Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

Ebben az idényben kilencven vagon vöröshagyma vár feldől Aüűtígép az álmuk Lábujjai pótolta a hüvelykujjat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1985. JANUÁR 12., SZOMBAT Mertek és nyertek Vállalták a készletáldozatot Tavaszi áru indult a boltokba Amikor tavaly a telefonbe­szélgetés során arról a bizo­nyos műszőrme anyagról szó esett, amit fel kellene dolgoz­ni, Zakar Istvánná, a NÍVÓ Ruházati Ipari Szövetkezet ceglédi vezetője kicsit meg­kapaszkodott az Íróasztala szélében. Lelki szemei előtt megjelent a „kezdjetek már vele valamit”! kérelemmel előrejélzett textília: tehát mű­szőrme, kockás, a kockák szí­ne rajta lila, fekete, drappos és... — Küldjétek. Majd csak lesz belőle valami — ennyit mondott. A lehetetlen kinézetű mé­teráruból olyan divatos, rövid kis kapucnis kabátok készül­tek, amelyért á tini-korosz- tálybeiiek és az idősebbek is csaknem verekedtek. Árfek­vése jó volt, jó időszakban került piacra, fogyott, mint a cukor. . , Vett, van piacuk — Legtöbb gyártmányunk­kal hasonló sikert arattunk, egybevetve jól summázhatjuk majd az esztendőt — említet­te a napokban Zakarná. Ügy indítottuk 1984-et, hogy aki mer, az nyer. Nem mintha nem.. tartottunk volna attól, hogy. siker esetleg mégsem_ koronázza , a kezdeményezést.' Tény, hogy árra alapoztunk: 1983-ban szövetkezetünk gyártmányai iránt többszörös volt. az igény. Főként kabáto­kat készítünk, ezrével. Majd’ hogy napra készen tudtuk, tő­lünk ki mit kér, hová mit szállítsunk. Készletáldozatot vállaltunk, ami azért nem kis rizikó. Sikerült beszerezni alapanyagot. Például vásárol­tunk téli hónapokban olyan textíliát, amelyből a kabát csak ősztől fut érthető okok­ból a piacon. Ilyen anyag a műszőrme. Exportféléből be­szereztünk kis tételeket, há­rom-négyszáz méteres dara­bokat. Aki kicsit is jártas a kon­fekcióiparban, az tudja, hogy ilyen mennyiségből konfekció­árut készíteni eleve lehetetlen, legfeljebb igen kis mennyiség­ben, különböző méretben ru­hadarabokat. Némely anyag­nál előre tudtuk, hogy az ab­ból varrt készárura a ' keres­kedelem csak ősszel tart igényt és mégis reszkíroztunk. Feltételeztük, hogy amit var­runk, annak lesz piaca. Hát, jött a jó szerencse, lett is. Aggodalmuk igen hamar eloszölhatott, mert kereske­delmi partnereik már az esz­tendő elejétől átvették a téli árut. Így hát tervszerűen tud­tak dolgozni, jó készletgazdál­kodással. Ami a tervszerűséget illeti, arról szólva, néhány kis rész­letet azért említ Zakarná. Ne gondoljuk, hogy tizenkét hó­napon át mindig minden fe­nékig tejfel volt. Az esztendő során a NÍVÓ-tól gyermek- gondozási szabadságra, illetve nyugdíjba, tizenhatan men­tek. Gyesről hat asszonyt vár­tak volna év közben vissza, de csak hárman jöttek. A má­sik három vidékről bejáró lett volna, semmiképp nem tudták megoldani a családala­kulás adta új helyzetet. Eéőször külföldnek Ez összességében azt jelen­tette, hogy egy varrószalag- nyi létszámmal voltak keve­sebben. A terv mégis jól alakult. Az esztendőt 91 százalékos kész­lettel oldották meg, jó vol-t az áru forgási sebessége, ele­get tudtak tenni a lekötött kapacitásnak, biztosított volt az anyagfedezet, tervszerű a munka, jó a készletgazdálko­dás. A kisebb-nagyobb zök­kenőket gördülékenyen meg­oldották. Nem ment volna ez semmiképp, ha nem egy az igyekezet, ha nem egy az aka­rat. Az év során a NlVÖ-nál va­lamennyi teljesítménymutató jobb lett a tervezettnél. A bázisénál is, annak ' ellenére, hogy a foglalkoztatottság az 1983-as termelői állomány lét­számához képest, csak 87,4 százalékos volt, fizikai mun­kaerő kategóriában. A múlt év a szövetkezet életében először export- és bérmunka-lehetőségét is ho­zott. A nyugat-berlini Pabst cégnek gyapjúszövetből köny- nyű, alkalmi női ruhákat varrtak, majd az esztendő so­rán belga bétmunka is került az asszonyok keze alá: dubli- rozött — tehát Iszínéről-visszá- járól hasznosított — farmer- anyagból varrtak öltözékeket. (Elárulták: a model körükben nem aratott sikert, nem adott esztétikai élményt. A kész­árut steppelt pulajkához ha­sonlították. Ráadásul a meg­rendelő otthon, mint kiderült, kétszer mosatta a ruhadara­bokat, amelyek 'így nyert szí­nüktől, forrná luktól, vasalat- lanságuktól lettek piacpuk­kasztó divatosak...) Kcrcci pontosság — A Pabst cég rendelésére szinte kizárólagosan nagykő­rösi részlegünk dolgozott — mondta Zalcamé. — Rövid határidő, igényes meózás, pon­tos szállítás: megannyi rizi­kóhelyzet. A Pabst-tél aHUN- GAROTEX külkereskedelmi cég viszont — nekünk adresz- száíva — elismerő levelet ka­pott, azzal a hozzáfűzéssel, hogy számítanának az idei közreműködésünkre megint. Exportkapacitásunkat így egesz esztendőre lekötötték. Tény, hogy első osztályú mi­nőségben, kis szériás, aprólé­kos munkával járó ruhákat kell varrni. Méret, szín, anyag, modell, ezeregy igény, a meg­rendelő részéről. A szalago­kon tudják nálunk, hogy a mértékegység itt nem a cen­timéter, hanem a milliméter, a pontosságot nézve. A NlVŐ Ruházati Ipari Szövetkezet 191,6 százalékos nyereségtervet teljesített 1984- ben, a bázisévhez képest. Az átlagbér alakulása arányos volt a termelés felfutásával. Nőtt a tervhez képest a tel­jes munkaidősök átlagbére 12 százalékkal, a bázishoz ké­pest mérve pedig ennél is többel. Decemberben 80 ezer forint jutalmat tudtak kifi­zetni. Ezt a bérnövekményt a jövedelmezőséggel adómente­sen tudták fedezni. A mérleg február második felére ké­szül el, akkor tudnak min­den, számadattal kapcsolatos kérdésre pontos választ adni. A mostani évkezdés? Úgy mondták, nem hasonlítható az előzőhöz. Szerződéskötéssel máris annyival rendelkeznek, hogy májusig nincsen gond, kinek milyen munkát, adja-1 * 3 * * * 7 nak. Az anyagellátás sem probléma. A belkereskedelem máris igényt tart a jövő télen viselendő divatos kabátokra. Tényleg nevet jelent a kabá­ton és egyben minőséget is a NlVÖ-cimke. A belkereskede­lem számára tavaszi árut már decemberben is szállítottak. Tizenhatezer divatos ballon­kabátot igényeltek például — ám ez a mennyiség annyira ..szétszóródik” az országban, hogy nem keil félni, viselőjére útón-útfélen visszaköszön. E. K. Mentsvár a Műi mentén All! jártában keltében nem rest egy pillantást vetni az autó-, ponti jóváhagyással mehet vég szervizek hátsó udvarára, szomorú látványban részesülhet. - sok pénzről és főleg devi- Alaktalanná formátlanodott, tragédiákat sejtető jármüvek sora- * .... koznak ott. A képzettársítás a balesetek szenvedő alanyait vetí­ti elénk, akik szerencsére nem tárják fel ily pőrén a sebeiket, gipszpólyában gyógyuló tagjaikat. A napi hírek szenvtelen köz­lése sem több, mint a veszteséglista Ismertetése: útjainkan eny- nyi meg ennyi ember halt meg, Illetve sérült. Sajnos, nem mindegy, hogy az országutak törékeny lélek- v-esztői hol futnak zátonyra, vérző, törött csontú, eszméle­tüket vesztett utasaik életéért hol és hogyan fáradoznak a fehér autók és a fehér köpe­nyesek. A környékünkön át­haladó 4-es műút mellett sincs esélyegyenlőség. Más és más lehetőséget nyújt Debrecen, Karcag, Szolnok, Cegléd kór­háza, a fővárosiakról nem is beszélve. Pest megyében például az egyetlen baleseti sebészeti osz­tály a ceglédi kórházban mű­ködik mindmáig dicsérve lét­rehozóinak előrelátó, józan gondolatmenetét, szervezőkész­ségét. Még a szerencsétlenség­ben is szerencséje van annak, aki ott köt ki. Erről beszélget­tünk dr. Endrődi János osz­tályvezető főorvossal, aki nagy szakmai gyakorlattal és hozzá­értéssel irányitja a baleseti se­bészetet. Kedvező fogadtatás Negyedszázados gyógyító ta­pasztalat áll mögötte. A Szege­di Il-es számú Sebészeti Klini­káról került ide lassan két éve. Ott alapozta meg szakmai hír­nevét, Ö a kézsebészetre spe­cializálódott, sikerrel alkal­mazva betegein a replantádó (visszaültetés) műveletét. A te­levízió jóvoltából ország-világ hírt kaphatott egyik sikeres műtétjéről, amikor betege hüvelykujját lábujjával pó­tolta. A szakma legnevesebb hazai művelőit vallhatja mes­tereinek. Ismereteit — állami ösztöndíjasként — az NSZK- ban gyarapította. Orvosi maga­tartásból, etikából Láng Imre professzortól vehetett példát, aki mellett tíz évig dolgozott. — Tudja, miért szeretem a hivatásomat? — tette fel a kér­dést beszélgetés közben. — Az benne a szép, hogy az agysé­rüléstől a végtagsérülésig min­dennel kell foglalkozni. Min­dig ugirásra készen, kellő hoz­záértéssel várni a feladatra. És tudja, mi a keserves, átalva!- lan éjszakát kiváltó ok? Ugyanez. Annyi minden fog­lalkoztatja azt az embert, aki erre a pályára adta a fejét, hogy ezt a változatos szakmát nem lehet megunni — muta­tott rá munkája lényegére a főorvos. Szeletenként válogatják — Milyen volt a ceglédi fo­gadtatás? — Jó közösségbe kerültem. A kórház szakmai és gazdasá­gi vezetése kezdettől segíti a munkámat. E7 persze termé­szetes. az azonban meglepett, ahogy a városbeli munkahe­lyek támogatják az intézményt. A legtöbbet a MEZÖGÉP-től. a KÖZGÉP-től és á húsipartól kaptuk. Az esedékes épületfel­újításhoz felbecsülhetetlen se­gítséget adtak. Szakembereik festettek, mázoltak, csempéz- tek. A KÖZGÉP-től még továb­bi közreműködésre is van Ígé­ret. — A munkatársak csapata teljes? — Kezdetben egy szakorvos és két fiatal kolléga munkájá­ra támaszkodhattam. Egy kéz- sebészünk évek óta Líbiában dolgozik. Pécsről jött egy segí­tőtárs. és jelentkezett egy or­topédszakember is, aki rende­lőintézeti szakfőorvosként meg­kezdte a szakrendelést. A pro­tézisek műtétje beindult, s az a célunk, hogy csípőízületi pro­téziseket is behelyezhessünk. Felállítottuk a posztoperatív intenzív részleget, amely külön nővérgárdával indult be. A sú­lyos sérülteket ott kezeljük, ál­landó nővéri felügyelettel. Bol­dogan mondhatom, hogy mióta itt vagyok, már ketten kaptak Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést. A differenciált ju­talmazást komolyan vesszük, s ez bevált. Olyan munka­társi kollektíva alakult ki, amelyben jó dolgozni. Cs’pcrriűtétek terve — Változást jelent az ts, hogy január elseje óta egy he­lyett két ügyeletes orvos van bent. továbbá két műtősnő ügyel, A műtőben és az ambu­lancián egy időben is folyhat a munka, ha a szükség azt, dik­tálja. Ha tömeghaleset törté­nik, sajnos, nem egy példa volt rá. akkor mindenki azonnal bejön és legjobb tudása sze­rint teszi a dolgát. — Számíthat-e még további orvosokra? — Ősztől gyarapodhat új erőkkel az osztályunk, hiszen fel kell készülni a rendelőinté­zet várható bővítésére, amikor megduplázzuk szakrendelé­seink számát. Érdeklődőből, jelentkezőből van elég. Egykori tanítványaim, munkatársaim jelezték: szívesen jönnek. — Megvannak-e a gyógyítás kielégítő tárgyi feltételei? — Amikor Ceglédre érkez­tem, már a központi műtő- szolgálat fogadott. Ennek az az előnye, hogy a meglevő helyi­ségekkel, a műtősök, asszisz­tensek csoportjaival egyaránt rendelkezik. Megteremtettük a szupersteril körülményeket. Átalakítással létrehoztuk a zárt rendszerű műtőblokkot, a zsilipes, légikondicionált műtőt. Természetesen van egy kíván­ságlistánk is, amelynek meg­valósítása csak megyei és köz­zárói lévén szó. Ambuláns be­tegeink ellátásához kellene még egy röntgenképerősítő beren­dezés, továbbá szükség van a csípőprotézis beültetéséhez használatos műszerekre. Ez a szakma sok implantátumot — szövetbarát csavart, lemezt, szöget — használ, s ezekhez nehézkesen lehet hozzájutni. Altatógép is kellene, általá­ban életmentő berendezések. A beszerzéseket annak figyelem- bevételével kellene lehetővé tenni a számunkra, hogy Ceg­léden működik a megye egyet­len önálló baleseti sebészeti osztálya. Ennek fejlesztése in­dokolt, s a személyi feltételek­hez az anyagi hátteret is meg kell teremteni. Életesély — Mire büszke az osztályve­zető főorvos? — Arra, hogy az ötvenöt ágyas osztály a legtöbb orvosi feladatot ellátja. Általában nem adunk át beteget másho­va, hanem megpróbálunk rajta segíteni. Kötelezettségünk hogy mindannyian olyan szak­mai szintre emelkedjünk, hogy maradéktalanul el tudjunk lát­ni minden sérültet. Ezért ha­gyom a fiatal orvosokat önál­lóan dolgozni, hogy kellő gya­korlatra tehessenek szert Jó, ha kinek-kinek kialakul egy speciális területe is. Az arcsé­rüléseknél szájsebészt vehe­tünk igénybe, van ortopédszak­emberünk, kézsebész, az üre­gi sérüléseket helyben látjuk el. Idegsebészetre ritkán kell továbbküldeni valakit. A Toldy Ferenc Kórház traumatológiai osztálya min­den lehetséges módon azon van, hogy növelje a bekerülő betegek életesélyét. Orvosi hi­vatástudattal, emberi becsü­lettel próbálnak helytállni va­lamennyien. Tamasi Tamás Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese január 16-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali helyisé­gében. Színház Szolnoki Szigligeti Színház Január 12-én, szombaton délelőtt 10 órakor és délután 3 órakor A kertészlegény, es­te 7 órakor A kaktusz virága. A szobaszínházban este fél 8-kor Árulás. 13-án, vasárnap délután 3 órakor A kaktusz virága, esté fél 8-kor a szoba- színházban Az én utam — Ta­kács Gyula estje. 15-én, ked­den esrte fél 8-kor a szobaszín­házban Az én utam. 16-án, szerdán este 7 órakor Hom­burg hercege. 17-én, csütörtö­kön délután fél 3-kor és este 7 órakor Szállnak a darvak. 18-án, pénteken este 7 órakor A kaktusz virága, fél 8-kor a szobaszínházban Árulás. Soűcs-tebpi panasz Jeges, havas felüljárók Ahogy zordabbá fordult a tél, leesett a ho, be.iöszuntött a csikorgó hideg, panaszleve­let hozott a postás a Szúcs- telepről. Feladója, özvegy Se- rrietka Gyuláné arról panasz­kodik, hogy sem a gyalogos-, sem, a közúti felüljárót nem takarítják kellően. Ez utób­binak a járdarésze gondozat­lan.. Rendkívül balesetveszé­lyes ilyen körülmények között közlekedni. Levélírónk arra kéri a szer­kesztőséget; hívjuk fel a Vá­ros gazdálkodó rd Vállalat fi­gyelmét teendőinek gondosabb ellátására. A városi tanács •műszaki osztályán is azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az említett vállalat feladata mindkét felüljárón a hó elta­karítása és a csúszásveszély megszüntetése. Reméljük, időben intézked­nek, mielőtt valaki csontját törné a kritikus szakaszon. Egyébként hosszan sorolhat­nánk azokat az intézménye­ket, üzemeket, amelyek se­hogy sem, vagy csak ímmel- ámmal söpörnek a portájuk előtt. A háztulajdonosok egy része az olvadást várja, ahe­lyett, hogy lapátot és söprűt fogna. Ügy látszik, vannak, akiket csak pénzbírsággal le­het jobb belátásra bírni. & Uódblrt iX IN KUl U»1 lHIHúCIVljJÍU vc^ioui (jjtuv-öjovscuvu, betárolt áru nagyobb részéből száríímány készül, a többit a Uonzervekhez használják fel. Képűnkön a Felszabadulás szo­cialista brigád tagjai szárított vöröshagymaszeletet válogatnak Apáti-Tóth Sándor felvétele Újévi névsorolvasás Megint elmúlt egy esztendő anélkül, hogy a ceglédi ren­dezőiroda szertartásain egyet­len apróság is felvette, örökül kapta volna mondjuk, az Er­hard, a Kitti, a Melánia, a Ráhel, az Emánuel, a Fatime, a Rafael vagy éppen a Klo- tild nevet. Mert bármennyire is előkelőén hangzik egyikük- másikuk, meglehet, hogy vi­selőjének később majd sok­kalta több keserves pillanatot okoz, mintsem hogy egyszer is lenyűgözné. Nyilván nem tévesztették szem elől a bölcs belátás e szabályát azok a szülők, akik 1984-ben ünnepélyes névadót kértek csemetéjük 1 számára, öt-hat esztendővel ezelőtt, mint az a nagykönyvekből kiderül, lámpással kellett ke­resni egy József vagy éppen László utónévvel megáldott gyerkőcöt. Már azonban leál­dozott a vadmfigyar, azaz ide­gen hangzású, csupán az okta­lan divat követése miatt elő­halászott nevek napja. Tavaly a rendezőiroda szer­tartásain összesen 192 gyerek osztozott 78-féle utónéven. A számok azt mutatják, hogy a fiúk között a Gábor bukkan föl leggyakrabban, éppen 12 alkalommal, s mellette az el­múlt év 8 Lászlót, 6 Zsoltot, 5—5 Istvánt, Sándort, Jánost, Tibort, Pétert termett. A lá­nyoknál 7 Andrea és 6 Anita vezeti a sort, őket 5—5 Ágnes, Mariann és Zsuzsanna követi. , Ezek az adatok mindenképp kedvező változásra utalnak, noha teljes hitelességről szó sem lehet, hiszen a megszüle­tett gyerekek kisebbik hánya­da jut csak el a rendezőiroda névadójára. Az értelmiségi és a vezető állású szülők például egyáltalán nem veszik igény­be ezt a lehetőséget. ISSN 0133-2600 (Ceglédi KÜUP)

Next

/
Thumbnails
Contents