Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

1984. DECEMBER 24., HÉTFŐ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 9 Az iparfejlesztés időszerű kérdései írta: dr, Kapolyi László ipari miniszter A z MSZMP Központ! Bizottsága 1983 júliusában msg- tárgyalta iparunk helyzetét és az előttünk álló íel- ada-okat. Határozatában — az eddig elért eredménye­ket figyelembe véve — hosszú távra kijelölte az ipari fej­lődés íő irányait. A célok tehát adottak, az út, amelyen szocialista épitűmunkánk során az elkövetkező években haladnunk kell, egyértelműen megbatározott. A célok eléréséhez szükséges módszereket, a feladatok megoldásához nélkülözhetetlen feltételek eszköztárát azon­ban munkánk során folyamatosan vizsgálnunk, s ha szük­séges, rugalmasan módosítanunk kell. iparunk fejlődése a világgazdaság. gyorsan változó helyzetével állandó köl­csönhatásban megy vége, és rendkívül sok függ attól, hogy tudunk-e és milyen ütemben tudunk alkalmazkodni ezek­hez a változásokhoz. Meghatározó Jelentőségű, hogy idő­ben felismerjük-e a várható tendenciákat, és ha igen, tu­dunk-e időben cselekedni. A kitűzött célok elérése, ter­veink valóraváltása elképzelhetetlen állandó alkalmazko­dás nélkül. Alapvető változásokat tapasztalunk a piaci viszonyokban, megváltoztak a társadalmi erőforrásokkal kapcsolatos le­hetőségek mind a munkaerő, mind az eszköz vonatkozá­sában, a technológiák területén a tudományos-technikai forradalom teljes fegyvertárát igénybe vevő robbanás zaj­lik napjainkban, és mindez azt jelenti, hogy a nem­zetgazdaság valamennyi részegysége, gazdálkodó egysége, így » vállalatok is minőségileg megváltozott környezetben kel!, hogy stratégiájukat nemcsak egyszer, hanem újra és újra átgondolják. Éppen ezért az ipar vezetése, de a vállalatok kollektívái is nagy örömmel üdvözölték a gaz­dasági mechanizmus továbbfejlesztésére vonatkozó köz­ponti bizottsági állásfoglalást. A gazdasági mozgástér bővülése egyidejűleg szigorúbb kö­vetelményeket támaszt a vállalatokkal szemben. Az új irá­nyítási formák bevezetése, a kollektív döntéshozatal to­vább növeli a vállalat, a vállalati kollektíva felelősségét a gazdálkodás sikerességében. A gazdasági irányítási rend­szer továbbfejlesztése során törekedni kell annak gyorsabb és minél szélesebb körű lebontására, másfelől a tudományos eredmények, a műszaki és emberi tényezők minőségi olda­lának minél gyorsabb bevitelére a gazdaságnövekedés fo­lyamatába, az egész gazdaságot átszövő konzisztens straté­giai gondolkodásmódig. felülvizsgáljuk létszámgazdálkodá­sunkat. Pontosabban első lépésként felmérjük, hogy egy-egy dolgozónk megtermeli-e munkájával azt, ami­be ő maga a vállalatnak kerül. A felmérést munkaterületenként kezd­tük el, és ennek alapján a jövőben döntjük majd el, hogy hol csök­kentjük a létszámot. A közvetlen vezetőket is igyekszünk érdekeltté tenni abban, hogy ne ragaszkodja­nak a felesleges emberekhez. Teher a vagyonadó? Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár a másik, formát, azaz a növekmény- szabályozást választotta. Tehát a jö­vőben is a dolgozók éves átlagkere­sete után fizetik majd az adót, s ez kevesebb mozgási, de kevesebb ki­ugrási lehetőséget is nyújt. Konrád Anzelm gazdasági igazgató tömören indokol: — Mivel lassan több gépünk van, mint ahány emberünk, az a cé­lunk, hogy idecsábítsuk a munká­sokat s nem pedig az, hogy. megros­táljuk őket. Ehhez pedig biztos ala-. pot a növekményszabályozás nyújt. Az ISG 1985-től évi 3 százalékos vagyonadót köteles fizetni, 1,3 mil­liárd forint értékű eszközállománya után. A vagyonadó a képződő érde­keltségi alapjának (amiből az ál­lammal, bankkal szembeni kötele­zettségek teljesítése, az újítási díjak, a forgóalap feltöltése után esetleges jóléti és kulturális alapot képezhet, kötvényeket vehet, illetve a megma­radó részt fejlesztésre, anyagi ösz­tönzésre, lakásépítésre, a vezetőik premizálására fordíthat), egyne­gyed részét viszi el. S 1986-tól éven­te, 33 millió forint hitelt is kell majd a vállalatnak törlesztenie a hamaro­v Az MSZMP Központi Bizottságának í ez év április l'í-i ülése óta szinte nincs í olyan időszak, hogy valamilyen fóru- x inon ne foglalkoznánk gazdaságirá- z nyitási rendszerünk továbbfejlesztésé- f nsk hogyanjával. Akkor mi is meg- í kérdeztünk Pest megyei gazdasági ve- g zetőket, hogy mit várnak a változások- g tói, ezen belül is elsősorban a módo- 2 sült gazdasági szabályozóktól. Valaml- '• fele stabilitást; a hatékonyabban dol­gozóknak előnyt; a rendszer egysze- g rűsítését — fogalmazták meg a válasz- g adók. Am ami akkor még csak elmélet g volt, az most január elsejétől — leg- g alábbis az elvek egy része — közgaz- 2 dasági gyakorlat. Jövőre például már ^ az idei mérleg alapján kell a vállala- g tóiénak befizetniük áUó- és forgóesz- í közeik után a vagyonadót, és az új g keresetszabályozási rendnek megfele- glően kell gazdálkodniuk a munkaerő­ivel. S folytathatnánk a felsorolást. Í Most azonban nem a szabályoző- Í változások ismertetése a célunk, ha- g nem arra keressük a választ, hogy va- gjon milyen konkrét intézkedéseket Ä hoztak a vállalatok annak érdekében, g hogy a megváltozott körülmények kö- ífzött is talpon maradjanak, sőt a vál- g tozások révén esetleges előnyre teeye- g nek szert. Természetesen másként g hatnak az egyes intézkedések az esz- g közigényesebb és megint másként gaz élőmunka-igényesebb ágazatokban A dolgozókra. Vattaemberek nélkül A gödöllői Ganz Árammérőgyár ez utóbbiakhoz tartozik. Az új ke­resetszabályozás megdrágítja az emberek foglalkoztatását, hiszen most már minden kereset, tehát a jutalmak és prémiumok után is adót kell fizethi. Ugyanakkor azon­ban a keresetszint-szabályozás — mivel ekkor a külön-külön megál­lapított keresetek után adózik a vállalat — lehetőséget ad arra, hogy a kollektíva megszabaduljon az úgynevezett vattáemberektől. Ná­dasát Gáspár közgazdasági főosz­tályvezető így látja helyzetüket: — Húszmillió forinttal fizetünk több adót a munkabérek után így, mint korábban. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy szisztematikusan Természetesen a képzett munka­erő és a korszerű technológia talál­kozását nemcsak úgy lehet megszer­vezni, hogy a munkások utaznak vagy munkahelyet változtatnak. Az ésszerűség és gazdaságosság diktálta követelményeknek megfelelően meg lehet és meg kell keresni a termelő- eszközök átcsoportosításának — lie— sing stb. — ésszerű és rugalmas módszereit is. A munkaerő hatékony felhaszná­lásának követelménye szükségsze­rűen együttjár és szorosan összefügg a termelés emberi tényezőinek elő­térbe kerülésével. Az ember, az al­kotó ember szerepét, meghatározó jelentőségét hangsúlyozza gazdaság- irányításunk továbbfejlesztésének számos intézkedése is, a munkahelyi demokrácia kiterjesztését szolgáló lépések sorozata.'A gazdálkodó egy­ségek növekvő önállósága, az a tény, hogy a dolgozó kollektívák fo­kozott mértékben szólhatnak bele a vállalat terveibe, működésébe, és így fokozott felelősséget is kell vál­lalniuk tevékenységükért — ez cél­jaink elérésének legbiztosabb záloga. Az eredményes gazdálkodásban ___________ érdekelt, a saját mun káján túl a vállalat egészéért felelősséget érző, alkotó szellemű munkahelyi közösségek minden bi­zonnyal ki tudják és ki is fogják kényszeríteni azokat a szükséges lé­péseket, amelyek versenyképessé­günk megteremtése, megőrzése, a szocialista ipar intenzív fejlődése érdekében szükségesek. Az emberi tényezők növekvő sze­repe szükségszerűen következik gaz­daságunk szocialista rendszeréből is. A termelés, a gazdaság fejlesztése, a Világgazdaság kihívására adandó po­zitív válasz végső , soron , egyetlen célt szolgál: az ember, a szocialista ember életének gazdagabbá, tartal­masabbá, teljesebbé tételét. San befejeződő kemény fém-beruhá­zás után, és további 19 millió fo­rintot a pillangószelepek gyártását elősegítő beruházás miatt. — Míg eredetileg 185 millió fo­rint nyereség is elegendő lett vol­na a fejlődéshez, az új szabályozók mellett 215 millió forint nyereséget kell elkönyvelnünk ahhoz, hogy a jelenlegi szinten maradjunk. Jövőre az ISG életében eddig legmagasabb 220 millió forintos nyereséget ter­veztünk — mondja a gazdasági igaz­gató. — Ugyanakkor alakítottunk egy csoportot, technológusok és közgazdászok vizsgálják felül tech­nológiai folyamatainkat. Kevesebb költséggel A létszám és a termelőeszközök­kel való gazdálkodás is szorosan összefügg azzal a harmadik ténye­zővel, amit minden vállalatnak ko­molyan kell vennie, ha eredménye­sen akar gazdálkodni, termelni. Ez pedig a termelési költségek csök­kentése. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban különféle takarékossági intézkedésekkel ötvenkilencmillió forintot tudnak és akarnak megspó­rolni jövőre. A gödöllői Ganz Áram­mérőgyárban pedig elsőrendű fel­adatuknak tekintik a termelésirá­nyítási rendszerük továbbfejleszté­sét. — Űj diszpécserhálózatot hoztunk létre és olyan programot, amelynek révén minden vezető — az üzem- és művezetők is — tudni fognak ar­ról, hogy amit éppen gyártanak azt miikor és hová szállítjuk. Ez a rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy ne csak utólag, és ne csak összességében tudjuk meghatározni a költségeket, hanem külön-feülön az egyes sorozatokra. A fentiek oáldák arra. hoav sehol sem tehet ölbe tett kézzel ülni és számolgatni, hogv mennyivel több adót kell. befizetni. mint korábban. Hanem további költségelemzésekkel, a munkaerő- és bérgazdálkodás fe­lülvizsgálatával és termékeik szá­mára új piacok felderítésével — ahogv Peterdi Vince, a Fórte vezér­igazgató-helyettese. ezt összefoglalta — kell válaszolni a kihívásra. ELLER ERZSÉBET i nyen -érinti. Ez elsősorban sajátos területi elhelyezkedéséből adódik: a megye székhelye egyben az' ország fővárosa, és a terület gazdasági éle­te ezer szállal kötődik Budapesthez. Csaknem 290 000 ipari munkás él az országnak ezen a vidékén — ennek alapján Pest megye hazánk legna­gyobb munkáslakta területe —, de ezeknek a munkásoknak csaknem fele a fővárosba jár dolgozni. A Bu­dapest kínálta munkalehetőségek szívóhatása csaknem a megye egész területén érzékelhető. A számok azt mutatják, hogy az itt működő ipari vállalatok az egyet­len lehetséges módon válaszolhatnak erre a kihívásra; a szorító munka­erőgondokat az előbb vázolt módon, a műszaki színvonal, a termelékeny­ség fokozásával igyekeznek felolda­ni. Pest megye ipara adja az ország ipari termelésének mintegy nyolc százalékát, ugyanakkor az iparban dolgozók mindössze hat százalékát foglalkoztatja; ebből könnyen ki­számítható, hogy a termelékenység az országos átlagnál magasabb. A fejlődés útja a jövőben is csak ez lehet. Tudjuk, hogy a külső és belső egyensúly biztosítása érdekében a nemzeti jövedelemhez való nagyobb mértékű hozzájárulás érdekében növelni kell az erőforrások felhasz­nálásánál a hatékonyságot, mind a munkaerő termelékenységét, mind az eszközhatékonyságot. A feladatok között olyan rendező elveket kell ki­elégíteni, mint a minőség, a meny- nyiség, a választék, ezzel összefüg­gésben az árak és mindenekelőtt a pontosság. Növelni kell az ipar be­kapcsolódását a nemzetközi munka- megosztásba, keresni kell azokat a világpiaci folyamatokat, amelyek összekötötten a műszaki fejlődéssel bővíthetik az ipar részvételét mind a tőkés, mind a szocialista külkeres­kedelemben. Mindezeken keresztül az iparnak jelentősebb..mértékben ■ hozzá kell járulnia, hogy -nemzet- gazdaságunk külgazdasági kapcsola­tai tovább erősödjenek. kozza a teljesítőképességét. A prob­léma tehát nem ott keresendő, hogy a létszám csökken, hanem ott, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt nem tudjuk megfelelő hatékonysággal foglalkoztatni. Sokszor nagy tudású, kiválóan képzett szakmunkásaink nem ott dolgoznak, ahol munkájuk a népgazdaság számára a legna­gyobb hasznot hozná. Előfordul, hogy míg az egyik üzemben a korszerű berendezések kapacitása nincs teljesen kihasznál­va, másutt többé-kevésbé elavult gé­peken három műszakban dolgoznak jó szakemberek. A dolgok természe­ténél fogva ezek a gépek eleve több energiát fogyasztanak, rosszabb ha­tásfokkal dolgozzák fel a szükséges nyersanyagot, és ezen a munkások szakértelme is csak részben tud ja­vítani. Ha e probléma távolabbi összefüggéseit is szemügyre vesszük, egyértelműen érzékelhető, hogy a munkaerő ilyen célszerűtlen felhasz­nálása az energia- és anyagfelhasz­nálást is előnytelenül befolyásolja, tehát csökkenti a magyar ipar ter­mékeinek versenyképességét. Az előbbi általános tendenciák termé­szetesen Pest megyére is érvényesek. Fest Die|Ve ' iPar4t a munkaerő eláramlása, az ipar­ban foglalkoztatottak számának ál­landó csökkenése különösen érzéke­olajipari Vállalat Százhalombattán felépült katalitikus krakküzemét em­líteném. E beruházás jelentőségét éppen az adja meg, hogy párhuza­mosan épült a Paksi Atomerőművel; azt az olajat dolgozhatja fel nagy értékű fehéráruvá, amit — az atom­erőmű fokozódó teljesítményének köszönhetően — már nem kell a szénhidrogén-erőművekben eltüzelni. Sajnos arra is könnyen találhatunk példát, hogy a körültekintés hiánya, a fejlesztés követelményrendszeré­nek ágazatokat, sőt népgazdasági ágakat átszövő szálainak, figyelmen kívül hagyása hogyan hátráltatja egy-egy korszerű technológiai be­rendezés hatékony üzemeltetését. Az összefüggések körében nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyes területek dina­mikus fejlesztése — ez már az esz­közök szűkös voltából is következik — együtt kell hogy járjon bizonyos területek tervszerű és tudatos visz- szafejlesztésével. Nem szabad meg­várnunk, míg egyes termékeink ki­szorulnak a piacokról. Időben kell érzékelni a gazdaság változásait,, és bármily nehéz is a döntés — hiszen a dolgozók érzelmileg, jp.,.kptődnek egy-egy termelési kultúrához, és a hagyományok ereje sem lebecsülen­dő — időben kell megkezdeni a tervszerű visszavonulást. Sok esetben előfordul az is, hogy a munkaerő-gazdálkodás nehézkes­sége, rugalmatlansága akadályozza a legmagasabb műszaki színvonalat képviselő technológiai rendszerek teljes körű kihasználását. Köztudo­mású, hogy az iparban foglalkozta­tottak száma évről évre, ha nem is azonos mértékben, de csökken. So­kan ebben látják az ipar gondjainak egyik alapvető forrását, és e folya­mat megállítása, sőt visszafordítása nélkül elképzelhetetlennek tartják a kitűzött célok elérését. Holott a lét­szám csökkenése szükségszerű és megfordíthatatlan folyamat; a fej­lődés olyan állomása, amelyen min­den jelentős iparral rendelkező or­szág átment. Nem kell tehát megré­mülni attól, hogy iparunk, amely a szocialista átalakulás első éveiben hatalmas tömegeket szívott fel, elju­tott a fejlődésnek arra a fokára, amikor már munkaerő-átadóként szerepelhet, s dolgozói a szolgálta­tások különböző területeire áramla­nak, sőt egy kisebb hányaduk újra a mezőgazdaságban helyezkedik, el. A technológiái robbanás, a tudo­____________ mányos-technikai forradalom eredményeire való tá­maszkodás napjainkban új követel­ményrendszert állít elénk, olyat, amelyben újabb minőségi tényezőket kell a gazdaságnövekedés szolgálatá­ba állítani. őszintén reméljük, hogy a gazda­sági mechanizmus korszerűsítési fo­lyamatában most. még egyszer nem következhet be az 1972-es megtorpa­nás, mert a világgazdaság jelenlegi és prognosztizált folyamatai ezt sem­miképpen sem tennék számunkra járható úttá. Ezért a gazdasági me­chanizmus továbbfejlesztése az ipar fejlődése szempontjából kizárólagos útnak minősíthető. A gazdaság gyorsabb fejlődése ér­dekében az ipar minél előbb egy olyan fejlődést szeretne elérni, amelynek eredménye a kínálati piac kialakulása. Annak érdekében tehát, hogy valódi versenyhelyzet tudjon kialakulni, dinamikusabban kell növelni az exportot, ennél mér­sékeltebben, de növelni kell az im­portot is. Az importnál jelentős struktúraváltást szeretnénk elérni. Az ipar feladata az, hogy a tech­nológia folyamatos korszerűsítésével, műszaki fejlesztéssel és a meglevő nagy termelékenységű berendezések ésszerű kihasználásával pótolja a kieső munkaerőt, és ezen túl a ter­melékenység további javításával fo­A növekedésről és dinamikáról be­--------*----------- szélünk ma, de eg yidejűleg az egyensúly biztonságát is keressük. Őszintén remélem, hogy a gazdasági mechanizmus most el­határozott továbbfejlődése az ipar számára is kedvező lehetőségeket biztosít. A műszaki fejlődés és az emberi tényező szerepének felisme­résé rendkívül nagy jelentőségű. Ez­zel összefüggésben a kutatás-fejlesz­tés és az ún. magas technológiának, mindenekelőtt az automatizálásnak, gépesítettség fokozásának, a folya­matszabályozásnak, robottechniká­nak, az ún. mehatrónikának a fon­tosságát emelném ki. Ezek bár mű­szaki kategóriák, mégis alapvetően befolyásolják a gazdasági mozgás­térben elérhető hatékonyság szélső értékeit. Az emberi tényezők közül pedig a műszaki haladással párhuza­mosan a szakképzettségre, a társa­dalmi biztonságérzetre, az ösztön- zöttségre és a változást vállaló kész­ségre szeretném, mint összetartozó fogalmakra felhívni a figyelmet. A világ, mindenekelőtt a fejlett országok ipara napjainkban jelentős, alighanem meghatározó változáson megy .keresztül.. A mikroelektronika,.. ■a biotechnika robbanásszerű fejlő­désé olyan folyamatokat indított el, gmélyek valósággal forradalmi vál­tozásokat hoztak és hoznak a tech­nológiában, a gyártási kultúra szinte minden területén. Ha ezekkel a vál­tozásokkal, a tudományos eredmé­nyeket szinte naprakészen a gyakor- üatbp átültető technológiai fejlődés­sel rtem tudunk lépést tartani, köny- hyen előfordulhat, hogy csaknem be­hozhatatlan hátrányba kerülünk e Világméretű versenyfutásban. . Fejlesztési forrásaink, a beruházá­sokra fordítható eszközök köre — a közismert okok, a világgazdaság szá­munkra kedvezőtlen változásai kö­vetkeztében — rendkívül korlátozot­tak. Éppen ezért iparúink, és ezen . keresztül az, .egész népgazdaság fej­lődésének egyik alapvető kérdésévé vált,- hogy sikerül-e megfelelően összpontosítani, a legfontosabb célok szolgálatában hatékonyan mozgósíta­ni meglevő forrásainkat. Közismert .tény, hogy a magyar ipar termékeihez átlagosan több energiát és több anyagot használ fel, mint Európa fejlett országainak ipa­ra. Ez olyan indokolatlan költségeket okoz, amelyek eleve hátrányos hely­zetbe hoznak bennünket a nemzet­közi piacon. Energia- és anyaggazdálkodási programunk, amely, átfogja az egész népgazdaságot, részben ennek a le­maradásnak a megakadályozása, az ilyen hátrányok leküzdése érdekében született. Viíaííiataílan. hogy mind a két _ _________ területen, mmde­né belőtt a korábban indult energia­gazdálkodási program területén je­lentős eredményeket értünk el a fel­tételek megszigorítása, á felhaszná­lás szerkezetének ésszerűsítése, a felhasználók szemléletének formálá­sa és' a pazarló nagyvonalúság fel­számolása révén. Az energia- és anyagigények lényeges csökkentése a továbbiakban azonban elsősorban a technológia korszerűsítésétől, a mű­szaki tudományok legújabb eredmé­nyeinek gyors és széles körű alkal­mazásától várható. Az eddigiekből is érzékelhető, hogy fejlesztéseinknél ma már nem valósíthatunk meg csúcstechnológiát 'anélkül;' hogy következetesen végig ne haladnánk azokon a szálakon, amelyek az adott fejlesztéssel kap­csolatban a népgazdaság egészét ét- még átszövik. Ha nem vesszük fi­gyelembe a kölcsönhatásokat, sok­szor a kiemelkedő műszaki színvo­nalat képviselő berendezések haté­konysága is kétségessé válhat. Pél­daként Pest megye talán legfonto­sabb ipari "beruházását, a Dunai Kő­Yéleméíiyek az új szabályozóiról Ki mint vet, úgy arat

Next

/
Thumbnails
Contents