Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

Megosztott gondok Érdesebb viszonyokat T smeretlen sorstársam az értekezleten köze­lebb húzódik, fejét kissé megbillenti, súgva kérdezi: — Meghalt? — Kérdése annyira váratlan, hogy ön­kéntelenül így válaszolok: — Nem halt meg. Majd önmagam válaszától meg- hökkcnve visszakérdezek: ki halt meg? — Az, akiről itt szónokolnak. — Az az­tán egyáltalán nem halt meg. Tudomásom szerint a legjobb egészségnek ör­vend. Éppen arról van szó, hogy kinevezik, a javaslat- tevő az imént képességeit, érdemeit, rátermettségét ecsetelte. Ismeretlen értekezőtár­sam tovább egy szót sem szól. Nem szolgált ma­gyarázattal, miért tette fel a kérdését, de sejtem. Z. iszik, Ezt egy ismerős közli. Tudom, válaszolom ugyanolyan szenvtelen hangon. Z. most már na­gyon iszik. Tudom, ha­gyom helyben. Ennek nem lesz jó vége. Ezt is nyug­tázom. Erre: cinikus vagy. Én? Miért én vagyok ci­nikus? Z. ráadásul nő. Tudjuk persze, hogy manapság ezen a téren is kezdenek lassan felzárkózni a gyen­gébbnek mondott nem né­mely tagjai a férfiak mögé. Olykor-olykor lepipálva őket. Jobban megközelítve az igazságot: lepiálva. Nő­ről van szó, családanyáról, szenvtelen válaszaim fgy föltehetően még ciniku- sabbnak minősülnek. Z. öt vagy nyolc éve még nem ivott Hacsak nem volt zugivó. Nyilvá­nos helyen legfeljebb meg­nyalta a pohár szélét Mert azt illik. Pohárszélnyalással kezdődött s eljutott a' ke­mény alkaholizálásig. Én egyszer sem mondtam neki, hogy mi az, maga moslé­kot iszik, amikor kólát vagy málnát, vagy narancs­szörpöt hörpölgetett. Ismeretlen kérdezőm azon az értekezleten szin­tén nem volt cinikus, ami­kor a holtakat emlegette. Pedig biztos vagyok ben­ne, ő ugyanúgy tudta, mint én, hogy a főasztal túlol­dalán élő ember nagysze­rűségét sorolgatják. Valaha azt mondták, halottról vagy jót, vagy semmit. Ezt má­ra így lehetne átalakítani: hivatalban lévőről vagy jót, vagy semmit. Amíg megy a cégnek, jönnek az eredmények, addig elnézik a súlyosabb hibákat is. Kemény hangot használ a vezető? Nagy dolog, az eredményeket nézzük. Meg­kerüli a demokratikus fó­rumokat? Jobb volna, ha minden utat szabályosan végigjárna, a vállalat meg csődbe menne? Nem kell kétségbeesni, hallottam efféle fejtegeté­semre az oktatást: csak a gyengék nem maradnak talpon, ök nem tudnak megállni a határnál, ami­kor ivásról van szó, ők lesznek keményekből dur­vák a munkatársakik al szemben. Sajnálhatod őket, de hát mit tegyünk, gyen­gébbek mindig voltak. Ezek pedig előbb-utóbb kiszó­ródnak a rostán. Nem valami meggyőző érvelés. Addig egyetérthe­tünk, hogy vannak gyen­gébbek és erősebbek. Az is igaz, hogy az erősek többet kibírnak, mint a gyengék. A gyengék azon­ban ellenállóbbá tehetők, ha a nehezebb helyzetben segítik őket. Illetve, ha nem kényszerítik bele őket nehéz helyzetekbe. Mond­juk nem erőszakolják rá­juk az ivást. Mondjuk szól­nak nekik, menet közben, hogy pajtás, vigyázz, most megy a vállalatnak, de ép­pen ezért nem kell dur- váskodnii, éppen ezért kell működtetni a demokratikus fórumokat, jöhetnek nehe­zebb évek, s akkor milyen jó lesz tanácsot kérni a többitől. Ne hidd, hogy a mostani sikereknek csak a te zsenialitásod a ma­gyarázata. Az emberiség néhány ezer éves történelmében még egyetlen személy sem született, aki hibátlan lett volna, akinek csak erényei, okos meglátásai, tévedhe­tetlen ítéletei lettek volna. Ebből nagy biztonsággal következtethetünk arra. hogy ma sincs. Bizonyára ezért is jutottak arra az eredményre, hogy jobb a kollektív bölcsességben bízni. Amit túlontúl sok­szor hangoztatnak, s a szükségesnél ritkábban kö­vetnek. U zükségtelen a bájol­*■-' gás, annál inkább kell az udvariasság és a nyílt­ság. Nyílt légkör, ezt is hangoztatják eleget. Nyílt légkört, érdesebb viszo­nyokat. Olyan légkört, olyan viszonyokat, ame­lyekben mindig elmondha­tó az erény és a hiba. Az erény, hogy az egyén a segítségünkkel fejlessze, a hiba, hogy ugyancsak ve­lünk, a közösséggel együtt nyesegesse, tompítsa, meg­szüntesse. Kör Pál Csütörtökön Tanácsülés A városi tanács csütörtökön, december 20-án, délután 2 arakor ülést tart a gödöllői pártbizottság székházának nagytermében. Az ülés napi­rendje: tájékoztató a végre­hajtó bizottság idei tevékeny­ségéről, az átruházott hatás­körök gyakorlásáról, a két testület és a tanács bizottsá­gainak 1985. évi munkaterve, beszámoló a megyei tanácsta­gok munkájáról, a lakóépüle­tek házirendjéről szóló 1974. évi tanácsrendelet módosítá­sa, az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás mértékének megállapítása, végül pedig In­terpellációk. A tanács ülése nyilvános. Pécel Emelkedő érték A péceli nagyközségi tanács költségvetési és építőipari üzemének összefogás szocia­lista brigádjában a tagok többsége a Marika és a Zsu­zsika névre hallgat. Még csak két éve alakultak, de már ta­valy kiérdemelték a kiváló munkabrigád címet, az idén pedig a szocialista brigád cí­mért indultak versenybe. A brigád tagjai főleg iro­dai dolgozók, de felajánlásaik az alig több mint száz főt foglalkoztató kisüzemben a termelés eredményeinek javí­tását is szolgálják. Ök is hozzájárultak ahhoz, hogy az utóbbi három évben munka­helyük termelési értéke csak­nem 30 százalékkal, az egy főre jutó termelési érték pe­dig 15 százalékkal emelkedett. wsm MoznSBi Hyppolit, a lakáj. A nagy sikerű magyar film felújítása. Csak 4 órakor. A tó szelleme. Színes, szink­ronizált japán film. 6 és 8 órakor. Tizennégy éven alu­liaknak nem ajánlott. Az elmúlt másfél évtized során a vérségi úttörőcsapat­nak számos kezdeményezése vált hagyománnyá. Ezek közé tartozik az év utolsó hónapjá­ra eső télapói ajándékozás és a fenyőünnep is. December elején a testvér­rajok maguk készítette Miku­lás-csomaggal lepik meg egy­mást. Több rajon belül pedig az őrsök is kedveskednek egy­másnak egy kis meglepetéssel. Az ajándékozás sok esetben Karácsonyi népszokások Égen, földön járó betlehemesek Hamarosan itt a szeretet ünnepe, a karácsony. A gyer­tyagyújtás estéjén sok jó ke- rül az asztalra. A belső szo­bában fenyőfa, alatta sók-sok ajándék. Szinte minden, csa- .ádnál így van. S amikor már tfil vagyunk az ünnepi vacso­rán és jókívánságokon, ké­nyelmes fotelokból nézzük a tévét. Napjainkban a tévé­zés elválaszthatatlan része a karácsonyesti szokások­nak. Ar.gyal, pásztorok De vajon milyen lehetett a szenteste, amikor nem hogy té­vé. a legtöbb helyen még rá­dió se.n volt? Erre a kér­désre az idősebbek tudják a választ: ilyenkor jártak a betlehemesek. De hogy ez va­lójában milyen volt, azt már kevesen tudják. Meg aztán ahány ház, annyi szokás. Min­den faluban egy kicsit más­képp csinálták. Vankóné Dudás Juló án­gyom még gyermekkoromban megtanította velünk a gal- gamácsai betlehemest. S noha mi nem jártunk házról házra, egyszer felléptünk a veres­egyházi művelődési központ- bnA A galgamácsai betleheme- zéshez nyolc ember kellett Egy angyal (ezt én játszot­tam), aki elöl vitte a betlehe­met. Egy Gubó — a pásztorok vénje —, hat pásztor, kucsr mában, rossz csizmában, amit a régi fiatalok már jóval ka­rácsony előtt kezdtek gyűjte­ni a rokonok, ismerősök pad­lásáról. S kellett még egy görcsösbot, a felső részére szegezett pléhgombokkal, ez­zel verték a ritmust. Az angyal kezdte a mondó­kát: Bemutathatjuk a betle­hemünket? Ha a gazda igent mondott, az angyal bement a szobába, a pásztorok kint ma­radtak az udvaron vagy a konvhában, amíg rájuk nem került a sor. Az angyal éne­kelni kezdett: Betlehemnek nagy vidékén, t Annak tágas mezején, / Ez éjjel lett nagy csoda, / Majd megmondom micsoda. Együtt az öreget Letette az asztalra a betle­hemet és így szólt: Kiviró.g- zott aranyvessző, gyertek be pásztorok egyenként. A pász­torok bemerészkedtek, mind­egyik egy-egy kedves kérő mondattal. Itt vagyok én is, a pásztorok eleje, kulacsom a gazda borral töltse tele. A gazdának teljesíteni il­lett a pásztorok minden óha­ját. Amikor valamennyien elmondták üdvözlésüket, együtt hívták a legöregebb pásztort: Liriri, som járom, té­len hideg, nyáron meleg, gye­re be öreg. Az öreg Gubónak öltözött gyerek énekelve be­sétált: Betlehemből nagy siet­ve jöttem, / A kis Jézust, hogy én is köszöntsem, Madarak érteke Ekkor az angyal meggyúj- totta a gyertyát, s felemelt karokkal énekelte: Glória, di­csőség egekben áldassék, / Földön embernek békesség, / Hozzánk eljött a nagy kegyes­ség, j Mi üdvözítőnk! Erre megszólalt az első pásztor: — Haílod-e pajtás, gomo­lya. — Bárcsak túróból volna, egy vagy kettő jó volna, ha a gazduram ádna — felelte a másik. — Hallod, pajtás, kórét hí- nak kaszálni! — Ó, te bolondos, ki hallott még ilyet, karácsony éjszaká­ján kórét kaszálni. Még nyár derekán is elkerülöm, ha le­het. Itt az angyal közbelépett énekével: Keljetek fel jó pásztorok, újság lészen, j Fé­nyesség van Betlehemben egész éjjel, / Angyalok glóriát énekelnek, / Jézus születésé­nek örvendeznek. XI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1984. DECEMBER 19., SZERDA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Számvetés egy kisközségben iegafakult a vízműfársulat A vérségi községi pártalap- szervezet legutóbbi ülésén összegezték és megvitatták az elmúlt évek helyi eredmé­nyeit, változásait. Milyennek látja az alapszervezet most, 1984 végén a falu helyzetét, milyen sikerekkel lehet dicse­kedni, s miféle feladatok vár­nak még megoldásra ? — Községünk lakossága — mondja Kalmár János, az alapszervezet titkára —, az utóbbi években nemigen vál­tozott, de ha annak összetéte­lét vizsgáljuk, szembetűnő a tanulóifjúság és a nyugdíja­sok számának emlkedése. — A községi vezetés nagy erőfeszítéseket tett a kommu­nális és szociális ellátás szín­vonalának javítására, ezáltal lehetővé vált az aktív keresők számának növekedése, s úgy vélem, valamelyest fokozódott a község népességmegtartó ereje is, s ez korántsem mel­lékes körülmény, mert egy időben valóban csökkent a lélekszám, s a lakosság ré­széről határozottan megfogal­mazódott a megtartó erő ha­tékonyabbá tételének igénye. Csak az anyag — Melyek fázok az eredmé­nyek, amelyek a község gya­rapodását fémjelzik? vidám klubdélután közepette történik. A fenyőünnep megrendezé­sére az utolsó tanítási nap dél­utánján kerül sor. Műsorral az alsósok és az alsós napközisek készülnek. Karácsonyhoz kap­csolódó jeleneteket, bábműsort mutatnak be, majd ezt köve­tően az úttörőcsapat ajándék­ként egy-egy csomagot vehet­nek át a pajtások. Utána tánc következik, amelynek szüneté­ben két feldíszített fenyőfát sorsolnak ki tombolán. Felugráltak a pásztorok az énekszóra és ők is daloltak az angyallal. Közben költögették az öreg Gubót. Kelj fel te is, velünk örven­dezzél, mert megütlek a bo­tommal, s majd felébredsz. A ráadás — Haggy békéit, te Gyurka, mert alhatnám, juhommal szállásra nemrég jutottam. Most akartam jóízűen el­aludni, mindjárt kezdtem a kisdedről azt álmodni: Ku- kuéskák, madárkák énekel­nek, Jézus születésének ör­vendeznek — nótázta az öreg. A pásztorok a csörgős bo­tot a földre veregették (régeb­ben a házak padlata valóban föld volt!), s az öreg Gubó dalának utolsó két sorát együtt énekelték. Ezután még egy dal következett, és ezzel véget is ért a betlehemezés. Ekkor a házigazda odaadta a csemetéknek, amit. nekik szánt, s ha többet adott a megszokottnál, akkor azt még egy ráadás dallal köszönték meg az előadók, de ez már sokaknak biztosan ismerősen cseng, mert ezt a dallamot Kodály Zoltán is feldolgoz­ta. . ó mely boldog és szeren­csés óra, ! Melyben született a kis Jézuska, / Betlehemnek városában, / Rongyos istálló­ba, / Gyönge testét takargat­ja őszentséges anyja. / Gyere pajtás te is vélünk, legyél útitársunk, / Velünk lesz a jó furulyás, a régi bojtárunk. Vankó Magdolna — A községi vízműprogram keretében elkészült két mély­fúrású kút. Ezek vízhozama elegendő lesz a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásához. Elkészültek a vízmű tervei, megalakult a vízműtársulat, s az anyagi feltételek, is megvannak a vízmű építésének folytatásá­hoz. — Ez talán a legfontosabb, noha igazán majd csak akkor lehetünk elégedettek, ha a lé­tesítendő közkutakon már folyni fog a víz. A másik do­log az óvoda. A gyermeklét­szám növekedése és az óvodai oktató-nevelő munka színvo­nalának emelése egyaránt szükségessé tette az intéz­mény épületének bővítését, korszerűsítését. Az átalakítás, bővítés jelentős társadalmi munkával valósult meg: en­nek értéke körülbelül 320 ezer forint. — A lakosság kivette ré­szét a falumúzeum, az orvosi rendelő, az új iskola, a műve­lődési ház építéséből, de tár­sadalmi munkára nem min­den évben egyformák a lehe­tőségek. Volt-e előbbre lépés e téren? — Az idei összegzések még nem készültek el, de az tény, hogy tavaly a társadalmi munkák értéke elérte az egy- miillióháromszázezer forintot, míg" 'k'ói''ább'átí éz“az értek'Hét-’ nyolcszáz ezer forint körül mozgott. Az idén is volt al­kalom rá, hogy tegyenek va­lamit a falu érdekében az emberek, például a tisztasági hónap, a fásítási akció során, nagy egy-egy járdaszakasz felújításával, amelyhez az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően a tanács csak az anyagot adta. Cvods, híd — A nagy értékű társadal­mi összefogásokra csak a na­gyobb beruházások, felújítá­sok során nyílik lehetőség, s minden esztendőben nem bő­vítik az óvodát, nem létesül új intézmény, a társadalmi munka értékének szakadat­lan, egyenletes növekedése nem törvényszerű, s nem is kifejezője annak, mire képes a lakosság, hogy szépüljön, gyarapodjon szülőfaluja, la­kóhelye. — Az óvodabővítés szembe­tűnő esemény volt, az lesz a vízmű építése is, de az ilyen látványos változások mellett mindig akadnak kisebbek, amiken jóval kevesebben vesz­nek részt, de összességükben A kartali tanács és a he­lyi MEDOSZ sportegyesület már évek óta sikerrel szerve­zi és irányítja a kispályás labdarúgó-tömegsportot, amely iránt kezdettől fogva széles körű érdeklődés nyilvánult meg. Egy-egy bajnokságba nem csupán helyi csapatok neveztek be, a szomszédos te­lepülésekről is akadtak jelent­kezőik. A napokban fejeződött be az idei bajnokság őszi fordu­lója, amelynek értékelésére ünnepélyes keretek között ke­rült sor a MEDOSZ klubhá­zában. A bajnokságot Száraz József, a sportkör elnöke ér­tékelte, ő adta át a díjakat is. A csapatok közül immáron harmadszor verekedte magát az első helyre a KIOSZ csa­pata, így a vándorserleg ez alkalommal már végleges gaz­dára talált. A második helyet a Lendület, a harmadikat pe­dig a Fortuna csapata sze­rezte meg. Különdíjat kapott a leg­jobb kapus: e címre Klúber Lászlót, a KIOSZ játékosát értéküket tekintve nagyon is jelentősek. — Ilyen például a Rákóczi utcai híd felújítása, négy ut­ca szilárd burkolattal történt ellátása, a tanácsháza és a régi iskola épületének felújí­tása, a ravatalozó belső tata­rozása, az orvosi rendelő és az iskola világításának kor­szerűsítése. Külön is érdemes megemlíteni, hogy éveken át tartó hadakozás eredménye­ként megnyílt a temetkezési vállalat fióküzlete. Persze ezek mellett még számos ap* róbb dolgot lehetne említeni. — A falu lakóinak közérze­tét jelentősen befolyásolja az ellátás és a szolgáltatás mi­lyensége. Történt-e változás e téren? Nem sorvad — Az élelmiszer-ellátásban javulást jelentett a túrái Galgavidéke Áfész új húsbolt­jának megnyitása, valamint a termelőszövetkezet élelmiszer- üzletének kiszélesedett áruvá­lasztéka. Továbbra is gondot jelent az önkiszolgáló szűk vásárlótere, hűtő- és tároló- részének kis kapacitása. — Ez év elejétől elégedet­tebb a lakosság az iparcikk­ellátással is, a gáz-tüzelő- olaj és tápellátásban viszont _ hiányosságokat lehetett ta- " paszralni. Á szolgáltatások te­rén is mutatkozott előrelépés, nőtt a kisiparosok száma, ugyanakkor néhány fontos szolgáltatás még hiányzik, mint például fodrász, női sza­bó. Az elmúlt időszakban fej­lődött az egészségügyi ellátás is: a körzeti orvos munkáját asszisztensnő és adminisztrá­tor segíti. — Művelődés, sport? — Az elmúlt év eleje óta tűj szervezeti formában mű­ködik az iskola, a művelődé­si • ház és az óvoda. Nevelési központtá történt összevoná­suk együttműködésük, anyagi erőik hatékonyabb felhaszná­lását tette lehetővé. — A sportolás lehetőségit tömegsportmozgalom formá­jában igyekszünk megterem­teni, mivel sportkör már régóta nem működik a köz­ségben. Sommázva az eddi­gieket elmondható, hogy Ver- seg sem topog egy helyben, s az előbbrejutásért a falu la­kói is készek áldozathozatal­ra, így minden bizonnyal a következő években sem sor­vadni, hanem fokozódni fog a népességmegtartó erő. Benc Mihály tartották méltónak, míg a legeredményesebb góllövőnek a Fortunában játszó Gulyás József bizonyult. A csapatok csak rövid idő­re mondtak búcsút egymás­nak, hamarosan ismét talál­koznak a Téli Kupa néven meghirdetett villámtornán, amelynek lebonyolítására de­cember 30-án kerül sor a MEDOSZ sporttelepén. A szereidébe, könnyű fizikai munkára nőket felveszünk Munkaidő: hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16.20 óráig, pénteken 7.30-tól 15.50 óráig. Érdeklődni lehet a MEKOFÉM ISZ telep vezetőiénél: Veresegyház, Sport u. 2. ISSN 0133—1957 (öttdöUSI Hírlap) Ismét elsők a kisiparosok Vörssgi áttörőhagyományok Jelenetek, bábroűsor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents