Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

1984. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK 3 ffvr Ml I. I I f)r Szellemi export Fejlődő országok Hazánk konvertibilis elszá­molású exportjának egyhar- madát a fejlődő országokkal bonyolítja le, ugyanakkor a kooperációs kapcsolatok még messze elmaradnak a lehető­ségektől. Jelenleg egy tucat ilyen gyártási együttműködés van érvényben, ezek fele ipa­ri jellegű. Az Ipari Miniszté­riumban átfogóan elemezték a fejlődő országokkal kialakított kooperációkat, és megjelölteik azokat a területeket, amelye­ken kívánatos a termelési és értékesítési együttműködés bő­vítése. Megállapították: örvendetes, hogy szellemi exportunk lé­nyegesen bővült ezen a pia­con, elsősorban a fővállalko­zások és a rendszerexport ré­vén. A fejlődő államokban vállalataink leggyakrabban a fejlett országok cégeivel együtt hoznak létre termelési együtt­működéseket, vállalva egyes gépek szállítását, a szerelés- vezetést, a szaktanácsadást. »lop Nagyüzemi disznótor Az idén harmincezer sertést dolgoznak fel a Bentavölgye Tsz húsüzemében. Az itt készülő, mintegy ötvenkét féle húskészít­ménnyel Érdet és a környező településeket látják el, de jut a fővárosnak is. Képünkön: a kolbásztöltő brigád: Kapás La­jcsiié, Nagy László és Juries Mária műszakonként 30 mázsa finom kolbászt készít Hancsovszki János felvétele A határozatok szellemében Az életkörülmények javításáért Az MSZMP XII. kongresszu­sa célul tűzte ki az elkövetke­zendő öt esztendőre többi kö­zött a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javítását, a vállalati gazdálkodás hatéko­nyabbá tételét, az élet- és munkakörülmények színvona­lának növelését, az eddigi életszínvonal megőrzését. A tervek teljesítésének alapvető feltétele természetesen a gaz­dálkodó egységek megfelelő tevékenysége. Hogyan segítet­te a kongresszusi határozatok megvalósítását a Pest megyei általános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek munká­ja? — erről kérdeztük Tuza Sándorné dr.-t, a MÉSZÖV el­nökét. O Ml az a tevékenységi kör, melyben a fogyasztási szövet­kezetek a legkiemelkedőbb eredményekkel büszkélkedhet­nek? — Mindenekelőtt a külke­reskedelmi forgalom említhe­tő. Az áfészek export-import tevékenysége az ötéves terv első évéhez viszonyítva évi 25 százalékos növekedést köny­velhet el. Ebből a mezőgazda­sági export esztendőnként több mint 4,5 millió dollárt és 5 millió rubelt tesz ki. Ebben az időszakban lett figyelem­re méltó az áruházak kö­zötti csere és a kishatár- forgalom. A mezőgazda­ságban felvásárolt áru 40 százalékát értékesítettük kül­földön. Ebben nagy szerepet játszott a nyúl, a csiga és a méz, összesen mintegy negy­venféle aprócikk. Nagy nép­szerűségnek örvendtek a Pest megyei áruházakban, üzletek­ben rendezett bolgár, csehszlo­vák, NDK-hetek. Ugyancsak kiemelkedő ered­ményeket értek el a szövetke­zetek a lakás- és életkörülmé­nyek javításában. Az áfészek, a takarékszövetkezetek és a lakássszövetkezetek összesen 1,1 milliárd forintnyi fejlesz­tést terveztek a megye 94 te­lepülésén. Az ötéves terv ed­dig eltelt időszaka alatt Pest megye 75 helységében 158 új, illetve korszerűsített egységet adtak át. A VI. ötéves terv végéig még további 63 telepü­lésen 51 létesítményt nyitnak meg az elképzelések szerint, így összesen 138 községben és városban találkozhat a lakos­ság a helyi életkörülményeket jobbító szövetkezeti beruhá­zásokkal. A tervszámokhoz viszonyít­va kevesebb lesz az eredmény: mintegy 83 százalékos az áfé­szek vonatkozásában. Annak ellenére, hogy az elképzelések olcsóbban valósulnak meg, többi között a saját építőka­pacitás felhasználásával. A ceglédi, gödöllői, nagykátai áruházak felújítása, bővítése bizonyosan befejeződik, ugyan­így 42 településen az üzletek rekonstrukciója. A kiemelt beruházások közül az ABC- program viszont csorbát szen­ved, anyagi eszközök hiánya miatt. Lényegesen túlteljesí­tették terveiket a takarékszö­vetkezetek: minden harmadik üzletház új vagy felújított lesz az ötéves terv végére, kulturáltabb környezetet te­remtve a pénzügyi szolgálta­tásoknak. A lakásfenntartó szövetke­zetek saját karbantartó rész­legeket hoztak létre. Ezeken a helyeken amellett, hogy csök­kentek a tagok panaszai, az egységek külső megrendelők számára is rendelkezésre áll­nak, Csökkentve ezáltal a közös költségeket. Sajnálatos, hogy a tervezett 2043 szövet­kezeti lakásból várhatóan csak 1524-et tudnak átadni a terv­időszak végéig. O Melyek a szövetkezeti gaz­dálkodás azon eredményei, melyek hatást gyakorolhattak az életszínvonal megőrzésére? — Summázva úgy lehetne fogalmazni, hogy a kereske­delmi ellátás javítása, a pénz­intézeti szolgáltatások- körének bővítése, a lakásépítés és -fenntartás, a mezőgazdasági kistermelés szervezése, kiszol­gálása. A kiskereskedelmi for­galomban az ötéves terv túl­teljesítésével számolhatunk. A Galgavidéke, a szentendrei és a. váci áfész már most megha­ladta e tekintetben az elő­irányzatot;. A munka terme­lékenysége a megyében — öt szövetkezetét kivéve — tovább javult. Sokat tettek például az áru útjának lerövidítéséért. A kínálat 70 százaléka, ezen be­lül az élelmiszerek fele, köz­vetlenül a termelő, feldolgozó üzemekből kerül az üzletek­be. A friss gyümölcs és zöld­ség tekintetében még maga­sabb ez az arány: 85 százalék. Ez természetesen mind az árat, mind a minőséget tekint­ve előnyösebb a vásárlók szá­mára is. A takarékbetét-állomány évente átlagosan 140 millió fo­rinttal növekszik a takarék- szövetkezetekben, melyek 23 féle szolgáltatással várják im­már az ügyfeleket. Egy esz­tendőben mintegy 100—120 millió forintot fizetnek ki mezőgazdasági termelést segí­tő céllal, csaknem 160 millió jut lakástatarozásokra. Terve­zik, hogy jövőre már a falu bankjai is nyúj*anak hitelt lakásépítésre, még inkább kedvében járva a helybeli La­kosságnak. Dinamikusan. kedvezően változik a vendéglátás nyere­sége. s ebben jelentős szere­pet játszik a közétkez*etés is. Hozzájárul a nyereség növe­kedéséhez — általában — a evors ütemben gyarapodó iva­ri tevékenység, melynek ter­mékei gyakran hiányokat pó­tolnak a haz,ai és külhoni pia­con. Je’entős hr^zno* ho-nak eme’lett ,a mezőgazdasági, a szállítási szakcsoportok is. Mégis több szövetkezet ne- h*z he'vzetbe kerü't. A nagy- kítr.i áfész az áruházbővítés- ra f'lvett hitel, a szobi és a táviószelei forgóalaphiány miatt. Számukra megfelelő se- '’ítsé"et tudtunk nyiijtani a közös támogatási a’apból. © Hoavan mutatkozik nur? naol-.inkUan a fogyasztási szö­vegezőtek ha ' vom: nyo-i ru­galmassága, alkalmazkodási kéncssége? — Azt hiszem, elmondha­tom, hogy szövetkezeteink soha nem féltek a kockázat­tól, az új utak, módszerek ki­próbálásától. Ha sok vita árán, időnként szerény eredmény­nyel is, de igyekeznek mindig megkeresni a gazdaságosabb működés lehetőségeit. Ahol ehhez adottak a feltételek, még a kereskedelem fejleszté­sére, sőt forgóeszköz-bővítés­re is bocsátottak ki kötvé­nyeket, eddig mintegy 23 mil­lió forint értékben. A bonyolí­tást, a szabad pénzeszközök feltárását és mobilizálását a megyében hat takarékszövet­kezet vállalta. A szerződéses üzemeltetés ugyancsak sokat lendített a nyereségen. Rá­adásul, ahol kellett, az átadott egységeket fel is újították, mégpedig a szerződj felek a költségekkel' arányosan■ válla 1- 'va a forgóalap megváltását. A tagság is kiveszi részét a közös vagyon gyarapításából. Az érdekeltség alapján rész­es célrészjegyeket jegyeznek, melyek értéke meghaladja a 123 millió forintot. Ez az ősz- szeg a tervidőszak kezdetéhez viszonyítva a hozzájárulás megduplázódását jelenti. M. J. Az 1985. évi állami költség­vetés tervezetének a Művelő­dési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság tevékenysé­gére fordítható előirányzatait elemezték a képviselők szer­dán az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén, amelyet Óvári Miklós elnökletével tar­tottak a Parlamentben. A szóban forgó költségveté­si fejezetek előzetesen meg­küldött pénzügyi munkaanya­gához Drecin József művelő­dési államtitkár fűzött kom­mentárt. Mint mondta, a költ­ségvetés idei előirányzatai — némely területen a számított­nál nagyobb bevételekkel is — megvalósulnak, jövőre pe­dig növelni lehet a kultúra, az oktatás céljaira szánt ösz- szegeket. Ezen belül a béralap viszonylag erőteljesebb, a do­logi kiadások mérsékeltebb növelésére lesz lehetőség. A képviselők — miután meghallgatták Boncz József­nek, a Magyar Rádió elnökhe­lyettesének kiegészítő tájékoz­tatóját egyfelől a rádiózás műszaki feltételeinek tervezett javításáról, s ezzel kapcsolat­ban a műsortervekről is — kérdéseikben, hozzászólásaik­ban behatóan foglalkoztak olyan témákkal, mint az isko­lai számítógépprogram bein­dítása, a televíziózás viszonylag új ágaként kialakuló úgyneve­zett kábeltelevízió meghonosí­tása, a videokazetták gyártá­sának és forgalmazásának problémái. övári Miklós zárszavában a jövő évi költségvetés terveze­tének egészét úgy jellemezte, hogy abban már a számok tükrében is megmutatkozik a korábbi nehéz évek után az érzékelhető — egyelőre azon­ban szerény mértékű — elő­rehaladás: például a reálbérek megőrzésében, a nemzeti jöve­delemnek a belföldi felhasz­nálására fordítható hányada növekedésében. Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága Nyers B,ezső el­nökletével megvitatta a bel- és a külkereskedelmi költségve­tés jövő évi tervezetét. A kép­viselőknek előzetesen megkül­dött írásos tájékoztatóhoz Andrikó Miklós belkereske­delmi és Török István külke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. A tervelgondolások szerint 1985-ben a kiskereskedelmi forgalom — folyó áron — 8,2 százalékkal növekszik. Ezen belül az élelmiszerek és az él­vezeti cikkek bolti forgalma 6, a vendéglátásé 5,5, a ruháza­té 7,3, a vegyes iparcikkeké Profilbővítés után villanyszerelő vállalat Beruházások helyett felújítások A beruházások visszafogása érzékenyen érinti a Pest me­gyei Villanyszerelő Válla­latot is. Ez a megállapítás egy­általán nem új. hiszen már 1983-ban is az egyik legfonto­sabb feladatuknak tekintették Olyan termékek bevezetését, amelyekkel leköthetik meglevő kapacitásukat. Így az építési­szerelési területen az új épü­letek villamosítása helyett a felújítások, a rekonstrukciós munkák kerültek előtérbe. Többe kerül Az. hogy a beruházások he­lyett elsősoriban a javításokról kapnak megrendelés aket, és így természetesen ezeket kell elvállalniuk, jelentősen meg­növeli költségeiket. Egyrészt nem tudják kellően kihasznál­ni nagy értékű gépeiket, más­részt, mivel egy-egy felújítás­sal annál hamarabb elkészül­nek, mintha új épületen dol­goztak volna, többe kerül az állványozás, a, helyszínre vo­nulás, az emberek utaztatása. A fentiek miatt is kedvező, hogy a két évvel ezelőtt létre­hozott műszaki-fejlesztési cso­port ma már több gyártmányt mondhat sajátjának: például a védőburkolaios szerelvény­lapokat, a felfűzős kábelcsat­lakozó szekrényeket, lámpaka­A másik tizekét éra II fejeskocsi éjfélkor isiiül Simák Zoltán, a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének kocsikísérője egyike azoknak, akiknek mun­kaideje a nap második tizen­két órájával kezdődik. Fél ti­zenkettőkor csörög a vekker, s az éjfél már munkahelyén találja. A hétfői műszakja a korábbiakhoz hasonló. rány Dunakeszi — Harmadikként állhattunk a rámpa elé, igyekezni kellett hamar megtölteni a 15 tonnás IFA teherautót. Harmincnyolc 25 literes tejeskanna, egyen- kint jó harminckilós, mellé 117 láda a zacskós tej, kakaó és egyéb került. Irány Göd, Dunakeszi — az első forduló, ahol huszonkét helyre kell le­pakolni az árut. Mi, a nagy többség még bé­késen alszunk, amikor Simák Zoltán és munkatársai már a második menetre készek. Haj­nali négy óra sincs, amikor Németh Lajos gsr ocSivezető- vel ismét útnak indulnak a váci üzemből, ezúttal 174 lá­da és 17 kanna (ebben a kö­zieteknek szállítanak) a te­her, amelyet Göd térségében 19 különböző helyre visznek. Nyitásra, legkorábban reggel hat órára, mindenütt ott kell lennie a tejnek, tejtermék­nek. — Ajjaj, késni azt nem sza­bad! Akkor mindenki minkét szid, pedig a néha megbokro- sodo teherautók nem is a mi cégünkéi, hanem a Tejipari Szállítási Vállalatéi. Mondha­tom, nekünk sem öröm, ha új kocsira kell várni, mert lerob­bantunk. Először is, az átrá- molás. Azután meg a mi időnk is fogy, nem fordulhatunk vissza azzal, hogy ezt az árut már nem visszük ki, mert le­járt a nap... Tiszta fajiéi A munkaidő pedig, noha ti­zenkét kemény óra, nem sok, ha azt vesszük, hogy a tej — ahogyan itt mondják — terí­tésével nem ért véget a do­log. A köröket újból kell kez­deni, összeszedve a göngyöle­get, azaz a ládákat, rekesze­ket, és a számlákat is ilyenkor igazolják a boltvezetők. Bent az üzemben pedig az elszá­molás következik, az utolsó. Megesik, hogy a tizedik kávé elkortyolgatása után. Még szükség van a tiszta fejre. — Figyelni azt nagyon kell. Nemcsak hórukk munka a miénk! Két-háromézázezer fo­rint értéliű áruért felelünk, és könnyen lába kél egy-egy té­telnek, ha másutt a fejünk, a szemünk. Hiány lehet véletlen elírásból, de másból is. Fog­tam én már tolvajt is. Az egyik bolt elől rendszeresen eltűnt az áru egy része, de nem egy-egy zacskó tej ám, amit a hajnali hazatérők egyi- ke-másika megiszik, hanem jó sok. Ennek már a végére já­runk — döntöttük el a sofőr kollégával. Egy alkalommal lesben álltunk, s jöttek is a dézsmálok. Nosza, elő a húzó­vasat, azzal csíptük nyakon őket, s meg sem álltunk velük a rendőrségig. Ez a kis történet is igazol­ja, hogy az olyan átlagos na­pot, amilyen a hétfőről keddre virradó volt, sűrűn zavarják meg rendkívüli és nem várt események. A kocsihibákról már szóltunk, de emlékezetes volt a tavalyi tél is, a félel­metes hóeséssel. Havas idő­ben éppen hogy szusszanásnyl idő van a két műszak között. Mert előfordul, hogy délután érnek vissza a tejüzembe, és mivel a pultokat másnap is időre meg kell tölteni, hat előbb indulnak. Nyáron az üdülők ellátása jelent többlet- munkát, az ember pedig ke­vés. Furdíieíi étet — Ha hiányzik valaki, nem veszem ki a szabadnapot. Kell a pénz. Ha nem így lenne, ta­lán még most is a Landlerben lennék csőszerelő, és akkor aludnék, amikor mások. De két gyerekem van, tavaszra ka­punk lakást, hát nem mind­egy, hogy 3500-at keresek vagy a dupláját. — Különben megszoktam már ezt a fordított életet. Hu­szonhét éves vagyok, jól bí­rom még, elég az öt-hat órai alvás, délután egy kicsit és es­te, műszak előtt. Jobb lesz, ha meglesz a saját lakásunk, mért az kétszobás. Most a három­szobás házban három család szűkösködik, mi is együtt a srácokkal. Igaz, a fáradt em­ber akkor is elalszik, ha ki­húzzák alóla az ágyat... Szigetül Terez rókát, közvilágítási kandelábe­reket, 1000 amperes kábelsaru­kat és egyéb szerelvényeket. Piackutató, tervezők A villamoshálózat-bővítések csökkenés-e miatt kevesebb kis- és középfeszültségű vasé oszlopra van szükség, ezért a vasszérkezeti üzemekben nagyfeszültségű vasoszlopok gyártását kezdték meg. Ez más technológiával készül, nagyobb szelvényű anyagok megmunká­lását kívánja, tehát a koráb­binál összetettebb feladat. Be-' tanított munkások helyett rajzolvasó szakemberek tudá­sát igényli. Az első gyártmá­nyokat a Pest megyei Villany- szerelőipari Vállalat a Villa­mos Müvek Tröszt dunaújvá­rosi lemezfeidolgozó üzemével közösen készíti el. A profilváltás vagy ponto­sabban a profilbővítés — hi­szen az új tevékenység aránya a vállalat termelésének körül­belül egynegyede, ám tágab- bon véve, ez is a feladatköré­be tartozik — a vállalati szer­vezet korszerűsítését is meg­kívánta. Így például az idén már egy piackutató-üzletkötő munkatársat is alkalmaztak, és az építési-szerelési munkák­hoz tervezői részleget hoztak létre. A részleg egyelőre csak a vállalat által kivitelezőit, el­sősorban lakossági, kommuná­lis hálózatokat tervezi meg. így a villanyszerelő vállalat a kisebb feladatokra kompletten vállalkozhat. A saját tervezés — ma már elengedhetetlen. Mert míg korábban a nagy be­ruházóktól készen kapták meg a lebontott terveket, most. á kisebb nagyságrendű fs'ada- tpknál, e^v külső tervező be­lépése fe’eslesesen meghosz- szcibbítrmá az előkészületek idejét. Holott csak gyors,, pon­tos. árban is mérsékel»: szolgál­tatásokat lehet eladni, dercékéit növekedés A Pest megyei ViHanysze- relő Vállalat 1983-re minimá­lis árbevétel-növekedést ter­vezett, némi előre tudott lét­számcsökkenés mellett. To­vább szeretnék bővítem az exportot is, az idén Irakba szállítottak például 10—15 millió forintért komplett villa­mos berendezéseket, amelyeket a magyar szakemberek szerel­tei? össze a helyszínen. Kubá­ban és Bulgáriában várak ki­világításában vettek részt. Ügy tűnik, jövőre csehszlovák partnerrel dolgoznak, együtt. Eiler Erzsébet pedig 10,8 százalékkal nő. Jö­vőre is fontos feladat, hogy megteremtsék a lakosság alap­ellátását szolgáló cikkek fo­lyamatos kínálatát, s megőriz­zék az áruellátás terén elért színvonalat. Az idegenforgalmi elképzelé­sekkel kapcsolatban az ülésen elhangzott: a lakosság belföl­di turizmusa jövőre várhatóan az idei aránynak megfelelő lesz, a külföldre utazó magya­rok száma pedig kismértékben emelkedik. A külkereskedelemmel kap­csolatos tervelőirányzat rög­zíti: az áruforgalomban to­vábbra is jelentős kiviteli többletet kell elérni. Ehhez szükséges, hogy felgyorsuljon a gazdaságban a strukturális átalakulás folyamata, javuljon a hatékonyság, növekedjék a termékek versenyképessége. Az export növeléséhez az iparnak, ezen belül különösen a feldolgozóiparnak kell a ko-’ rábbinál nagyobb mértékben hozzájárulnia. A vitában felszólaló képvi­selők a bel- és a külkereske­delem jövő évi elképzeléseit megvalósíthatónak ítélték. A vitában elhangzott kérdésekre, javaslatokra Andrikó Miklós, Török István és Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes válaszolt. Az ülés Nyers Re­zső zárszavával ért véget. Parlamenti bizstiságok tárgyalták Költségvetésről — tői szesnpontil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents