Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

[’a kiS7?badu! az édesmaroa A nevelőszülőkben élő félelem '4 Távolról sincs szándékomban, hogy egy értekezlet | kapcsán szívszaggató történeteket meséljek. De hát tu- '4 lajdonképpen minden mondat mögött volt egy tragédia. ^ Összejöttek a monori városkörzetből azok a nevelő- '4 szülők, akik állami gondozott gyerekekről gondoskod- ^ nak otthonukban, hogy meghallgassák dr. Manulek ^ Zsuzsa, a Nevelési Tanácsadó pszichológusának elő- 4 adását és tanácsait, s Gál Jánosné pártfogó felügyelő, 4 régi gyámügyes szavait, tapasztalatait a családi konf- 4 aktusokról. Nem volt ennek semmi hivatalos hangulata, ^ beszélgetéssel, át- és beleszólásokkal kezdődött, meg '4 azzal, hogy Földiné Kovács Ida szétosztotta a gyerekek­ül nek szánt karácsonyi ajándékcsomagokat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1984. DECEMBER 2., VASÁRNAP Kommunisták számvetése Magukkal ragadva a többieket is f Az ipar egyik sajátos és nehéz területe a vegy­ít ipar, amelyben nem könnyű a piaci verseny, a munka- helyi teltételek rohamosan romlanak. Szőkébb pátriánk ^ legjelentősebb kémiai üzemében, a Pest megyei Vegyi- ^ és Divatcikkipari Vállalat gyömrői vegyi gyárában is 2 sok gonddal, nehézséggel küszködtek az utóbbi eszten- £ dőkben. A hűséges törzsgárdaíagoknak köszönhetően 4 azonban mindig sikerült talpon maradniuk. Sajnos, 4 egyre kevesebben lesznek olyanok, akik huzamos időt 4 (10—15—20 évet) töltenek a gyárban. A termelési ne­^ hézségekkel, személyi kérdéssekkel kiemelten foglal- ^ koztak a gyáregységben megtartott beszámoló párttá g- 4 gyűlésen. . Editnek például. A most 8 éves, szép kis­lánynak, akinek három éve lapunkban próbáltunk neve­lőszülőt keresni, nagy örö­münkre sikerült is, azóta Monori-erdőn él Zátrok Pál- nénál. Hányódott állami gon­dozásból alkalmi nevelőszü­lőkig, aztán megint vissza, már végképp nem tudta, hová vetődik még, egyre bizalmat­lanabbal és konokabbul állt szembe mindenkivel, s öt és fél éves korában sem tudott beszélni. Talán úgy gondol­hatta: nem is érdemes ezzel a világgal szóba állni. Most már második osztályos, ott­honra talált — de szülőanyja, csavargásai közepette egyre sűrűbben felkeresi. Edit a látogatások után belemar a tanítónője kezébe, rúg, harap és székeket tör. Nyugtátokat kap, megcsendesedik, s az ..édesmama” következő meg­jelenéséig semmi baj vele. Es Lacinak. Lacit kilenchónapos korá­ban „felejtették” egy istálló­ban a szülei. Annak a fiatal- asszonynak, aki magához vet­te, az első házasságából már volt egy nagy fia, veseműté­te miatt azonban a második házasságban nem vállalkozha­tott szülésre. Éppen kará­csonyt ünnepelni készültek, amikor Laci „ajándékba” a családhoz került. Nevelőany-- ja végigsírta az első napokat, amíg az apró gyerek bőrrán­caiból kitisztogatta a patinás piszkot, amíg nézte a felfúvó­dott kis fejet, az éhes száját, amely a tejbegrízen kívül semmi mást nem ismert. La­ci májukban lesz hatéves. Kempingbiciklije van, go­kartja, a nagv testvér egész évben az ő karácsonyi aján­dékára gvűit, s türelmetlenül várja, mikor intéződik el vég­re az örökbefogadás ügye. Vagy Julinak. Juli 14 éves, és azt mondja, igen nagy öröm érte. Most sikerült kinvomoznia végre Földiné Kovács Idának, hogv ő hol született. Anyja a kór­házban felejtette, amikor há­Er-sébettel kezdődött, Ka­talinnal folytatódott, Mikulás­sal fokozódik a bevásárló- szatyrok mind alaposabb meg- pakolása. Ahogy nehezednek a pakkok, úgy könnyebbednek a bukszák. Az év utolsó he­teiben több pénzt hagyunk a boltokban, mint máskor. A forgalom azt mutatja, hogy az emberek többsége nem a ha­sán spórol. Az élelmiszer- boltokban mindig sorban áll­nak a pénztáraknál. f.litdsn család A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat Igazgatója, Kürti And­rás joggal elégedett. A forga­lom igazolja a várakozást, s nem kell aggódniuk, mert a disznóvágások, a karácsonyi készülődés és a szilveszteri eszem-iszom időszakában szép summát költ minden család. A felkészülés megtörtént, te*- li raktárakkal állják a vá­sárlók ostromát. Erre az évre eredetileg hat- százalékos forgalomnöveke­dést tűzött célul a vállalat, de ezt menet közben nyolc szá­zalékra módosították. Az év első három negyedévének is­meretében joggal bízhatnak elképzelésük megalapozott­ságában, hiszen 107,5 százalé­kos áruforgalmat könyveltek romnapos volt. Abba a kór­házba írtak először, hogy ki tudják állítani az anyakönyvi kivonatát, de onnan azt vála­szolták: nem náluk született, csupán ottfelejtették. Ismer­ték viszont az anya akkori lakóhelyét. Ojabb levél az ottani tanácshoz, ahonnan vá­lasz jött: megkeresték az anyát, aki szerencsére emlé­kezett a lánya születési he­lyére. Mindjárt eszébe is ju­tott, hogy nahát, neki van egy tizennégy éves lánya, hát ak­kor látni is szeretné. Juli azonban nem kíváncsi rá. A nevelőszüleit választja. Kérte a hatóságokat — akik ezt fi­gyelembe is vették —, hogy ne közöljék a tartózkodási he­lyét az édesanyával. © Ferinek is jutott ajándék. Annak a Ferinek, aki azért került» állami gondozásba, mert anyja meghalt, apja pe­dig börtönben ült, garázdasá­gért. A gyermektelen házas­párnál kicserélődött, tudott nevetni, beszélni, mígnem az apa kiszabadult, s az illeté­kes tanács már írta is a le­velet a nevelőszülőhöz: Feri az apjához tartozik, oda kell vinni. Sírva, de odavitték. Vé­gül csak visszakerült megint, mert az apa időközben egy rendőrrel akaszkodott össze, s újra a börtön a lakóhelye — de Feriben kitörölhetetlen nyomokat hagyott a „ván­dorlás”. A nevelőszülők egy lélekben összetört, agresszív, ideges tünetekkel küzdő fiút kaptak vissza. És nekik mégis szerencsé­jük van. Akárhogy is, de szá­mukra végül is jutott család. Erről most megint hosszan lehetne beszélni. Higi István­ná például özvegyen, egye­dül nevel egy testvérpárt, két szőke kislányt, akik között egy év csupán a korkülönb­ség, olyanok, mint az ikrek. Higi néninek reszket a keze, amikor előveszi Juli okleve­leit, mutatja, milyen kiemel­kedően sportol a gyerek, Föl­dinének kell megnyugtatnia: nincs ok az idegességre, én nem azért kérdezősködöm, el, októberben már 108 szá­zalékot, s így várhatóan el­érik a december végére ter­vezett egymilliárd négyszáz- millió forint értékesítési árbe­vételt. Ha ez meglesz, huszon­hatmillió forint tiszta nyere­ség üti a markukat. Dunaharasztitól Monoron át Nagykőrösig sok tételt kell eladni, amíg ez a hatalmas összeg a kasszába vándorol. Ha voltak is némely hiány­cikkek az elmúlt időszakban, összességében kiegvensúlvo- zott az ellátás. Húsáruból igény szerinti a kínálat. Ebben nem kis része van a Budapes­ti Húsnagykereskedelmi Vál­lalatnak, ame'y heti rendsze­rességgel küldi szállítmányait, s készítményei javítíák a vá­lasztékot,. Tőkehúsból viszont a legutóbbi áremelkedések óta tartósan visszaesett a kereslet. Az emberek főként az olcsóbb haraonivalót keresik, s ezt gvártja a PENOMAH ceglédi gyára is. Olcsón kínálják Nagy mennyiségű burgo­nyát, zöldségfélét szereztek be Bács megyéből. A savanyú káposztát például tíz forintért kínálják, jóval olcsóbban, mint bárhol. Az alma náluk 6—7 forint, a krumpli 5.20— 5.50 kilónként. Miután közvet­mert be akarok avatkozni az életükbe. — Minden nevelőszülőben ott él a félem — mondja dr. Manulek Zsuzsa. — És ez tarthatatlan helyzet. Hiszen a gyerekek életében két dolog történhet, ami a földrengéssel egyenlő: az anyai szeretet elvesztése és a család felbom­lása. A nevelőszülők az ezek­kel járó már-már vissza­fordíthatatlan folyamatoknak állnák útját. A stabilitás len­ne a legfontosabb, de min­dig fenyeget a veszély: mikor jelentkezik a szülő, mikor kö­veteli vissza a gyereket? Ha­tósági segédlettel forgathatja ki önmagából úgy, hogy a később többnyire ismét a ne­velőszülőhöz kerülő kislányt, kisfiút újra meg kell tanítani — élni... © A monori tanács kis tanács­kozótermében az „értekezlet” végképp felbomlik. Kettes­hármas beszélgető csoportok cserélnek tapasztalatokat. Hallgatom. — Az én fiam olyan jó gyerek... — De jó, hogy 12 éves ko­rában már maga dönthet, ho­vá fog tartozni! Épp 12 éves lesz az én fiam is, amikor szabadul az anyja... — A kislányom mostanában sorra hozza az iskolából a csillagokat... Hát így. A tanácskozóte­remben a nevelőszülők érte­kezletén, nincs üres szék. De jó lenne, ha kétszer, három­szor ennyi is kevésnek bizo­nyulna. K. Zs. MŐzf^p Gombán, a művelődési ház­ban vasárnap és hétfőn 18 órától: Balfácán. Gyomron, a művelődési ház­ban, ma 16.30-tól és 18.30-tól: Frissen lopott milliók, holnap: Kincs, ami nincs. Maglódon, a művelődési házban, ma 16.30-tól és 18.30- tól: Ez igen! Hétfőn, 16.30-tól: Timur és csapata, 18.30-tól: A nyolcadik utas: a halál. Monoron, 16-tól: A világgá ment királylány, 18-tól és 20- tól ma és holnap: Szentiván- éji szexkomédia. Vecsésen, 13.30-tól: Donald kacsa, 15.30-tól: Muppet show, 17.30-tól és 19.30-tól: Gandhi I—II. Hétfőn, 14.30-tól: Mup­pet show, 17.30-tól és 19.30-tól: Biciklitolvajok. lenül a termelőktől vásároltak, az árrést megosztják a vevők­kel, s megpróbálják kedve­zően befolyásolni a piaci ára­kat. Az utóbbi időben tovább korszerűsödött a hálózat, Nagy­kőrösön két jövedelemérde­keltségű ABC-áruház műkö­dik, a konzervgyár melletti 66-os és a városközpontban a 150-es. A jó eredményt azt mutatja, hogy mindenki meg­találja a számítását. A köz­vetlen árubeszerzésben egy­aránt érdekeltek a boltosok. Tizenöt szerződéses egysé­gük van, közülük több Ceglé­den, mint például az egysze­mélyes húsboltok. Nagykőrö­sön a piac szomszédságában van olyan üzletük, amelyik vasárnap reggel is kinyit. A pult mögött dolgozókat az is jó munkára ösztönzi, hogy az idén 1.2 millió forint bér- preferenciát kapott a vállalat. A boltosok 150—300 forint kö­zötti differenciált béremelés­ben részesültek. Az üzletháló­zatot több helyen fejlesztet­ték, bővítették. Monori-erdőn ABC-vé bővítettek egy bol­tot, Vecsésen úgyszintén, s ott egv másik üzlet gázfűtést ka­pott. Ä meglévő egységek kar­bantartására 4,5 millió forin­tot fordítottak. A gyömrői 666 négyzetméter alapterületű ABC-áruház az év végéig el­A PEVDI vegyi gyárában két különböző profilú üzem működik, a műgyanta és a szinterező. Korábban az előb­bi tartotta el szinte a gyárat, most inkább fordítva van. Mindkét üzem munkája iránt megvan az igény belföldön, külföldön egyaránt. Megpróbáltatások Legnagyobb honi vásárló partnerük a BUDALAKK, amelynek epoxi gyantáidat ké­szítenek nagy tételekben. A műgyanta export többszöri hullámvölgy után viszonylag stabilizálódott, általában 30— 35 millió forint értékű ter­méket exportálnak évente, el­sősorban a tőkés országok­ba. Felszabadulásunk 40. év­fordulója, valamint a XIII. pártkongresszus tiszteletére a technológiai labor vállalta, hogy a fővárosiak részére ki­dolgozzák a tőkés importot helyettesítő porlakk gyártásá­ra alkalmas epoxi műgyantát. A műgyantaüzem létszáma az utóbbi években folya­matosan csökkent. A megren­deléseket csak munkaidőn túli pluszmunkával — szombati, vasárnapi műszakokkal — tudják teljesíteni, ezáltal ma­gasabb keresetbe^ jutnak az ött dolgozók. A nehéz és nagy figyelmet igénylő munka egy­általán nem vonzó. Jóformán készül, 12,8 millió forint költ­séggel. Hűtőgépek, pénztárgé­pek szükség szerinti cseréjére félmillió forintot költhettek. Az olaj helyetti gázfűtés ki­alakítására négyszázezer fo­rintot használtak fel. Puttonypakolók A hátralévő egy hónap a szakma próbatétele lesz. A szükséges előkészületeket megtették. A dióbél, mák, sza­loncukor, karácsonyfa-füg­gelék, Mikulás-figura már mind a boltokban van. Ér­keznek a déligyümölcs-szállít- mányok. Sok az előrendelés, s a raktárakban készülnek a csomagok százai. Kívánság szerint megszervezik a ház­hoz szállítást is. Hívásra be­csönget a teli puttonyú, piros köpönyeges Mikulás. Az elmúlt hónapokban a vállalati központ új helyre költözött. A ceglédi városhá­záról a Rákóczi út 14. szám alatti volt járási hivatalba tették át a székhelyüket, ahol 170 négyzetméterrel nagyobb alapterületet kaptak. Az épü­let többi használóival közös tanácstermük és ebédlőjük lesz, ami ugyancsak javít helyzetükön. Terveikkel már 1985-re ké­szülnek, s a hatodik ötéves tervet szeretnék maradékta­lanul teljesíteni. Céljaik meg­valósultak, csupán a ceglédi bevásárlóközpontba tervezett új egységük felépítése ma­radt el, pénz hiányában. Ha­tékonyabb gazdálkodásra tö­rekednek, több csatornás árubeszerzésre, szolid ver­senyre az ágazaton belül. Tamási Tamás már csak az „alapítók” dol­goznak ebben a részlegben, az új belépők hamar tovább­állnak. A szinterezőben ebben a tervidőszakban jelentős beru­házásokat hajtottak végre. Üzembe helyezték az úgyne­vezett Udeholm zsírtalanítót. Hatvan méterrel meghosszab­bították a csarnokot, megol­dották a korrózióvédelmet. A sajnálatos események között tartják számon, hogy nyolc régi dolgozójuk kilépett. Ami­kor megkérdezték ennek okát, mindnyájan nehéznek tartot­ták a mindennapi munkát; ahová beléptek, kisebb meg­próbáltatásnak vannak kité­ve. Négy év alatt —. 1980-hoz képest — az alkalmazotti létszám jóformán nem válto­zott, a munkások száma vi­szont csökkent, (ötvennéggyel vannak kevesebben). Csak fo­kozza a gondokat, hogy a leg­többen a közvetlen termelés-: bői hiányoznak. Elhangzott a beszámolóban,, hogy a jövőben jobban kell figyelni a dolgozók problémái­ra. A hét végi különmunkák nem jelenthetnek végleges és megnyugtató megoldást. Rekonstrukció lesz A gyömrői gyár nyeresége évről évre csökkent, s mint kiderült, ennek oka a központ árszakértőinek tévedéssoroza­ta. 1981-től ugyanis az alap- anyagárak emelkedését nem építették be a késztermékek­be. Ennek az lett a következ­ménye, hogy három év alatt a nyolcadára (!) csökkent a nyereség, pedig a termelést ér­ték nem változott. (Elevené­re tapintott a beszámoló en­nél a kérdésnél. A jövőben to­vább szükséges mélyíteni a központ és a gyár közötti kap­csolatot. Csak így érhetik el, hogy a jövőben ilyenek ne fordulhassanak elő.) Tavaly a környezetszennye­ződés már olyan mérvű volt, hogy egy-másfél millió forint bírságot kellett fizetniük. A sok baj felsorolása önma­gában is jelzi, hogy nagyon nehéz éveket hagytak maguk mögött a gyömrőiek. A gyár­egység vezetőinek a feladata megtalálni azt a lehetőséget, amely a nagymérvű elvándor­lást csökkenti, valamint a ter­melés fokozására is lehetősé­get ad. Az elkövetkező évek­ben nagyarányú rekonstruk­cióra kerül sor Gyömrőn. A műgyantaüzemben nagyon elhasználódtak a gépek, azok cseréje feltétlenül indokolt. A felújítás kedvező hatása első­sorban a fenyőgyanta gyártá­sában fog tükröződni, hiszen minden évben a jelenlegi ezer tonna dupláját tudják majd előállítani. Ezzel párhuzamo­san a félére csökkentik a fajlagos energiafelhasználást. A szinterüzem részére az OMFB támogatásával sikerült beszerezniük Svédországból olyan gépegységeket, amelyek segítségével a termelést a négyszeresére bővíthetik, to­vábbá javul a minőség is. A rekonstrukció várható kezdési ideje: 1985. Jogos igény A beszámolóban — érthe­tően — a legnagyobb hang­súlyt a termeléssel kapcsola­tos teendők kapták. Természe­tesen szó volt a szervezeti életről, a KISZ-alapszervezet és a szakszervezeti munkáról, s egyebekről. A PEVDI gyom­rai vegyi gyáregységének kommunistái vállalták, hogy a jövőben is kiemelten segítik a termelést, részt vállalnak a nagy feladatokból. Arra töre­kednek, hogy magukkal ra­gadják a többieket is. Csak így érhetnek el (jobb) ered­ményeket a termelésben, így fejeződhet be a tervezett re­konstrukció. Ehhez elvárják a központ cselekvő támogatá­sát is. Tegyük hozzá mindjárt: jog­gal. Gér József Rildüü száradé kefék A Monori Kefe- és Játékgyárban különféle keféket, ecseteket, alumíniumöntvényeket készítenek nagy tételekben. Képünkön ifj. Csendes Pálné a műszaki keféket helyezi fel a szárítóru­dakra Kancsovszki János felvétel« ffSSN Qltt-2651 (Monori Hírlap) rwwiii i— mininMiw mivuimmmHmmBaexmmmmmmmiimaiitihvh 'rmmmmmvmmmmmiaammm Dunaharasztitól Monoron át, Nagykőrösig Lesz mit tenni a kosarakba □egyensúlyozott élelmiszerellátás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents