Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-17 / 13. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xn. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1985. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Aszódi Petőfi Múzeum Kiemelkedően eredményes év Tavaly ilyenkor még a lázas készülődés állapotában volt az aszódi Petőfi Múzeum. Vezetője, munkatársai várták a nagy napot, amikor megnyílik a minden eddiginél teljesebb és gazdagabb új, állandó kiállítás. Alig két hónap múlva ennek már kerek egy esztendeje lesz. Az 1984. március 15-i ünnepélyes megnyitó után a múzeum visszatért a megszokott életritmushoz. Kutattak, gyűjtöttek, rendszereztek, előadásokat tartottak, fogadták a látogatókat. Amikor a napokban felkerestük dr. Asztalos István mú- zeumigiazgatót, arra voltunk kíváncsiak, milyen volt a múlt év, mit végeztek, milyen eredménnyel zárult 1984, amely az új kiállítás megnyitásának esztendejeként vonul be az intézmény történetébe. Vezető, ajánlás Már az elején el kell mondanunk, az igazgatótól nem vártunk nagyon derűlátó nyilatkozatot. Tőle az ilyesmi idegen. Biztosak lehetünk benne, hogy ha kétszer annyi látogató fordult volna meg a múzeum termeiben, ha jóval nagyobb számú anyag gyűlt volna össze, akkor is valami olyasmit mondott volna, hogy nem lehetünk elégedetlenek, de azért... Asztalos István mindig többet akar. Ennek ellenére, vagy éppen ezért az eredményeket pontosan számon tartja, helyüknek, súlyuknak megfelelően értékeli. Néhány mondat erejéig visszatért az állandó kiállításhoz, kiemelve: a megnyitóra kész volt a kiállításvezető, a módszertani ajánlás, a négy- nyelvű magnószalag, amelyről a teremről teremre haladó érdeklődőt tájékoztatják a látottakról. Arra is felhívta figyelmünket, hogy az épület festése, a kiadványok borítója, a grafikai megoldások, az embléma színben, formában összhangban van. Ha szabad ezt a kifejezést használnunk, 1984 zsákmányban gazdag volt az aszódi múzeumban. A megelőző évben 69 ezer tárgy volt a birtokukban, 1984 végére 74 ezerre emelkedett a számuk. Régészeti anyag, történeti dokumentumok, néprajzi darabok, fényképek és könyvek gyarapították a gyűjteményt. A kiVárosszépítők köre Az újjáalakulás összejövetele A jövő hét keddjén, január 22-én létfontosságú ülést tart a gödöllői városszépítők köre. Azért merjük, létfontosságúnak nevezni, mert ezen az összejövetelen alighanem eldől, lesz-e egyáltalán a továbbiakban kör, avagy egy évi, nem sok nyomot hagyó működés után szép csendesen elszunnyad. Egy esztendeje még sokan reménykedtek. Akadtak, akik szerint egyesületet kell szervezni/ A tizenkét hónap alatt azonban bebizonyosodott, azoknak volt igazuk, akik 'szerint Gödöllőn még nem érett a helyzet az egyesületre. Még egy működőképes körnek is örülhetnénk. A kör jövő heti ülésére ösz- szeállították az elmúlt esztendő történéseit, eredményeit. Hogy pontosan kik az összeállítók, azt nem tudjuk. Azon sem lepődnénk meg, ha egy személy volna, méghozzá Var- ga Kálmán, a művelődési központ munkatársa, a kör lelkes-tevékeny patrónusa. A vége felé persze az ő bizodalma is kezdett halványodni, hiszen látván látta, hogy egyre kevesebben gyűlnek egybe a meghirdetett összejövetelekre. Vegyük tehát sorba, mi is történt a múlt évben, reménykedve abban, hogy ezzel olyanoknak is kedvet csinálunk a részvételre, akik mindeddig távol tartották magukat. Még mielőtt erre rátérnénk, idézzünk az értékelés bevezetőjéből. Ebben azt a kérdést vetik föl, van-e értelme olyan kezdeményezéseknek, amelyek a város műemléki-művészeti és természeti értékeinek megőrzését, gondozását és továbbfejlesztését tekintik célnak akkor, amikor a város lakói között áltzlánosan elterjedt vélemény szerint az elmúlt évtizedekben a városfejlesztésben ezek ötödrangú szempontok voltak. Nem ennek az ismertetőnek a feladata körüljárni ennek a vélekedésnek a helyénvalóságát,. Nem árt azonban élgondolkodni rajta. Most már a tárgyra. Negyven lelkes lokálpatrióta aiaasztási ülés kította meg a kört. A létszám később százhúszra emelkedett. A tagsági díjakból befolyt ösz- szeg pedig elérte a tízezer forintot. Egyéni és csoportos felajánlások révén ötven kisebb- nagyobb feladatot végeztek el és végeznek folyamatosan. Eredménynek könyvelheti el a kör, hogy nagymértékben javult a viszony a lakossággal, illetve a városi vezetőkkel a fentebb említett kérdésekkel kapcsolatban. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a kör tagjai között találjuk a városi vezetőség képviselőit is. Nem minden súrlódástól mentesen, de létezik egy körülbelül harminctagú mag, amely köré megszerveződhet a feltámadáshoz elengedhetetlen számú csoport. Mik a problémák? Elsőül is az, hogy egy év elteltével sincs a körnek vezetősége, ugyanez mondható el a szakmai csoportokról is. Fölmerülhet persze, hogy vannak-e egyáltalán ilyen csoportok. Az összejöveteleken sok minden elhangzott, hatékony sízervezet hiányában ebből nem sok minden lett. Az is igaz, hogy az ülések gyakran váltak panasznapokká. A körnek nincs gazdasági és adatnyilvántartása, szervező gárdája, propagandistája, hiányoznak a már említett szakmai és az alkalomszerűen alakuló munkacsoportok. Mindezt figyelembe véve döntöttek a decemberi ülésen úgy, hogy januárban válasszanak vezetőséget, funkcionáriusokat, akiknek a vezetésével, szervezésében kíséreljék meg ismét a tavalyi célok elérésére jól működő kört összehozni. Várnak tehát mindenkit, azokat, akik már tagjai a kör- nék, s azokat, akik még nem, de szeretnének tevékenykedni benne. Aki mégsem tud eljönni a vezetőségválasztóra, az javaslatait, jelöltjének a nevét írásban küldje a művelődési központ címére. 2101 Gödöllő, Pf.: 131. K. P. egészítő néprajzi gyűjtés ered ményeként Bagról szép túli pántos láda, egy 1908-ban ké szült lófejes, faragott, festett ágy került hozzájuk, s egy szép aratási koszorú. A vándorszínész lkladról egy szekérre való holmit hoztak. A kendermunkákhoz használt eszközöket, a szőlészet, borászat szerszámait, bölcsőt, babakocsit. Versegen, nem könnyű terepen, bronzkori földvártelep feltárását kezdték meg. Kiemelkedő volt a múlt év a publikációs tevékenységben. A Múzeumi füzetek sorozatának újabb hat kötete látott napvilágot. Az állandó kiállítás vezetője mellett feldolgozták a NÉKOSZ aszódi emlékeit, Harcok, hősök, hamvak címmel a felszabadítás eseményeinek krónikáját. A Galga mente történetének írott forrásait 1699-től 1728-ig. A Galga menti hímzések pedig olyan munka, amelyet csak felsőfokban lehet minősíteni. Meg kell említenünk egy kis apróságot, a falumúzeumok leporellóját, amely áttekintést ad a körzet eme intézményeiről. Egy távolabbi tervük megvalósításának előmunkálatai folytak a nyáron Bagón. A Galga mente történelmének megírásáról van szó. A bagi néprajzi tábor, amelyen hivatásos szakemberek vettek részt, az előkészületek jegyében folyt. | Ahogy az igazgató fogalma- j zott, ez volt o mühelytanul- I mány. Igyekeztek közelférkőzni az itteniek életéhez, szokásaihoz, gondolkodásmódjához. Petőfi, a vándorszínész, ez volt a témája az ugyancsak nyári középiskolai olvasótábornak. A nagy költő nevét említve ugorjunk időben egy kicsit. Ismeretes, hogy Aszódon minden ősszel, a múzeumi hónap keretében megrendezik a Petőfi-versmondóversenyt, Tavaly ez is minden várakozást felülmúlóan sikerült. Mind a felnőttek, mind az if júságiak kategóriájában a szokásosnál jóval többen jelentkeztek. Tanárok, diákok A látogatók számának megadása előtt az igazgató egy kicsit elgondolkodott. Azt fejtegette, hogy az új, állandó kiállítás megnyitása előtt a múzeum két évig zárva volt. Az emberek elszoktak tőle. A máshonnan érkező csoportokat sem fogadhatták. S most időbe telik, hogy ismét bevegyék Aszódot, a programjukba. Ezek után elmondta, havonta ezer, ezerötszáz ember keresi fel a múzeumot. Örömteli, hogy a környező iskolákban is egyre jobban felismerik a múzeumlátogatás hasznát, amihez minden bizonnyal a módszertani ajánlás is hozzájárult. Érdekes, hogy a tanárok közül éppen a rajz szakosok eszméltek rá az itteni lehetőségekre. Dobos Olga szakfelügyelő vezetésével a múzeumban tartottak továbbképzést. Ajánlható a történelem és magyar szakosoknak is. Kör Pál Asszonyéit a háztájiban Akik szombaton sem pihennek Megszerették a porszívót, a mosógépet — Tudom, hogy hívják az asszonyok a szabad szombatot? — kérdezte tőlem Kovács Lász ló, a kartali termelőszövetkezet elnöke. — Nem tudtam, s így tőle kértem a választ. Háztáji szomoatnak, mondta, és meg is magyarázta, honnan ered az elnevezés. Fővárosi piacon — Tavasszal végignéztem a kerteket, s mindenütt asszonyok hajladoztak, ástok, vete- méayeztek, duggatták a vereshagymát, készítették az ágyá- sokat, palántákat ültettek ki. Most ősszel, egyik szombaton, a szövetkezet háztáji területén vetett sárgarépa és zöldség betakarításának voltam szemtanúja, s állítom, látványnak is szép volt az ottani munka. Talán kétszázan is dolgoztak. Semmibe vették a szabadnapot. Nekünk ma van a háztáji szombat — mondták vidáman az asszonyok. Az elnök próbát is javasolt. — Holnap szombat lesz, nézz szét egy-két háznál, s látni fogod, sehol nem pihennék. Az asszonyokat otthon sem találod. Piacolnak a nyáron termelt áruval. Lehet farkasordító, évszázados rekordokat döntögető hideg, a Galga menti asszonyokat ott találni a főváros piacain. Azt hiszem, igaza van az elnöknek. Falum lakói a többi százezrekkel vagy milliókkal együtt teszik dolgukat a hét minden napján, s ez alól a tevékenység alól nem ad felmentést a szombat sem. Még akkor sem, ha törvényt hoztak annak szabaddá tételéről. A termelő nemzedék, a soros sereg minden évben megszántja, beveti, learatja a határt, az asszonyok felássák 'a kiskerteket salátának, hagymának, uborkának, káposztának, mert ahogyan , nálunk tartják: munkától kerek a világ/, s ez a mindennapi tevékenység jeleníti a munka megváltoztathatatlan rendjét, az élet folytonosságát. Orvosi túlóra És miközben a szabad szombat az állandóan ismétlődő hajsza miatt új elnevezést kap a népnyelvben, naponta megtelik az orvosi rendelő. Még fiatalnak számító asszonyok, férfiak ezernyi bajjal kopogtatnak a fehér műanyaggal párnázott intézmény ajtaján. Az orvos is végzi a dolgát. Neki js megvan a napi túlórája mint azoknak, akiknek egészségét vigyázza. Tudja, hiába javasolja a pihenést, a fizikai és szellemi kímélő életmódot. Injekció^ tablettát, port kérnek. Ezek a betegek, akik/az érjük utói magunkat nemzedék tagjai, s most ötvenévesek, nem tudják szögre akasztani a kapát. Pedig sokuknak mindene megvan, de a megszerzett javak nyújtotta kényelmet nem vagy csak mérsékelten élvezik. — Nem lehet leállni — mondta Bobál Pál —, mert amit összehoztunk, azt meg is kell tartani —, s miközben disznótorossal kínált, azt javasolta, menjünk le a pincébe, mert amikor érkeztem, éppen akkor kezdett a bor fejtéséhez. Hiába a nyugdíj, hiába a pihenésre szóló orvosi figyelmeztetés. Bele kell törődni, hogy ez a generáció soha nem lesz könyvbarát, nem lesz műélvező, bérletes színházközönség a gödöllői művelődési központ előadásain. Ha vendéglátó ismerősöm és kortársai az unszolásokra hallgatva úgy élne, miként élhetne. ha csak olvasgatna, tévét nézne, moziba, presszóba készülne, szóval, ha élvezné azokat a lehetőségeket, melyeket önmaga számára megteremtett. akkor az új ház építése a gyerekekre maradna. Nyáron többet Keseredjünk el, mondjunk elmarasztaló szavakat? Réti István, a hévizgyörki nyugdíjasklub vezetője betöltötte hatvannyolcadik életévét. Naponta tíz órát dolgozik, nyáron még többet is. Okos szavakkal és érvekkel védi nemzedékét és a most nyugdíjba készülődő- ket. — A mi nemzedékeink építik, de még nem lakják a szocializmust. A mi munkánkból ragyog az unokákra a szellem napvilága, ebből telik könyv- vásárlásra, világjárásra. Igaz, olcsó munkaruhában járunk, a cipőnk is elbírja a foltot, s csak vasárnap öltözünk ünneplőbe, de’a gyerekeink minden nap újat húzhatnak magukra. Közösségi szem — És azt sem szabad elfelejteni. hogy minden ellenvetés ellenére mi, a falu vénei megszerettük a fürdőszobát, asszonyaink be tudják kapcsolni és használják a porszívót, a mosógépet, és mi vagyunk azok, akik ott vagyunk az országjáró kirándulásokon. Igaz, megtehetnénk azt is, hogy átolvassuk a nyarat az eperfa alatt. De nem hiszem, hogy erre születtünk. Megbékítően hatnak Réti István szavai. Hogy mi lehet nyugalmának, magabiztossá- nak az oka? Azt hiszem, a sokat próbált, sokat átélt gazda ismeri a lehetőségeket, tudja a korlátokat és közösségi szemmel nézi napjai,nikat, világunkat, amelynek éppen szebbé tételén fáradoznak a háztáji szombatokon is munkálkodók. Fercsik Mihály Szakmunkásképző A Madách-napi program Néhány éve a gödöllői Madách Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépiskola tantestülete és diákjai elhatározták, hogy születésnapján kulturális és egyéb programokkal emlékeznek névadójukra. Nem lesz ez másképp az idén sem. Január 21-én, hétfőn reggel nyolctól este nyolcig tartanak a kulturális és sportesemények. Az ünnepélyes megnyitó után hirdetik ki a szakmai és tanulmányi versenyek, vala mint a Negyven éve szabadultunk fel címmel meghirdetett irodalmi és riportpályázat eredményét, és adják át a díjakat. Ezt követi az intézeti versmondó verseny, az iskolai Ki mit tud?, valamint a ba rátság-vetélkedő Pozsonyról. Közben megnyitják a szakmai, a szakköri és a KISZ- életet bemutató kiállításokat, amelyeket délután négyig láthatnak az érdeklődők. Ugyancsak reggel kezdődnek a Madách Kupáért kiírt sport- vetélkedők röplabdában és asztaliteniszben, középiskolai fiúcsapatok részvételével. Dél után válogatott kosár- és A tavakon még jég Készülődő horgászok A tavak, folyók vizét ma még vastag jégtakaró borítja, a horgászidény várat magára. Titkon mégis készülődnek, felszereléseiket rendezgetik, az egyesületi munkát szervezik. A Gödöllői Dolgozók Horgászegyesületének egyik vezetőségi tagjától érdeklődtünk, mi újság van náluk. Újvári. Miklós elmondotta, hogy január 18-án, pénteken 17 órakor a gödöllői művelődési központban megkezdik az 1985. évi horgászjegyek kiadását. Ezzel kezdődik ismét az adminisztrációs munka és március 15-ig minden pénteken a Kulturális program Gödöllő, művelődési ház: Üj kezdeményezések és vállalkozások a közművelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Iskolaotthonos foglalkozás, a Karikás iskolának 14.30 órakor. Gödöllő, könyvtár: Tények és tanúk. Beszélgetés Simonffy Andrással, 18 órakor. Ikiad, klubkönyvtár: Berci a palotában, gyermekműsor óvodásoknak és kisiskolásoknak, 10 órakor. Nyolcadikosok klubja, 17 órakor. szokásos összejövetel! helyen a horgászok rendelkezésére áll a vezetőség. Elmondotta Újvári Miklós azt is, hogy állami jegyet — az országos horgászrand- nek megfelelően —, az a horgász kaphat — aki már leadta vagy haladéktalanul leadja a múlt évi fogási naplót. Tehát a késlekedők cselekedjenek azonnal. Az állami jegy módosított árai a következők: gyermekjegy 12 éves korig 120, ifjúsági 18 éves korig 150, a felnőtteké 200 forint. Az egyesületi tagdíj változatlan marad: gyermekeknek 12 éves korig díjmentes, az ifjúsági tagdíj 50, a felnőtteké pedig 100 forint. Szívesen látják és várják az új belépőket, illetve azok jelentkezését, akiknek a fentieken kívül 20 forint vizsgadíjat és 10 forint tagkön yv- díjat kell fizetni. Kötelező továbbá az új belépőknek megvásárolni az Amit a horgásznak tudnia kell cfmű kiadványt. Ára 15 forint. Ezek után szép tavaszt és a horogra sok halat. Cs. J. röplabdamérkőzések, pedagógusok és diákok között. Az intézet falain kívül is lesznek események, a művelődési központban, a helytörténeti gyűjteményben, valamint a zeneiskolában. Oktatás-nevelési ankét, kisiparosok részvételével, és vidám, zártkörű klubdélután zárja az idei Madách-napot a gödöllői szakmunkásképzőben. A hiénák A hiéna, mint köztudo mású, olyan emberfajta, amelyik akkor érzi elemében magát, ha valami baj van. Amikor a többiek a szokásosnál is jobban együttműködnek, összefognak, igyekeznek a keveset minél igazságosabban elosztani, akkor a hiéna éppen ellenkezőleg cselekszik. A kevésből például a lehető legtöbbet felvásárolja, hogy aztán, segítőkész arcot vágva, működését jótéteményként feltüntetve, busás haszonnal továbbadja a hiányolt terméket. Várható volt, hogy amikor szűkösebb volt a tüzelőellátás, akkor megjelennek ezek a figurák. Aki ezt jósolta, ha nem is lehet rá büszke, de állíthatja, ismeri valamelyest a valóságot, az ember természetrajzát. Az elmúlt hetekben Gödöllő egy-két utcájában kocsiról árusították a hivatalos árnál olcsóbban a szenet. Aszódon a sorban állók között mesterkedtek, egyebek között úgy, hogy eladták a helyüket. Nem tudhatjuk, hogyan érte meg nekik olcsóbban adni a szenet, de hogy nem fizettek rá, az biztos. A hiénák ellen nehéz védekezni. A megszorult ember hajlamos belemenni olyasmibe, amiről egyéb- ként lesújtó a véleménye. Mi másban leHet ilyenkor reménykedni, mint a fokozottabb ellenőrzésben?! k. p. A nagyrozsdási eset. Magyar film vígjáték. Csak 4 órakor! Gengszterek sofőrje. Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ISSN 0133—1957 '(Gödöllői Hírlap)
