, érzékeltetik a Nagykátán történtek. A közelmúltban baráti talál­kozóra jöttek össze a kis­iparosok szervezete székhá­zában a nagyközségi fo­gyasztók tanácsának irányí­tói, valamint a kisiparosok és a kiskereskedők. Az ösz- szejövetel ugyan baráti hangulatú volt, nem hiány­zott a kölcsönös érdeklődés sem a másik fél véleménye iránt, ám az eszmecsere át­szövődött méltatlankodó hangokkal, véleményekkel is. Voltak, akik tényekkel, pontos számadásokkal iga­zolták, szerintük miért ir­reális az adóalapjuk meg­állapítása, s mert — sze­rintük — az, ebből követ­kezően az SZTK-járulék is annyira megnövekszik, hogy egész egyszerűen nem érdemes folytatniuk — fő- vagy mellékállású. nvu™d?j meúetti — iparűzésüket. pzeknek a soroknak az íróját nem kell meg­győzni arról, hogy né­mely kisiparos szinte úgy panaszkodik, ahogyan le­vegőt vesz az ember; min­denhol, mindenkor. Arról viszont nem lehet meg­győzni a szerzőt — mert tapasztalatai erősítik állás­pontját —, hogy nincsenek bajok a kisipari szolgáltató szakmák differenciált meg­ítélésével, adóztatásával, já­rulékfizettetésével' megye- szerte, ahogy országosan is. Bizony, bajok Vanak. Mert hiszen lehetetlenség, hogy községek sorában lehetet­len egy cipőt megtalpaltat- íi, megnyiratkozni...! Ami­kor nem régen kiváltott iparengedélyeket sorozat­ban adnak vissza az érin­tettek, akkor aligha ben­nük kell keresni a hibát. |em hiszem, hogy kizá­rólag olyanok adják vissza az iparűzés papírját, akik szeren­cselovagként milliomosok akartak lenni... S ez az a sík, mely kimere­vítésre, elemzésre érde­mes, hiszen feltételezhető, nem a személyekkel, ha­nem a tevékenységi kör­nyezettel van baj. Nagy baj. Mert nagy baj, ha tíz és tízezrek az elemi szol­gáltatások egy részéhez la­kóhelyükön nem juthatnak hozzá. Mészáros Oltó N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents