Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

2 1985. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Borisz Ponomarjov magas kitüntetései Az Elnöki Tanács Borisz Po- nomarjovot, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagját, : a központi bizottság titkárát a magyar—szovjet kapcsolatok ápolása terén, a szocialista or­szágok együttműködésének fej­lesztésében, a nemzetközi bé­kéért és biztonságért vívott 1 harcban szerzett kimagasló ér­demeinek elismeréséül a Ma­gyar Népköztársaság rubinok­nál ékesített Zászlórendjével tüntette ki. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége a kom­munista pártért, a szovjet ál­lamért végzett munka során szerzett kimagasló érdemeiért, nyolcvanadik születésnapja al­kalmából Lenin-renddel tün­tette ki Borisz Ponomarjovot. H Fmml BRÜSSZELI VONAKODÁS Washingtoni kormánykörök­ben némi zavart okozott, hogy y Martens belga kormányfő a ^ Fehér Házban tett látogatása 4 során nem adott egyértelműen Z zöld utat a rakétatelepitésck y — eredeti menetrendjének meg- Z felelő — megkezdéséhez. A NATO 1979-es kettős ha­tározata alapján Belgiumban idén március közepén kellene elhelyezni az első rakétaegysé­get, s ezt még további negy­venhét követné 1987-ig. Bár az előkészületek a nukleáris eszközök fogadására megtör­téntek, a. közvélemény óriási nyomásának engedve, Brüsszel mind ez ideig halogatta a végső döntést. Ebben az is szerepet kapott, hogy Martens pártján belül is — Flamand Kereszténydemokrata Párt — heves viták robbantak ki a rakéták kérdésében. Megfigye­lők felhívják arra is a figyel­met, hogy Belgiumban decem­berben választásokra kerül sor. Martens, aki Washingtont „szövetségesi kötelezettségei végrehajtásáról” biztosította, elérte, hogy a telepítések meg­kezdésének időpontját később határozzák meg. A brüsszeli vonakodással kapcsolatos vé­lemények megemlítik azt is, hogy a Genfben megtartott szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozó eredménye döntően befolyásolta a belga kormányt, bár az európai ven­dég a Fehér Házból távozva egy sajtóértekezleten azt bi­zonygatta, hogy az amerikai vezetők megértést tanúsítottak országa álláspontja iránt. Ez­zel szemben Martens ellenzé­ke úgy fogalmazott, hogy a kompromisszum helyett egy­értelműen el kellett volna uta­sítani a rakétatelepítést. Mivel a NATO eredeti tele­pítési programjának megvál­toztatását az ország közvéle­ménye sikerként könyvelheti el, nagy a valószínűsége an­nak, hogy az Egyesült Álla­mok a nyugat-európai szövet­ségeseire gyakorolt nyomás fokozásával próbál gátat szab­ni további engedményeknek. Márcsak azért is, mert még Hollandiában sem dőlt el vég­legesen az a kérdés, hogy az országban amerikai nukleáris eszközök kapjanak helyet. Mi­vel Hága csak novemberben határoz erről, nem kizárt an­nak’lehetősége, hoev a belga példát követve, Washington itt is kompromisszumra kénysze­rül. Ez pedig újabb lendül »tel adna a nyugat-európai béke- és rakétaellenes mozgalmak­nak. hogy fokozzák a harcot a telepítések folytatása el1 on Cs. J. Lehetőség van a megállapodásra A Pravda vezércikke a leszerelésről A Szovjetunió azért száll síkra, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások komolyak, tárgyszerűek legyenek, a béke megerő­sítésére, kölcsönösen elfogadható megoldások kidolgozására, ezeknek megfelelő megállapodások előkészítésére, a Genfben meghatározott célok elérésére irányuljanak — írta szerdai ve­zércikkében a Pravda. A megállapodás lehetősége fennáll. Ehhez azonban meg­felelő szemléletre és akaratra van szükség. A Szovjetunió kész az út ráeső felének meg­tételére, a többi az Egyesült Államokon múlik. A világ köz­véleménye éberen fogja fi­gyelni, betartják-e adott sza­vukat az óceánon túl — han­goztatta a Pravda. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államoknak nem si­került elérnie Genfben a vi­lágűr militarizáLásának meg­akadályozásával kapcsolatos kérdések kizárását, nem tud­ták szűkíteni az új tárgyalá­sok témáját a korábban már megvitatott kérdések körére, a hadászati és közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverek­re. Kedvező tény, hagy az Egyesült Államok végül is el­fogadta azt a véleményt, amely szerint a kozmikus éé a nuk­leáris fegyverekkel kapcsola­tos kérdések elválaszthatatla­nok, így összefüggéseikben kell őket megvizsgálni és megolda­ni. A Szovjetunió határozot­tan ragaszkodott ehhez, és en­nek kimondásában rejlik a jö­vőbeni tárgyalások elvi újdon­sága — állapítja meg a Prav­da. Az űrfegyverkezés megaka­dályozása és a nukleáris fegy­verzetek korlátozása komplex megvitatásának gondolata a Szovjetuniótól származik. Ezt az új kérdésfelvetést az élet, a dolgok valódi állása indokol­ja. A három kérdéscsoport szo­rosan összefügg. Teljesen egy­értelművé vált, hogy lehetet­len tárgyalni és megállapo­dásra jutni a hadászati fegy­verekről anélkül, hogy megol­dódna a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek problémá­ja — mutatott rá a Pravda. A Nyugat-Európában tele­pített és a Szovjetunió terüle­tére irányuló, azt elérni képes közepes hatótávolságú fegy­verek a Szovjetunió szempont­jából hadászatinak minősül­nek. Genfben csak az első lépés történt meg, sok nehéz, ke­mény munka van hátra. A fegyverkezési hajsza hívei még korántsem mondtak le tö­rekvéseikről. Az Egyesült Ál­lamok jelenlegi kormányzata nem akar lemondani arról az Irányvonalról, amelynek célja világuralmi helyzetre szert Az ENSZ-főtitkárheiyettes tárgyalásairól Patthelyzet veszélyekkel Brian Urquhart, az ENSZ főtitkárhelyettese a libanoni vezetőkkel folytatott, hasznos­nak minősített megbeszéléseit követően közölte, hogy a na- kurai izraeli—libanoni kato­nai tárgyalások hamarosan — esetleg már csütörtökön — folytatódhatnak. A világszer­vezet közel-keleti kérdésekkel foglalkozó magas rangú diplo­matája izraeli, majd libanoni látogatása után szerdán to­vább utazott Szíriába, ahol a damaszkuszi vezetés támoga­tását igyekszik megszerezni a nakurai fórum felélesztéséhez. Urquhart ezt követően ismét Izraelbe és Libanonba utazik. A holtponton levő izraeli— libanoni katonai megbeszélés fő problémája a megszálló csapatok visszavonásának mi­kéntje. Bejrút álláspontja sze­rint — s ebben Damaszkusz teljes támogatását élvezi — Nakura célja a mielőbbi iz­raeli csapatkivonás, illetve pontos és egyeztetett menet­rendjének elkészítése, elkerü­lendő az ott élő különböző fe­lekezetek közötti viszály ki­robbanását. Tel Aviv viszont mindennek fejében alapvető politikai engedményt követel: azt, hogy a szakaszosan kiürí­tendő területek ellenőrzését teljes mértékben az ENSZ bé­kefenntartó csapatok vegyék át, s tőlük délre, az izraeli ha­tár mintegy 15 kilométeres sávjában pedig az általa pén­zelt Lahad-féle milícia vonul­jon fel. Az izraeli propaganda eköz­ben változatos eszközökkel igyekszik hangulatot kelteni a bejrúti kormány ellen, felraj­zolva egy újabb, a kiürítendő déli vidékeken bekövetkező véres felekezeti összecsapás rémét. Simon Peresz minisz­terelnök ilyen értelmű nyilat­kozatát követően számos hír­adást tettek közzé, miszerint különböző libanoni közösségek kérték az izraeli védelem fenntartását. Csak röviden... ATHÉNBA érkezett kétna­pos hivatalos látogatásra szer­dán Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök, az államfő Konsz- tantin KaramanLisz elnökkel és Andreasz Papandreu mi­niszterelnökkel tárgyal az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, mindenekelőtt a közel-keleti helyzetről. MOSZKVÁBAN, „A Szov- ' jetunió nagy honvédő háború­jának rövid története” címmel egykötetes munka jelent meg, a fasizmus felett aratott győ­zelem negyvenedik évforduló­ja alkalmából. A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán újabb mesterséges holdat bocsátották föld körüli pályá­ra. A Kozmosz—1623 fedél­zeti berendezései rendeltetés­szerűen működnek, a műhold kezdeti keringési ideje 90,4 perc, a föld felszínétől való legnagyobb távolsága 405, leg­kisebb 216 kilométer. A pálya síkja hetven fokos szöget zár be az egyenlítő síkjával. A bejrúti kormány szerdai ülésén e fenti kérdések mel­lett lényeges napirendi pont volt a főváros biztonsági hely­zetének megerősítése. Másfél hete nem múlt el olyan nap, hogy — egyelőre nem azonosí­tott elemek — ne robbantot­tak volna két-három pokolgé­pet Nyugat-Bejrút valamelyik körzetében. tenni, és ennek révén rákény­szeríteni akaratát másakra, köztük a Szovjetunióra. Sú­lyos hibát követnek el, és tá­vol állnak a realizmustól azok a körök, amelyek ezt a célt az „űrpajzs” és más, a béke szem­pontjából veszélyes militarista tervek megvalósításával kí­vánják elérni — figyelmezte­tett szerdai vezércikkében a Pravda. Nükmlóg Mariin Dzur halálára Élete igaz szolgálat volt A CSKP Központi Bizottsága, a csehszlovák szövetségi gyűlés, a kormány, valamint a csehszlovák néphadsereg pa­rancsnoki kara szerdán közzétett közös nekrológjában mély megrendülését fejezte ki' Martin Dzur hadseregtábornok ked­den bekövetkezett halála miatt. Martin Dzur 1919. július 19-én született a Liptószent- miklós járási Plostinban, sze­gényparaszti családban. Előbb faipari munkásként dolgozott, majd erdészeti technikus lett. 1943 elején önként belépett Vendégünk: Norvégia miniszterelnöke Kaare Willoch, a Norvég Király­ság miiiHszterlenöke 1928. október 3-án született Oslóban. Közgaz­dász diplomát szerzett 1853-ban az oslói egyetemen, Már egyetemis­taként a norvég hajótulajdonosok szövetségében dolgozott, majd — 1954 és 19G3 között — a norvég gyáriparosok szövetsége alkalmaz­ta. A kormányfő politikai pályafu­tását az osíói városi tanács tana­ként kezdte: 1952-től 1959-ig külön­böző bizottságokban tevékenyke­dett. 1953-ban a norvég parlament (sporting) póttagja, majd 1955-56- ban teljes jogú tagja lett. 1961-tői húsz éven át az egymást követő választásokon ismét bizalmat ka­pott. 1970-ben a storting konzerva­tív csoportjának elnöke lett, s pártjában — a konzervatív pártban — 1970—74 között ugyancsak az el­nöki tisztet töltötte be. A norvég miniszterelnök közéle­ti tevékenysége során — a máso­dik világháború utáni első, majd a második nem szocialista koalí­ciós kormányban — kereskedelmi és hajózási miniszterként dolgo­zott. Miután pártja megnyerte a parlamenti választásokat, 1981 ok­tóberében, mint a konzervatív ka­binet vezetőjét, minisztereniökké nevezték ki. Kaare Willoch 1970 óta választott tagja az Északi Tanácsnak, amely­nek 1973-ban soros elnöki tisztét is ellátta. Egy alkalommal — a norvég küldöttség tagjaként — részt vett az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén. Milka Pianino megbeszélései Párizsban Enterben a gazdasági kapssokt iMurent Fabtus francia mi­niszterelnök szerdán ebédet adott Milka Planinc, a jugo­Az NSZK parlamentje elutasította az SPD indítványát Folytatódó rakétagyakorlatok A nyugatnémet parlament hadügyi bizottsága szerdán a keresztényliberáiis koalíció képviselőinek szavazataival el­utasította a szociáldemokrata páirtnak azt az indítványát, hogy mindaddig állítsák le az NSZK-ban a Pershing—2-es raliétákkal való gyakorlato­zást, amíg nem tisztázzák a múlt hetií baleset okait. Mint jelentettük, múlt pén­teken az NSZK-belí Heilbronn melletti amerikaii támaszpon­ton gyakorlat közben begyul­ladt egy Pershing—2-es raké­ta szilárd hajtóanyaga, s en­nek következtében három amerikai katona életét vesz­tette, tizenhat pedig megsebe­sült. Az SPD szerdal értékelése szerint a tűzeset újólag azt bizonyította, hogy a Pershing —2-esek műszaki színvonala nem kielégítő és ezért ezek a fegyverek veszélyeztetik a pol­gári lakosság biztonságát is. szláv végrehajtó tanács elnöke tiszteletére, aki kedden este érkezett hivatalos látogatásra Fárizsba. A jugoszláv kor- mányíő a miniszterelnökön kívüli megbeszélést folytatott szerdán Louis Mermaz nem­zetgyűlési elnökkel és Roland Dumas külügyminiszterrel is. Mitterrand elnök csütörtökön fogadba a jugoszláv vendéget. A francia lapok szerint a tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok fejlesztéséről ‘ lesz szó. Az árucsereforgalom értéke az elmúlt év első tíz hónapjában 537 millió dollár volt, némi­leg emelkedett az előző év­hez képest, de elmaradt a vá­rakozások mögött, s Francia- ország a közös piaci országok közül csak harmadik keres­kedelmi partnere Jugoszlá­viának. a szovjet Vörös Hadseregbe, s júliustól az 1. csehszlovák ön­álló dandár katonája lett a Szovjetunióban. Részt vett a Kijev és más szovjet városok fölszabadításáért vívott har­cokban. Csehszlovákia felsza­badításáért a duklai, liptó- szenlmikilósi és a zsolnai ütkö­zetben harcolt. A második világháború be­fejezése után Martin Dzur ak­tív szerepet vállalt a csehszlo­vák néphadsereg megszervezé­sében. A Szovjetunióban kato­nai akadémiát, majd a fegy­veres erők vezérkari akadé­miáját végezte el. Különböző parancsnoki szinteken, felelős beosztásokat töltött be, köztük Csehszlovákia nemzetvédelmi miniszterének tisztét, amelyet tizenhat éven át látott el. Ki­emelkedő szerepet játszott ; a csehszlovák néphadsereg kon­szolidálásában az 1963—69-es válság éveit követően, hozzájá­rult a Szovjetunióval való ba­rátság és szövetség, csehszlo­vák néphadseregnek a szovjet hadsereggel és a Varsói Szerződés más hadseregeivel fenntartott fegyverbarátsága megszilárdításához — állapí­totta meg a nekrológ. Martin Dzur 1943-ban lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, 1963-tól, a párt köz­ponti bizottságának tágja, 1971-től parlamenti képviselő volt. Aktív antifasiszta tevékeny­ségéért, a szocialista Csehszlo­vákia építésében, a néphadse­reg szervezésében szerzett ér­demeiért, politikai és közéleti tevékenységéért megkapta a Klemen t Gottwald Rendet, a Köztársaság Érdemrendjét, a Győzelmes Február Érdemren­det és más magas csehszlovák kitüntetéseket. Moszkva: Eltemették V. M. Sztrigamvot Szerdán Moszkvában elte­mették Vaszilij Mihajlovics Sztriganovot, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság első alelnökét, az OSZSZSZK kul­turális miniszterének helyette­sét, aki hosszan tartó, súlyos betegség után, január 14-én hunyt el, 67 éves korában. Vaszilij Sztriganov 1958 februárjában egyik alapítója volt a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Temetésén jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, s a nagykövetség több diplomatája. 2 Felszabadulásának 40. év* ^ fordulója alkalmából ünne- í pi ülést tartott a varsói fő- í városi tanács. Henryk Jab- lonski — az államtanács el- ^ nőké —a Lengyel Üjjászü- ^ letés Érdemrend első foko- ^ zatával tüntette ki Varsó ^ városát. Ugyancsak kitün- í tették a megszállás ala^t il- «legálisan működő egykori ? városi tanács volt tagjait is. ^ Az ünnepi ülésen részt vet- ^ tek a testvéri szocialista or- ^ szagok fővárosainak kül- ^ döttségel is, közöttük Buda- i' pest delegációja, melyet g Borbély Gábor, az MSZM-- g budapesti Bizottságának á titkára vezetett. A VILÁG a „béke városa” éven ismeri Varsót. Címeré­Negyven esztendeié szabadult fel Varsó Él a béke Varsó az építkezések váró a. Nemcsak a történelmi belváros épült újjá, hanem lakótelepeket is emeltek. Képünkön a Báthori-n egyed ben kaird és pajzs látható. Két olyan szimbólum, melyek lát­szólag — de csak látszólag — nem férnek össze a békével. Mégis, mivel a pajzs a véde­lem jelképe, a címer minden­kit emlékeztet arra az ország­ban és az országon kívül, hogy a város mérhetetlen sokat szenvedett. Az első világhábo­rúban is, s különösképpen a másodikban, amikor a fasisz­ták majd az egész várost föl­dig rombolták. Ariidkor 1944 januárjában az ellenállás el­bukott, látszólag a védelem pajzsa kiesett a lengyel nép kezéből. Mégsem — hiszen ma negyven éve annak, hogy Zsu- kov marsall irányításával az 1. belorusz front átkelt a Visztulán és kemény harcok­kal felszabadította a várost. A fővárost a nép közös erő­feszítéssel támasztotta fel romjaiból. A kard szimbóluma az igazságot jelenti. A társa­dalmi igazságot. Az elmúlt negyven év alatt Varsó lakói­nak száma elérte az egymillió 600 ezret. Varsó és környéke ma már Lengyelország máso­dik legjelentősebb ipari cent­ruma. Kohómű, személygépko­csi-gyár, gépgyár termel itt sok más üzemmel együtt. Ti­zenhárom felsőoktatási intéz­mény működik a várasbán, s több mint ötvenezer egyete­mista tanul itt. A város életét is megrázkód­tatták az 1981. december 13-a “lőlti események. A szükség- állapot bevezetése, majd az azt íövető időszak azonban bebi­zonyította, hogy talpraállt. Je­lentősen javult a közrend és közbiztonság, felszámolták az anarchiát. Ma ünnepel és tervez a vá­ros. Az ünneplés visszatekin­tés is, s a tanulságok levoná­sának pillanata. A tervek kö­zé tartozik a lakosság ellátá­sának jobbá tétele, a jegyrend­szer teljes felszámolása és egy új metró építése. Dehicki had­osztálytábornok, Varsó város polgármestere mondotta töb­bek között, az internaciona­lizmusról szólva, az ünnep előtt: „Jó kapcsolatokat tar­tunk fenn Budapesttel, s ezt az együttműködést megállapodá­saink alapján folytatjuk is to­vább. Tovább szeretnénk hasz­nosítani magyar barátaink ta­pasztalatait ...” MI pedig gratulációnkkal együtt szeretnénk — és ezért a szocialista világrendszer or­szágaival mindent meg is te­szünk —, hogy Varsó mindig büszkén hordja a címet: a bé­ke városa. Ruttkay Levente

Next

/
Thumbnails
Contents