Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

NAGyKŐRÓS A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1984. DECEMBER 2., VASÁRNAP Beszámoló taggyűlés az Arasiy János Gimnáziumban Emberarcú, gyermekszerető Az Arany János Gimnázium nevelőtestületének életé­ben a pártszervezetnek vezető szerepe van. Példamuta­tásuk, személyes helytállásuk követésre ösztönzi a pár- tonkívülieket. Az alapszervezet sokat tesz a jó munka­helyi légkör kialakításáért. A felmerülő problémák lát­tán a kommunisták mindig az elmélet és gyakorlat összekapcsolására törekszenek, a legcélszerűbb megol­dási módokat keresik — tűnt ki az Arany János Gimná­ziumban tartott beszámoló taggyűlésükről. A nevelő-oktató munkát alapvetően az 1972-es, vala­mint az azt megerősítő 1932- es párthatározatok szabják meg. Ezek a dokumentumok tűzik célul a nevelőiskola ki­alakítását, olyan nemzedékek nevelését, amelynek tagjai ké­pesek a továbbtanulásra, vagy munkába állásra, szerzett tu­dásuk felhasználására és to­vábbfejlesztésére. K^zcs munkával A tárgyi feltételekben ne­hézségeket a gazdasági hely­zet, valamint a demográfiai hullám közelítése okoz. Az is­kola eszközökkel való ellá­tottsága jó, a személyi felté­telek elfogadhatóak. Tanul­mányi téren fokozott gondot fordítanak a tehetséggondo­zásra, de emellett kiemelten foglalkoznak a hátrányos hely­zetű tanulókkal is. Első évben még a különböző ismeretekkel érkező tanulók szintre hozásá­ban érnek el jelentős eredmé­nyeket. Rendszeres a kapcso­lat tartása a szülőkkel, ám az is tagadhatatlan, hogy egy ré­szük a nevelés., gondját meg­próbálja teljes egészében az iskolára hárítani. Az utóbbi néhány év során jelentős változásokhoz kellett tanároknak, diákoknak alkal­mazkodniuk. A fakultatív ok­tatás, az ehhez kapcsolódó új dokumentumok, tantervek, tankönyvek bevezetésének ta­pasztalatai még le sem szűrőd­tek, amikor a társadalmi igé­nyeket kielégítendő, bevezet­ték az 5 napos tanítási hetet. Majd módosult az érettségi vizsga rendje és követelmény- rendszere, változott és válto­zik a felvételi vizsgák módja, elbírálása is. Ezek a munka lényegi részét érintő változások gon­dokat okoztak és okoznak, s a tanárok körében né­mi elbizonytalanodáshoz ve­zettek. Az iskola veze­tésének határozott dinamikus irányítása, céltudatos tevé­kenysége hozzájárult a stabi­litás megőrzéséhez. A pedagógusi helytállással szorosan összefügg a tanulók világnézeti nevelésének hatá­sa. Az egységes nevelői ráha­tás biztosítja ezt. Az iskolai demokrácia erősödésével a ta­nulók egyre több lehetőséget kapnak ideológiánk, elveink gyakorlati kipróbálására, köz­életi tapasztalatok szerzésére is. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy jelentkeznek negatív vonások is, így a munkafegyelem fellazulása, a közömbösség terjedése, az egyéni érdekek előtérbe kerü­lése, mert a tanulókat az is­kolán kívül számtalan külső hatás alakítja, formálja. A gimnázium pártalapszer- vezetének 13 tagja van. A pártépítést folyamatos, esz­mei munkának tekintik, s eb- lbcn támaszkodnak tagnevelé­si tervükre, amit az adott hely­zetnek megfelelően módosíta­nak. A taggyűlések vitája jól szolgálja a problémák feltá­rását, közös vélemény kiala­kítását, Egvben fontos fóru­mot biztosítanak az alaoszer- vezet minden tagja számára, ahol kötelességüket teljesítve élhetnek jogaikkal. A határo­zatok köms munkával szület­nek, s komolyan dolgoznak azok következetes megvalósí­tó sán. A pártfeladatok meghat~ro- zf-ánál nagv gondot fordíta­nak arra, hogy mindenki olyan munkaterületet kapjon, ahol egyéni tulajdonságait leghaté­konyabban tudja kamatoztat­ni a közösség javára. A tö­megszer vezeteKkel, így akár a szaüszervezettei, akár az isko­lai KISZ-szervezetLei, jó kap­csolatot alakítanak ki, utóQ- biak a párttagok támogatásá­val tevékenykednek. A gimnáziumi pártalapszer- vezet további feladatai sorá­ban a felsőoktatásban problé­mákat is említ. Űj rendtartást várnának, a különbözeti vizs­gák körül sincs minden rend­ben. Az üzemek kevés segít­séget adnak ehhez. A további munkájukat ja­vító határozataik között ott találjuk a nevelés hatékony­ságának, a világnézeti neve­lés színvonalemelésének igé­nyét, a politikailag legfejlet­tebb és legjobban dolgozókat — alapos előkészítő munka után — felveszik az alapszer- vezetbe. Tovább erősítik a de­mokratizmust, a szervezeti életüket életszerűbbé teszik. A Mester Szabó József párt­titkár által előterjesztett be­számoló után sokan jelentkez­tek szófá’sra. Csányi Péter a felnőttoktatás gondjairól be­szélt. Elmondta, hogy a két­napos oktatás a viteldíj-emel- kedések miatt a kocséri, nyársapáti embereknek éppen négyszeres költséget jelent. Ez is oka. hogy a gimnáziumi fel­nőttoktatás népszerűségéből sokat vesztett. Ami nem ugyanaz Márkus -János az iskolai KISZ-szervezet eredményeit ismertette. Rámutatott: ameg- növekedett követelmények mellett, sajnos, a közömbös­ség is terjedőben, az aktív mag mellett egyre többen, a félreértelmezett demokratiz­mus jelszavával néha még követelőznek is. Márpedig a demokratizmus és a liberaliz­mus nem ugyanaz! Rózsás László a pártalap- szervezet erősödéséről beszélt, ráadásul egy nehezedő és sok­sok negatív tendenciával kö­rülpántlikázott külső — s az oktatásügyben tapasztalható belső pozícióváltások, új és még újabb koncepciók felbuk­kanása, de végig nem vitele közepette. Ugyanakkor az eredményesség érdekében to­vább kell lépni, mert sok jó gyerek elveszik a gimnázium számára. Éppen ezért, egész­séges türelmetlenséggel, ősz­től új kísérletbe kezdenek, amiben jó eredmények lehe­tőségei rejtőznek. Gáspárné Hegedűs Eszter, valamint Suba Lajos a tömeg­sport testi nevelés, s az egész­séges életmód kapcsolatait boncolgatta. Szabóné Irházi Zsuzsa a béremelésekről szól­va úcy fogalmazott, azt a tan­testület megelégedéssel fogad­ta, de tudomásul vették a ne­héz gazdasági helyzetet is. Büszkén szólt arról, hogy azon intézmények közé tartoznak, kik az utolsó fillér bérmarad- trémit is kiosztják. Narui Lídia örömét felezte k!, hogy újra kísérletezik az iskola, h;szen í°v nemcsak hezv pgvütt haladhatnak a “küzdéssel, <je azt meg is előz­hetik. Egységesség Még ma is megvan az a fur­csaság, hogy o tanárt kérde­zik, s okolják a gyerek gyenge feleletéért, jegyéért. Tatai Ist­ván a testületi stabilitás és a nevelési eljárások egységessé­gének fontosságát hangsúlyoz­ta. Kovács Gizella, a nagykő­rösi pártbizottság tagja öröm­mel nyugtázta, hogy az Arany János Gimnázium nemcsak a múltban, de ma is tud tanár- egyéniségeket felmutatni. Öröm, hogy emberarcú, gyer­mekközpontú világ van itt, amely számol a családi háttér­rel, s törekszik az egységre. A taggyűlés az előteríesztést egyhangúlag elfogadta. B. O. TársadsbüéizSesítés KIMONDANI IS SOK: 120 milliárd forinttal gazdálkodik évente a társadalombiztosítás hazánkban, azaz minden ötö­dik forint társadalombiztosí­tási célokat szolgál. Hogy eh­hez megfelelő irányítás, szak­avatott apparátus kell, ahhoz aligha férhet kétség. Annál kevésbé, mert vala­mennyiünk szociális biztonsá­gáról van szó. Tavaly csupán táppénzre 9 milliárd forintot fizettek ki — s ez az önma­gában is nagy összeg szinte eltörpül két másik mellett: a gyermekes családok 16 mil­liárd forintot kaptáik családi pótlék címén, a munkában megfáradt és megrokkant em­bereknek pedig összesen több mint 75 milliárd forintot ho­zott a postás nyugdíjként. Az idén nagy változás állott be a magyar társadalombizto­sításban: a szakszervezeten irányítása alól átkerült álla­mi irányítás alá. Jó előre ki­kötött alapfeltétel volt, hogy az érintettek — mondhatni: az ország egész lakossága — semmilyen hátrányt ne szen­vedjenek az átállás miatt. JULIUS 1-ÉN zökkenő és a legcsekélyebb zavar nélkül megtörtént a változás: a tár­sadalombiztosítás szakszerve­zeti irányítását felváltotta az állami irányítás. Az új irá­nyítási rendszer korántsem jelent valami olyasmit, hogy az eddigi szakszervezeti de­mokráciát hivatali irányítás váltaná fel. Ellenkezőleg: egyre erősebben kell érvénye­sülniük a demokratikus voná­soknak, mind nagyobb bele­szólásuk kell hogy legyen a dolgozóknak a társadalombiz­tosítási kérdéseikbe. Mégpedig a dolgozók eddiginél szélesebb körének. Valamennyi dolgozó réteg képviseletet kapott az Orszá­gos Társadalombiztosítási Ta­nácsban: a szakszervezetek mellett a termelőszövetkezeti parasztságot képviselő TOT, az ipari szövetkezetek, az ön­álló kisiparosok és kereskedők érdekképviseleti szerve, a KISZ és a nőtanács is. A 45 tagú tanács a Minisztertanács tanácsadó és véleményező tes­tületé, amely kidolgozza- és el­fogadja saját alapszabályait, megválasztja tisztségviselőit. Joga és kötelessége tehát — a kor követelményeinek és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően — kezdemé­nyezni a társadalombizto­sítás fejlesztését. önkor­mányzati jellegű testület, amelynek joga van — egye­bek között — ellenőrizni a társadalombiztosítás igazgatá­si szerveinek munkáját, be­számoltatni a főigazgatóság vezetőjét, javaslatokat, észre­vételeket tenni a társadalom­biztosítási kérdésekben, de nem rendelkezik az ilyen cé­lú bevételek és kiadások fö­lött, mivel ehhez igazgatási apparátusra van szükség, s ez annak, illetve a főigazgató­ságnak a feladata. A DEMOKRATIZMUS to­vábbfejlesztését mutatja az is, hogy az Országos Társada­lombiztosítási Tanács gyako­rolja az elvi irányítást, s — bár a megyei tanács végre­hajtó bizottsága hagyja jóvá elnökének és elnökhelyettesé­nek megválasztását — egész sor kérdésben önállóan is jo­ga van dönteni. így például egyes jogorvoslati és méltá­nyossági kérelmeket elbírálhat, beszámoltatja a megyei tár­sadalombiztosítási igazgatóság vezetőjét, ellenőrzi az igazga­tóság munkáját. A helyi, me­gyei adottságoknak megfele­lően a Megyei Társadalombiz­tosítási Tanács önmaga állítja össze saját működési szabály­zatát, amelyet az országos ta­nács hagy jóvá. De sem a fő­igazgatóság, sem az Országos Társadalombiztosítási Tanács nem kívánja a megyei „tt”-k önállóságát korlátozni. S hogy mi és mennyiben változik a munkahelyeken? Befejezésül hadd idézzünk az OTT ismertetőjéből: „Az álla­mi irányítás megvalósításával megnőtt a jelentősége annak, hogy a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme első­sorban a munkahelyen érvé­nyesüljön. Ezért döntő fontos­ságú az alapszervezetekben végzett társadalombiztosítási munka hatékony, eredményes elvégzése, amelyet 140 000 ak­tivista segít.” V. E. Kertbarát klub A rendkívül népszerű elő­adássorozat következő előadá­sára december 3-án, 18 órai kezdettel kerül sor az Arany János Művelődési Központban, amikor is a jövő évi temati­kát és más időszerű teendőket beszélnek meg a törzstagok, s az érdeklődők. Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz ka­landfilm. Előadás 3, 5 és 7 óra­kor. A stúdiómoziban A kő fia. Szovjet mesesoro­zat, fél 4-kor. Fel a fejjel. Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor. Hétfői műsor Vassza I—II. Színes, szovjet film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás csak 5 óra­kor. A stúdiómoziban A kifacsart ember. Színes, brazil film, fél 6-kor. Sünház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délelőtt 10 órakor: A kétbalkezes varázs­ló. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délelőtt 11 órakor és délután 3 órakor: A ker­tészlegény királysága, fél 8-kor Az én utam. Takács Gyula estje. Hétfői műsor A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor. Nyitott ablak. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor: A pad. P0RTHÍREK Birkózóink dicsérete Tovább folytatták idei sike­res szereplésüket az Nk. Ki­nizsi birkózói. Cegléden rendezték 135 in­dulóval a keleti területi serdü­lő kötöttfogású egyéni baj­nokságot, amelyen a remekül birkózó körösi sportolók öt számban az első helyen végez­tek. 42 kg (9 induló): 1. Nagy János (úttörő kora ellenére nagy fölénnyel nyerte első.ser­dülő versenyét), 4. Takács Já­nos. 49 kg (15): 1. Török Bé­la (kiemelkedett a- mezőny­ből). 53 kg (16): 1. Farkas Zoltán (remek formában), 2. Péli László. 57 kg (16): 1. Far­kas Tamás (megbízhatóan), 2. Petrik József. 62 kg (22): 3. Tótpál László. 67 kg (20): 4. Kása Ambrus, 5—6. Paros György. +78 kg (5): 1. Fehér Tibor (remek birkózással). A csapatversenyt nagy fölénnyel nyerte a Kinizsi, s remekül szereplő versenyzőink közül nyolcán jutottak be az orszá­gos döntőbe. Mentés ablakon kereszti! Fülsiketítő vijjogás, lámpa- villogás. Tűzoltókocsik garma­dája érkezik. Fékcsikorgás, aj­tócsapkodás, pattogó vezény­szavak, utasítások. Törőcsik Pál tűzoltóparancsnok ura a helyzetnek: — a lakás a lép­csőház felől megközelíthetet­len, a műanyag padló gázokat fejleszt, arra menekülni lehe­tetlen. Mentés ablakon ke­resztül, vízszerző helyeket fel­kutatni! Szempillantás alatt egy ütemre mozdulnak a tűzoltók, gurul a tömlő, elkészül a csat­lakozás, s indul a mentőlétra motorja is. Koroknai Ambrus önkéntes tűzoltó már csavar­hatja is a vízcsapot (2. kép). — Amikor a házból felcsa­pó lángnyelveket és a füstöt látni, legfontosabb teendő az emberek mentése, az éietvéde- lam. Ennek megszervezése most is az első feladat, ma­gyarázza a tűzoltóparancsnok. S az is fontos, hogy beavatko­zásunkkal — magától érthető- dő módon — a lehető legna­gyobb értéket mentjük meg, minél kíméletesebben. Felbőg az IFA motorja. A létra, mint valami torz elefánt, kezdi kinyújtani egymásba csúsztatott tagjait. Alighogy nekikoccan a harmadik emele­ti ablaküvegnek, ahol már vár­ja a kétségbeesett fiatalasz­szomy, már indul is rajta a megmentő Kenderes István ceglédi tűzoltó személyében. Biztosítóikötelet erősít a tér- iszonnyal küzdő Fehérné Tő- zsér Zsuzsanna derekára, majd óvatosan segítve az asszony­nak, már indulhatnak is a ve­szélyeztetett lakásból. Ezalatt a többiek sem tétlenkedtek, a sugárvetők felszerelve várják a vízparancsot. , Ám erre nem keirült sor, csak egy nagyon szigorú ellenőrzés következik, majd a tűzoltópa­rancsnok elégedetten nyugtáz­za: a gyakorlat kiválóan sike­rült. Bizony nagy szükség van az efféle látványos, emellett biz­tonságunkat megnyugtató mó­don bizonyító erőfeszítésekre. Hiszen a tűz a jó barát, vagy éppen ellenség nem okmány­bélyeggel ellátott hivatalos, pecsétes papír invitálására jön házhoz, hanem a legváratla­nabb időpontban és mindig a legrosszabbkor jelentkezik. S az a példaszerű csapatmunka, amelyet most a nagykőrösi ön­kéntes és a ceglédi állami tűz­oltóktól láttunk, megerősíthet bennünket abban, hogy ügyel­nek biztonságunkra, percek alatt megakadályozzák a tűz továbbterjedését, s megment­hetnek bennünket. A közvetlen riasztással ugyanis nemcsak Nagykőrös, de Cegléd, vagy éppen a tűz nagyságától füg­gően körkörösen a környező települések is megkapják a riadót és segítséget nyújthat­nak az esemény leküzdéséhez. (1. kép.) Törőcsik Pál értékelő szavai szarint most az alapvető cél a helyismeret megszerzése, a feltételek, a vízforrások,, a tűzcsapok felderítése, villám­gyors, megfontolt akcióval tör­tént. Megerősíti ezt Farkas István tűzoltó zászlós szolgálat- parancsnok és csatlakoztak eb­hez a véleményhez a kíváncsi nézelődők, s a megmentett” fiatalasszony is. Jó is lenne, ha mindig csak gyakorlatra rohanó rohamko­csik szirénáját kellene elvi­selnünk ... Kép: Varga Irén Szöveg: Ballai Ottó A Kecskeméten sorra került úttörő A-korcsoportos kötött­fogású Garaczi-emlékverse- nyen 25 egyesület 160 fiatalja vetélkedett. 29 kg (24 fő): 1, Balogh Antal (az ország eddig legjobb e súlycsoportbeli ver­senyzőjét is kétvállra fektet­te). 38 kg (26): 2. Tóth Zoltán. Csapatversenyben a Nk. Kini­zsi a Szegedi VSE-vel (neves egyesületeket is megelőzve) 4—5. lett. Hódmezővásárhelyen nagy sikert aratott az országos kö­töttfogású újonc meghívásos kísérleti verseny, ami első volt hazánkban 9—10 éves bir­kózók részére. A 154-es me­zőnyben 8 kinizsis is indult és többen jól szerepeltek. 24 kg (7): 3. Apró Gábor, 4. Horváth Csaba. 32 kg (24): Kudri Zol­tán. 35 kg (20): 1. Kecskés Győző (minden ellenfelét két­vállra fektette). 41 kg (12): 3. Szabó Károly (a csoportdön­tőn vitatható vereséget szen­vedett). A jövőt tekintve biz­tató legifjabb, újonc birkózó­palántáink bemutatkozó sze­replése. Modellezés Apajpusztán rendezték a megyei serdülő vitorlás repü­lőmodellező bajnokságot. A kedvezőtlen, szeles időben sorra törtek a kis gépek. Az MHSZ Nk. Kinizsi MK tech­nikai sportolói közül egyedül Szűcs Balázsnak sikerült ér­tékelhető eredményt elérnie: 42 pontot gyűjtött. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 10 óra: Nk. Ki­nizsi ifi—Szentendrei Petőfi ifi, Nk. Kinizsi ifi—Monori SE ifi és Sz. Petőfi ifi—Mono­ri SE ifi, megyei női csapat­bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Petőfi-sportcsarnok, 8: Kos­suth lakótelep—Arany Tsz, 9 óra: Konzervgyár—Városgaz­dálkodás, 10 óra: Mészáros Tsz—Nyársapát, 11 óra: CÁT —PVCSV, 12 óra: Törteli Tsz —Toldi, 13 óra: Kinizsi—21- es Volán városkörzeti kispá­lyás öregfiúk teremkupa-mér- kőzés. Hétfői sportműsor Kosárlabda Petöfi-tornacsarnok, 18 óra: Nk. Kinizsi II.—Nk. Kinizsi ifi, felnőtt férfi megyei baj­noki mérkőzés. Sakk K Petőfi-iskola, 15 óra: körze­ti általános iskolás MÉH Ku­pa-viadal. ■ ISSN 0131—1708 (Nagykőröst Hötap)

Next

/
Thumbnails
Contents