Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
NÉGY ÉVTIZEDE ALAKULT MEG AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS (Folytatás az í. oldalról.) még inkább felragyogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonezi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkésrföldbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokratikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőségét, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizohyíté- ka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös értékeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrár- szocialista hagyományok, s amely örök perben állt föld- birtokos kizsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek, vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők, az első sorban jobbról: Kádár János, Losonezi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István. szervezését, a közigazgatási tisztségek betöltését, a köz- igazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A Kommunista Párt és a Parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szolgasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyar- ország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyarországot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösséget vállalt mindazzal, afni korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvonala. Pártunk lenini politikája megszilárdította az ipari munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság szövetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotóerejét. A munkásosztály .forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyarország eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más országokkal való együttműködés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. két, kormányzati intézkedéseket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kongresszus; irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Ügy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk,- hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és feszült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását, mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítónkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk levőket, akik az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a . szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a pirosfehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé — mondotta Losonczi Pál. Ezt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett sz-ólásra. Egyebek között rámutatott: — Ilyen nagy történelmi fordulatot a külső események kedvező alakulása önmagában nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1848—49 és 1918—1919-es elődeinké, akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől elszenvedett vereségek után is — tovább iz- zottak a magyar nép lelkében és mindennapi törekvéseiben. Tovább . éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer időszakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyire értelmesebben radikalizál'ódó és egymással a háború időszakában a kapcsolatot megtaláló politikai mozgalmak a Márciusi Fronttól, a különböző népfrontszervezési kísérleteken át, eljutottak a nemzeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mind- annyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehetőséget kapott a régebben megkísérelt törekvések beteljesítésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkezdésére. Ennek az önbizalomnak és lelkesedésnek azonban egyesülnie kell a hozzáértéssel és a szakszerűséggel is, mert ellenkező esetben a forradalmi átalakulás elszakadhat a valóságos viszonyoktól, ami az erőszak öncélú alkalmazására vezethet. Ma, 40 esztendő távlatából tudjuk, hogy a népek vágyainak beteljesítésére tör rekvő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzformációján múlik. A forradalmi mozgalmak ugyanis mérhetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihetők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom békés építésébe. Ma, 40 esztendő tapasztalatainak birtokában jól tudjuk, hogy a feladatok nehezebbek és bonyolultabbak, az időszükséglet nagyobb és a világfejlődéshez való viszonyunk komplikáltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gondoltuk. 1944—45 nemcsak új kezdet egy nemzet sok évszázados történelmében, hanem olyan alap is, amelyre jövőnket is biztosan építhetjük, hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyorsan változó világban szüntelen átalakulásban vannak; ezért az előrehaladás a kisebb és a tágabb közösségek összeforrottságán, morálján, kollektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységében legitimizálódó nagy fordulat nemcsak sorsformáló történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven összetevője és az is marad. Valóságosan nemzeti kormány volt Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Baj- csy-Zsilinszky.. Endre vezette. Magyar. Nemzeti Felkelés felszabadító bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizánosztagok, a Mokan-komité harcait feljegyezte a történelem. Így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés!" A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakulták meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt, összetételében is,. tevékenységével is a nemzet összefogását testesítette meg. Részese vólt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisblrto- kosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint, a . Polgári ...Demokrata Pá rt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és céltudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyarországon is a kommunisták küzdöttek a Iegszívósabban az ellenforradalöm negyedszázadós uralma ellen, rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a háladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyverszünetért, a Németország elleni hadbalépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a Nemzet- gyűlés szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, ösz- szetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyver- szünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a had- balépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megA párt helyes úton indult el azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk, hogy szocialista jövőnk- nek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az ország, a város, a falu közügyeibe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista államhatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az ország- gyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredményesebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terveA hőskorszak tanulsággal szolgál Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi demokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következtek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország építésének első időszakában. Visszatekintve a felszabadulás óta véghezvitt fejlődésre, — A múlt, az eddig elvégzett feladat mindannyiunkat, minket, fiatalokat is kötelez — mondotta. — Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyértelmű, felelős, a szocialista haladás ügyét szolgáló programot kidolgozni, s azt megvalósítani. Mi tisztelettel nézünk önökre és tetteikre, életútjuk szép és követendő példa számunkra. A megemlékezés a Szózat hangjaival éri véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre. Kolozsvári Lajos, a népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta: Nagy elismeréssel gondolunk a felszabadulás utáni népi, nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival emlékezünk tagjaikra, nagy tanulsággal szolgál a ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles rétegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai közéletbe. Szót kért Koósné Török Erzsébet, a KISZ megyei bizottságának első titkára is.