Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. DECEMBER 8., SZOMBAT Színházi lf.vé Boszorkányok pedig vannak? OTfflHB Arthur Miller 1953-ban "“H írt drámájának, A sa- , lemi boszorkányoknak a cselekménye tényeken Ä 1alapul: az lö90-es évek- «■J ben az Újvilágban, Észak-Amerika már gyarmatosított területein, a Massachusefts nevet viselő még nem államban, csak településterületen egész sor boszorkányperre került sor. Az egyik leghírhed- íebb per színhelye egy kásvárps, Salem volt, ahol tucatjával végezték ki a boszorkánysággal vádoltakát. Miller e perek anyagára alapozva írja meg a maga drámáját, melyben talán kevésbé érdekli maga a per, mint tény és esemény (noha pontosan ábrázolja a lefolyását), mint az, miképp, milyen folyamat, folyamatok során jut el a dráma főhőse, John Proctor, ez az egyszerű, becsületes, józan és öntudatos salemi farmer addig, hogy önként vállalja a halál- büntetést, mert inkább hajlandó becsülettel és tisztán, bűneit megbánva halni, mint hazugságban, becstelenségben, bűnben élni. S ugyanígy: Millert az is izgatta, hogy egy ördögűző pap, ae. elvakult és puritán anglikán lelkész, Hale tiszt elet es — tehát a front másik oldalán álló exponált ember — hogyan jut el a felismerésig, hogy ez a boszorkány- üldözés hamis vádakon alapul, hogy nem más, mint iszonyatos lelki és fizikai terror, hogy a megvádoltak ártatlanok, hogy itt nem boszorkányságról van szó, hanem nagyon is evilági és kézzelfogható rosszindulatról, irigységről, féltékenységről, bosszúvágyról, elvakult szerelemről. Természetesen nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy A salami boszorkányok az újkori boszorkányperek idején, az amerikai hírhedt McCarthy-bizottság ténykedésének periódusában, az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság sorozatos pereinek éveiben fogamzott drámatémává Miller irói műhelyében — aki egyébként, épp e darabjának bemutatója után, maga . is vádlottként került a hírhedt bizottság elé, mert úgy találták, hogy a dráma ,oi kommunista mozgalmat támogatja". E ponton találkozik tulajdonképpen az 1690-es . évek Salemje és az 1950- es évek elejének Amerikája. Az a Massachusetts, melyben ez a kicsiny város — vagy inkább falu — annak idején e kétes hírnévre szert tett, puritánok alapította településterület volt. Az Angliából érkezett szélsőségesen rideg protestáns vailásos- ságú, vaskemény és kérlellhetetlen, ám gyakran szemforgató, álszent erkölcsi törvényekhez igazodó telepesek 1628-ban vetették meg az alapjait, és amikor a boszorkányperek zaj lottak, éppen angol koron agyar- . mat volt (1691-től). Korábban ez a főleg kisbirtokosokból és kézművesekből álló település meglehetősen oemokratikus belső rendet alakított kj, ám amikor koronagyarmat lett, azaz a brit királyság fennhatósága alá került, a Korona keményen korlátozni kezdte ezt a spontán demokratikus önkormányzatot, és az anyaország politikai viszonyait, a pártok, az osztályellentétek küzdelmeit ide is exportálta. Miller darabjában erre is történik utalás, sőt, ha jobban figyelünk, azt is észrevesszük, hogy a véreskezű, kegyetlen főbíró, Dan- fortih, éppen e szabadabb légkör, e demokratikus, önállósodási törekvés ellen fel i s lép, s nemcsak Saiem- ben, hanem máshol is — végtére ő a brit Korona képviselője. s mint ilyen, e Korona politikai rendjét, ál- iarrtrendját védelmezi, a boszorkány- üldözés, a vádaskodások, a kivégzések így — nem is titkoltan — pentosan azok ellen irányulnak, akiktől e rendnek tartania kell, akik veszedelmes elemek. így kapcsolódik egybe a helyi érdek —, hogy ti. ez egyik birtokos elkívánja a másik birtokos földjét, vagyonát, s ezért boszorkánynak kiáltja vagy kiáltatja ki azt — a magasabb politika érdekeivel —, hogy t.i. ezekben a boszorkányperekben azoknak a fejét is követelni kell, akik a brit politika céljait, törekvéseit veszélyeztetik. Hogy mindehhez még egy tragikus kihatású szerelmi szál is kapcsolódik (Proctoron és főleg Froctor feleségén, Elisabeth asszonyon bosszút akar állni Abigail, a házaspár volt szolgálója, aki Proctor szeretője lett, tehát a »'uritanizmus által az egyik legsúlyosabbnak tekintett erkölcsi vétséget, a házasságtörást követte, követték el), az Miller drámaírói érzékének köszönhető. De ez a szál is tökéletesen szövődik az alapképlet szövetébe, hiszen Abigail és Proctor vétkére is ugyanaz a puritanizmus mond ítéletet, mely a boszorkánypereket rendezi — de e puritanizmus mögött az államérdek áll. A többszörös manipuláltság, a félelem és a lelki terror légkörének többrétegű szorítása így teljes, így kerek, így világos — és így igazi dráma. A Madách Színház mostani felújítása, Lengyel György rendezésében, Fehér Miklós érdekes, az első telepesek durva ácsolatú faházait, a temetők fejfáit s az akasztófákat egyaránt idéző díszletében, elsősorban arra koncentrál, hogy a főbb szereplők lelkiismereti drámáját tárja elénk. Helyes törekvés ez, hiszen a dráma boszorkányper vonala amúgy is eléggé szembeszökő, ennek modem áthallásai, utalásai oly világosak, hogy aligha szükséges erre a vonalra még külön súlyt fektetni. Itt arról van szó, hogyan árasztja el a rettegés, a félelem Salemet. hogyan nehezedik ez a szörnyű processzus a városka lakóira, és e lakók hogyan reagálnak erre a nyomásra. Lengyel Györgyöt az érdekli tehát, miképp viselkedik az ember — 1692- ben Salemben, vagy bárhol és bármikor —, amikor etikus lény mivoltában választás, választások elé kerül. S zerencséje az előadásnak, hogy a főbb szerepekre igen megfelelő alkatú színészek állnak rendelkezésére a színháznak. A most a Ma- dáchba szerződött Koncz Gábor John Proctor, alakítása például felfedi a színész, eddig csak olykor-olykor megmutatkozó igazi drámai erejét. Akad még ebben az alakításban némi modorosság, „konczgabisság” is, főleg az első részben, de amikor Proctor az erkölcsi megtisztulás, a sorsvállalás útjára lép, igaz és mély tragédiát él át. Hasonlóképp új arc a Madách színpadán Moór Marianna, Elizabeth ‘iszony alakítója, fiz az asszony az ő megformálásában úgy emelkedik az emberség és az erkölcs legtisztább magaslataira, hogy előbb önmagán kell győznie iszonyatos belső küzdelem árán. Rendkívül finom eszközökkel megoldott, s épp ezért megrendítő erővel sugárzik ez az alakítás. Amint hogy katartikus élmény Sulyok Mária Rebecca Nurse alakítása is. A magasan a környezete fölé- növekvő emberségű idős asszonyban azt a nem hivalkodó, de éppen magától- értetődőségében lenyűgöző, már-már a szentekre jellemző tiszta hitet és erőt ábrázolja, amitől értelmet nyer minden á’dozatvállalás. Igen jó alakítás Balázsovits Lajosé, a lassan megvilágosodó értelmű Hale tiszte- letes szerepében, és Gáti Oszkáré, az elvakult főbíró, Danforth alakjában. Megszállott gyűlöletével, erőszakosságával, szerepe fontosságának pimasz érzékelésével és érzékeltetésével tűnik ki a mag főiskolás Ráczkevei Anna Abigail alakítása. Horesnyi László buta és gyáva Parris tiszteleiasénck jó kabinetalakítás. TAKÁCS ISTVÁN A jő könyv az élei töményen. Régen meghaladott álláspont ma már, hogy az olvasás amolyan mcneküíésfélc a valóság dolgai elől, a ráérő emberek passziója. Dosztojevszkij Karamazov testvérek című halhatatlan remekművéből többet megtudhatunk az emberi jellem összetett szerkezetéről, mintha évekig vizslatnánk a valóságot. Egyszerűen azért, mert az írónak ehhez van szeme, és ha valódi tehetség, ezt az összetettséget az aranymetszés törvényei szerint vési emlékezetünkbe. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekok érzékenyen fogadják a világ jelzéseit, segítenünk kell, hogy rákapjanak az olvasás gyönyörűségére. Itt is az első lépést megtenni a legnehozebb; hogy kézbe vegyék a könyvet. néhányan. Jó néhány szépirodalmi és művészeti kiadvány nálunk hiánycikk, mert( nem mi rendeljük az árút, hanem a zánkai központ. Így ' kénytelenek vagyunk azt eladni, ami van. Várak dicsérete A gyermekkönyvhét akkor az Igazi, ha a megvásárolt példányok nem porosodnak a polcon. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat propagandistái — nem kevés munkával — megkísérelték a diákság eredendő kíváncsiságát ébren tartani. Játékos vetélkedőt szerveztek december 5-én megközelítőleg ezer gyereknek a zánkai úttörővárosban, a könyvhétre megjelent művekből. Bár a játék csak délután kezdődött, százával jöttek a könyvesbolthoz délben, ugyanis Illés György dedikálta Várak dicsérete című — bízvást mondhatjuk —, hézagpótló könyvét, amelyben nevezetesebb építményeink történetét dolgozta föl. — Mi adta az'ötletet a könyv megírásához? — Vasárnaponként a feleségemmel kirándulni szoktunk, s én hobbiból megmásztam a várakat, romo; kát Hazatérve felötlött bennem, jó lenne utánaolvásni, hol is jártunk, mit láttunk, vagy mi lehetett egykor a romok helyén, de vajmi kávés forrásmunka akadt. Ezért láttam hozzá összegyűjteni, amit csak lehetett. A kötét egy nagyobb vállalkozás első darabja. A következő munka a Vé- gek dicsérete címet viseli. Harmadikként a Rákóczi-szabadságharc korabeli műemlékeinket szeretném feltérképezni.' —• A. gyerekek egy része bekukkant az előtérből a könyvesboltba is. Vagy azért, hagy a dedikáláshoz a könyvet megvegye, vagy csak nézelődni. Markovics Gyuszi épp egy színes fedelű könyvet tesz a kosarába. — Mi ez? — Az idő urai című fantasztikus regény — válaszolja a Szabolcs megyei Jármiból itt táborozó hatodikos fiatalember. — A szüleidnek vettél már karácsonyi ajándékot? — Igen. Két gyertyatartót, a te- sómnak meg egy búvárszemüveget és vasalható matricát. — Minek van legnagyobb keletje? — faggatom Győré Lászlóné boltvezető-helyettest. — Viszik a Robur-sorozat könyveit, a Sandokant és a Jcdi-kristályt. A Delfin- és a pöttyös-csíkos könyveket a lányok, a fantasztikus regényeket főként a fiúk. — Többet vagy kevesebbet vesznek, mint az elmúlt években? — Nyolc éve vagyok itt. Régebben bizony csak ültünk, kongott a bolt, és ma — látja — mindig vannak itt Anonymus, rajta hát! Közben a sportcsarnokban rendben elfoglalták állásaikat a küzdő felek. A Pest megyei Anonymus csapata, a kiírások értelmében 15 fővel állhat ki a viadalra. Bori Tamás a kapitány, egyébként a nagy- kátai Váci Mihály Általános Iskola tanulója. Két szárnysegéde Lukács Gellért és Kovács Gábor, mindketten gödöllőiek. Nagy az izgalom, a közönség lankadatlanul biztatja csapatát Egymásra felelgetnek a csatakiáltások. Most jönnek a Pest megyeiek: Anonymus, rajta hát, mi nyerjük meg a csatát! Ez optimistán hangzik, bárcsak a próféta szólna belőlük! — gondolom, némi lokál- patrióta elfogultsággal. — Könyvstart! — indul a játék. A játékvezetők ismertetik a szellemi totó eredményeit, és az első pontszámok máris felkerülnek a táblára. Listavezető Pest megye. A következő feladat nem valami épületes: hangjáték formájában kell befejezniük egy krimit, megtalálniuk az elveszett Mónit. Szerencsére a többség cukrászdában és hasonló kellemes helyen keresi, majd találja meg. Aztán egy Jókai-elbeszéléskötet idegen szavait értelmezik. Az nyer, aki rájön, hegy csak a könyv végén lapuló értelmező szótárat kell föllapozni. Közben készül a könyvkiállítás, és csapatonként egy gyerek Verset tanul a folyosón — ha szépen elmondják, pontot szereznek. Most, a terem közepén,'fiskálisok versenye zajlik: az ékesszólás párbaja. Csoda-e, hogy a buzgón, egyszerre tevékenykedők egymást zavarják, és bizony néha bábelire emlékeztet a hangzavar. Cserháti Zsolt briliáns védőbeszéde tesz rendet. Mindenki rá figyel, mert egyszerűen nagyszerű. Jogosan övé a legtöbb pont. Zoránnal énekelünk A versengés lázát Zorán okos dalai csillapítják kellemes örömmé. Mindenki vele énekel, és vörösre tapsolja több ízben a tenyerét, dübörög a vissza! vissza! Ám föltűnnek a csodás ikebanák, és a'közönség máris videón nézheti Kereszty Kornél Virágrendezés cimű könyvének borítóját, amelyből eltanulhatja, ha kedve van, a művészet mesterfogásait. A porondon ismét .újabb együttes — a szavalók — sorakoznak. És ezen a ponton becsúszik egy csúnya hiba: kiderül, hogy a nyolc reménybeli szereplőből idő hiányában csak három mondhatja ei a verset. A többiek csalódottan, sírásra görbülő szájjal távoznak. Gyerekekkel nem szabad tenni ilyesmit; a bizalmuk nem játékszer — még akkor sem, ha rohan az idő. Oros2 Edinát vigasztalom: ' — Legalább eggyel több költeményt tudsz! — Ügy szerettem volna — suttogja szomorúan a budaörsi kislány —, szép ez a Pinezési Judit írás. De aztán, ahogy ez gyerekkorban lenni szokott, egy csapásra kiderül az ég. Szurkolni kell'a vásári kikiáltóknak. Lukács Gellért műve telitalálat: A zsiráfnak hosszú nyaka_/ A majomnak az a baja / A fáról őt leszedi-/ A banánját elveszi... és így tovább. , Végül az est fénypontja, a jelmezesek bevonulása következik. A' játék remek, akárcsak a végeredmény: elsők lettünk! Hatalmas könyvtornyokkal billegnek vissza a srácok, a szurkolótábor vivátja közepette. A szépséghibák eílenére kellemes és hasznos délután volt, mert élményekben gazdagodva, jó könyvekkel térhet mindenki haza Zánkáról. N. E. Jelenet a Madách Színház A salemi boszorkányok, Lengyel György rendezésében színre vitt előadásából. Az előtérben Ráczkevei Anna főiskolai hallgató Appassionaía. Me "jelenésekor — jó tíz évvel ezelőtt — valóságos köny vsikerként falták az olvasók Szilvási Lajos Appassionaía című regényét. Még az is elkunyerálta ismerőseitől, alá egyébként évszámra nem fog bele hosszabb históriába. A népszerűség oka egyszerű: igazi Szilvási- könyv ez a kötet, tehát tele kalanddal, fordulattal és természetesen meg van fűszerezve némi szerelemmel is. Ráadásul mindez abban a közelmúltban — a második világháború idején — játszódik, amely keserves korszakra sokan még saját emlékeik alapján nézhetnek vissza. Amint azt a műsorújságban Mihályit Imre rendező elmondja, neki már az Appassionata megjelenésekor ajánlották ezt a könyvet, hogy filmet forgasson beilőle. Különböző okok miatt azonban akkor nem kezdte el ezt a munkát, hanem csak mostanában fagott hozzá a szöveg képes-hangos megelevenítéséhez. Hogy azon melegében milyen változat került volna ki a keze alól, azt természetesen nem tudni. Az azonban, hogy ez a mostani variáns kenéssé viseli magán a jeles dirigens stílusjegyeit, a vetítés mindhárom estéjén sajnálatosain kiderült. A sikertelenség — mert hiszen erről van szó — mindenekelőtt abból fakadt, hogy Mihályfi ezúttal egyáltalán nem tudta megteremteni a könyvben megidézett események hangulatát. Kezdve a nyitó jelenetektől, amikor kalandos útjára indul a kis katonacsapat, már érezhető volt, hogy egy afféle felében- harmadában • megkomponált képeskönyv került a nézők tekintete elé. Egy olyan epizódsor, amelyben legföljebb, ha elmondják, elmvrtogat- ják az eredeti cselekmény egy, s más részletét, de amelyből csak alig-alig szikrázik ki a valóságos kaland, a természetes élet. Nem kell sokat tűnődni, miért lett ez az átszabás ilyen illusztratí- ven érdektelenné. Nos, nyilván azért, mert azok, akikre ezeket az egyenruhás szerepeket kiosztották, zömükben képteleneknek bizonyultak megidézni mind a kort, mind az akkori jellemek tarka sorát. Türr Pál főhadnagy alakítójával, a saj- nálnivalóan passzív, a katonás viselkedésről mit sem tudó Tóth Tamással az élen csak imitálta a hadi létet ez az ármádia. Olykor már- már komikumba hajlóan vitézkedtek (lásd: első rész, csendőrvctkőz- tetés), és amikor belső feszültségeik pillanatait élték, akkor sem hihettük, hogy a soros konfliktus netán vérre megy. Az Appassionata tehát olyasféleképpen randevűzoft a televízióval, mint a múltkor Az özvegy és leánya. Amabban Tóth Titusz szerzett magának — nyilván hosszú évekre kj- hatcan — kétes színészi nevet, emebben meg Tóth Tamás főszereplése bizonyította, hogy milyen is egy szereposztási tévedés. GrÖZft PéÍ6r. Születésének századik évfordulóján egy tartalmas és érdemes portréfilmmel emlékezett meg a nagy román államférfiról, dr. Petru Grozáról a magyar televízió. Arról a politikusról, aki hajdan magyar iskolába járt — egyebek között a pesti egyetemen is tanult —, és aki tökéletesen niegértette, hiszen éppen legérzékenyebb éveiben élte át, milyen is az a kisebbségi lét. Amikor államának vezetőjévé emelkedett, ezért nyújtott baráti jobbot a magyarságnak, és ezért látogatott el 1943-ban Budapestre, hogy erről a történelmi érvényű rokonszenvéröl bizonyságot tegyen. A nevezetes vendégeskedés egykori résztvevői — Boldizsár Iván. Bognár József és Keresztury Dezső — számos kedves epizódját idézték fel a régi napoknak, s azok a híradófelvételek, amelyek szerencsére megmaradtak, szintén a találkozás remek hangulatáról tanúskodtak. Végignézve ezt az összeállítást, nyilván az Is megérthette, hogy miért lett Petru GrozábóJ minálunk Groza Péter, aki egyébként ezt a szokatlan névváltozást eddig furcsállotta. AKÁCZ LASZLÖ Könyvstaféta Zánkán A zsiráfnak hosszú a nyaka
