Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

PEST MEGYEI VILÁG PHOUTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TINACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Ära 1,80 forint 1985. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Kisebb a kedv; főbb a gondosság (3. oldal) Bibliotéka-névadó Vácott (4. oldal) Koxbesxóltak a körösiek (7. oldal) Ittas volt a gátoló sofőr (8. oldal) Hazánkba érkezik a norvég kormányfő Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára ma, január 17-én hiva­talos látogatásra hazánkba ér­kezik Kaare Willoch, a Nor­vég Királyság miniszterelnöke. (Életútját a 2. oldalon is­mertetjük.) Volt államférfiak tanácskozása Barcelonában szerdán meg­kezdte kétnapos ülését a volt kormányfők tanácsa, melynek napirendjén a leszerelés és a gazdaság kérdései szerepelnek. A barcelonai tanácskozáson 28 volt államférfi vesz részt. Ajánlásokat dolgoznak ki a fegyverkezési hajsza megféke­zésére, a feszültség enyhítésé­re. Energiatakarékosság a DKV-ban Munkában a krakküzem visszanyerő rendszere A kormány felhívása nyomán számos vállalatnál hoz­tak intézkedéseket az energia megtakarítására, illetve hatékonyabb felhasználására. Kemény harcot folytatnak a hideg ellen a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat dolgozói is Száz­halombattán. Folyamatosan el­lenőrzik a több kilométer hosszú, szabadban futó, s így a fagynak kitett csővezetékek állapotát. A hideg ellenére is teljes kapacitással dolgozik a vállalat, hiszen a kőolajszár­mazéké energiahordozókra minden eddiginél nagyobb szükség van. Sőt, éppen a hi­deg miatt a termékek fizikai tulajdonságait is javítaniuk kell: a dízelüzemanyagok és a FÉNYKÉPEN V astag papírra készült, azóta megsárgult fényképet mutat az idős ember, egyet, kettőt, sokat. Ceglédi utcarészek, a tízes meg a húszas évek­ben, rangos-gangos, vagy annak látszó, meg szerény- ségüket-szegénységüket ta­karni sem akaró, tudó há­zak, házacskák, a valami­kori fényérzékeny papíron. A képek tulajdonosa sóhaj, nosztalgia nélkül mondja, ezek j hazak már csak itt vannak meg, n fénykéne­ken. Sóhaj nélkül mond- hatja; ő is a régi lélekha­rangra ítélt újban, a het­venes évek elején épült csa­ládi otthonban lakik. Mi az, ami távol tartja az oly di­vatos nosztalgiát tőle, va­lamikori házaktól, mások­tól úgyszintén, ha arról van szó, miként laktak an­nak idején? A józan mérle­gelés tartatja azt a távolsá­got. Az az igazság ugyanis, hogy még a jobb polgárhá­zakat, a nagygazdák ottho­nait sem tarthatjuk a szó mai értelmében — a mai igények tükrében — ké­nyelmesnek, komfortosnak, egészségesnek, nem említve a szegényebbek két, három helyiségből álló házacskáit, apró ablakaikkal, döngölt padlójukkal, örökös kifű- tetlenségükkel. Érzem Is, értem js tehát az indokokat arra, hogy a városban — mint a tanácsnál megtud­hattam — az egy esztendő alatt lebontott — hivatalo­san megszűnt — negyven­hat lakásból valamennyit azért takarították el az út­ból. mert avultnak ítélték a tulajdonosok, mert kellett a hely az újnak, a korsze­rűnek. Érezve, értve az indoko­kat, mégis elgondolkozó t az iram. Fél évtized alatt ugyanis — beleszámítva a mostani, 1985-ös esztendő várható lakásmegszűnéseit — a hivatalos emberek há­romszáz felettire taksáljál« azoknak az otthonoknak a számát, amelyek felett meg­szólalt a lélekharang, ame­lyek falába beleharapott a bontócsákány, amelynek nekirontott acél állkapcsai, val a gép. Valóban mind­egyik olyan volt, hogy vi­gye az emlékét Is az ördög? Közülük sok bizonyos, hogy ilyen volt. Szűkös, vizes fa­lú. sötét vert vagy vályog falazatában lehetetlenség elhelyezni a kellő kere;zt- metszetű villamos-, fűtés-, vízvezetékeket. Lendüljön a csákány., az a háromszáz darabos mínusz nem akko­ra tétel, hogy alapvetően felforgassa az ellátottság helyzetet, hiszen ug vanes idő alatt négyszer annyi áj háztartási tüzelőolaj esetében például a szokásoshoz képest másfélszer több adalék fel- használásával biztosítják, hogy mínusz tíz fok helyett csak mínusz 15 fokon dermedje­nek meg. Az energiatakarékos­ság érdekében a vállalat mér­sékelte földgázfelhasználását, és teljes kihasználással mű­ködteti a hulladékenergia- hasznosító rendszerét. Ennek részeként munkába állították a krakküzem energia-vissza- nyerö rendszerét. Ez a krak- kolásnál keletkező füstgázok hőenergiáját hasznosítja vil­lamos áram, illetve gőz fej­lesztésével. A vállalat egyéb üzemeiben a csőkemencék füstgázainak melege is gőzt termel. Borsod megye egyik leg­nagyobb energiafogyasztója, a Tiszai Vegyi Kombinát külön­féle műszaki intézkedések ré­vén elérte, hogy nagy hideg ellenére sem kellett emelnie energiaadagját: az egyébként átlagos mennyiségűvel tudta biztosítani a termelőrészlegek folyamatos, megszokott üzem­menetét. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben mindenekelőtt a saját energiatermelő egységek hatékonyságát növelték: ahol csak lehet, házon belül állít­ják elő az energiát. Miskolc mintegy 30 0Ó0 lakása is a Lenin Kohászati Művekből kapja a meleget. A nagy ka­pacitású fűtőműből kibocsá­tott forró víz hőmérsékletét állandóan szabályozzák, hogy a több tíz ezer családi otthon melegét az előírt szinten tart­sák. Közlemény jelenik meg a tanácskozásról Befejeződött a KGST vb ülése Szerdán Moszkvában véget ért a KGST végrehajtó bi­zottságának 113. ülése. A tanácskozás napirendjén szereplő kérdések között az elmúlt napokban megvitatták a tagországok egymás közötti kereskedelmében az 1986— 1990-es időszakra vonatkozó szerződéses árbázis kérdését is. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő, elősegíti az együttműködés fejlődését. Áttekintették az árképzési módszer tökéletesítésével kap­csolatos munkák eredményeit és a további teendőket. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén elha­tározott elveknek megfelelően fontos, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket exportáló országok számára biztosított legyen ezen áruk termelésére és szállítására történő ösztönzés. A nap folyamán az állandó képviselők elfogadták a há­romnapos ülés határozatait és aláírták a végrehajtó bizott­ság tanácskozásának jegyző­könyvét. Ezt követően a vb soros elnöke, Janusz Obo- dowski lengyel miniszterel­nök-helyettes sajtókonferen­ciát tartott. Az ülésről közle­mény jetenik meg. Marjai József minisztei'el- nök-helyettes, hazánk állandó KGS'I-képviselője szerdán hazaérkezett Moszkvából. Városok, ipartelepek környékén Erdőtelepítés 40 ezer hektáron Élénkül a kereslet a világ­piacon a fa iránt. Ennek eredményeként tavaly az egy évvel korábbinál félmilliárd- dal több, összesen hárommil- liárd forint értékben expor­tált termékeiből a faipar. Meg­közelítően 8 millió köbméter fát termeltek ki az erdőkből. Részben a kivágott 19 ezer hektár erdő pótlására, s a nyersanyag folyamatos bizto­sítására az idén is folytatódik a fásítási program. A program alapján összesen 40 ezer hektáron ültetnek el fákat. Ebből megközelítően 7 ezer hektáron növekszik majd olyan új erdő, amelyet mező- gazdasági művelésre kevésbé hasznosítható területeken je­lölnek ki. Elsősorban a Duna —Tisza köze, Szabolcs és So­mogy megye földjei jöhetnek számításba. Az erdőtelepítésre a gazdaságok mintegy másfél milliárd forintot áldoznak, eb­ből célcsoportos beruházás­ként 390 millió forintot köz­ponti támogatásból kaphatnak. A leendő erdők összetételét is gondosan megválasztják. Az Csepel alváz Lengyelországnak Ahogy a partnerek kérik A napokban kerülnek a ve­vőkhöz azok az Ikarus autó­buszok, amelyekbe már a győri Rába Gépgyárban kifej­lesztett mellső tengelyek ke­rültek. A sikeres próbák után Győrött tavaly novemberben kezdték meg a termék soro­zatgyártását, és a múlt év vé­gén, az idei esztendő elején már folyamatosan érkeztek az alvázgyártáshoz szükséges mellső tengelyek a Csepel Au­tógyárba. Az autógyárban azokba az autóbuszokba épí­tik be az új típusú, hazai mellső tengelyeket, amelyek­be a megrendelő, a vevő ezt kéri. Államközi szerződés szerint várhatóan ez év második fe­lében szállít a Csepel Autó­gyár 260 darab 260—88-as tí­pusú autóbuszalvázt Len­gyelországba. A szállítást a partner igényeinek megfele­lően ütemezik majd. értékesebb, gyorsan növő nyár és fenyő előnyt élvez. A hegyes, dombos vidékekre őshonos tölgy- és bükkcseme- téket ültetnek. Elsősorban a városok, ipar­telepek környékén mind foko­zottabb az erdők szerepe az üdülésben, turizmusban. Ép­pen ezért az idén 25—30 mil­lió forintot költenek a gazda­ságok az erdők bebútorozásá­ra: padok, esőbeállók felállí­tására, új turistautak kijelölé­sére, illetve a meglevők rend- behozatalára. Barcsay lenő születésnapján Új alkotás a gyűjteményben Somogyi József köszönti az idős Mestert, Barcsay Jenő mellett húga Pályatársak, barátok, tiszte­lők köszöntötték tegnap Szent­endrén a 85 esztendős Barcsay Jenőt, abból az alkalomból, Magyar-kubai baráti találkozó Vendégjárás a Galga mentén A kubai forradalom győzelmének 26. évfordulója al­kalmából baráti találkozóra került sor tegnap a tural Galgamenti Magyar—Kubai Baiáiság Termelőszövetke­zetben. A találkozón részt vett Euclides Vazquez Can­dela, Kuba magyarországi nagykövete és több munka­társa. A vendégeket — akiknek sorában ott volt Hcrcze- nik Gyula, Gödöllő pártbizottságának első titkára — Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte, aki ezután tájékoztatást adott a megye me­zőgazdaságának credmcnyeirőL Ezt követően üzemlátoga­tásra került sor. A vendégek megtekintették a Galgamenti Ipari Szövetkezet egyik leg­újabb részlegét: a nyúlszőr- feldolgozó előfonódét. Elláto­gattak a mezőgazdasági gépja­vító üzembe, ahol a nagykövet a dolgozókkal beszélgetett, s válaszolt kérdéseikre. Alkalom nyílt arra is, hogy a látogatóknak bemutassanak egy fotókiállítást, valamint a túrái asszonyok kézimunkái­ból összeállított gyűjteményt. A nagykövet több szocialista brigádnaplóba írt emléksoro­kat Délután a túrái pán házban folytatód ott a baráti találkozó. Lévai Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke üdvözölte a vendégeket, megemlékezve ar­ról, hogy hat évvel ezelőtt vették fel a Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet nevet, és ekkor kezdődött az a kapcsolat, melynek kereté­ben sor került e rendezvény­re. Euclides Vazquez Candela beszélt Kuba politikai életé­ről annak jegyében, hogy idén rendezik meg a kommu­nista párt harmadik kong­resszusát. összekapcsolta az eseményt azzal, hogy Magyar- országon az MSZMP XIII. kongresszusának az előkészí­tése folyik. A nagykövet szólt a kubai mezőgazdaság helyze­téről, sikereikről, de gond­jaikról is. A baráti találkozó befeje­zéseként Lévai Ferenc meg­hívta a vendégeket a terme­lőszövetkezet életének közeli rangos eseményére, a feb­ruár 13-i zár számadó közgyű­lésre. A látogatók megköszön­ték, s elfogadták a meghívást. Mint mondták, sok kellemes élménnyel gazdagodva távoz­tak Túráról. A. L. A. hogy új alkotással gazdagította a nevét viselő gyűjteményt. A meghitt ünnepségen Nagy Sándorné. az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára, R ozgonyi Ernőné dr., az MSZMP Szentendre városi Bi­zottságának első titkára és So­mogyi József, a Képzőművé­szeti Főiskola rektora méltatta az idős Mester életútját, alko­tó tevékenységét. (Az eseményről a negyedik oldalon számolunk be) Közélet Mahmud Abbasz végrehajtó bizottsági tag vezetésével a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet január 11. és 16. között látogatást tett Magyarorszá­gon. Florent Bleux, a Munka Vi­lágszövetségének főtitkár-he­lyettese Magyarországon tar­tózkodott január 11. és 16. kö­zött. Megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT el­nökével. Ernesto Vera, a Kubai Új­ságíró Szövetség főtitkára, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására — január 15. és 16. között Ma­gyarországon tett látogatást. h» V lakás elkészültére van már ténybeli tapasztalat, reális remény. Nem akkora tétel... ám óvakodjunk attól is, hogy csupán magánügyn ;k, a tulajdonosokra tartozó döntésnek véljük, ítéljük az élhatározást, bontunk, A megyében az 1976 és 1989 közötti öt esztendőben összesen 3786 Lakás szűnt meg — ami annyi, "mint hozzávetőleg Pécel jelenle­gi teljes lakásállománya —, s azóta minden évben 750 —860 között Ingadozik ez a mínusz, ennyi otthon ma­rad meg, ha megmarad azon is, fényképeken, pusz­ta emlékként. S ez bizony már tétel, főként akkor, ha felfigyelünk arra a tapasz­talatra, hogy a családok egy része az egészen elfogadha­tó régit bontja, mert ha má­sok újat építenek, akkor ők is nekivágnak, nem adják alább ... S nekivágnak a bontásnak, az építésnek, amikből a társadalmi nye­reség szinte semmi, hiszen a mutatósabb, gyakran emeletes házban ugyanaz az életmód folytatódik, mint ami az elavultnak ítélt épü­letben alakult ki, s akkor mire való volt az egész?! A családok egy része ugyanis nem igényei, szükségletei ösztökélésére véli aktuális­nak a lakáskörülmények megváltoztatását, hanem a külvilágnak mutatott ked­vezőbb kép érdekében. Amit bővítések, korszerűsítések érán is elérhettek volna, azt ésszerűtlenül nagy ter­hek vállalásával tették meg az ilyen családok, s nyitva marad a kérdés, megérte-e. megéri-e az ilyen furcsa, helyben járó lépésváltás?! R engeteg elavult, min- r den tekintetben elmú­lásra érett lakás vár a megyében bontócsákány, ra. Van, ahol éppen az a szembeszökő, hogy — Do­báson például 1983-ban egyetlen otthonra sem mondták ki a befejeztetettet — lassú az ítélet végrehaj­tása, ám hiba lenne észre­vétlenül hagyni a kettőssé­get, a lassúságot és némely esetben a túlzott gyorsasá­got. Hiba lenne észrevétle­nül hagyni, hogy miközben családok seregének irdat­lanul nagy gond az otthon megteremtése, másoknál te­re nyílt a presztízsnek, az ésszerűtlen „korszerűsítés nek”, olyan épületek emelé. sének, emeltetésének, ame­lyek legkevésbé külsejük­kel kívánkoznak fényre. S ha mégis fényképen örökí- tődnek meg, egészen másról tanúskodnak, mint amiről lehetséges lenne a tanúság­tétel. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents