Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

NAGYKOROS! ^aí A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1984. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Napközis nevelőket képeznek a gimnáziumán Minőség és tömegoktatás A nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola nevelőtestülete el­ső félévi nevelési értekezletén megvitatta a közoktatás fej­lesztési tervét. Ez a téma nemcsak azért volt aktuális, mert a középfokú oktatás je­lentős átalakulás előtt áll, hanem azért is, mert most je­lent . meg az oktatási törvény tervezete, mely — ha az or­szággyűlés elfogadja — vála- mennyi oktatási intézmény munkáját, életét szabályozni fogja. Stabilitás A megbeszélésen először az általános problémákról esett szó. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy akárcsak a ter­melésben, az oktatásban is előtérbe kell helyezni a jövő­ben a minőségi munkát, foko­zottabban kell törekedni a differenciálásra, és a tömeg- oktatás keretei közt jobban kell biztosítani a kiugró te­hetségek gondozását. Döntőnek tartotta a tantes­tület a fejlesztési tervben a viszonylagos stabilitás elvét, mely nem rtagnálást jelent, hanem azt, h?gy az iskolákban a tartalmi korszerűsítést és a meglevő feltételektől ■■ függő' belső átalakulást kell előtérbe helyezni. A tanárok megnyugvással fogadták, hogy a közoktatás mai struktúráján a kormány­zat a közeljövőben nem kíván változtatni. Élénk vita előzte meg az is­kola saját fejlesztési tervének jóváhagyását. A testület az igazgató előterjesztésére végül elfogadta, hogy az 1985/86. tanévtől kezdve természettu­dományos osztály indul a gim­náziumban. Ebben az osztályban a ta­nulók magasabb óraszámban fogják tanulni a matematikát, a fizikát, a biológiát és a ké­miát. Ezzel a diákok alapo­sabb felkészítést nyernek a műszaki egyetemre, a műszaki főiskolákra, az orvosi és az ál­latorvosi egyetemre, az agrár jellegű felsőfokú tanintézetek­be, továbbá a tudományegye­temek természettudományi ka­rára. Sikerrel A magasabb óraszám elmé­lyültebb képzést ígér az emlí­tett tantárgyakban. Az iskola azt szeretné, hogy a tovább­tanulók felvételi aránya eb­ből az osztályból elérje a ko­rábbi tagozatos osztályok 80 százalékos eredményét. Változás várható az óvónői szakközépiskolában is. Fakul­tatív módon már az idén is el­kezdődött a napközi otthoni nevelők képzése; az iskola úgy tervezi, hogy a jövőben-ez az óvónőképzéssel párhuzamosan folyna. Ez azt jelenti, hogy az érettségizettek középfokú nap­közi otthoni nevelői képesítést nyernek. Biztos, hogy mind a termé­szettudományi osztály, mind a napközis képzést adó osztály iránt jelentősen megnő az ér­deklődés. Ezért az iskola úgy tervezi, hogy felvételi vizsgá­val dönti el, kik kerüljenek be ezekbe az osztályokba. A nevelési értekezleten szó volt arról is, hogy jobban kel­lene építeni a városban mű­ködő orosz tagozatos általános iskolai osztályokra is. Ha a természettudományos osztály Értesítem a lakosságot, Hogy 1983. január l-től március 3l-ig munkadíjamból 10% engedményt adok. Koselák .József víz-gázsze­relő, Nagykőrös, Petőfi u. 34. Ér­deklődni hétfőtől péntekig 17—19 óra között. sikerrel indul be, következő lépésként esetleg egy másik speciális osztály indítása is szóba kerülhet, ahol az iroda­lom, a nyelvek, a történelem, tehát a humán tárgyak iránt érdeklődők gyűlnének össze. Ez azonban még csak távlati elképzelés. Természetes, hogy mind a természettudományos osztályt, mind a napközis, nevelői osz­tályt csak úgy lehet működtet­ni, ha a beiskolázásra nagyobb körzetből kerülne sor. A me­gyei tanács művelődési osztá­lya messzemenően támogatja az iskola elképzeléseit, és kör­levéllel tájékoztatta a megye általános iskoláit a nagykőrö­si tervekről. Az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola fejlesztési terve egyrészt tehát a. tehetséggondozást helyezi előtérbe a természettudomá­nyos osztály létrehozásával, másrészt az általános iskolák­ban mutatkozó napközis ne­velőhiányt szeretnék csökken­teni. Éívcnslban Mindkét, terv újabb lehető­séget jelent a fiataloknak a választásra, és természetesen újabb feladatokat a tantestü-. let számára. A testület dönté­se azonban jól mutatja, hogy az iskola ott kíván lenni a közoktatás fejlesztésében. Tóth Tibor Gép ragasztja a kartont A vélemény Fura látvány volt. Széles mosolynak látszott, látott szájú nevelesnek Jobban megnézve, mert sokáin iőr­lett, valami másnál, 'sent nevetésnek, ezt a követke ző szavak egyértelműen bizonyították .• Hiányzott belőle a felszabadullság, az öröm, a jókedv. A nevelés arcmozdulatával álcázott mentegetőzés volt. Bizony, gatás. Bizonyítása annak, hogy ő máskor is általá­ban és nyíltan. Ezután mondta el lapunk egyik cikkével kapcsolatos véle­ményét. Semmi különös. Nem azt mondta, hogy marhaságot írtunk, hogy hagyjuk abba az egészet, ha csak ennyire vagyunk képesek. Nem sértett, nem kívánta fejünk vesztését. Egyszerű véleményt mon­dott. Olyat amilyent na­ponta kellene mondanunk a munkahelyen, az 'üzlet­ben. a hivatalban, az utcán, a vonaton, a buszon, a fő­nökünknek és a beosztot­tunknak. Azt az egyszerű véleményünket, ami mindia is megvan, amit az említett helyeken, kapcsolatba ke­rülve más emberekkel, azonmód kialakítunk, más­kor hosszas töprengés nyo­mán formálunk meg. de ami a miénk, ránk jellem­ző, mert így látjuk, s nem másképp, mert innen néz­zük a dolgokat, és nem máshonnan. Mi azonban, mielőtt kö­zölnénk véleményünket, nagy levegőt veszünk, na- gyon-nagyon nekikészü­lünk. és éppen ezért, a nagy levegő kifújásával együtt nagy szavakat is mondunk, oda nem illőket. Holott csak egyszerű véleményt akartunk közölni, amihez elég lenne a szokásos le­vegővétel, a szokásos arc­kifejezés, hiszen semmi rendkívüli nem történik. Csak a véleményünket mondjuk el. Űj típusú kartonragasztÖgépekct gyártanak a Nagykőrösi Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. Az NDK-licenc alapján készülő korszerű gép a csomagolóvonalak egyik egy­ségeként a kartonokat ragasztja le. Képünkön: Szentpéteri György lakatos a tízdarabos széria egyik berendezését szereli Hancsovszki János felvétele Téli zöldséstárolás A téli választékos táplálko- | zás fontos összetevőjét képe­zik a gyökerzöldsógek. káposz­tafélék, a burgonya és a hagy­ma. Főleg akik emeletes ház­ban Iáknak, tudják, hogy az emberes hónapok után egyre magasabbra• emelkedik ezek­nek az alapzöldségfálcknek az ára. Gyakori — jogos — pa­nasz, hogy amit termelnek az emberek, kárba vész, mert vagy szakmai ismeretek hiá­nyában nem tudnak megbir­kózni a tárolás problémáival (amit clkótyavetyéltek, milyen jó lenne januárban, február­ban), vagy nem is kezelik a tárolt terményeket. A legalkalmasabb fajták — a termesztési útmutatókból megtudható — jól elviselik a vermelő t, akár hónapokig, szinte minőségi és mennyisé­gi veszteség nélkül vészelhe­tik át a vitaminszegény hóna­pokat. Épp ezért hasznos, ős­régi módszer a szabadföldi prizmás tárolás. Egy. méternél nem magasabb piramisba gyűjtjük össze a terményeket, egy-egy prizma több méter hosszú is lehet. 20—25 centis talajréteget tanácsos takarni a szalmacsíkra, de ez a réteg ne legyen 3—5 centinél vas­tagabb. A vékony földtakarást ko­molyan kell venni, mert a túl vastag talajréteg alatt a ter­mények nem tudják „kifújni magukat”. Pedig a vizsgálatok igazolták, hogy ha 2—3 fokra lehűlnek a tárolt zöldségfé lék, akkor romlanak meg leg­kevésbé. Természetesen nem szabad sérült, romlott egye- deket betárolni, mert rotha­dási gócok keletkeznek. Vegy­szerek használatát nem java­soljuk a vermalőkben, priz­mákban, mert a helytelen vegyszerezés mérgezést okoz­hat. A várakozási időt hideg­ben szinte duplájára kell nö­velni, bármj szerepeljen is a növényvédő szerek használati utasításában. A prizmák között csapadék­víz-elvezető árkokat érdemes kialakítani, mert a pangó víz a termények rothadását okoz­za. Főleg a sárgarépa, cékla, zeller, káposzta, petrezselyem, burgonya, torma és hagyma tárolható biztonságosan. Ha nagyobb mennyiségről van szó, megéri a verőm kialakí­tása is. Szalmatákat;ássai a ki­bélelt gödörben jól telelnek a kényes termények. A kiskerti termelésnek is fontos része a tárolás. Fony- nyadt. romlott zöldségfélékből lehetetlen ízes leveseket főzni! De a drágából sem mindig, jó lenne, ha az igényesség nőne városunkban. Tisztességes árért tisztességes árut szeret­nének kapni a vásárlók, s en­nek az egyék legfontosabb ele­me a szakszerű tárolás. A tár rolás nem ördöngös szakma, de végre jó lenne felelevení­teni a régi módszereket, mert így a legolcsóbb! S. J. Ülést tartott a pártbizottság Szerdán délután ülést tar­tott a nagykőrösi pártbizott­ság, ezen részt vett Jámbor Miklós, az SZMT megyei veze­tő titkára is. Pásztor István első titkár előterjesztésében a testület meghallgatta, majd megvitatta a városi pártérte­kezlet beszámolójának és a ha­tározatának tervezetét. Az ülé­sen meghívottként részt vettek a város társadalmi és tömeg­szervezeteinek, valamint a főbb gazdasági egységeinek ve­zetői is. Kosárlabda-mérkőzések k. p. §§ea M ÖZIBSN Hat gézengúz. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm Előadás 5 és 7 órakor. A STŰDIÓMOZIBAN Keresztapa, I—II. Színes, szinkronizált amerikai társa­dalmi filmdráma. (16 éven fe­lülieknek!) Fél 6-kor. Gimnazistáink kettős talál­kozón labdajáték-termükben fogadták "ellenfeleiket, kdsáF- labdásaink többi tétmérkőzé- süket idegedben játszották. NB Il-es férfi bajnoki; Hód­mezővásárhelyi VSE—Nk. Ki­nizsi 121-75 (72-35). Nagykő­rösiek: dr. Ábrahám (2), La­katos (13), Pijakovics (22), Zsá- kai (11), Foki-(17); csere: Mo- csai, Danóczi (8), Mester (2). A tavaly még NB I-es csapat otthonában a mezőnyben a körösiek jól helytálltak (a második félidőben még javul­tak is) az erős iramú mér­kőzésen, de a vendéglátók — zömmel távolról — szinte mindent bedobtak, s ez ellen Fúrási kudarc a Széchenyi téren KÜTTÖRTÉNETI tárgyú cikksorozatomban eddig kivé­tel nélkül sikeres munkálatok­ról adtam számot olvasóimnak, most azonban egy olyan esetet szeretnék ismertetni, melyben a fúrási kísérlet kudarccal zá- zult, kút helyett csak lyuk lett belőle. Történetem színhelye Nagy­kőrös. ahol a lakosság évszáza­dokon át deszkafalazatú, és meglehetősen . egészségtelen vizet adó ásott kutakból sze­rezte be napi vízszükségletét, (Például Tortyi-kút, Padlós- kút stb.). Ebben a sok megbetegedést okozó vízellátási rendszerben csak 1880 után következett be változás, ekkoriban jutott el ugyanis a városba a szenzá­ciós hír: Hódmezővásárhelyen a Zsigmondy-cég sikerrel fe­jezte be az Alföld első artézi közkútjának fúrását. Megvan tehát a lehetősége annak, hogy a többi település is egészséges ivóvízhez juthasson! Nem is kellett sokat biztat- gatni a nagykőrösi lakatoso­kat, gépészeket, egykettőre legyártották a szükséges fúró- eszközöket. A technológiát többnyire még a hódmezővá­sárhelyi fúrásnál ellesték az élelmesebbek. Majd a város utcáim, kertjeiben sorozatban kezdték készíteni a 30—50 mé­ter mély, vörösfenyő csővel bélelt kutakat. Néhány éven belül lett is élég ezekből ah­hoz, hogy mindenki megfelelő minőségű ivóvízhez juthasson, de az itt lakók már többre vágytak. Többre, mert időközben an­nak is híre ment. hogy más városokban már olyan kutak készülnek, melyek állandóan kifolyó vizet adnak, nekik meg minden kanna vízért működ­tetni kell az amúgy is gyakran elromiló kéziszivattyúkat. A közvélemény nyomására a ve­zetés először helyi erőből tett kísérletet a probléma megol­dására. így 1893-ban a legne­vesebb helyi fúrómestert. Khi- rer Károlyt bízta meg egy igazi artézi kút elkészítésével. A vállalkozó Beretvás Farkas- né háza mellett látott neki a munkának, de annak ellenére, hogy 162 méterig hatolt le, ki­folyó vizet adó rétegre nem akadt. A SIKERTELEN kísérlet hosszú időre reményvesztetté tette a lakosságot. Ebből a lel­kiállapotból csak az 1895-ös ceglédi fúrás sikere rázta fel az itt élőket. Akkoriban per­sze még ismeretlen volt a két város alatti geológiai felépí­tésben mutatkozó lényeges kü­lönbség. így az ügyből hiúsági kérdést csináltak. Ha a ceglé­dieknek sikerülhetett, nekünk is sikerülnie kell. Valószínű, hogy előzőleg is csak a fúró­mestert választottuk meg rosz- szul! A város elöljárósága rövide­sen országos pályázatot hirde­tett, hogy a legmegfelelőbb fúrómestert kiválaszthassa. Az események alatti jó közhangu­latot pedig Dr. Joó Imre főgim­názium! tanár újságcikke igye­kezett átörökíteni az utókor­ra. — Általános érdeklődés ta­pasztalható azon kezdeménye­zés iránt, mely az artézi kút elkészíttetését vette célba, sőt, mivel díszes felépítmény­nyel is el leend a kút látva, az csinosítja, városunk külső ké­pét.” (Nagy-Kőrös 1896. II. 2.)i A kezdeti lelkes hangvétel­be persze rövidesen némi ag­godalom is vegyült, mert azt Sem lehetett letagadni az ol­vasók előtt, hogy nemrég a városbán járt dr. Szontagh Tamás, a Földtani Intézet geo­lógusa, és a vezetés előtt olyan nyilatkozatot tett, mely sze­rint ebben a térségben egy ki­folyó vizet adó kút fúrása, leg­alább is kétséges. Ha a vezetés ennek ellenére is ragaszkodik tervéhez, javasolja a kutatófú­rást a város legmélyebb pont­ján kitűzni és legalább 250-'' 300 m-ig lemélyíteni. A kilátások tehát továbbra is riasztóak maradtak, de, hogy az itt élők reménykedé­se mégis csak nagyobb volt a kétkedésnél, a Nagy-Kőrös című hetilap 1896. augusztus 23-i cikke mutatja a legjob­ban: — A magas fúrótorony egy­szerű, de szilárd szerkezetével már napok óta fel van állítva, a város által felfogadott kivite­lező pedig rövidiesen hozzálát a munkához. A LAKOSSÁG tömeges hely­színi érdeklődése mellett fo­lyó munka eredményeként ok­tóber közepére 220 m-ig ha­toltak lg, de akkor már egyre nagyobb nehézséget okozott az, hogy... nem kaptak kellő mennyiségű vizet a kifúrt földréteg felmosására, s így kénytelenek a vizet hordóban a helyszínre szállítani. Az öblítés feljavítása után jó ideig úgy tűnt, hogy minden rendben van, ezért hatalmas meglepetést keltett, amikor Soós Sámuel, a felfogadott vállalkozó november elején kijelentette: 12 méterrel meg­haladta a 250-es mélységet, de megfelelő rétegre nem akadt, tehát befejezettnek tekinti a munkát. Elképzelése aligha találko­zott megbízói nézetével, mert rövidesen olyan utasítást ka­pott tőlünk, hogy megszerezték a szükséges pénzt, így addig kell továbbfúmia, amíg csak kifolyó vizet nein kap. A helyi lap 1896. november 22-i cikke szerint a fúrások le is hatoltak 334 m-ig ekkor azonban már a csöveket oly nagy erővel kellett a szorító csavarokkal lenyomatni, hogy azok lehor gonyzó gerendái felemelked­tek, és a további csőpréselést be kellett szüntetni. AZ ESEMÉNY elkeseredett indulatokat váltott ki a lakos­ság és a vezetők körébep egy­aránt, ezért újságcikkek sora kezdte hibáztatni a vállalkozó műszaki megoldásait, és kö­vetelni a feleslegessé vált csö­vek visszahúzását, vagy ha ez nem megy, a csőpalást, felhasí­tását a 220—240 méter közötti kavicsrétegnél. Soós Sámuel végül, ismeret­len okból, nem tudott meg­egyezni a város vezetésével, ezért december közepén szét­szedette fúrótornyát, és elvo­nult a városból. • A furat további sorsa isme­retlen, ma már a nyoma sincs meg. B. I. nem volt ellenszer. Más mér­kőzést 75 dobott ponttal meg lehel nyerni. Megyei felnőtt férfi bajnok­ságban: Nk. Kinizsi II.—Kecs­keméti Piarista Gimnázium 94- 57 (43-25). Nk.: Danóczi (2), dr. Ábrahám (4), Pijakovics (36), Zsákai (31), Lakatos (18); csere: Józan (3), dr. Gáspár. A szűk terem miatt terület- védekezéssel játszottak a kö­rösiek és csak a hajrában nőtt reálisra a különbség. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK—Nk. Kinizsi ifi mérkő­zést teremjavítás miatt ké­sőbbre halasztották. Ifjúsági férfi megyei bajno­ki és középiskolás kupamér­kőzés: Nk. Gimnázium—Bu­daörsi Gimnázium 130-33 (63- 19). Magabiztos volt a győze­lem. Legjobb dobók: ifj. Ab­raham (41), Molnár (36) és Nemes (20). Ifjúsági női megyei bajiio- ki és középiskolás kupamér­kőzés: Nk. Gimnázium—Bu­daörsi Gimnázium 44-34 (23- 14). Az első 3 közé jutásért fontos találkozón biztosan irá­nyítottak a hazaiak. Ld.: Ko­sa (24) és Kistót (10). Monoron négy férfi és há­rom női csapattal ünnepi ván- dorkupa-viadalra került sor. A Nk. Gimnázium fiú csa­pata jól játszott és megérde­melten a második helyen vég­zett. A leányoknál a helyosztó mérkőzésen nagyon szoros vereséget szenvedtek a körö­siek és végül harmadikok lettek. A megyei úttörő fiú baj­nokságban. Nk. Kinizsi I.— Kecskeméti SC minik 49-6 (28-2). A fiatalabb korú ellen­féllel javuló játékot nyújtot­tak a körösiek. Ld.: Szőke (18) és Dobnik (13). A megyei úttörő leány baj­nokságban. Kecskeméti SC III. —Nk. Kinizsi 22-12 (12-2). Betegségek miatt tartaléko­sak voltak a kinizsisek. Ld.: Tóth A. (5). Sportlövő EB-hclyezés Kovács Gábor (az MHSZ Központi Lövészklub spor­tolója) az idei szófiai sport­lövő Európa-bajnokságon har­madik lett a gyorstüzelő pisz- tolyos felnőtt férfi számban. A körösi születésű sportember az MHSZ Nagykőrösi Kon­zervgyár Lövészklubban is­merkedett e sportággal; s első edzője Muhi János volt. S. Z. JJSN 013Í—2708 (Nagyköröst HM* -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents