Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

Nagybörzsöny nagy gondjai Falu él a hegyek ölelésében zsönyiek szabadulni akarnak. A megvásárolt házakat azután eredeti formájában újítják fel, sokan az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával. Talán hasonló módon sikerül megőrizni a majd ezereszten­dős pincesort is. A nagybörzsönyi kép még­sem ilyen rózsás, s a tanács­háza előtti közkútnál lezajlott beszélgetésből pillanatok alatt megtudtam, mi foglalkoztatja a falut. Néztem a kúton a táb­lát: nem ivóvíz. — Talán szomjas? — szólí­tott meg egy fejkendős néni, jellegzetes svábos hanghordo­zással húzva meg a szavakat —, mert akkor csak a bisztrót ajánlom. Sört igyon, vagy üdí­tőt. Mifelénk csak az iskolások, meg az óvodások isznak vizet, mert nekik Nagymarosról hoz­za a lajt. Víz — hétszerért — Naponta kétezer forintba kerül a két gyermekintézmény­be a vízszállítás — mondja a tanácselnök. — Az ásott kutak­ból és a nyolc közkifolyóból csak fertőzött víz jön. A veze­tékes vízhálózat kiépítése mai árakon harmincöt millióba ke­rülne. A vízbázis megvan, egy kristálytiszta bőhozamú hegyi forrás. Lakossági erőből 20— 22 ezer forintos hozzájárulás»- sal összejönne négymillió, nem kevés ez, egy ezerhatvan lelket számláló településen. A gaz­dálkodó egységek hárommilliót adnának. Ez még mindig ke­vés, de a mi esetünkben igaz a mondás: kétszer ad, ki gyorsan ad. tizedek óta először telkeket parcelláztak, hogy a fiatalok a műemléki falukép megbontása nélkül építhessenek kedvükre való házakat. Nagy terveket dédelgetnek a falu vezetői. S ezek nem is az álmok világába tartoznak, hanem a festői kör­nyezet adottságának kihaszná­lására építenek. Gyönyörű út­vonalon szerezhetnének lovas­túrákat Sződről Nagybörzsö­nyig. Az érintetlen, szép Far­kasvölgyben zártkerti telkeket lehetne parcellázni és a patak vizével táplált halastavat ki­alakítani, amely horgászpara­dicsom lehetne. Olyan üdülő, pihenőhely volna ez, ahol mo­dern formában, de őrizni és fejleszteni lehetne a népi épí­tészet hagyományait — sorolja elképzeléseit a tanácselnök. Fazsindelyes a buszváró Nagybörzsöny főterén. Mikor búcsúzunk a falutól, elme­gyünk a pincesor mellett. Az egyik présház verandáján cse­rélik a tetőt, ide is szép fa­zsindely kerül. Nagybörzsöny­ben nemcsak a múzeum tárlói­ban él a múlt... Móza Katalin A cím fölötti képünk: Egyre több parasztház ablakát cserélik ki. Trencsényi Zoltán felvételei-jr r:T- X'"“ ** ........,v. Bí jsim története Nyomdákról és lapokról Nem feledkezik el szülávárosáról Végigautózva a Dunakanyar bal partján a festői szépségű, különösen jellegzetes kis tele­pülések sora Szobnál véget ér. Az Ipoly mentén első,, látásra egyforma falvak váltják egy­mást. Azután hegynek fordul az út és alig néhány perces kapaszkodás után egy fennsík­ra érve csodálatos látvány tá­rul elénk: völgy mentén, he­gyek ölelésében kicsi falu hú­zódik meg. Első látásra kitűnik, más mint a többi település. Azután megismerve emlékeit, múltját, történetét, kiderül, hogy Nagy­börzsöny lakói csodálatos érté­keket tártak fel és őriznek te­kintettel, szeretettel. A falu már az Árpád-korban lakott település volt, bizonyít­ják ezt az ez időből való temp­lomok. Az itt lakó öregek a ti­pikus német-szász nyelvjárást beszélik, s a nemes hagyomá­nyokat őrzi a Páva-kör és a! citerazenekar. Az eddig leírtak egy idegen- forgalmi prospektus, vagy egy bédekker vendégcsalogatója is lehetett volna. Nagybörzsön” nemcsak a templomok, a bá­nyásztörténeti gyűjtemény . vagy a vízimalmok révén lehet turistaparadicsom, hanem az érintetlen utcák, a népi építé­szet használatban megőrzött házai, a gonddal és harmónia- teremtési::igénnyel: készült új középületek is hagyomány- tiszteletről árulkodnak. Élri benne nehezebb — Csakhogy más ám benéz­ni a parasztház kis ablakán, m'nt kinézni onnan — mondja Clázer László, Nagybörzsöny tanácselnöke. — Nagyon sze­retnénk megőrizni a műemlék jellegű házakat, de méltányol­nunk kell a fiatalok törekvé­seit, akik világos, levegős, mo­dem lakásban szeretnék felne­velni a gyerekeiket. Éppen ezért nem akadályozhatjuk meg, hogy az apró kis abla­kokat nagyobbra cseréljék, de ha minden utcában nem is — a legjellegzetesebb helyeken szeretnénk megtartani a haj­dani stílust. Erre jó megoldásnak látszik az a folyamat, amely spontán módon indult meg, de a tanács is messzemenően támogatja. A parasztházak divatba jöttek. festi, váci, környékbeli jelent­kezők vették meg nyaralónak. Ck éppen azt keresik kikap­csolódásnak, amitől a nagybör­Ha néhány éven belül nem épül meg a vízhálózat, a nyol­cadik ötéves tervben már leg­alább ötvenmilliót kellene ál­dozni rá. — A körzeti orvosi lakást és a rendelőt gomba támadta meg — meséli az előzményeket G lé­zer László. — A mentesítés hatszázezerbe került volna, s az epület nem is ért ennyit. Ezért eladtuk és most újat kel­lene emelni. A tervek elkészül­tek egy olyan egészségházra, ahol helyet kapna a gyermek­rendelés is, amely jelenleg a tanácsházán van albérletben. A lakosság és az Ipolyvölgye Tsz több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Az 1982-es tervek szerint hárommillióból elké­szülhetett. volna a rendelő és a lakás. Ma mindez már négy es félmillióba kerülne, erre azonban nincs anyagi fedezet. A tervek tehát visszakerülnek a fiókba, hogy évről évre mil­liókkal emelkedjenek a bennük foglalt számok. S bizonyosan ott is maradnak a papírok, amíg a három falu orvosa be­éri a korszerűtlen pedagógus­lakással, s nem keres más munkahelyet. De ha ez meg­történne, már bizonyára semmi pénz nem lenne sok, hogy orvost, te .építsenek le a falu­ban. Lovasára, horgásztó El is érkeztünk a kistelepü­lések jellegzetes gondjaihoz. Ahhoz a fura tyúk—tojás vitá­hoz, amely az apró falvak né­pességmegtartó ereje körül fo­lyik. Hiszen ezekre a kis kö­zösségekre nem szívesen áldoz az Áfész, mert kicsi a vásárló­erő, nem szívesen indít járatot a Volán, mert ráfizetéses len­ne. Viszont éppen az ellátási, közlekedési nehézségek miatt neptelenednek el az apró fal­vak. Nagybörzsöny naponta meg­vívja a harcát, s nem tartozik a haldokló helységek közé. £v­Dr. Dercsényi Dezső Kos- suth-díjas művészettörténész — Vác szülötte és díszpolgára — 1985 júliusában tölti be a 75. életévét. Az ország hatá­rain túl is ismert professzor ma js sokat dolgozik. A Gyor­suló idő sorozatban megjelent Mai magyar műemlékvédelem című kis kötete. Napi- és heti­lapokban, folyóiratokban talál­kozunk gyakran a nevével. Szülővárosáról nem felejtkezik el: minap a Magyar Hírlapban szorgalmazta egy Kossuth-szo- bor Vácott történő felállítását. Örömmel fogadtuk a hírt: Díjaim története címmel meg­örökíti fiatalkori éveit. En­nek első része megjelenik az Életünk című Vas megyei fo­lyóiratban, remélhetőleg a tel­jes kötettel is mihamarább ta­lálkozunk a könyvesboltokban. Édesapjának, idősebb Der­csényi Dezsőnek állít szép em­léket, amikor leírja, hogy fő­városi lapoknál sajátította el az újságírás csínját-bínját. és 1898-ban Vácra költözött, ahol megbízták az akkori Váci Hír­lap szerkesztésével. Később nyomda- és laptulajdonos lett. Megelevenedik a mai rendőr- kapitányság épületének helyén működő Iparudvar, a kádár- és bognárműhelyek szomszéd­ságában helyet talált Pestvi­déki Nyomda. Innen költözött át 1929-ben a Csányi (mai Le­nin) úti kétszintes épületbe. Vácott a harmincas években 5—6 nyomda működött, de csak a Pestvidéki Nyomdában dolgoztak szervezett munká­sok. A nyomdatulajdonosokat képviselő főnökegyesület és a Nyomdász Szakszervezet kö­zötti bérmegállapodás szabá­lyozza a fizetéseket. Megem- -líti Kozma Gyula üzemvezetőt, aki a Tanácsköztársaság ideje alatt felállított váci Forradal­mi törvényszék szavazóbírája A PEST MEGYEI HÍRLAP------------------------------------------------------!--------------------­XXV III. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM KÜ LÖN KIADÁSA 1984. DECEMBER 2., VASÁRNAP Új rendelet született az állattartásról Gazdasági érdek és környezet A vita eldőlt. Vác város új állattartási rendelete is meg­született. Két tanácsülés napi­rendjén is szerepelt a téma, sokféle szempontot kellett egyeztetni. A szavak, monda­tok hangsúlyán is sok múlhat — hangoztatták többen a vá­rosatyák közül. — Ne adjunk módot a kiskapuk megnyitá­sára. Akad persze, aki azt mond­ja, olyan rendeletet úgysem lehet hozni, amely mindig, minden körülmények között egyértelmű és kizárja a félre­értést, a belemagyarázást. Versényi Péter, a tanács műszaki, kereskedelmi, és el­látásfelügyeleti osztályának munkatársa mondja: — A szóban forgó körze­tekben esetenként akkor is egyedi elbírálásra lesz szükség, ha a rendelet szö­vege szerint ott engedé­lyezhető az állattartás. Sokan féltették a közegész­séget, a levegő tisztaságát. A Suba, Dolmány és Kucsma ut­cai körzet tanácstagja pél­dául kicsinek tartotta az ott épült családi házak telkeit. Mi lesz a nyáron, ha itt állatokat tartanak — tette fel a kérdést. Ami jogos is, mondja erre a szakember. Csakhogy az álla­volt, s ezért kétévi fegyházira ítélték. Bénik Gyuláról írja. bogy nemcsak szedte és tör­delte a Literatura Mondo cí­mű eszperantó folyóiratot, de meg is tanulta Zamenhof nyelvét. Megkapóan ír Cser Sándornéról, Erzsikéről, a „lapexpeditorok gyöngyéről”, aki már az első világháború idején tábori postaszámokra küldte a váciaknak a helyi új­ságot. Dr. Dercsényi Dezső a szép könyvek szerelmese. Tevé­kenységének nagy része van abban, hogy Vácott is készül­tek eszperantó nyelvű kötetek, s Térey: A föld lelke című, fő­városi kiállításon is elisme­rést nyert kötete. Tanulmányát ezekkel a so­rokkal zárja: — Az élet normalizálódása után egy ideig (1945—1949) a Magyar Kommunista Párt he­lyi szervezete bérelte a nyom­dát. Régi alkalmazottai, né- hányuk kivételével, akik a há­ború utolsó hónapjaiban vesztették életüket, a helyü­kön maradtak. Végül is. mint minden nyomdát, a Pestvidéki Nyomdát is államosították. Megmaradtak azonban a könyvhöz kötődő élményeim, s ha le is kellett mondani a szép könyvek készítéséről, a biblio­filja a szó eredeti értelmében végigkísérte egész életemet, amiről lesz még mondaniva­lóm ... P. R. — Ünnepi asztalra. A PE­NOMAH váci gyárában már most készülnek a karácsonyi, újévi ünnepekre. 450 mázsa virsli, 70 mázsa debreceni és 300 mázsa kocsonyahús kerül december végéig-a kereskedel­mi forgalomba. tot, akár sertést is lehet úgy tartani, hogy 500 méter távol­ságra is zavaró, s úgy, hogy ez 50 méteren sem érzékelhető. Vagyis a kezelés módja, az al­kalmazott technika sokat szá­mít, s ennek a szabályozása városi körülmények között nagyon fontos. A városra meg­állapított védőtávolsága egyéb­ként másfélszerese az orszá­gosan előírt szabványnak. Az 1984. évi 3. számú taná­csi rendelet Vác város köz- igazgatási területén szabályoz­za a nagy és kis haszonállatok, valamint egyéb állatok tartá­sának feltételeit. Ezek az ál­lami, társadalmi és más gaz­dálkodó szervekre, s magán- személyekre egyaránt kötelező érvényűek. A tartás szempont­jából körzetekre osztották fel a várost. A római egyes számú kör­zethez a vasút, a Csikós József utca, a Szabadság tér, a Lenin út, az Élmunkás utca, Korvin utca, a Liszt Ferenc sétány, az Ady Endre sétány, a Csokonai utca, a Konstantin tér, a Bá- thori utca, a Karcsú Arzén és a Szilassy utca, a vasút által határolt terület mindkét olda­la, valamint a Büki-parti üdü­lőtelep és a lakótelepek tartoz­nak. Itt nagy haszonállatok tar­tása tilos. Kis haszonálla­tokból legfeljebb tízet, az olyan háziállatokból, mint a kutya, csak egyet lehet tartani. A rendelet felsorolja azokat az utcákat is, melyek az állat­tartás szempontjából a Föld­vári tér, a Rádi úti és á Gom- bási úti lakótelep körzetébe tartoznak. Ezekben a körzetek­ben nincs hagyománya a ha­szonállatok tartásának. A római kettes körzetben, melyhez az I-esen kívül eső belterület tartozik, Papvölgy és a Bácskai dűlő kivételével. Ide csatlakozik még az úgyne­vezett Nyúlás és Václiget el­nevezésű terület. Ezeken a te­rületeken nagy haszonállatok­ból legfeljebb ötöt tarthat a gazda, s házőrzőnek csak egy ebet. A kis haszonállatok tar­tását nem korlátozzák. A harmadik körzetben az országosan, is mindenütt érvé­nyes általános közegészségügyi és állategészségügyi és egyéb szabályok betartása esetén nem korlátozzák az állattar­tást. Harmadik körzetnek mi­nősülnek az I—11 körzeten kí­vül eső területek. Minden körzetben érvénye­sek a haszon- és egyéb álla­tok elhelyezésére, gondozására vonatkozó általános szabályok. Városi körülmények között ez nem is olyan fegyszerű — állapítjuk meg a terjedelmes dokumentumot lapozgatva. Teasdale Harold, az illetékes Osztály vezetője a népgazdaság érdekeire, a lakosság élelmiszerrel való ellátásának fontossá­gára hivatkozott a terve­zet előterjesztésekor, — Ezért is igyekeztünk, amennyire lehetett összehan­golni az érdekeket — mondja Versényi Péter. Miért ne egé­szítse ki például szerény nyug­díját, teszem azt, az idős, nyugdíjas, egyedül élő . asz- szony? Hiszen már azzal is segít magán, ha néhány csir­két felnevel és nem ad érte pénzt a piacon. Az orvosi rendelők, a kórhá­zak, a fürdő, az óvodák, a böl­csődék, üzemi konyhák, keres­kedelmi egységek és más köz­épületek, közintézmények, köz­parkok körzetében, o telekha­tártól mért 50 méteres távol­ságon belül, a körzethatároktól függetlenül sem szabad ha­szonállatokat tartani. Külön paragrafusok szabá­lyozzák az emberre veszélyt jelentő állaíokkal való foglal­kozást, amelyhez a tanács szakigazgatási szervének enge­délyét kell kérni. A többlaká­sos házakban minden állat je- lenjétéhéz a főbérlő, a társbér- íp.' .yagy bérlőtárs beleegyezése kelj. Ahol a lakók közös ud­vart, vagy helyiséget használ­nak, ott valamennyi lakótárs írásbeli hozzájárulása szüksé­ges. Külön fejezetek szabályoz­zák az állatok elhelyezésének feltételeit, a járványügyi kö­telezettségeket. Mellékletek ír­ják elő a védőtávolságokat a különböző környezeti adottsá­gok között, s meghatározzák az állatok férőhelyigényeit is. Szigorúak az ebek tartására vonatkozó előírások. — Hogyan fogják az itt kö- zölteknél is részletesebb elő­írásokat ismertetni az érde­keltekkel? — Plakátokat helyezünk el az utcák forgalmas pontjain. És természetesen az osztályunkon, valamint a tanács ügyfélszolgálati irodáján is tanulmányoz­ható az új tanácsrendelet. Helyes is, ha az állatok tar­tását a tájékozódás előzi meg. Az osztály munkatársai a kö­vetkezetes ellenőrzést is kilá­tásba helyezték, s mint Versé­nyi Péter megjegyezte; hely­színi szemlét is szívesen tart. Érdemes kikérni a szakember tanácsát. K. T. L Munkahely a faluban Ebben az évben 40 millió forint értékű különféle nadrágokat, ruhákat, szoknyákat, pulóvereket állítottak össze Ácsán a Sashalom Ruházati Ipari Szövetkezet telepén. Felvételünkön Vizier Mihályné szabja az Endre fantázianevű férfi kötött kardigánok ujjait. ISSN Cii3-W8> (Váci Hír,api

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents