Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

JK6 % ki] 2 1984. DECEMBER 5., SZERDA Befejeződött a VSZ-külügymimszterek tanácskozásw Közlemény a berlini ülésről Mint arról az 1. oldalon beszámolunk, a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—1-én Berlinben megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Né­met Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan And­rei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első he­lyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kül­ügyminisztere. Konszlanlyin Csemyznko fogzdla Armazd Hmmzrt Párbeszéd a kapcsolatokról O A miniszterek figyelmü­ket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentel­ték. összefüggésben az általá­nos nemzetközi viszonyok fej­leményeivel. Megállapították, hogy az elmúlt időszak esemé­nyei teljes mértékben megerő­sítik azoknak a közös értéke­léseknek és következtetések­nek a helyességét, amelyeket az 1983. -január 5-i prágai po­litikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszült­ség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-ország- ban folytatják az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták te­lepítésé t. amely a fegyverke­zési verseny új. különösen ve­szélyes szakaszát nyitotta meg f öldrészünkön. Ez válaszintéz­kedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más s"ociaIista országot, A Varsói Szerződés tag­államai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyver­kezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, el­sősorban a nukleáris leszere­lésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kap­csolatokban visszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös együttműködéséhez. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendezkedésű államok pár­beszédére, érdemi és egyen­jogú tárgyalásaira, amelyek­nek során ai felek átérzik a rájuk háruló nagy felelőssé­get és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerző­dés tagállamai nemcsak ké­szek az' ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azo­kat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén ala­puló megállapodások elérését. Továbbra is érvényesek a fegyverkezési verseny megál­lításával és a háború megelő­zésével kapcsolatos javasla­taik. A Varsói Szerződés tagálla­mai ugyanakkor hangsúlyoz­zák, hogy nem törekednek ka­tonai fölény megszerzésére, de azt nem engedik meg, hogy velük szemben katonai fö­lényre tegyenek szert. Fellép­nek az erőegyensúly legala­csonyabb szinten történő biz­tosításáért. @ Az ülésen képviselt álla­mok üdvözlik a Szovjet­unió'és az Egyesült Államok között a ‘nukleáris és urfégy- verzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásá­ról létrejött megállapodást, és annak nagy fontosságot tu­lajdonítanak. A Varsói Szer­ződés tagállamai síkraszáll- rak azért, hogy ezen tárgya­lások céljait és feladatait 'már kezdetben pontosan meg­határozzák. E tárgyalások hi­vatottak a hadászati stabili­tás megszilárdítására, a világ­fi- militarizálásának megaka­dályozására, az európai és a világméretű nukleáris szem­benállás szintjének mérséklé­sére mind a hadászati, mind a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverzet egészen a nuk­leáris fegyverek teljes felszá­molásáig elmenő csökkentésé­vel. A jelenlegi helyzetben minden európai nép lét­érdeke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök felhal­mozása, radikálisan csökkent­sék ezeket a fegyverzeteket mindaddig, amíg Európa tel­jesen meg nem szabadul mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegy­verektől. Szükséges, hogy egyik fél részéről se kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek a katonai fölény megszerzésé­re irányulnak a másikkal szemben. Az ülés résztvevői határo­zottan támogatják azokat az erőfeszítéseket, hogy a Bal­kánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben nukleáris fegyvermentes öve­zeteket hozzanak létre. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért is, hogy mielőbb megállapodás szüles­sen a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő szocialista országok javaslatai jó alapot biztosítanak ehhez. Az ülésen képviselt államok megállapítják, hogy az euró­pai bizalom- és biztonságerő- sítő intézkedésekké! és lesze­reléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája idősze­rűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. Fel­lépnek a tárgyalások alkotó szellemben való folytatásáért, azért, hogy' lényegi megálla­podásokat érjenek el az egy­mást kölcsönösen kiegészítő politikai és nemzetközi jogi, valamint katonai-műszaki jel­legű európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekről. © Halaszthatatlannak tart­ják a Varsói Szerződés tagállamai a nukleáris szem­benállás leküzdésére, a nuk­leáris fegyverzetek egészén azok teljes megsemmisítéséig elmenő korlátozására és csök­kentésére irányuló konkrét és hatékony intézkedések megté­telét. Ebbe az irányba mutató fontos lépesként javasolják a nukleáris fegyverzetek meny- nyiségi és minőségi befagyasz­tását. E javaslatra választ várnak a NATO-országoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lépést tegyen, példát mutatva a többi nuk­leáris hatalomnak. Az ülésen képviselt államok felhívják a figyelmet arra, hogy a világűr militarizálása, amennyiben nem történnek időben lépések a megakadá­lyozáséra, jelentősen megnö­velné a nukleáris háború ki­törésének kockázatát, és ma­ga után vonná a nukleáris fegyverkezési versehy eddig nem tapasztalt ütemű felgyor­sulását. A világűr militarizá­lásának megelőzése érdekében határozottan fellépnek min­den olyan tevékenység be­szüntetéséért, amely a fegy­verkezési versenynek a világ­űrre történő kiterjesztését cé­lozza és a világűr békés célú, az emberiség javát szolgáló felhasználásáért. E feladat ra­dikális megoldásához szüksé­gesnek tartják, hogy mielőbb megbízhatóan ellenőrizhető két- és több oldalú megállapo­dásokat kössenek. Remélik, hogy valamennyi állam, min­denekelőtt az űrhatalmak fel­ismerik a világűr militarizá­lásának megtiltását célzó in­tézkedések szükségességét. Az ülés résztvevői rámutattak az ENSZ szerepére e probléma megoldásában. A miniszterek állást fog­laltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napi­rendjén szereplő összes kér­désről érdemi tárgyalásokat folytassanak annak érdeké­ben, hogy e fórumon konkrét megállapodásokat érjenek el. Következetesen síkraszáll­nak az ülésen képviselt áramok az ENSZ szerepének növeléséért a béke megőrzésé­ben és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Az ENSZ- közgyűlés mostani 39. ülés­szakán a jelenkori nemzetközi kapcsolatok fő kérdéseit állí­tották a figyelem'középpont­jába. Emlékeztetnek az ENSZ- ben beterjesztett, a fegyverke­zési verseny korlátozását és a leszerelést, a világ különböző térségeiben meglevő válsággó­cok és konfliktusok tárgyalá­sos rendezését, az új gazdasági világrend kialakítását célzó, az államok belügyeifoe való beavatkozás politikája, más államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló bármilyen tevékenység politi­kája ellen irányuló javasla­taikra. Hangsúlyozták, hogy a diszkriminatív kőris, ozások alkalmazása a gazdasági kap­csolatokban és a nyomás bár­mely más formája ellentmond az államközi kapcsolatok alapvető elveinek. O Véleményt cseréltek a külügyminiszterek a fa­sizmus feletti győzelem közel­gő 40. évfordulójával kapcso­latban. Meggyőződésük, hogy a népeknek és a kormányok­nak a világbéke megőrzésére és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseik megsokszorozá­sával kell megemlékezniük erről a kiemelkedő évforduló­ról. O Kiemelték a külügymi­niszterek azt a jelentős szerepet, amelyet a tagálla­mok biztonságát szavatoló, bé­keszerető külpolitikai irányvo­naluk közös kidolgozását és megvalósítását szolgáló haté­kony eszközként, az európai béke megőrzésének és megszi­lárdításának — különösen a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben — fontos tényező­jeként tölt be a Varsói Szer-» ződés. ★ A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának ülése az együttműködés és a teljes, kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának következő ülését 1985. júniusában Varsóban tartják. A NATO nyugat-európai tagországainak hadügyminisz­terei „örömmel üdvözölték” a január elejére Genfbe bejelen­tett szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozót, és azt, hogy a két fél átfogó új tár­gyalásokat kíván kezdeni az atom- és űrfegyverekről. Ugyanakkor közölték, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytatják a nyugat-európai rakétatelepítéseket mindaddig, amíg azt egy esetleges tárgyar lásos megállapodás „fölösleges­sé nem teszi”. A miniszterek a NATO úgynevezett eurocso- portja keretében üléseztek kedden. Az ülésről az elnöklő Michael Heseltine brit had­ügyminiszter számolt be a saj­tónak. A nyugat-európai miniszte­rekhez délután csatlakozott Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter és kanadai kollégája a katonai tervező bi­zottság szokásos téli ülése ke­retében. Ez szerdán ér véget. Heseltine utalt a Nyugat­európai Unió „felélesztésére”, ami az október 26-i római mi­niszteri ülésen történt, de azt húzta alá, hogy az „összhang­ban áll” az Atlanti Szövetség erősítésével. A fegyverzetek ál­landó fejlesztése pedig a fegy­verkorlátozási erőfeszítésekkel párosulva, együtt káDezi az Atlanta Szövetség politikáját, amely „a béke és biztonság megőrzésére irányul” — állí­totta. Heseltine utalt továbbá az utánpótlási vonalak nagy mélységben történő elvágására irányuló új harcászati terve­zetre, amelyet a NATO illeté­kes katonai szervei a közel­múltban fogadtak el. A brit miniszter ezt „előretolt véde­Mc szítva: Elhunyt Kutahov marséi! Hosszan tartó, súlyos beteg­ség után, életének 71. évében hétfőn elhunyt Pavel Kutahov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettese, a szovjet légierő fő- parancsnoka — jelentették be kedden Moszkvában. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa által közreadott gyászje­lentés rámutat: Pavel Kuta­hov halálával súlyos veszteség érte a szovjet fegyveres erő­ket. A Nagy Honvédő Háborút Kutahov végig a harcoló egy­ségeknél szolgálta. A háborút követően Kuta­hov különböző parancsnoki pozíciókat töltött be. 1967-ben nevezték ki a légierő főpa­rancsnokának helyettesévé, két évvel később pedig a lé­gierő főparancsnokává, a honvédelmi miniszter helyet­tesévé. Jelentős érdemeket szerzett Pavel Kutahov a szovjet űr­kutatás fejlesztésében is — mutat rá a gyászjelentés —, amit magas rangú párt-, álla­mi és katonai vezetők írtak Az az autóbaleset, amely­ben életét vesztette a Popie- luszko-ügyben nyomozó két magas rangú belügyi tiszt, vé­letlen volt — jelentette ki keddi nemzetközi sajtóérte­kezletén Jerzy Urban, a len­gyel kormány sajtószóvivője. „Semmi .kétely nem lehet afe­lől, hogy a baleset -teljesen vé­letlen volt” — hangsúlyozta, s kiemelte, hogy a baleset úgy történt, hogy azt senki sem tudta volna előre eltervezni. A teherautó sofőrjét őrizetbe vették, s azóta az ügyészség el is rendelte előzetes letartózta­tásba helyezését. Ebben az ügyben nincs sem­mi rejtély — mondta a kor­mányszóvivő, s emlékeztetett arra a körülményre, hogy a teherautó sofőrje nem mene­kült el a baleset színhelyéről, lemnek” nevezte és hangsú­lyozta, hogy nem jelent sem­miféle változást a NATO alap­vető stratégiája a „rugalmas válaszadás” érvényességében. A hagyományos fegyverek fejlesztése és korszerűsítése mellett a NATO folytatja a nyugat-európai atomrakéták telepítését is. Heseltine han­goztatta, hogy a NATO kész leállítani a telepítéseket, vagy leszerelni a már felállított ra­kétákat, „méltányos, kiegyen­súlyozott és ellenőrizhető meg­állapodás” esetén. Washingtonban megelégedés­sel fogadták, hogy Grenadá- ban az amerikai elképzelések­nek megfelelő eredmény szü­letett a hétfői választáson. Nem végleges adatok szerint az amerikai és „karibközi” fegyveres erők ellenőrzése alatt megtartott szavazáson a volt angol gyarmati főminisz­ter, Herbert Blaize pártja a 15 mandátumból 14-et szerzett meg, egy jutott a korábban el­távolított miniszterelnök, Eric Gairy pártjának. Amerikai részről máris je­lezték. hogy Blaize győzelme megnyithatja az utat az Egye­sült Államokból érkező tőke- beruházások előtt. Washing­ton hivatalosan ugyan nem támogatta egyik pártot sem a választási hadjáratban, de kü­lönböző amerikai politikai csoportok a sziget arányaihoz mérten jelentős összegeket költöttek választási propa­gandára, az Egyesült Államok képviselői pedig közvetve je­Konsztantyin Csemyenko, áz SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Ar­mand Hammerrel, az Occiden­tal Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökével. A megbeszélésen egyebek között szó volt arról, miért nem kielégítőek jelenleg a szovjet—amerikai Icapcsolatok, s milyen úton lehetne norma- lizálni azokat. Konsztantyin Csemyenko hangsúlyozta, hogy következe­tes politikájának megfelelően a Szojetunió egenlő és jó kap­csolatokat kíván az Egyesült Államokkal a kölcsönös tiszte­let és egymás törvényes érde­keinek figyelembevétele alap­ján. A Szovjetunió a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fej­lesztését támogatja minden té­ren, ideértve a kereskedelmi- gazdasági kapcsolatokat is. Ez utóbbiak fejlesztéséhez azonban előbb el kell távolíta­ni a bővülést akadályozó, mes­terségesen kialakított gátló té­nyezőket. Armand Hammer a talál­kozón rámutatott arra, hogy az amerikai üzleti körök ér­dekeltek a kiét ország viszo­az odaérkező rendőrök pedig biztonságba helyezték a sze­mélygépkocsiban szállított nyomozási anyagokat. Urban felfedte, hogy a két nyomozó­tiszt a varsói pap elrablásá­nak és megyilkolásának ügyé­vel kapcsolatban csak egy mel- lákkérdésben folytatott kiegé­szítő nyomozást. A kormány- szóvivő rámutatott, hogy az autóbalesettel kapcsolatban semmiféle találgatásnak nincs alapja. A varsói ellenzéki pap meg­gyilkolásának ügyében egyéb­ként a tárgyalást a helyileg illetékes torunj vajdaság bí­rósága folytatja majd — jelen­tette be Urban —, minthogy a bűncselekmény Terűn közelé­ben történt; Á vádiratot felte­hetően még december első fe­lében megküldi az ügyészség a bíróságnak. A vádlottaknak — a belügyminisztérium há­rom tisztjének, mint közvetlen tettesnek va’amint a bm egyik csoportfőnök-helyettesé­nek mint felbujtónak — már van védőügyvédje, közölte a szóvivő. A kedd hajnalban Teherán­ba eltérített kuvaiti gép öt, arabul beszélő elrablója meg­ölte az egyik utast, egy mási­kat pedig súlyosan megsebe­sített. Az AFP értesülése sze­rint ez a második személy is belehalt sérüléseibe. lezték, hogy a volt gyarmati főminiszter koalíciójának győ­zelmét látnák szívesen. w CsM RÖ VID EN...WI BUKARESTBEN agyonlőt­ték Azmi Muftit, Jordánia bukaresti nagykövetségének tanácsosát. A gyilkost azonnal őrizetbe vették. Ahmed Mohd Ali Hersnek hívják, 27 éves, Szalfit-Nabluszban született és Jordánia bukaresti nagykö­vetsége által kiállított útleve­le volt. Romániában a buka­resti építészeti intézet hallga­tójaként tartózkodott. Arab diáktársai kiegyensúlyozatlan, idegbeteg embernek tartják. A román hatóságok a nyo­mozást folytatják. PRÁGÁBAN kedden nem­zetközi tanácskozás kezdő­dött, amelyen egyeztetik a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek a XII. moszk­vai Világifjúsági Találkozó előkészítésével kapcsolatos te­vékenységét. nyának normalizálásában. A maga részéről megértéssel szólt a szovjet álláspontról, is megerősítette: folytatni fogja személyes erőfeszítéseit a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében. Csemyenko megköszönté Hammernak azokat az eredeti dokumentumokat — Marx és Lenin leveleit —, amelyeket az amerikai üzletember aján­dékozott a Szovjetuniónak. A találkozó után a wa­shingtoni Fehér Ház haladék­talanul közölte, hogy az Egye­sült Államoknak nem áll szándékában lemondani a nukleáris fegyvereit: elsőként történő , használatáról. Larry Speakes szóvivő közölte, hogy bár amerikai részről nem kí­vánnak elsőnek alkalmazni egy esetleges konfliktusban ilyen fegyvereket, a jogot vál­tozatlanul fenn kívánják tar­tani erre. Az Egyesült Álla­mok ezt a döntést általában azzal indokolja, hogy adott esetben Nyugat-Európa terű- latén nem tudna ’ hagyomá­nyos fegyverekkel megakadá­lyozni egy támadást. Armand Hammer — a tár­gyalás után — az NBC televí­ziónak adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy amennyiben az Egyesült Államok, a Szov­jetunióhoz hasonlóan, hajlan­dó volna ilyen kötelezettség.t vállalni, viszonylag rövid i ő alatt sor kerülhetne szovjet— amerikai csúcstalálkozóra. Prága: A CSKP KB a jövő évi tervről A jövő évi népgazdasági terv előirányzatairól kezde t kétnapos ülést kedden a CSKP Központi Bizottsága. A KB elnökségének előterjeszté­sét Svatopluk Potác mirilsz- terelnök-ftelyettes,,lját 'állsftű tervbizottság elnöke adta elő. A többi között kiemelte, hogy a jövő év a mostani öt­éves tervidőszak utolsó esz­tendeje lesz, amikor intenzi­ven előkészítik a Vili. ötéves tervet, valamint a CSKP so­ron következő XVII. kongresz- szusát és megemlékezni k Csehszlovákia felszabadulásá­nak 40. évfordulójáról is. Az idei évből eltelt 11 hó­nap teljesítményének „adatai azt bizonyítják, hogy ebben az évben a nemzeti jövedelem növekedése legalább 3,2 szá­zalékos lesz a tavaly elért 2,7 százalékkal szemben. A nap folyamán a géprablók szabadon engedtek mintegy 45 utast. Valamennyien nők és gyermekek — közölték az iráni hatóságok. A szabadon enge­dettek legtöbbje pakisztáni. 4 gép fedélzetén tartózkodók ere­deti létszámát a hírügynöksé­gek 150 körülire teszik. Nem tudni, hogy mit köve­telnek a légi kalózok, s hogy folynak-e velük érdemi tár­gyalások. Irán mindeneseire leszögezte, hogy kizárólag em­beriességi megfontolásokból engedélyezte a gép leszállását a teheráni repülőtéren. A pi­lóta ugyanis közölte, hogy fogytán az üzemanyag, az el­térítők pedig azzal fenyegetői­tek, hogy a levegőben felrob­bantják a gépet. A szabadon engedett nők egyike közölte, hogy a géprab­lók nem öten — mint aher y azt addig egybehangzóan je­lentették a hírügynökségek —, hanem négyen vannak és kézi­gránáttal, valamint pisztolyt. - kai'vannak felszerelve, azt á!- lítják magukról, hogy paleszti­nok. Teheráni diplomáciai kö­rök találgatásai szerint a lé­gi kalózok azoknak a Kuvait- ban halálra ítélt — többségük­ben iraki — személyeknek a szabadon engedését igyekező k elérni, akik tavaly december­ben több -merényletet követtek •el Kuvaitban, egyebek közt ez Egyesült Államok nagykövet­ségi épülete ellen. A NATO eurozsoporljának irányelrei Terv a,;rugdms válaszadásra" alá. A lengyel nyomozótisztek halála babset volt A találgatásnak nincs alapja Wcshkglon elégedstt a grenadd eredménnyel látszatváksztások haszonnal Ismereten a géprablók követelése Véres túszdráma Teheránban

Next

/
Thumbnails
Contents