Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

NÉGY ÉVTIZEDE ALAKULT MEG AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS (Folytatás az í. oldalról.) még inkább felragyogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a te­remben jött létre a demokra­tikus magyar államhatalom, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, ki­nyilvánítsa akaratát, leszámol­jon a múlt terhes örökségével és hitet tegyen a nemzet jö­vője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonezi Pál — már végéhez közeledett a második világhá­ború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkésrföldbirtokos ellenforra­dalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politi­kájára a nép forradalmi erői­től való félelem nyomta rá bé­lyegét. Uralkodó körei retteg­tek attól, hogy a dolgozó osz­tályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mer­tek összefogni az ország de­mokratikus erőivel, amikor már nem volt más választá­suk. A szovjet hadsereg, a szov­jet nép teremtette meg szá­munkra azt a lehetőségét, hogy a magyar nép saját ke­zébe vehesse sorsát, és demok­ratikusan választott parla­mentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vö­rös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás felté­teleit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokratikus, antifa­siszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizohyíté- ka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a ma­gyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyomá­nyok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös értékeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politi­kával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a pro­letárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fe­hérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dol­gozó parasztság, amelynek kö­rében élénken éltek az agrár- szocialista hagyományok, s amely örök perben állt föld- birtokos kizsákmányolóival. A munkások és parasztok leg­jobbjai mellett baloldali értel­miségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi sze­mélyiségek, vettek részt az an­tifasiszta ellenállásban, meg­őrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitvallása a ná­cizmussal való szakításról és a függetlenségről. Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők, az első sorban jobbról: Kádár János, Lo­sonezi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István. szervezését, a közigazgatási tisztségek betöltését, a köz- igazgatás megtisztítását a fa­siszták kiszolgálóitól. Hatá­lyon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rende­letet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A Kommunista Párt és a Parasztpárt kezdeményezésé­re történelmi jelentőségű ren­deletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszün­tetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A kor­mányrendelet nyomán igaz­ságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosz­tását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új honfoglalás­ban, kifejezve a hajdan ki­semmizett és szolgasorban tar­tott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány műkö­dése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új ala­pokra helyezte hazánk nem­zetközi kapcsolatait. Magyar- ország a Szovjetunió baráti se­gítségével törhetett ki a nem­zetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történel­mi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal, maga mellé állít­va a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokra­tikus Magyarországot, amely­nek dolgozó népe a munkás­hatalom kivívását követően el­indult a szocialista fejlődés út­ján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedé­sek árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz ve­zettek. A párt, csaknem három év­tizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösséget vállalt mindazzal, afni korábban a munkásosztály, a dolgozó ma­gyar nép előrehaladását szol­gálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánk­ban befejeződött a szocializ­mus alapjainak lerakása, ural­kodóvá váltak a szocialista tu­lajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a ter­melőerők, kibontakozott a kul­turális forradalom, minden ko­rábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvo­nala. Pártunk lenini politiká­ja megszilárdította az ipari munkásság és a termelőszövet­kezeti parasztság szövetségét, kibontakoztatta a megújult ér­telmiség alkotóerejét. A mun­kásosztály .forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyaror­szág eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más orszá­gokkal való együttműködés őszinte szándékával megbe­csült helyet vívott ki magá­nak az egész világon. két, kormányzati intézkedése­ket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Negyven esztendő nagy ered­ményeit értékelve és fontos ta­nulságait kamatoztatva, a ma­gyar társadalom a nemzeti bi­zalom jegyében készül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meg­határozását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával te­remthet kedvezőbb feltétele­ket, szilárdabb gazdasági ala­pokat életéhez. A Központi Bizottság kongresszus; irány­elveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előt­tünk, amelyeket jól el kell vé­geznünk ahhoz, hogy szocia­lista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Ügy is fogalmazhatjuk össze­foglalóan: tovább kell fejlesz­tenünk szocialista viszonyain­kat Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk,- hogy a szocializmus az embe­riség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista orszá­gokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és fe­szült nemzetközi helyzetet, is­merve a világgazdaság válsá­gos hullámzását, mégis, min­den nehézség ellenére vállal­juk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növe­kedésének útjára vezetjük né­pünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, test­véreinkkel, felszabadítónkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a ve­lünk levőket, akik az Ideigle­nes Nemzetgyűlésben, a nem­zeti bizottságokban, üzemi bi­zottságokban, az akkori köz­élet tisztségeiben dolgozva fel­sorakoztatták az ország cse­lekvő erőit az újjáépítésre. Ke­gyelettel őrizzük azok emlé­két, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Ne­vükben is, helyettük is magas­ra tartjuk azt a zászlót, ame­lyet a szabadság és a . szocia­lizmus építésének első nemze­dékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros­fehér-zöld és a vörös zászló el­választhatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk leg­értelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé — mondotta Losonczi Pál. Ezt követően Bognár Jó­zsef akadémikus, az Ideigle­nes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett sz-ólásra. Egyebek között rámutatott: — Ilyen nagy történelmi fordulatot a külső események kedvező alakulása önmagá­ban nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív for­dulat megalapozása csak nem­zedékek műve lehet; szabad­ságharcos ősöké, 1848—49 és 1918—1919-es elődeinké, akik­nek eszméi és törekvései — a túlerőtől elszenvedett vere­ségek után is — tovább iz- zottak a magyar nép lelkében és mindennapi törekvéseiben. Tovább . éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer időszakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyire értel­mesebben radikalizál'ódó és egymással a háború időszaká­ban a kapcsolatot megtaláló politikai mozgalmak a Már­ciusi Fronttól, a különböző népfrontszervezési kísérle­teken át, eljutottak a nem­zeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mind- annyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehetősé­get kapott a régebben meg­kísérelt törekvések beteljesí­tésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkezdésére. Ennek az önbizalomnak és lelkesedésnek azonban egye­sülnie kell a hozzáértéssel és a szakszerűséggel is, mert el­lenkező esetben a forradalmi átalakulás elszakadhat a va­lóságos viszonyoktól, ami az erőszak öncélú alkalmazására vezethet. Ma, 40 esztendő táv­latából tudjuk, hogy a népek vágyainak beteljesítésére tör rekvő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzfor­mációján múlik. A forradal­mi mozgalmak ugyanis mér­hetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihe­tők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom bé­kés építésébe. Ma, 40 esztendő tapasztalatainak birtokában jól tudjuk, hogy a feladatok nehezebbek és bonyolultab­bak, az időszükséglet nagyobb és a világfejlődéshez való viszonyunk komplikáltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gondoltuk. 1944—45 nemcsak új kez­det egy nemzet sok évszáza­dos történelmében, hanem olyan alap is, amelyre jövőn­ket is biztosan építhetjük, hi­szen a fejlődés céljai és eszkö­zei egy gyorsan változó világ­ban szüntelen átalakulásban vannak; ezért az előrehaladás a kisebb és a tágabb közössé­gek összeforrottságán, morál­ján, kollektív tudásán és in­novációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az Ideiglenes Nemzetgyűlés te­vékenységében legitimizálódó nagy fordulat nemcsak sors­formáló történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődé­sünk és cselekvési rendsze­rünk eleven összetevője és az is marad. Valóságosan nemzeti kormány volt Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokra­tikus pártoknak a kommunis­ták vezetésével harcoló szövet­sége, a Magyar Front; a Baj- csy-Zsilinszky.. Endre vezette. Magyar. Nemzeti Felkelés fel­szabadító bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Pe­tőfi partizánbrigád, a Nógrá­di-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő ma­gyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizán­osztagok, a Mokan-komité harcait feljegyezte a történe­lem. Így jöhetett létre a felszaba­dult területen népünk igazi ér­dekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdet­hette meg: „Lesz magyar új­jászületés!" A kommunisták, az ellen­állók, a szakszervezeti és szo­ciáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszerben meghur­coltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül cso­portosultak mindenütt, az új­jászületést tettekkel, kiállás­sal is sürgető emberek, ve­zetésükkel alakulták meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok. A lerombolt, kifosztott or­szág újjáépítéséhez, az an­tifasiszta háborúba való be­kapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Független­ségi Front felhívására a nem­zeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldöt­teinek megválasztását. Hatal­mas tett volt ez akkor, ami­kor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hír­közlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítet­te a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom szü­letése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktu­sa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akkori jelené­re és máig megvalósult jövő­jére egyaránt, összetételében is,. tevékenységével is a nem­zet összefogását testesítette meg. Részese vólt a népi ha­talomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt és a szakszer­vezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nem­zeti Parasztpárt, a kisblrto- kosság és az értelmiség Füg­getlen Kisgazdapártja, vala­mint, a . Polgári ...Demokrata Pá rt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, föld­műves, plébános és vezérez­redes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz ju­tott. Ezekben a sorsdöntő órák­ban a legkülönbözőbb világ­nézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt ha­ladni, közös programot elfo­gadni. A nemzetgyűlésbe a legna­gyobb számú képviselőt a Ma­gyar Kommunista Párt küld­hette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatválla­lásának, tapasztalatainak, tisz­tességének és céltudatosságá­nak széles körű elismerése. Ebben az időben egész Euró­pában nagy tekintélyt szerez­tek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Ma­gyarországon is a kommunis­ták küzdöttek a Iegszívósabban az ellenforradalöm negyedszá­zadós uralma ellen, rájuk mér­te a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, ha­nem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kom­munista párt hirdetett első­ként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a háladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellé­pése a Szovjetunióval való fegyverszünetért, a Németor­szág elleni hadbalépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulá­sért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetsége­seit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a Nemzet- gyűlés szózatot intézett a ma­gyar néphez, majd megalakí­totta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezeté­sére. Valóságosan nemze­ti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, ösz- szetételében és intézkedé­seiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb fel­adatának tekintette a fegyver- szünet megkötését az anti­fasiszta hatalmakkal, a had- balépést Németország ellen, az új magyar hadsereg meg­A párt helyes úton indult el azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista or­szágok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel vall­juk, hogy szocialista jövőnk- nek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiter­jedt gazdasági együttműködé­sünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az az­óta elvégzett országépítő mun­ka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszo­nyok közepette emlékezünk vissza a debreceni események­re — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott né­pi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az ország, a város, a falu közügyeibe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszéle­sebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista államhatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az ország- gyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvény­hozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredménye­sebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb ál­lami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terve­A hőskorszak tanulsággal szolgál Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944- ben megkezdődött népi de­mokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nem­zeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szo­cialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a töme­gekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor kö­vetkeztek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a he­lyes politikai irányvonal foly­tatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos fel­adatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következete­sen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vál­lalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, ame­lyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország épí­tésének első időszakában. Visszatekintve a felszabadu­lás óta véghezvitt fejlődésre, — A múlt, az eddig elvég­zett feladat mindannyiunkat, minket, fiatalokat is kötelez — mondotta. — Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyértelmű, felelős, a szocialista haladás ügyét szol­gáló programot kidolgozni, s azt megvalósítani. Mi tisztelet­tel nézünk önökre és tetteikre, életútjuk szép és követendő példa számunkra. A megemlékezés a Szózat hangjaival éri véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Miniszterta­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre. Kolozsvári Lajos, a nép­front Hajdú-Bihar megyei el­nöke hozzászólásában aláhúz­ta: Nagy elismeréssel gondo­lunk a felszabadulás utáni népi, nemzeti szervezetek, tes­tületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokra­tizmusról tanúskodó munkájá­ra. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival em­lékezünk tagjaikra, nagy ta­nulsággal szolgál a ma számá­ra az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a la­kosság széles rétegeit közvetle­nül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a poli­tikai közéletbe. Szót kért Koósné Török Er­zsébet, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára is.

Next

/
Thumbnails
Contents