Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
Elismerés a város nevében „Egyedül nem lehet vezetni” Megszűnt a régi beidegződés A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 398. SZÁM Értékek az idő mérlegén II. Kinek emlék, kinek történelem Életük értelme az alkotó cselekvés 1984. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Az Áfész-irodán már alig találok valakit. Befejeződött a napi munka, takarítják az irodákat, Puha Károlyné főkönyvelő is haza készülődik. Annyit azért megtudhatok tőle, hogy a környék kereskedelmi központjában bizakodva várják az esztendő végét. Az évi forgalmat 373 millió forintra tervezték, s ehelyett, a már ismert számok alapján, 380 millió várható. Az élelmiszer, ruházat és vegyesipari cikk kereskedelmen kívül a másik nagy ágazat a yen- déglátás, amelynek 52 millió forintot kell a tervek szerint teljesítenie, s ez is várhatóan 100 százalékra teljesül. meglévő pénzen felül mindig tervezhették a társadalmi munkát, a helyi összefogásban rejlő lehetőségeket is. * is, Mimiig együtt Ha a gyümölcsfeldolgozót nem számítjuk mezőgazdasági üzemnek, akkor Szob egyetlen ilyen egysége a gödi Duna- menti Termelőszövetkezethez csatlakozott Erdötárs GT. A Gödtől Bamecebanáitiig húzódó területen az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdei közé ékelődnek be a tsz tulajdonában lévő erdőrészek, ahol ilyenkor is serény munka folyik. Spülenberg László igazgató szerint a társaság is teljesíti a tervét. A bérszínvonalat sikerült úgy alakítani, hogy kimondhatja: van elég erdei munkás, nincsenek létszámgondjaik. Ehhez persze a hagyományok is hozzájárulnak. Hiszen az Ipoly vonalán végig erdő borítja a hegyoldalakat. Tavasszal, ősszel, regényes tájon kapaszkodik fel az autóbusiz Nosztrára, Kóspal- lagra. Az emberek szeretik az erdőt, s főleg az idősebbek körében van hagyománya az erdei foglalkozásoknak. — Szob dinamikus fejlődését azonban mégis az iparosodásnak köszönheti — állapítja meg közös beszélgetésünk alkalmával Kristofek Istvánná, a nagyközségi pártbizottság titkára és Ritzl Ferenc tanácselnök. Az úgynevezett megosztott forrásokból más község valóban nem kap támogatást, míg az itt működő vállalatok után befizetett adóikból visszatérítés érkezik a tanács számlájára. — Ez feltétlenül jó dolog — mondja Ritzl Ferenc, de néha a hátrányát is érezzük, mert amikor a megyei támogatás elosztására kerül sor, gyakran érvényesül az a szemlélet, hogy: „a szobiak úgyis megoldják” a gondjaikat. Tehát máshová osztanak. — Azon túl, hogy az elődök megteremtették a helység iparát — szólal meg Kristóféit Istvánmé —, eredményeik másik forrása az volt, hogy szót tudtak érteni az emberekkel, s olyan tömegbázisra támaszkodhattak, hogy kockáztatni is tudtak. Vagyis a A körzet értiske is Társadalmi összefogással épült fel a szép környezetben fekvő gyermekparadicsom, a malomvölgyi úttörőtábor. A faházakat az üzemek építtették. A helyi gazdasági és politikai vezetők újabb büszkesége a szintén közös erőből felépült szabadidőközpont, ahol a megnyitás óta több sportszakosztály működik. Dédelgetnek egy újabb tervet is, amiből bizonyára valóság lesz, úgy, ahogy gondolják, a hetedik ötéves terv idején. Ez a tanuszoda terve, ahol minden gyereket megtaníthatnának úszni, s, szintén nem helyi, hanem körzeti igényeket lehetne és persze kellene is kielégíteni. — A negyedik lakótelepünk épül — kezd bele a felsorolásba Ritzl Ferenc. — Sokan települnek be a községbe. A Giribi, az Ady Endre és a Kossuth Lajos utcai telepek lakásai összkomfortosak. Végül az úgynevezett „Cs”. lakások sem csökkent értékűnek épülitek fel, mert hiszen víz, villany, fürdőszoba van azokban is. Az eredeti tervek szerint a külterületről telepítettük be oda az embereket. — Nem az a cél, hogy dobogóra kerüljünk — fogalmazza meg a közös véleményt Kristofek Istvánná, a község- fejlesztéssel kapcsolatban —, hanem a dolgok megoldása. — Itt a tanácselnök azt jegyzi meg közbeszólva, hogy amikor mégis a rangsor elejére kerültek a társadalmi munka eredményeivel Pest megyében, akkor sem ácsceruzával írták a számokat. Reális adatokkal szolgálhat az 1980-tól 83-ig terjedő időszakról is, mialatt összesen 13 millió 946 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett' szűkebb hazájáért Szob lakossága. Erre a társadalmi aktivitásra ezután is nagy szükség lehet, ha a közeljövő feladatait nézzük. Szobon már majdnem minden házba bevezették a vizet, az utcai vezetékek kiépültek. Ám a jó ivóvízre szomjazik még a kát társközség lakossága. Márianasztrán már előrébb tartanak, lpolydamásdon még most tervezik a vonaliakat. Szobon csatornákat építenek a szennyvíz elvezetéséhez, az óvodát további 75 gyerek befogadása miatt bővítik. Márianosztrán a két napszakos tanítást szeretnék megszüntetni helyi erőforrásokból, amihez nagyon sok társadalmi munkaiéla.i á nlá s érkezett. Ezek miég a hatodik ötéves terv idejére szóló feladatok, s már csak egy év áll rendelkezésre a végrehajtásukhoz. Felírtam a számot. 150 millió forint. Ezt a csatornamű-társulathoz csatlakozó vállalatok adták össze. A tanács fejlesztési alapja 1985-ben 16 millió forint lesz, s persze központi támogatásra is számítanak a sok kiadás finanszírozásához. Kérdezném, hogy mennyire lokálpatrióta a szobi ember, de hát a választ maguk a tények adják meg, a látható kép kint az utcán, belül az iskolákban, intézményekben. — Mi a titka Szob vonzásának, milyen itt az élet? A vonzás tstáa — Nagymarosi származású vagyok — mondja a tanácselnök —, s a földrajzi közelségen kívül szakmám szerint is izgalmasak az itteni feladatok. Hiszen korábban más községben, aztán az itteni tanácson voltam építési előadó. A párttitkár sok évvel ezelőtt szobi származású férjét követte, aki akkor a kőbánya vezetője volt. — Budapesten nőttem fel, de meghonosodtam itt — mondja. — A nagyváros természetesen más. Ez egy szépen fejlődő nagyközség, ahol az ad értelmet az ember életén,ek, ha a dolgokhoz hozzátehet valamit. A legtöbbször a jövőre, a gyerekek későbbi örömére gondolva. Biztos, hogy a lábamat le fogom járni azért is, hogy megépüljön aiz a tanuszoda, ha már elhatároztuk, hogy lennie keli. ★ Kerestem valakit, aki megmutatta volna a Trubiánszki pincét, a község egykori, közös óvóhelyét. Nem volt szerencsém. Akkor este labdarúgó-mérkőzést is közvetített a televízió. Szobitól Vácig affig fél óra alatt tette meg az utat a villanyvonat. Szinte teljesen összefüggő fényfüzérek világítottak a Duna két oldalán. Kovács T. István Mint már beszámoltunk róla, városunk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmával többen egyéni és közösségi kitüntetéseket kaptak. A Vác Városért közösségi kitüntetés első fokozata kitüntetésben részesült a Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei kollektívája. Dr. Kollár Lajos igazgató főorvost és dr. Matusovits Árpád főorvost, szb-titkárt kérdeztük: — Hogyan fogadták a kitüntetést a kórház dolgozói? — Ünnepi értekezleten jelentettük be a hírt, amit mindenki nagy-nagy örömmel fogadott. — Úgy, ahogy egy váratlan meglépatést szoktak? — Nem volt teljesen váratlan. Az ilyen jelentős elismerést már egy kicsit korábban sejteni Ighet. — Hogyan foglalná össze a kórház átadása óta eltelt majdnem 15 év főbb állomásait? A fogadtatás — Az avatást követően azonnal dinamikus fejlődés kezdődött, s ez a mai napig ta.rt. 1972-ben adtuk át az új véradó állomást. Két év múltán a helyeket gyarapítottuk. Négy év alatt hatszáz új kórházi ágyat adtunk át. Ezek az új pavilonok segítették a szakosodást. 1980-ban elkészült a szakorvosi rendelőintézet, ami a rpegye legnagyobb, legmodernebb ilyen létesítménye. — Százötvenezer ember tartozik a vonzáskörzetünkhöz. Ez a kórházban évi húszezer ember ápolását, kezelését, a rendelőben félmilliós betegforgalmat jelent — teszi hozzá a szakszervezeti bizottság titkára. — Tavaly adtuk át az egészségügyi mosodát, amely az egész megyét ellátja szolgáltatásaival — veszi át a szót újra az igazgató. — Idén a mentőállomás készült el, és megkezdődött az egészségügyi szakközépiskola építése. Szinte szünet nglkül építkezünk. — A kezdett időszakban már egy másfajta építkezésnek is el kellett kezdődnie. A közösség építésére gondolok. Hogy állnak ezen a téren? — Egy pici közösségi mag má,r az indulásnál megvolt, amit a régi kórház dolgozói' alkottak. Ott húsz orvos dolgozott, nálunk majdnem kétszázhúsz. Az összes alkalmazott létszáma jelenleg majdnem ezernégyszáz, Az egyik legnehezebb feladat volt eny- nyi embert munkába állítani. Végül is nagyszerűen sikerült. Atmoszférája, stílusa van ennek a gárdának — mondja a főorvos, szemüvege fölött kitekintve. — A mi közösségünk nem szorul a kórházak .falai közéj kiterjed a körzeti orvosokra,'! körzeti ápolónőkre és védőnőkre is. A közvetlen emberi kapcsolat a magánéletben ugyanúgy jellemző. Nem is lehetne másként. Olyan sok időt töltünk együtt, hogy érdemesebb egymással jóban lenni. 1 — A vezetők és beosztottak közötti viszonyra is érvényes ugyanez? — Elvem, hogy egyedül nem lehet vezetni egy ekkora intézményt. A szakorvosok köztársaságát kell kialakítani, ahol méltósággal, szakértelemmel együtt döntenek. Ezért is nincs nálunk merev hierarchia. A nővérek lakása — Vannak-e olyan emberi vagy szociális problémáik, amiket sürgősen orvosolni kellene? — Olyan ismert gondjaink vannak, amiről egytől egyig tudnak a város vezetői is, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs sok remény a gyors intézkedésre. Pedig sürgősen meg kell oldanunk a nővérszálló kérdését is, ami, annak idején felvonulási épületnek készült. Nincs alapozása, ezért süllyed. Bármikor lakhatatlanná válhat. Nyolc műtősnővérünk volt, közülük négyen már nem dolgoznak, gyesen vannak, nyugdíjba mentek, minden összejött. Aki maradt, arra dupla teher jut. Mi magunk neveljük ki az utánpótlást, de ezzel a hirtelen előállt helyzettel így sem tudunk mit kezdeni. El kell fogadni a kényszerű túl- j órázást és a szorosabb ügyeleti rendet. A műtőink kihasználtsága jelentősen megnőtt, I amikor létrehoztuk a központi j műtőblokkot. Ma már ez is i bővítésre, korszerűsítésre szorul. Nagy örömünkre szolgál, hogy segítségünkre sietett a város és a megye. Ennek eredményeként hatmillió forintot kapunk a műtővel kapcsolatos beruházásokra. Nézeted, vélemények — Milyen tapasztalatai vannak: a közvélemény hogy ítéli meg az önök munkáját? — Én csak jókat hallok. Nemigen nyitják rám az ajtót Fociszezsn után Tízezrek a lelátókon A labdarúgó NB II. őszi nyitánya előtt még a legelfogultabb váci drukkerek sem számítottak arra, hogy csapatunk ilyen helyen végez. Ebben a csapat jó játéka és a magas színvonalú szakmai vezetésed túl jelentős szerepük volt a lelkes szurkolóknak, akik odaadó buzdításukkal szinte szárnyakat adtak a csapatnák. Ez csendül ki Both József vezetőedző soproni nyilatkozatából az utolsó őszi mérkőzés után, Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): december 20-tól 23-ig, csak délután fél 4 órakor A vadon szava című, Jack London regényéből készült színes, angol film a műsor. Főszerepben: Charlton Heston. — Este fél 6 és fél 8 órakor az 1957-ben készült A nagy- rozsdási eset című magyar filmvígjátékot vetítik. Rendezte; Kalmár László. Főszereplői: Páger Antal, Sulyok Máriái, Zenthe Ferenc és Sinfeo- vits Imre. Madách Filmszínház (a művelődési központ nagytermében) december 21-én délután 5 és este 7 órakor az 1943-ban készült Valamit visz a víz című magyar filmdrámát játsz- szák. Készült Zilahy Lajos regényéből. A két főszereplő: Karády Katalin és Jávor Pál. Különösen a magánlakás építkezéseknél veszik nagy hasznát a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezet csővári lakatosüzemében készülő A3 007-es típusú betonkeverőnek. Képünkön: az üzem dolgozói a keverő végszerelését végzik. Hancsovszki János felvétele panasszal. Sajnos, még ma is előfordul, hogy egyes betegek ide-oda kérik magukat. Megszokhatták akkor, amikor nem működött ez a korszerű kórház. A vége az lett, hogy azok a pesti vagy más orvosok, akik addig kezelték a hozzájuk forduló váciakat, ha már nem tudtak mit kezdeni a betegségükkel, akkor ide küldték őket. Mára szerencsére ez nem jellemző. A rendelőintézetben kezeitekről vezetett nyilvántartásból derül ki, hogy míg 1970-ben a lakosság 80 százaléka igyekezett máshol kezeltetni magát, ma éz a szám visszaesett öt százalékra. A régi beidegződés, úgy érzem, teljesen megszűnt. D. Z. Milliárdos Áfész Nyugdíjastalálkozó A DCM deákvári Ságvári Endre klubjában csaknem százan jöttek össze a Vác és Vidéke Áfész nyugdíjasai közül. Mátyás Györgyné szb- titkár köszöntötte a szövetkezet megbecsült öregeit, majd Furák János elnök adott számukra tájékoztatót egykori munkahelyük mai életéről. Elmondta, hogy az Áfész dinamikusan fejlődik, ez idén már december elsejére elérte árbevételük az egymilliárd forintot. Beszélt a szocialista brigádokról, közülük kettő határon túli — NDK, illetve csehszlovák —, rokon kollektívákkal versenyez. Ismertette a jövő év terveit és jó egészséget, nyugodt öregséget kívánt a vendégeknek. A nyugdíjas-találkozó résztvevőit megvendégelte az Áfész vezetősége, s fővárosi vendég- . művészek szórakoztatták őket. Az 1984-ben a megérdemelt pihenés idejéhez érkezett 13 nyugdíjas 500-500 forint értékű Skála-vásárlási utalványt kapott, a többiek 200 forintos utalványt vehettek át, s a fehérasztalok mellett sokáig elbeszélgetve, felidézték a múlt sok kedves emlékét. P. R. .mely szerint: ......Legnagyobb elismeré ssel gratulálok játékosainknak, vezetőinknek és szurkolóinknak .. Egy-egy bajnoki futballmérkőzés szinte az egész városnak és környékének ünnepe volt. Itt adott egymásnak randevút a volt váci járás és a dél-nógrádi falvak sportszerető közönsége. Sokan még Budapestről is kiruccantak, ha jó meccs ígérkezett. Már az első hazai találkozón, a Szekszárd ellen, ötezren örültünk Stmusz kap i ■ tány és kiváló játékostársa- eredményességének. A színve nal, a küzdelem tovább nőt: ami a nézőszám fokozaté emelkedését hozta magával. A stadioncsúcs bajnoki mérkőzésen a szeptember 23-i, Siófok elleni, sajnos, vesztes találkozón született meg, 12 ezer ember szorongott a lelátókon. Megdöntve ezzel az 1977. szeptemberi rekordot, amikor Be- ráék 11 ezer néző előtt fektették kétvállra a volt első osztályú Salgótarján együttesét. Az őszi szezonban a magyar labdarúgás második vonalában a legtöbb néző a váci stadionban volt, a tíz találkozót ösz- szesen 56 ezer 500-an tekintették meg. Második a Nyíregyháza 55 ezer 500 és harmadik az Özd 35 ezer nézővel. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mindkét csapat egy mérkőzéssel kevesebbet játszott otthon. Az átlagos nézőszám ezek után így fest: 1. Nyíregyháza 6167, 2. Vác 5650 és 3. Özd, mérkőzésenként átlag 3380 nézővel. Mint érdekességet említem még, hogy a híres bécsi csapatnak, a Rapidnak az őszi mérkőzéseit átlagban mindössze 5857 néző látogatta meg. G. M. ISSN oiss-aro (Váci Hírlapi Betonkeverőt szerelnek Csőváron
