Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

1984. DECEM3ER 1., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Csövekből épült város A vaiésél felülmúlja a képzeletei A sikerre való tekintettek prolongálva Háűcr Mihály Fyross Imre Fodor Barnabásné Olyan az egész, mint egy fantasztikus filmben. A késő őszi napsütésben szertefutnak a szikrázó, ezüstös csövek, hogy aztán üzemmonstrumba ren­deződve adjanak helyet a titokzatos vegyi folyamatoknak. A vezérlőterem láttán kiderül, hogy a valóság felülmúlta a képzeletet: silány utánzattá sze­lídülnek a korábban csodált sci-fik képsorai. Mindez, illetve ennél sokkál több: a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzeme. Népgazdasági jelentőségéről csak annyit, hogy már az idén 650 ezer tonna olajat dolgoz fel. S hogy mindössze 33 .hónap alatt készült el, abban a fiataloknak is ré­szük van. kérek a kép Nagy igazság: minden viszonyla­gos. Ez jár a fejemben, míg helyet foglalnak az asztal körül beszélgető­partnereim: Fyross Imre, a vállalati KISZ-bizottság mellett működő gaz­daságpolitikai munkabizottság mun- ' katársa, Fodor Barnabásné, ugyan­ennek a bizottságnak az elnöke. Ho­tter Mihály, a védnökségi operatív bizottság vezetője és Nagy Béla KISZ-títkár. Amikor gyakran jogos bírálatok érik a fiatalokat és különö­sen á KISZ-t, akkor egy közösség embert próbáló, formáló feladatokat teljesít. A DKV dolgozóinak harmada harminc év alatti fiatal; a KISZ 690 tagot számlál. Ebből is kiderül, hogy semmi sem történhet nélkülük. Nagy Béla egymás után sorolja a .gazda­sági munkát segítő tevékenységet, vállalásokat. — Az idén 7 ezer óra szerződéses társadalmi munkát végeztünk — ve­szi át a szót Fyross Imre. — Ha va­lamire nincs kapacitás, sürgős a munka, vagy sietni kell a karbantar­tással, akkor lép színre az illető üzem KISZ-alapszervezete. Amit ez­zel keresünk, azt közösségi célokra fordítjuk. — A vállalások között szerepelnek még az időszakos társadalmi mun­kák, a kommunista műszakok, az energiatakarékossági akciók, a Dol­gozz hibátlanul I mozgalom — kere­kíti ki a képet Fodor Barnabásné. És persze ide tartozik az ifjúsági védnökség is. Am vissza kell kanya­rodni az időben, mielőtt erről is szó esne. A százhalombattai óriás válla­lat 1962 óta egyfolytában gyarapodik. Az 1976-ig elkészült első és második ütem állami egyedi nagyberuházás­ban valósult meg. a kivitelezőt köz­pontilag jelölték ki. s az építkezés fölött a KISZ KB is védnökséget vállalt. A formálódó gazdasági re­form azonban új helyzetet teremtett: a továbbiakban már vállalati kiemelt beruházásban folytatódott a fejlesz­tés, a kivitelezőkkel szerződéses vi­szonyba kerültek, a védnökséget pe­dig a vállalati KISZ-bizottság vállal­ta. Ekkor alakult meg a védnöksé­gi operatív bizottság. Hallgassuk Há- der Mihályt:- lett fiatal«!«-életét.- szabad idejének eltöltését is meg kellett szervezni. Állandó kapcsolatban voltunk a társ­cégekkel, s ha nem jött az anyag, az alkatrész, akkor sürgősen cseleked­ni kellett. Elindultak az úgynevezett zöld levelek, amelyekben szabad utat kértünk az illető vállalat igazgatójá­tól. KISZ-titkárától. Nyolcvan levél ment el, amelyeket általában gyors, korrekt intézkedések követtek. A ’83-as év volt a legnehezebb, s bi­zony, előfordult, hogy a hatodik alvál­lalkozóig kellett leásni. hogy a kivi­telező megkaphassa, feldolgozhassa és ide juttassa a hiányzó alkatrészt. Akkoriban napi 14—15 órát dolgoz­tunk rendszeresen, s akadt olyan munkatársam, aki három és fél hó­napig egyfolytában túlórázott. Nagy Béla Trencsényi Zoltán felvételei — Ez azért is nagy szó, mert köz­ben egy pillanatra sem szünetelt a termelés, pedig a munkálatok a vál­lalat többi egységét is érintették — mondja Fodor Barnabásné. —' Az emberek tudták, hogy milyen fontos a beruházás, mindenki tisztességesen dolgozott. — A mozgalmi munkának is nagy próbája volt ez az időszak — teszi hozzá Nagy Béla. — A külső válla­latok fiataljaival ugyanúgy törőd­tünk, ment a mieinkkel: programo­kat, politikai oktatást, munkaver­senyt szerveztünk, képviseltük az ér­dekeiket. íj feladatok Meghalt a király, éljen a király! A krakküzem felett megszűnt az if­júsági ‘védnökség, ám a tavaszi kül­döttgyűlés úgy határozott, hogy éb­ren kell tartani ezt a formát, most új feladatok következnek. A közeli jövőben 3 milliárd forintot költenek az aromásüzem fejlesztésére, a visz­kozitástörő megépítésére, az energia­racionalizálási programra. KÖVESS LÁSZLÖ Alkotó örökösök pályázat (2.) A művészeti élet kérdései Még nem dőlt el és nincs veszve semmi: . csupán a második forduló­hoz érkezett a KISZ Pest megyei Bi­zottsága és a Pest megyei Hírlap év­fordulós játéka. Már kialakult az értékes díjakért vetélkedő csapatok mezőnye, ám az egyéni indulók me­net közben is bekapcsolódhatnak. Vagyis tartjuk felhívásunkat: legye­tek ti js alkotó örökösök! A második forduló témája Pest megye közmű­velődése, művészeti élete. Ezúttal Ferge Lajos, a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár munka­társa adja fel a kérdéseket. De előbb ismerkedjünk meg vele! © A gyermek-, ifjúsági és felnött- ncvelési csoport megbízott vezetője vagy. Mit takar ez a kacifántos el­nevezés? — A csoport feladata legalább olyan összetett, mint a neVe. Három korosztály időtöltését és a velük fog­lalkozó szakemberek továbbképzését kell megszervezni. A gyerekekhez a legkönnyebb közeledni, szakkörök, előadások széles választékát kínál­juk nekik. Ugyanolyan szívesen fo­gadják az ismeretterjesztő progra­mokat, mint a készségfejlesztő, vagy a művészeti foglalkozásokat. Sze­melvények az ajánlatból: báb- és játékkészítő szakkör, képzőművészeti kör, népi tánc, színház, hangverseny, zenei ismeretterjesztés. Kiemelke­dik az ökológiai kukkantó, amely a természetszerető gyerekeket tömörí­ti. Rendszeresen bejárják a pilisi tájvédelmi körzetet, figyelik a ma­darak viselkedését, a természet változásait. Fényképeken, rajzokon örökítik meg élményeiket. Január­ban ismét gazdagodik a kínálat: megkezdi működését a számítógép­kezelői tanfolyam és a rejtvényfej- tők klubja. Igyekszünk kapcsolódni az iskolai nevelőmunkához,' hiszen azonosak a céljaink. $ Az idősebbekkel nehezebb? — Ami-kor hét esztendője, a díplo- ma megszerzése' után iáé kerültem, akkor egészen más volt a helyzet. Az a felfutás, az élénkülés időszaka volt, most viszont válsághangulat­ban van a szakma. A régi. bevált formákkal már egyetlen korosztály sem tud mit kezdeni. Elfáradt az if­júsági klubmozgalom és a tíz évvel ezelőtti mindent elsöprő barátkozási hajlam is a múlté. Megváltoztak az értékrendek, a mai fiatalok más nor­mák szerint élnek, gondolkoznak, mint mi annak idején. Nem ismer­jük a szándékaikat, s ezért nehezen találjuk meg a hangot. A felnőttek­nél is hasonló a helyzet. Húsztól öt­venéves korig általában a könnyed, szórakoztató programok hozzák be A zöld levél — A bizottság 11 tagot számlált, közöttük ott voltak a kivitelező vál­lalatok fiataljai is. s mindenki a sa­ját munkáján felül vállalta a meg­bízatást. A feladat kát részre oszlott, mert a gépek, berendezések szállítá­sa. szerelése körüli tennivalók mel­lett a külső vállalatoktól összesereg­Milyen vastag a tekercs? Az amatőrfilm lelke: az ötlet J7lső, s minden bizonnyal utolsó filmszerepem Xw/ volt: jó tíz esztendővel ezelőtt barátom ama- törfilmjében alakítottam a szerelmes ifjút. A rö­vid, mindössze néhány perces kis történetet egy álló napon át forgattuk nagy lelkesedéssel, felsza­badult örömmel, sok mókával. Arra már nem em­lékszem, hogy a film jó volt-e vagy sem. de rém­lik, alkotója valami díjat szerzett vele. Amatőrfilmezésről beszélve, mindig eszembe jut ez a történet. Két okból: egyrészt a mű létrehozá­sának játékos öröme miatt, másrészt, mert a film egy frappáns ötletet dolgozott föl röviden, csatta- nós befejezéssel. Ez járt a fejemben legutóbb is, amikor Szentend­rén beültem a Pest megyei amatőr filmesek házi szemléjére, ahol az országos bemutatásra is alkal­mas alkotásokat válogatták ki az idei termésből. A forgatás felszabadító légköréről ezúttal nem nyilat- kozhatom, mivel csak a kész produkciókat láttam, amelyek viszont csalódást okoztak. Ez persze nem szakmai értékelés, mindössze egy laikus néző véle­ménye, aki bizonyos várakozással ül be a terembe, ahol amatőrfilmeket vetítenek. Bemelegítésként — versenyen kívül — a stúdió két. közösnek mondott filmjét láttuk. Az egyik a visegrádi gyermeknapon készült, a másik pedig a szentendrei nyár legfontosabb eseményeit gyűjtötte csokorba. Ezek amolyan módszertani, dokumen- tumjellegű alkotások voltak. Hosszúságuk így meg­indokolható. De az unalmasság már nem. Egy-egy programot, jelenetet oly hosszan mutattak, hogy a film statikussá vált. s csak helyenként gyorsult föl pergő ritmusúvá. Hosszúak voltak sajnos a versenyfilmek is — a többségük legalábbis. Sűrűn pillantottunk hátra a vetítőre, milyen vastag még a tekercs? Kevés volt az igazi, az amatőrfilm eszközeivel hatásosan meg­valósítható ötlet. Másként értékelendők — az orszá­gos szemléken is külön díjazzák — a néprajzi fil­mek. Ebben a témakörben itt is gondosan elkészí­tett, információkban gazdag alkotásokat láthattunk. Mindebből persze nem lehet messzemenő követ­keztetéseket levonni a Pest megyei amátőrfilmes mozgalom helyzetéről. Amit azonban a filmek su­gallnak, azt többé-kevésbé alátámasztja Hangai Lászlónak, a megyei művelődési központ csoport- vezetőjének véleménye. — A megye különböző településein működő kö­rök fokozatosan elsorvadnak; elsősorban az egyre növekvő költségek miat. Éppen ezért hoztuk létre a megyei stúdiót. Pénzünk nekünk sincs sok. de leg­alább viszonylag jó felszerelést tudunk nyújtani a tagoknak. Hiába az ötven körüli létszám, vidékről elég körülményes Szentendrére eljárni. Érthető hát, hogy tizenöten alkotják a stúdió aktív magját. Ré­gen rengeteg fiatal volt közöttünk, ám számuk ala­posan megcsappant; illetve a hűségesebbek már ko­rosodnak. Talán mostanában kezdenek újból jönni, érdeklődni. A felfrissüléshez azonban ez még kevés. Nagyon kellene például a videotechnika. Elmélet­ben már mi is foglalkoztunk vele; ne érjen készület­lenül ha végre a berendezésekhez is hozzájutha­tunk. J-J angai László, a házi szemle zsűrijének is tagja. Véleménye mértékadó lehet a stúdióban folyó munka színvonalát illetően. — A néprajzi filmjeink jók. Országosan is az él­vonalba tartoznak, díjakat nyernek. A többiekről ez már nem nagyon mondható el. Hosszúak, nagy- lélegzetűek, s ezt sem technikailag, sem tartalmi­lag nem bírja el a műfaj. Az amatőrfilm lelke a rö­vid, néhány perces történet és az ötlet. Sajnos, mindkettő hiányzik, ha egy-két példát láthattunk is. M. N. P. őket a művelődési házakba: a kaba­ré, a magyar nóta, az operett. Egyet­len választásunk marad, a szolgálta­tások oldaláról kell kapcsolódni a művelődéshez. De az életünkből nem maradhat ki az úgynevezett maga­sabb kultúra, a színház, a zene sem, hiszen ezek igazi értékeket hordoz­nak. — Természetes, hogy az élet meg­előz bennünket, de nem mindegy, hogy mennyi a követési távolság. Mondhatnánk azt is, hogy az érdek­telenség, a szemlélet megváltozása társadalmi, probléma, hát majd a társadalom megoldja. Igen ám. de mi valamennyien, vagyunk a társa­dalom. Egy intézménynek, például a miénknek, korlátozottak a lehető­ségei, ám együtt másokkal már te­hetünk valamit. És ennek a közös munkának az összefogója lehet a művelődési ház. O Azért most is akadnak jó mód­szerek, követendő példák. Ezek ho­gyan jutnak el a többi művelődési intézményhez? t— Rendszeresen szervezünk to­vábbképzéseket a művelödésiház- igazgatóknak, az előadóknak, a klub- könyvtárosoknak. De rá kellett jön­ni, hogy minden évben majdnem ugyanazt mondjuk el, ahelyett, hogy megvizsgálnánk, mit lehet tenni; az adott helyszínen. Azt a kollégáknak kell tudniuk, hogy mire van igény, mit várnak az emberek. Abban vi­szont segíthetünk nekik, hogy ész­revegyék az összefüggéseket és azok­hoz igazítsák a munkájukat. Ezért most település- és faluszociológiai, az életmóddal kapcsolatos előadáso­kat szervezünk, és szakmai, baráti jellegű összejövetelek rendezésére készülünk. Ehhez természetesen ne­künk is mélyebb ismeretekre van szükségünk. A KÉRDÉSEK: 1. Soroljatok fel öt olyan művelő­dési intézményt (művelődési házat, könyvtárat, múzeumot stb.), amelyek az elmúlt öt évben létesültek Pest megyében. 2. Soroljatok fel legalább öt olyan Pest megyei települést, ahol évente visszatérő kulturális programsoroza­tokat rendeznek. Nevezzétek meg a rendezvényeket is! 3. Hol van megyénkben nyári szín­ház, és az elmúlt öt évben milyen darabokat mutattak be? 4. Soroljatok fel öt kiemelkedő kortárs írót, akik a Dunakanyar va­lamelyik településén alkotnak! 5. Megyénkben élénk képzőművé­szeti élet bontakozik ki. Soroljatok fel legalább három ismert képzőmű­vészeti műhelyt, csoportosulást. 6. Pest megyében három nemze­tiség él és őrzi kulturális hagyomá­nyait. Nevezzetek meg két-két nem­zetiségi hagyományőrző csoportot, néptáncegyüttest vagy népdalkört! (A helyes válaszokért öt-öt pont jár. Az egyéni résztvevők megoldá­sait fordulónként, a KlSZ-szerveze- tek, ifjúsági közösségek teljesítmé­nyét a harmadik forduló után érté­keljük. A megfejtéseket 1984. decem­ber 17-ig kell elküldeni az alábbi címre: KISZ Pest megyei Bizottsága, 1126 Budapest, Nagy Jenő út 5. A borítékra ragasszátok rá cikkünk újságból kivágott felcímét: Alkotó örökösök pályázat, 2.) K. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents