Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

1984. DECEMBER 2., VASÄRNAP 3 Halló, központi ügyelet? A legfőbb érv: a biztonság Falugyűléseken, tanácsi fórumokon nagy társadalmi vita előzte meg az orvosi ügyeleti rendszer korszerűsítését, a központi ügyeletek kialakí­tását. A javaslatok, kérések mellett aggályok hangzottak el; sokan at­tól tartottak, hogy a központosított ügyelet nem képes ellátni éjszakán­ként, vagy hétvégen az orvos nélkül maradó falvakat. Vajon igazuk volt-e a betegek sorsát féltőknek? A választ dr. Sárkány Annától, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya munkatársától kértük, aki maga is részt vett, s vesz a körzetek ellenőrzésében. — Hadd kezdjem az elején: 1982-ben szervezték megyénk­ben az első központi körzeti or­vosi ügyeleteket. Korábban is volt arra példa, hogy a szoká­sos rendelési idő után és hét végén — főleg a városokban, nagyközségekben — a rende­lőben ügyelt orvos, ám nővér nélkül, csupán a saját kocsi­jával, s a meglevő telefonnal. Egyebütt a falu gyógyítója, vágy gyógyítói fogadták a munkaidő után is a panaszok­kal jövőket. Ez volt az általá­nos kép még 1981-ßen, ami­kor felmértük: Pest megyé­ben negyedszáz településen kínálkozik lehetőség központi ügyeletek kialakítására. Még abban az esztendőben enge­délyt, pénzt kaptunk az Egész­ségügyi Minisztériumtól tizen­négy gépkocsi, URH-rádió vá­sárlására, s nővérek, gépjár­művezetők alkalmazására. Je­lenleg a megye tizennégy te­lepülésén működik már a köz­ponti ügyelet. Ez azt jelenti: a munkaidő után hétköznapo­kon legalább egy, hétvégeken legalább két orvos marad szol­gálatban, mellettük nővér dol­gozik, URH-, vagy CB-rádió- val hívható a szolgálat' kocsi­val éppen úton levő orvos is, több környező faluba. • S ahol nincs Ilyen lehető- stft .— Megmaradtak az ügyelet más formái, például az állan­dó székhelyű összevont ügye­let Főt és Göd vagy Gyál és Felsöpakony így oldotta még a problémát. Ez csupán ott le­hetséges, ahol legalább öt or- ■“Fbisi körzet van, s annyival Szegényebb az előző változat­nál, hogy a gyógyító saját ko­mcsival jár, szükség esetén a körzeti nővért vonja be a munkába. A harmadik a hét­végi összevont ügyelet — Szob Gyömrö térségében, Zsámbék, Ráckeve körzetében — hason­ló az Iméntihez, de csak a hét végén tehermentesíti az orvo­sokat, hét közben a munkaidő Után nem. A negyedik a ked­vezőtlen régi készenléti szol­gálat még mindig a körzetek felére jellemző. Ahol több or­vos van, a gyógyítók lakásu­kon, felváltva adnak ügyele­tet, ahol egyedül dolgozik az orvos, a szomszéd község dok­torával alakíthat ki ilyen kap­csolatot. • Ügy tudom, az alapellátás­ban lehetetlennek látszott az öt­napos munkahét bevezetése a központi ügyeletek szervezése nélkül. Vajon ötnapos-e most mindenkinek a munkahét? — Kétségtelen, hogy a régi formában dolgozóknál erről nem beszélhetünk. Egyszerű a számítás: az orvos mindig ugyanabban az időben rendel, ezért amikor ráesik a hétvégi kétnapos szolgálat (ügyeleti díj jár érte), akkor három na­pon át éjjel, nappal , készen­létben kell állnia. Bár a meg­terhelés nagy, de az orvosok mégis szívesen vállalják, mert egy-egy ilyen hétvége után A Neumann János Számító­géptudományi Társaság meg­kezdte a mikroszámítógép­klubok hálózatának kialakítá­sát. A társaság száz magyar gyártmányú, Primo-típusú sze­mélyi számítógépet bocsát a megyékben megalakuló klu­bok rendelkezésére. A klub­hálózat létrehozásától a tár­saság szakemberei azt remé­lik, hogy ily módon a szemé­lyi számítógéo az érdeklődők •számára hozzáférhe'övé válik. A klubokban, tanfolyamokat három-öt szabad víkend kö­vetkezik. ♦ Szinte minden településen, amely nem lett ügyeleti szék- hely, szóvá tették: távolabb ke­rült a lakosságtól az orvos ... — Ez igaz, de szó sincs vé­szesen nagy távolságokról, fel­mérésünk szerint egy órán be­lül valamennyi községbe el­juthat a központi ügyeletes, a sürgős hívásra. Ennél a fővá­rosban sem jobb a helyzet. A leghosszabb ügyeleti út is ke­vesebb a megyében ötven ki­lométernél. _#_Érkezett-e panasz a köz- pontl ügyeletekre? — Két év tapasztalata alap­ján mondom, hogy felelpsség- revonásra okot adó jelenség­gel (például, hogy a hívásra nem ment a helyszínre az or­vos), nem találkoztunk. Am ez nem jelenti azt, hogy min­den felhőtlen. • Mit ért ez alatt? — Néhány visszásságot, mint azt, hogy hiába kértük körlevélben a tanácsokat, né­hol ma sem jelzi semmilyen tábla, hol található az ügye­let. S a rendelő feliratát sem világítják meg. Ha valakit az órszágúton ér baleset, vágyott lesz rosszul hét végén, késő este a kihalt utcákon hiába keresgél. Ez nemcsak a mi problémánk, a mentősöké is. Aminthogy az is: hiányoznak sok helyütt az utcanévtáblák, házszámok. Így az ügyeletes 'öfvös Is' Tassábbari' j'uf a'cél­hoz. ♦ 2» a segélykérő telefonok? — Kevesebb a gond a ké­szülékekkel, mint a segélyt ké­rő emberekkel. Pedig egysze­rű a telefonok kezelése. Egy gombnyomás után hangjelzést ad a szerkezet, s már lehet is mondani: ki, hová, miért kér orvost. Ám ezek nélkül az adatok nélkül az ügyeletes hiá­ba menne a faluba, ahol hu­szonöt Kovács család lakik, s csak annyit tud, hogy Ková- cséknál valaki beteg ... ♦ Mennyire elfogadottak a központi ügyeletek? — Egy napra jutó betegfor­galmuk nyolc és száz között változik, attól függően, mek­kora a terület. Idekívánkozik: sokan továbbra is a lakóhe­lyükön élő, otthonában pihenő körzeti orvost keresik fel az ügyelet idején is — a megszo­kás, s az ismerős doktorhoz való ragaszkodás okán. Az or­vos pedig esküje értelmében köteles életet menteni, ehhez azonban minden beteget meg kell vizsgálnia. Marad tehát minden a régiben. Sokszor ki­derül: olyan panasszal fordul­nak segítségért, amely nap­pal, a rendelési időben is el­látható lett volna. Hasonló egy másik jelenség: a hét vé­gi ügyeletek idején a kórhá­zak immár megerősített fel­vételi osztályain több mint kétszer annyi beteg jelentke­szerveznek, s széles körben megismertetik a gépek keze­lését, programozását. A Primo személyi számító­gépet az MTA Sztaki fejlesz­tette ki. E mikroszámítógépet ma már számos kis és köze­pes vállalat is könnyen meg­vásárolhatja. segítségükkel ol­csón gépesíthetik a döntéselő­készítési, adatfeldolgozási te­vékenységet. Ezért fontos, hogy alkalmazási módszereik minél ismertebbekké váljanak. zik, mint máskor. Nem ritkán egy hete meglevő bajokkal- tünetekkel! A háttérben az ta­lálható: a rokonok, hozzátar­tozók nappal, vagy hét köz­ben dolgoztak, távol voltak otthonuktól... > Megfelelő-« az ügyeleti he- lyek felszerelése? — Sajnos nem. Sokszor még kötszerek, egyszer használatos tűk, katéterek is hiányoznak, máskor csak a hordozható EKG. Az a gyakorlat, hogy az orvosok zöme saját készenlé­ti táskáját használja az ügye­let idején is. Még idén fel­mérjük pontosan a helyzetet, s jövőre az ügyeletben érin­tett tanácsokat kérjük, a költ­ségvetésükből juttassanak e célra. ♦ Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága nem régen tárgyalt az ügyelctekröl. Ott Is elliang- zott: a feladattal nem arányos a díjazás. Így van ez? — Az orvosok két-három- száz forintot kapnak 24 óráért, a nővérek, s a gyermekgyó­gyászati központi ügyeletek asszisztensei nyolcvan forin­tot 8—12 óráért. Ez utóbbiból kénytelenek fedezni a gyak­ran hasonló összegű utazást az ügyeletre, s onnan vissza. Ugyanis munkáltatójuk több­nyire nem azonos az ügyele­tet fenntartó tanáccsal, ezért az útiköltség-térítéssel senki sem számol. A kis térítési dí­jak emelésére megvan az elvi lehetőség, csak éppen a pénz kevés. 9 Végül la betaiti-e hivatását a központi ügyelet? — Minden nehézség ellené­re is nyilvánvaló: igen, a fe­lelet. Bizonyításul nézzünk két esetet. Ha a közpbtttl ügyele­tét keresik segítségért* állan­dóan ott a nővér, akik maga is hívhat mentőt, riaszthatja rádión az orvost, tanácsot kér­het tőle. Ám aki este a falu egyetlen gyógyítóját keresi, akit éppen a felvégre hívtak beteghez, s mert a szomszéd meglátta a kocsiját, s ő is vizsgálatot kért tőle, hiába ke­resi, aki ugyanabban az idő­ben lett rosszul az alvégen. S ha meg is találja, tovább ke­tyeg az óra, mire az orvos te­lefonközeibe jut, hogy riassza a mentőket. Éppen a gyorsa­ság, s a nagyobb biztonság az az előny, amiért jövőre újabb tíz központi ügyeletet kívá­nunk szervezni Abonyban, Al- bertirsán, Budakeszin, Duna- harasztin, Gödön, Gyálon, Po- mázon, Ráckevén, Tahitótfa- lun és Vecsésen. Vasvárt G. Pál A kis vonat, melynek sor­sáról nemsokára ítéletet mondanak, Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között közle­kedik, de sínpárjai elérnek egészen Márianosztráig. Innen egy hasonló vonal indul to­vább, kis csomópont van a kő­bányánál. Szobon a vasútállo­másig, majd a dunai uszályki­rakodóig jutnak el a vágá­nyok. Gyönyörű út lenne, ha egyszer végigutazhatnánk, de közembernek erre évtizedek óta nincs lehetősége. A szobi vonatok a kőbányáig járnak, a nagybörzsönyi szakaszon csak Nagyírtáspusztáig men­nek a szerelvények. Hétköznaponkint erdei munkások az utasok, a hétvé­geken — igaz, nem nagy szám­ban — természetimádó turis­ták, s a régi vasutak barátai kapaszkodnak fel a kocsikra. Ha vállalják az átszállással, a buszozással, gyaloglással járó kellemetlenségeket, páratlan élményben van részük. Magam — már vagy tizenöt éve — ültem fel először a fa­padosra. Tél volt. frissen hul­lott a hó. talán ezért is érez­tem úgy, hogy mesevilágban járok. Karnyújtásnyira bólo­gattak a fák. pár lépésre meg­állt a szarvas és ránk csodál­Primót kapnak a megyek Mikroszámítógép-klubok Tíz típus , A daruseren Több mint 900 darut szállított 1972 óta az ország minden tá­jára — az ipar, a szállítás, a mezőgazdaság és az erdészet részére — a Kaposgép Válla­lat. Jelenleg tíz típust gyárta­nak a különféle darukból. Nagy sikere van az Unirak 600-as univerzális kisgépnek is, amely sokoldalú felhasznál­hatóságával, — mint például rakodás, árokásás — az idei BNV-n méltán nyerte el a kö­zönség tetszését. Országos tanácskozás A honvédelmi ; nevelésről * Az iskolai honvédelmi ne­velés és oktatás időszerű kér­déseiről tanácskoztak az Or­szágos Pedagógiai Intézet ál­tal összehívott konferencián a megyei tanácsok művelődési osztályainak a honvédelmi ok­tatással foglalkozó munkatár­sai, valamint a honvédség, a rendőrség, az MHSZ, a polgá­ri védelem és a Vöröskereszt képviselői. Hangsúlyozták, hogy az is­kolai hazafias nevelés és hon­védelmi oktatás csak akkor le­het hatékony, ha szervesen be­épül az iskolai munka teljes folyamatába. Ezt a célt szol­gálja az új, Honvédelmi isme­retek című tankönyv is. Mint, szerzői mondották, a tankönyv elkészítése jelentős állomása az 1981—82-es tanévben beve­zetett új tantervű középisko­lai honvédelmi oktatásnak, s úgy készült, hogy figyelembe vette az eddigi gyakorlati ta­pasztalatokat. A HÉT HÍREBHHBM M Ü, WIUPIG © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi munkabizottsága megtárgyalta az elöljáróságokról szóló jogszabálytervezetet. © Kecskemét adott otthont a te­lepülésfejlesztési társadalmi munka tapasztalatairól ren­dezett országos értekezletnek, © A főváros volt a hely­színe az építésügyi filmnapoknak. © A hét híre az is, hogy lezajlott a vendéglátóipar országos tanácskozása. FASiinyi Üzleti reklám, mennyi üzleti ügyetlenség! Mennyi csábítás, mennyi taszí­tás! Mindezek együtt megfér­nek a vendéglátás bő szoknyá­ja mögött, ezért, hogy váltako­zik a kellemes szórakozás és a bosszúság érzése azokban, akik a kereskedés e különleges ágát fenntartják forintjaikkal. Nem kevés forintjukkal! A megyé­ben a vendéglátás teljes for­galma 1983-ban 3,4 milliárd forintot tett ki, azaz hatalmas összeg elköltésének hogyanjá­ról van szó, amikor a vendég­látás hálózati egységeinek — igen, ilyen szépen komolyko­dik a hivatalos fogalmazás — valamelyikébe benyit a vacso­rázni akaró társaság, a cuk­rászsüteményre vágyó gyere­kekkel a mama és a papa, az örökké szomjas borissza, a ha­verokat mindenei elé helyező szesztestvér. A sokféle vendég a vendéglátás sokféleségét fel­tételezné. Ez a sokféleség egyi­ke azoknak a hiányoknak, me­lyek megszüntetésében lassú a haladás, sok az adósság. Nem újkeletű dolog azok kárhoztatása, akik másra vál­lalkoztak, mint amit nyújta­nak. Betűhűen idézzük: „Clas- sicus nép a magyar korcsmá- ros, barátom. Fizetned kell, hogy szóljon hozzád egy-két szót, enni pedig fizetésre sem ad. Nem a. Ha kérsz tőle vala­mit, azt mondja, hogy nincs, vagy ő biz azért nem rak tü­zet.’’ A szavak 1847 nyarán ke­rültek papírra, Petőfi Sándor VIII. útilevelében ... mélyek a gyökerek tehát, azaz nem sza­bad csodálkoznunk rajta, ha újra meg újra szárba szökken a vendégriasztás. A megye minden lakosára tavaly 104 liter bor és sör elfo­gyasztása jutott, ha a vendég­látásban és az üzletekben el­adott áruk összességét nézzük, s ehhez még számítsuk hozzá a töményét... A vendéglátás összes forgalma 1983-ban 3,4 milliárd forintot ért el, italra ezen belül 2,1 milliárd ment el. Ez az összeg több, mint ameny- nyit ruházkodásra költött el a megye lakossága! Ami pozití­vum: amíg 1977-ben az italfor­galomnak 33 százalékát tette ki csupán az ételek eladása, 1980- ban 39,5, tavaly pedig 41 szá­zalékát érte el. Ami tagadha­tatlan jele törekvéseknek, igye­kezetnek, ám ne feledjük: a vendéglátóhelyek fele a me­gyében büfé, italbolt, kocsma. Nem olyan hely tehát, ahol a k. (kedves) vendég éppenség­gel harapnivalót keresne első­ként. és csak mellesleg óhajta­na valami toroköblítőt. A fele­let roppant egyszerű a miért van így kérdésre. Azért, mert a kimondottan italbolt, kocs­ma minősítésű üzletekben a legmagasabb a megyében az egy négyzetméterre vetített forgalom. A legkevesebb pénzt a munkahelyi vendéglátás, az éttermek, vendéglők, sörözők hozzák ... Feltételezhető, azért, hogy a k. vendég nem okvet­lenül kedves, hanem kiutált, kellemetlen, kényszeredetten megtűrt, kinézett, kiutasított, kizsebelten is rosszul kiszol­gált. Igaz, a megyében a kü­lönböző típusú vendéglátóhe­lyek fele szerződéses formában tevékenykedik, ám alapvető javulást csak ettől várni... ugye, naivitás. Kellene hozzá szakmaszeretet, törekvés a nagy forgalom, szerény haszon gyakorlatára — és azon belül például a napi menük, a kls- és zónaadagok kínálatának, vá­lasztékának bővítésére, a cuk­rászati, hidegkonyhai készít­mények népszerűsítésére —, a rend, a tisztaság, a szolgálat­készség megkövetelésére. Ősrégi foglalkozás mai művelői várják — ha vár­ják — a vendéget a me­gyében ezeregyszáznál több helyen. Á Szent Benedek-rend pannonhalmi levéltárában lel­ték fel azt az 1240 körül ke­letkezett oklevelet, amelynek döntően latin szövegében több mágyar szóval együtt, első íz­ben olvasható a vendegus — későbbi századokban vendégös — kifejezés. A mai vendégösök — elgondolkoztató! — ugyan­akkora alapterülettel gazdál­kodhatnak, mint az élelmiszer- boltok összessége, azaz kevés­bé a tágasság hiánya, inkább a hiányok tágassága játszik sze­repet abban, hogy a k. vendég olykor kívül marad, nem lép be az „üzemegységbe”. A hiá­nyok tágassága — mert belefér a rossz modor, a lomposság, a csonkított adag, a többletszá­molás és ezernyi más — ven­déget riaszt. Közös haszon len­ne tehát ennek a tágasságnak a szűkítése. Mészáros Ottó S.Q.S. A KISVASÚIÉRT kozott. Ilyen háborítatlan bé­kében csak ritkán látni a ter­mészetet. Jól tudom, nem ez az első kisvasút, melynek vélt vagy valódi okok miatt búcsút kel­lene mondani. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek eleién járványszerű méretet öltött a kisvasutakat pusztító láz. S ha akadtak js. akik rész­ben érzelmi, részben gazdasá­gi érvekre hivatkozva mentő­akciókat indítottak — kevés eredménnyel. Hivatkoztak ar­ra, hogy aprófalvak sokasága, tanyák ezrei függnek ettől a közlekedési eszköztől, s hogy milyen sokba kerül az útépí­tés. s hogy nincs az országban elegendő busz. Félelmeik ké­sőbb sokszorosan igazolódtak. Nem szívderítő a börzsönyi kisvasutak elmúlt néhány év­tizedes sorsa sem. Valaha a Börzsöny majd’ minden zugát behálózták a sínek, s a fava- gyon túlnyomó részét, a kőbá­nyák kincsét a pöfögő gőzmoz­donyok, később az apró moto­rosok vontatták el egészen a feldolgozó üzemekig, a nagy­vasút állomásáig. A motorizá­ció bűvöletében először az er­dei vágányokat hagyták tönk­remenni. S folytatódott azzal, hogy a megmaradt szakaszo­kat se javították. S amikor már majdnem teljesen elpusz­tult a pálya, látszólag jogos érvekre hivatkozva lehetett kérni, hogy szüntessék meg a Ki rá lyrét—Szokolya—K isma- ros közötti vonalat. Akkor a társadalmi összefogás, a KISZ- fiatalok munkája, a mezőgaz­dasági minisztérium anyagi támogatása nemcsak megmen­tette, hanem megszépítette, újjávarázsolta a vasutat. Va­jon ma van-e annyi közösségi erő, ami elejét veheti a vasút- temetésnek? A nagybörzsönyi vasút gaz­dája. az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a jól bevált recept szerint ugyanis jelezte, jövőre megszünteti ezt a vonalat. Igaz, ehhez a me­gyei tanács hozzájárulása szükségeltetik, de ha nem kap­ják meg a hivatalos beleegye­zést. akkor is csak idő kérdése a végleges üzemszünet. Csal; annyit kell tenni, .hogy nem tesznek semmit, s néhány hó­nap alatt balesetveszélyes lesz az utazás. Njncs okunk kételkedni az erdőgazdaság érveiben. Sze­rintük gazdaságtalan a vasút, s a szép látványból nem élnek meg. Igaz. a hegyet csak ezen a módon lehet megközelíteni. Sáros, havas időben az itt le­vő turistaházak, kulcsos há­zak, úttörőtáborok vasút nél­kül el lennének vágva a kül­világtól, de az erdei munka is lehetetlenné válnék. Örökre feledni kéne azt az álmot is. hogy egyszer majd Szobröl egészen Nagybörzsönyig kis­vasút viszi a turistákat. H adakozik a terv ellen a helyi tanács, ellene fog­laltak állást a megyei tanács, a politikai szervezetek, a Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizott­ság szakemberei is. Ám ezzel a kisvasutat még nem men­tették meg. Jobb sorsra csak akkor számíthat. ha fenntar­tását nemcsak egy. az ügyben érdektelen gazdasági szerve­zet, hanem valamilyen na­gyobb közösség, forintokkal is bíró intézmény vállalja ma­gára. Csulák András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents