Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
Divatos ORB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 297. SZÁM 1984. DECEMBER 19., SZERDA Äz eredményesség feltételei Van még bővei szabad kapacitásuk Örülhet majd az unoka Női dzsekiket varrnak — bérmunkában — a PEVDI monori fccnfekcióüzemében dolgozó lányok, asszonyok. A megrendelő a nyugatnémet DILGER- cég, amely rendkívül igényes a minőségre és a gazdag színválasztékra. A divatos dzsekikből — Nagy Katalin is ezeket varrja az Interlock- gépen — kétezer kerül az az NSZK-ba $Z217ŐdésS8l Zöldségüzletek Köztudott, hogy a Pest megyei Zöldért megszűnése után boltjait a területileg illetékes általános fogyasztási szövetkezetek vették át. A Monor- vidéki ÁFÉSZ-nek 13 zöldségüzlet jutott, amelyek ösz- szesen 180 ezer forintrvi veszteséggel működtek. (V bérelt bolt tulajdonosa a szerződést azonnal felmondta, a további nyolc egységet folyamatosan szerződéses üzemeltetésre adja ki a szövetkezet, hogy ő is, a lakosság is jobban járjon. Dicséretekkel nincs elkényeztetve a monori költségvetési üzem. S mert többnyire olyan feladatokat lát el, amelyek szinte a nagyközség szeme előtt zajlanak, s többnyire nagyobb közösségeket érintenek, a panaszok, kifogások kórusban hangzanak ... Egymilliós adósság Ritka az a tanács- vagy végrehajtó bizottsági ülés, ahol ne kerülne szóba az üzem, legyen a téma kora nyári strandfelújítás, gyermekintézményekben zajló munka, szemétszállítás, vagy akár a tömíbházak fűtése, melegvíz- szolgáltatása. Az utóbbi hetekben éppen ez utóbbival kapcsolatosan adódtak gondok: közel három hétig nem volt meleg víz a Deák Ferenc utcai 24 és 26 lakásos épületekben. S mert a hivatalos tájékoztatás hiányzik, a lakók ezúttal is találgatásokra és rémhírekre építhettek csupán, s' „égett a telefon” az üzemben, mert azért mindenki szerette volna tudni: mikor kerül be az új tartály a régi helyére, hol kell még fa’at bontani, s ki az oka egyáltalán annak, hogy egy alig ötéves berendezés lépten-nyomon felmondja a szolgálatot? Erről is szó esett a leguitóbKsrrekt partner A szellemi tőke kovácsai Azt tartják: az Energiagazdálkodási Intézet egyike a legeredményesebb hazai gazdasági szervezeteknek. A hajdani tervező intézet ma önálló exportjoggal rendelkezik. A hatodik ötéves terv időszakában 100 millió dollár és 80 millió rubel bevételhez jut, ezzel a legjelentősebb „devizatermelők” közé tartozik. Ebben az intézetben már eiérték a szellemi erők cselekvő összpontosítását, az innovációs folyamat gyorsítását, a műszaki fejlesztés optimalizálását. Vagyis azt a magas színtű mérnöki-közgazdasági munkát, amelyre másutt is szükség volna. Most, amikor újabb megújulás előtt áll gazdasági életünk, érdemes közelebbről megismerkedni az EGI-vel. Napjainkban már több m:ot Í00 szabadalommal rendelkezik az Energiagazdálkodási Intézet. Ezek döntő többsége már megvalósult, a fűtés és a hűlés gazdaságosabbá tételével foglalkoznak. Tüzelőberendezéseiket az energiaigényes kohászatban, az üvegkárban, a cement- és mászevártásban egyaránt megkedvelték. Az intézet szakemberei speciális kazánokat terveztek a huiladékhők „befogáséra”. A kis helviségű, nagv hő átadására képes berendezések lelke a bordáscső, amely tüzeléstechnikai változást eredményezett. Az ilyen kazánok alkalmazásával az orosházi üveggyárban évente 16 ezer tonna, míg a Dunai Vasműben 20 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamennyiséget takarítanak, meg. De említhető más példa is: Gyöngyösön üvegházat fűtenek hulladékhővel. Egyre általánosabb törekvés a mezőgazdasági hulladékok hasznosítása is. Ennek megfelelően az ÉGI napraforgóból, venyigenyesedék, ken- derpozdorja, fahulladék eltüzelésére képes kazánokat tervezett Ezekkel a berendezésekkel több ezer tonna ola’at tudtak és tudnak megtakabi tanács végrehajtó bizottsági üié&en sok egyéb mellett. Klics Gyula, a kölitségvetési üzem vezetője tájékoztatta a jelenlévőket az üzem jövő évi műszaki és árbevételi tervéről, az IKV-feladatokról. Nem volt könnyű dolguk ez ideig, s nem lesz ezután sem — derült ki a beszámolóból. A terv ugyan elkészült, de csupán vázlatosan, a komplett eredménytervet csak februárban tudjáK produkálni. A központi támogatás s a bériók által befizetett összeg nem fedezi az állami ingatlanok felújítási, karbantartási, átalakítási munkáit. A lakbér fokozottabban növekszik ugyan — a támogatás azonban csökken, s nő az anyag-, bér- és járulékos költség. Mindemellett pedig az is tény: a lakók adóssága — a kifizetetlen lakbérekből és fűtésű díjakból —, már egymillió forintra rúg. Nem igényük rítanl a mezőgazdasági üzemek. Szabolcsi termelőszövetkezetben állították fel az első EGT-hűtőházat. Tíz vagon ára tárolható benne nulla és mínusz 20 Celsius-fok között. Nagy előnye, hogy összeszereléséhez mindössze három nap szükséges. Csodálatos találmány. Kiválóan alkalmas húsféleségek, gyógyszerek, gyümölcsök eltartására, jelenleg húsz működik belőlük az ország különböző pontján. Az ilyen és ezekhez hasonló úgynevezett referenciaüzemek nagyban segítik a külhoni eladásokat. Csak vázlatos képet festhettünk az Energiagazdálkodási Intézetről, hiszen sok mindennel foglalkozik: kutat, fejleszt, tervez, fővállalkozó, műszaki-kereskedelmi piackutatást végez és exportál, menedzsel. Segítséget ad az energiamegtakarítási program hatékony megvalósításához, olyképpen is, hogy az ipar területéről érkező pályázatok elkészítéséhez műszaki előterveket, köitségmeghatá- rozásokat. gazdasági számításokat. kiviteli terveket készít. Évi forgalma eléri a kétmil’iánd forintot. Ha valamiféle EGI-receptet kéne megfogalmazni most. azt mondhatnánk: átgondolt, alaposan előkészített, tudatos fejlesztési politika jellemzi az intézetet. Vállalkozásaiba természetszerűleg más vállalatokat, gazdaságokat, intézeteket is bevon, s velük korrekt, kölcsönös érdekeltségen alapuló üzleti kapcsolatot sikerült létesítenie. Házon belül pedig széles körű ismeretekkel rendelkező szakembereket foglalkoztat, akiknél a komp'exitás- ra való törekvés az elsődleges. Ugyanakkor tájékozottak az üzleti életben, a pénzvilágban és a jogi gyakorlatban. Ezzel magyarázható, hogy az ÉGI meg tud felelni a szigorú követelményeket állító nemzetközi piacnak, s versenyben marad a legismertebb, legnevesebb fejlesztő intézetekkel szemben is. H. T. Sajnálatos — mondotta az üzem vezetője —, hogy a „kí- nálikozás” élűén éré sem a székhelyközség, sem a városkörzetbe tartozó községek nem igénylik kellőiképpen az üzem építőipari munkáját. Pedig jövőre is több mint kétm'i'iiiós szabad kapacitással rendelkeznek. Erre hangzott el reagálásiként: ha az üzem nagyobb intenzitással, munkafegyelemmel megteremti jó hírnevét, bizonyára megrendelőket is képes lesz Szerezni, s talán nem is lesz szükség a körzethatáron kívüli mun kaválila 1 á ara. Mellettük szói, hogy sek esetben önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe: olyan szerződések megkötésére kényszerültek, amelyek igen rövid határidőt szabtak, s az építőiparban mindennapos anyaghiány miatt ezeket a határidőket képtelenek voltak tartani. Elhangzott az is, szívesen lenne az üzem afféle „kiszolgáló személyzete” a GESZ- nek, amely viszont csak az apróbb munkákban igényli, nagyobb pénzzel járó feladatokkal kisiparosokat bíz meg. A válasz: az eddigi együttműködés során az derült ki, hogy az üzem a gyorsaságot, a friss közbeavatkozást igényló munkákban képtelen partner lenni, ezért keres a GESZ más vállalkozókat... ló munkával Rágyánszki Pál tanácselnök zárta összegezéssel a vitát, a hozzászólásokat a vb-ülést leginkább megmozgató napirendben azzal: mivel kívülről érkező anyagi segítséggel a jövőben sem igen lehet számolni, egy lehetőség marad: jó munkával, a fegyelem megszilárdításával, szorosabb munkakapcsolatokkal kell megteremteni az eredményesség feltételleit. K. Zs. Kulturális program Ecseren, ma szerdán; 9 órától: a matematika szakkör, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Gyomron: Detzky Júlia festőművész kiállítása, 15-től: a természetkutatók összejövetele, előadás Magyarország tájai címmel, 16- tól: karácsonyi klubest a mozgássérültek, a kertbarátkor és a nyugdíjasklub tagjainak részvételével, 17-tői: német nyelvtanfolyam. Hol több, hol kevesebb a vásárló, de mindig mozgalmas ezekben az ünnep előtti napokban a monori Forrás Áruház műszaki osztálya. A polcokon sorakozó játékok közül bizony nem könnyű kiválasztani azt, aminek a legjobban örül majd az unoka Hancsovszki János felvétele Helyi üzemek az iskoláért A gyömrői nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága 1982 óta tizenháromszor ülésezett, amelyből egy rendkívüli tanácskozás volt. A testület tagjainak többsége részt vesz az üléseken, akadnak azonban hiányzók is, így a megjelenési arány csupán közepesnek értékelhető. Az üléseken 26 napirendet tárgyaltak, általában két témakör került előterjesztésre. Megtalálható volt közöttük a tájékoztató és a beszámoló jellegű anyagok is. ötven határozatot hoztak, a legtöbbet pénzügyi, szakigazgatási, fejlesztési és közművelődési témákban. A . végrehajtó bizottsági ülések elé kerülő tájékoztatók, illetve beszámolók színvonala tovább emelkedett. Nem volt ilyen jó a helyzet 1982- ben a testületi tagok aktivitása területén, a legtöbben a fejlesztési kérdésekhez, az .aktuáiis. feladatokhoz,, .s. elsősorban a leendő új iskola építésével kapcsolatos felvetésekhez szóltak hozzá az elmúlt két évben. Tavaly már lényegesen aktívabbak voltak az ülések, többen szóltak hozzá, viszont a megjelenési arány tovább romlott. Ebben az esztendőben 62 határozatot fogadtak el, az előzőekhez hasonló témákban. Megtárgyalták többek között a nem tanácsi szervekkel kötött együttműködési megállapodások érvényesülését. Kiemelkedő jelentőségű ezen a területen, hogy valamennyi helyi gazdasági egységgel szerződést kötöttek a leendő új' iskola beruházásának elősegítésére. Ezen a területen a korábbi években már szép eredményeket vallhatnak magukénak, hiszen az üzemek, szövetkezetek, az óvodaépítési programból is kivették részüket. A jövőben is arra törekednek, hogy megfelelő nívójú beszámolók kerüljenek a testület elé, ezáltal növekedhet« vitakészség az üléseken. G. J. Ügyfélszolgálati csoport Az év eleje óta a hatósági osztály keretén belül működik az ügyfélszolgálati csoport a monori városi jogú nagyközsé- gi közös tanácsnál. Továbbra is ők foglalkoznak az állampolgárok lakásbejelentésével kapcsolatos feladatokkal, kiadják a hatósági bizonyítványokat, s intézik egyes anyakönyvi ügyeket. A földszinten tájékoztatót helyeztek ki, a polcokon megtalálhatók a különböző kérelem-nyomtatványok, írásos tájékoztatók, s egyéb jogpropaganda anyagok. Vitazáró helyett Kézilabda vagy kosárlabda? Örömmel olvastam Zátrok Károly érdemleges hozzászólását a kézilabda-kosárlabda vitához Cikkét már a címben úgy indítja, hogy kézilabda, kosárlabda is. Nos, Zátrok Károly legalább olyan jól tudja, mint én, aki szántén testnevelő vagyok, hogy ez nem megy, legalábbis ebből nem lesz színvonal. Ennek rendkívül egyszerű az oka, hogy a vonzás- körzet zömében kézilaoaazó gyerekek középiskolába — elsősorban Monorra — kerülve egy merőben új sportággal ismerkednek meg. Megszakad egy folyamatosság, s hiába a rendkívül sok hasonló elem a két játék között, rendkívül sok az eltérő elem is ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az ide vagy oda átállás. Gyömrő csapatában kézilabdázik egy volt kosárlabdajátékos. Technikája, láibmun'kája, gyorsasága egészen kiváló. Ha ez a fiú folytatja az általános iskoláiban elkezdett kézilabdázást középiskolában, ma akár az élvonalban játszhatna. Így? A labdafogés beidegzettsége, kivezetése a lövéshez mind- mind magán hordozza a kosárlabda elemeit, amiről képtelen volt és lesz leszokni. Nem feladata válogatottat nevelni a középiskolának, de például ez a játékos, akinek a neve nem fontos, nem ez a lényeg, sokra, nagyon sokra vihette volna kézíiabdásként. Sajnos, nincs ©evedül. Magam tehát azt a folytonosságot hiányolom, ami megszakad a középiskolákban, mert hiszen van itt szakmunkás- képző is, ne feledjük. Azt Zátrok Károly sem állítja, hogy csak monoriak járnak a gimnáziumba. Járnak Üllőről, Irsarój, Űriből, Vecsédról, Gyömrőről, TAonori- erdőről stb. Csupán öt helységnevet soroltam fel. Általános iskoláikban kivétel nélkül mindenütt kézi labdáznak, persze, más sportágak mellett. Kosarasokról nem tudok. Ha csak folytatnák az általánosban megkezdett munkát, mar lerövidíthető lenne a sikerélményhez elvezető idő, s amit nem lehet eleget hangsúlyozni, folytathatnák érettségi, szak- munkásbizanyítvány után. (Napjainkban kilenc község 18 általános iskolás csapata vetélkedik Vecsésen kézilabdában. A sorozat márciusig eltart, volna miből meríteni ...) A magassági tényezőkről szakmai hiba vitatkozni. Egykét nemzetközileg ismert alacsonyabb irányító csak azt a szabályt erősíti, hogy aki nem közel két méter, az nem sokat kereshet a palánk ok alatt. Talán emlékeztetem a cikkírót, hogy néhány éve nemzetközi porondon is volt á téma, amennyiben külön kategóriát akartak létrehozni az úgynevezett magas és alacsony játékosok között. Pontosan azért, mert a magassági fölény teljesen irreálissá tette a találkozókat. A gyakori szabálymódosítások is a játék érdekességét féltik az óriások miatt. Nem árt, ha egv kézilabriás is magas, sőt kifejezetten előnyös. Én például 134 centi vagyok. Tizenkilenc évesen utánpótlás-válogatott voltam, maid alig húszévesen a magyar válogatott keret tagja lettem. A világválogatott Kontra Zsolt, Varga István, de még a világhírű Kovács Péter sem éri el a 200 centimétert, a nemzetközi klasszis Kenyeres talán a 180 centit sem. Őri Péter 185 körül van, mondhatnám, em- bernyi emberek. Mindig visz- szatérő motívum, nem feladata a középiskolának válogatottakat adni. Soha nem lettem volna válogatott kerettag-, ha Iskolámban csak kosárlabdával foglalkoznak Ismerőseimtől tudom, jártak ebbe a gimnáziumba remek felépítésű, daliás gyerekek. Nem állítom, hogy nem lettek jó kosárlab- dások, de mi lehetett volna belőlük kézilabdásként... Ez az, amit soha nem tudunk meg. Azt azonban tudjuk, hogy a magyar kézilabda mind a női, mind a férfi vonalon é világ élvonalához tartozik, egy-két világklasszis futkározik magyar pályákon. Nem mondható el ez a férfi kosárlabdáról s jóindulattal a női csapatról. A diák kosárlabda-utánpótlás tézise egy kicsit ezeken a tényeken megbicsaklik. Jómagam falusi gyerek vagyok, tehát nem sértek meg senkit, ha azt mondom, a kézilabda falusi sport volt és lesz. Éppen mert egyszerű, látványos, kemény, küzdelmes sportág, ezért kedvelik, ezért járnak ki a mérkőzésekre szurkolni, kiabálni, örülni vagy bánkódni. Ehhez képest a kosárlabda jobb szó híján — kissé arisztokratikus. A jkezdő néző nem tudja, hogy a teniszben miért mondják, hagy sem. mi-tizenöt, miként a kosárban, mikor három pont egy dobás, amikor az előbb csak kettő volt, mikor lehet a második személyit is rádobni, amikor az előbb, a háromból az első meg a harmadik bement, mégsem ugráltak a második dobásnál a labda után, s mit integetnek, hagy három másodperc ... Szóval, ugye, érthető, hogy miért is mondtam, hogy arisztokratikus. Meggyőződésem, hogy vita helyett talán össze kellene fognunk. Nyilván egyik sportág sem előbbrevaló a másiknál, én azonban több lehetőséget látok a kézilabdában ahhoz, hogy ne csak zárt körben sportoljanak a gyerekek, hanem lépjenek közönség elé. örülök az alakuló nőj csapatnak, s örömmel fogom üdvözölni a majdan megalakuló fiúcsapatot is, mert érdeme' lenne áz érkező elsősöket kikérdezve — mit is sportol* íi — megalakítani a „legényegyletet” is. Az új munkához is és természetesen a kosarasoknr is kívánok sok sikert Zátrov tanár úrnak, Veres László tanár úrnak és vaiamennv’ sportot szerető és támogató nevelőnek. Nagy József, a Gyömrői SE ügyvezető elnöke g A „Kézilabda — kosár- ff labda?’” címmel indított vi- ff tát a szerkesztőség ezzel az ‘ írással lezártnak tekinti. A megjelent néhány hozzászólásból kitűnt, hogy nincs lényegi ellentét a két sport. ág hívei között. Az pedig, ugye, természetes, hogy ízlések és pofonok — még ugyanazon a pályán is — különbözők. Épp ezért megértőik Nagy Józsefet, ha ő személy szerint a kézilabdában lát több lehetőséget, de igazán abban értünk egyet, hogy „vita helyett talán össze kellene fognunk”, így igaz. «ISSN UU-2C31 (Monori Hírlap)