Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

A PEST MEGYEI H í R LAP .K Ü LÖN K I ADÁS A XXVIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1934. DECEMBER 12., SZERDA fi környék legvénebb háza Égy könnyebben telik el a tél Hajdani nyüzsgő életről, állandó jövés-menésről, tá­volból messze tartó utasokról szólhatnának a vén falak. Ha tudnának beszélni, felidézhetnék, milyen volt a kocs- márosné: kikapós menyecske vagy zsémbes rút banya. Mesélhetnének a betérő emberekről, jóízűen elköltött nagy lakomákról, ivászatokról, úri hinták pompás pa­ripáiról, megfáradt szekerek kenetlen tengelyeken nye- kergő kerekeinek perlekedéséről. Pontosan kétszázhar­minc esztendőről vallhatna Ceglédbercel legöregebb há­za. Akkoriban még falu sem állt ott, Bércéi puszta a kla- ri^jza apácák ceglédi birtoká­hoz tartozott. A csárda bádog­gal borított, vassal pántolt aj­taja az útra nyílt. Az ivóban h».3szú, kecskelábú asztalok álltak, mellettük lócák, s a kármetitő mögött sorakoztak art iccék, pintesüvegek, mega jóféle italok. A pincébe egy kes­keny grádics innen is vezetett Fókhálós palackokat hozott fel a csapiáros. Az udvar fe­lőli lejáraton eresztették alá a telihasú hordókat. A tágas kocsiszín még ma is áll. Nyolc oszlop tartja, de már rég nem fordult be alá egyetlen szekér, delizsánsz sem. Lónyihogást sem hallott a környék, legfeljebb ma szü­letett báránykák szelíd bége- tését, mert szép, virágzó má­jusokon oda gyülekezett még néhány éve is báránytáncra, hamisítatlan vigalomra a fa­lu apraja-nagyja. Törkölyt, szilvóriumot, kadart meg riz- linget vagy harminc éve nem mérnek ebben a tágas haj­lékban? • -Legfeljebb lakodalmi vigalmakon poharazgátott a násznép, bőven locsolva a ben- dSt kitöltő pörkölteket, sülte­ket, töltött káposztákat, másfé­le finom falatokat. Ahogy bekerülünk az utcai kiskapun, frissen felszegezett mirványtábla fogja meg a te­kintetet. Azt tudatja az utó­korral, hogy ezt a házat öz­vegy Hanti ■ Jánosné adomá­nyozta a községi tanácsnak, amely a lakosság összefogásá­val alakította át az öregek napközijévé. Á táblát tartó fal túlsó ol­dalán, keskeny szobácskáiá­han, egy idős asszony üldögél, öltözéke a régi viseletét for­mázza. Egyenes derékkal, mél­tósággal fogadja a váratlan vendégeket! A nyolcvanéves Hantiné arról beszél, hogy magányos , özvegy, családja nincs. Egészsége megrokkant, nem'győzte már fenntartani a nagy portát, hiszen maholnap >. '1 .........rTnri*...... 6 i s istápolásra szorul. Ezért határozott úgy, hogy ápolá­sért, gondviselésért, eltemette­téséért a tanácsnak adomá­nyozza az egykori fogadót. Azóta már pecsétet ütöttek az egyezségre, kiürítették, ta­tarozták a mind máig jó álla­potban megőrzött épületet. Hanti néni túladott a hosszú kocsmaasztalokon, a sarokpa- don, nincs már egyetlen öreg stucni, krigli, páltnikáspohár, régi bütykös sem a padláson, széthordták valamennyit. Ahová valaha jószerével a férfiemberek jártak, most — kései igazságtevésként — fő­leg a nénikék tipegnek el, s akár meg is lakják az újból fogadónak szánt kényelmes szálát. — Hetes napközi ez — mu­tatja szobáról szobára Aszódi Zoltánná, megbízott vezető. Nyolc embernek van benne kényelmes hálóhely, puha Plé­dekkel vetett ágyakkal. Hétfő reggeltől péntek délutánig el- hetelhetnek benne, akiknek már otthon se kutyájuk, se macskájuk; róluk gondoskodó hozzátartozójuk meg végképp nincsen. Tágas fürdőszoba könnyíti a tisztálkodást, meg az automata mosógép, amiben kimoshatják a gondozottak holmiját. Igaz, a mostani me­legítőkonyha nem vetélked­het a régivel, bizony ez már csak tálalóul szolgál. Készen hózzák az ebédet, csupán a tíz­órai meg az uzsonna készül helyben. Van étkező és tár­salgó, ez utóbbi nagyszerűen megőrizte a régi mestergeren­dás mennyezetet, legfeljebb a vidám, mályvaszínű festés keU égy kis derültséget. összesen harmincán hasz­nálhatnák a hetes napközit Csekély térítés ellenében kap­nák az ellátást, vehetnék igénybe a heti kétszeri orvosi vizitet, élvezhetnék a gondo­zónők babusgatását, meleged­hetnének a hőtárolós villany- kálvháknál, nézhetnék a tele­víziót, hallgathatnának hang­mm » *>» A cég' ícereeli öregek hetes napközi otthonában barátságo­sabban telik a tél. Apáíi-Tóth Sándor felvétele lemezeket, rádiót, böngészhet­nék az újságokat, hetilapokat. Sajnos, a létszám még nem telt be. Pedig biztosan van harminc rászoruló. Talán a falu nyelvétől félnek? Attól, hogy megszólják őket, ha be­kéredzkednek, mert némely öreg fejekben sok még az ok­talan előítélet. Aki .odatalált, az rendszere­sen visszajár, mert jól érzi magát. Nem gond a tél, a boltba járás, a vízhordás, a fűtés, a főzés. Odabenn elbe­szélgetnek, fonalat gombolyí­tanak, amelyet a cégektől kap­nak. Textilhulladékból bábo­kat varrnak. Ajándékkal vár­ják, fogadják az őket köszöntő óvodásokat. Néha nótákat hallgatnak, gondolatuk messze kalandozik, felidézik ifjúsá­gukat, a maguk és a falu régi életét, aztán visszavedlenek a vén fogadó öreg Lakóivá. Már ott ül köztük a társalgóban Hanti Jánosné is, egyenes de­rékkal, tiszteletre méltó tar­tással. Ahogy egy adományo­zóhoz illik. Tamasi Tamás Ha a bohóc amatőr Nem üvclí, nem tombol ha bántják Az amatőr bohóc nem bet hóckodik. Minek? Nem üvölt, nem tombol ha bántják, mert lehet azt hallani anélkül is, nem áll égnek a múhaja, ha merőben váratlan meglepetés éri, mert lehet azit érezni anél­kül is, arcizmai vai nem tán­coltatja meg a festett könny­cseppeket, mert ha el is törik a mécses, a közönség tán en­nél többet érdemel. Egyszóval az amatőr bohóc, ahogy mon­dani szokták, nem nekifutás­ból, izomból teszi a dolgát, az amatőr bohóc, mindennél fon­tosabbnak tudja a csapatjáté­kot. Ez persze nem zárja Id, hogy a játék okozta jókedvet és annak változatos érzelmi szik­ráit fel-felikínálják a székso­rokban ücsörgő apróságoknak, akik akárha fölgyertyázott torta lenne, úgy kapnak utána. De van jtt még valami. A ceg­lédi rendezőiroda névjegyét viselő Télapó-műsor, melyben az érdemi rész a cloum-figu- ráké, igencsak kapós lett a városban meg a környék fal­vaiban is. Jól tették azok a vállalatok, intézmények, ame­lyek erre az egyébként hosszú­ra nem nyúló előadásra sza­vaztak, mert hisz a csemeték, akiknek szánták, nem csupán zizegő piros papírba bugyolált csokoládéval térnek haza. Ahol több bohóc van; mint itt: a kalapos bohóc. Géza bo­hóc és Csutka bohóc, ott a mó­ka, az események csakis a hármas rivalizálása árán ha­ladhatnak előre. Ez pedig ve­szélyes csapda, sokan belees­nek. Föltétlenül esetlenebbnek, ostobábbnak, csetlőbbnek-bot- Lóbbnaik stb. próbálják magu­kat mutatni a másiknál. Az eredmény: feszélyezett légkör, önmagáért való szerepek. A ceglédi csapat szerencsésen elkerüli ezt a vermet, mert színvonalas amatőrségét nem váltja át profi álságokra, mert a produkció kulcsfigurája, a kiváló tehetségű Géza bohóc helyzetbe hozza társait is. A történet rögtönzések so­rát hordozza magával, változ­nak a helyszínek, változik az előadás. Egy valami azonban marad: jó és rossz, a gyer­mekvilág legfőbb eligazító ér­tékei mindahányszor élesen elkülönülnek. Az apróságoknak tiszta kéoük marad. Nem több a bohócok szándéka sem. Planner Jutkáé, Korpácsi Gézáé és Far korházi Istváné. • • Szobortárlat a pincében Abony felszabadulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából, december 16-án, vasárnap délután fél három­kor avatják fel az Abonyi Lajos Falumúzeum pincegalé­riáját. Blaskó Sándor szobrai­ból nyílik kiállítás, amelyet Kiss Mihályné nagyközségi ta­nácselnök-helyettes, művelő­dési felügyelő szavai vezetnek be. Emberekről, virágnyelven Fekete fák, fekete virágok, barna falevelek. Tussal, dió­páccal szerveződtek képekké. Természetes közegükből önké­nyesen kiemelve már más gondolati tartalmat hordoz­nak: érzelmeket, áttételes em­beri viszonylatokat fogalmaz­nak meg. A természetből köl­csönzött jelrendszer egyértel­mű kifejezés lehetőségét kí­nálja, s jól él ezzel Forgóné Bíró Ida, akinek most a ceg­lédi Toldy Ferenc Kórház ta­nácstermében látható kamara­kiállítása. A ceglédi származású gyógy­szerész Bács megyében él, gyakorolja hivatását, s mellet­te az alkotóművészetnek ál­dozza szabad óráit. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban működő Fényes Adolf képzőművész kör tagja Kecsr keméten. Számos kollektív bemutatkozáson vett már részt, s több alkalommal elis­; mérésben részesítették sikeres törekvéseit. I Zebegényben és az ország . más tájain nyári művésztábo-^ ; rokon, szabad iskolákon "esi-’ ‘ szolja, tökéletesíti látás- és kifejezésmódját, töltekezik új élményekkel, motívumokkal. Mindig a valóság kínálta él­ményt formálja képpé, az em­bert övező szűkebb világ üze­neteit fordítja le a grafika nyelvére, egymáshoz kapcso­lódó emberi sorsok tárulnak elénk, finom jelzések a lélek állapotáról. Szépek a Törékeny viszony­latok diópáccal formált pusz­tuló levélvariációi. Az élet folytatódik című grafikai lap terebélyesedő virággyök^rei, a csavart vonalú kettős fatörzs közös lombkoironája. Érdeklő-, dést keltő, gondolkodásra késztető képek élménvével gazdagodhat, aki megnézi a tárlatot T. T. Zeneiskolai papírmunka Kevesebb és más is Béres Károlytól, az Erkel Ferenc zeneiskola igazgatójá­tól kérdeztük: — Megkönnyebbültek-e, hogy nemrégiben miniszteri utasí­tás csökkentette többek között a zeneiskolai pedagógusok ad­minisztratív terheit? — 1969-ben, amikor az első tanterv és a hozzá fűződő do­kumentáció megjelent, egyik kollégám így fogalmazott: Már látom azt az időt, mikor valamennyi zenetanárnak kü­lön adminisztrátora lesz. Per­sze nem igazolódott az aggo­dalma, hiszen kiderült, hogy a zeneiskola; épp jellemző adottságainál fogva, nincs túl­szabályozva. Ezért az admi­nisztrációs feladat is lényege­sen kevesebb és más, mint mondjuk, egy általános isko­lában. Csak annyi, amennyi nélkülözhetetlen. — Mivel nemigen van mit csökkenteni, kevéssé érezzük az egyébként jó szándékú, uta­sítás hatását. Gond marad to­vábbra is a különféle munka- védelmi és tűzvédelmi iratok készítése, a hasonló tárgyú to­vábbképzéseken való részvé­tel. Viszont helyes volna, ha a felettes szervek még inkább egyeztetnék egymással az el­képzeléseiket, hogy például azonos tartalmú jelentést ne kelljen több alkalommal is ké­szíteni. (varga) • A Tószegi út 51. szám alatti egykori nemesi udvarházat klasszicista stílusa, százötven­éves kora műemlék rangra emelte. Pincéjét már birtokba vették, s a kúria helyreállítá­sát fontos feladatnak tartják az abonyiak. Egykori díszka­puját jövőre újítják fel. A galéria létrehozásában a tanács anyagi hozzájárulásával, a Mechanikai Művek szocialista brigádjai és a tanácsi intéz­mények műszaki szervezeté­nek dolgozói társadalmi mun­kájukkal vettek részt. Történelem és közgondolkodás December 13-án, csütörtö­kön délután két órakor a vá­rosi pártbizottság székházá­ban elméleti konferenciát tar­tanak a város és a környező ■települések propagandistái­nak. a politikai vitakörök vezetőinek, agit-prop. felelő­söknek és a párttitkároknak. Glatz Ferenc, az MTA Törté­nettudományi Intézetének osztályvezetője, a História cí­mű folyóirat főszerkesztője tart előadást Történelem és közgondolkodás címmel. föisgrafikák bemutatója Nem sokkal a városbeli amatőr alkotók őszi tárlata után újabb ceglédi grafikus mutatja be munkáit. Nagy László Lázár fa- és rézmet­szeteiből, kisgrafikáiból de­cember 17-én, hétfőn este Hat órakor a helyőrségi művelődé­si központ emeleti nagytermé­ben nyílik önálló kiállítás, amelyet Gáspár Ferenc ezre­des nyit meg. Az anyagot ja­nuár 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Sokféle tipp Akik hasznosan, valamilyen kedvtelésnek engedve szeret­nék szabad idejüket eltölteni, a ceglédi Kossuth Művelődési Központtól sokféle ötletet kaphatnak. A Ceglédi Műsor­kalauz decemberi száma rész­letesen felsorolja mindazokat a szakköröket, klubokat, tanfo­lyamokat, amelyek valameny- nyi korosztály számára mű­velődési és szórakozási lehe­tőséget kínálnak. A kézimun- kázástól a nyelvtanulásig, a balettől a karatéig, a citera- zenekarig sokféle tippet kap­hatnak. A Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1935. február 1-től 1987. december 31-ig vállalkozásba cdfa a következő üzleteket: 29. sz. élelmiszerbolt, Dunaharaszti, Bajcsy-Zsilinszky u. 198. 76. sz. élelmiszerbolt, Monor, Ságvári Endre u. 68. 147. sz. munkahelyi élelmiszerbolt, Cegléd, Körösi u. 35. 161. sz. élelmiszerbolt, Cegléd, Cifrakerti Ág. 174. sz. munkahelyi élelmiszerbolt, Cegléd, Fűtőház u. 11. Tájékoztató adatokat és felvilágosítást a vállalat jogtanácsosa ad, címe: Cegléd, Rákóczi u. 14. II. 7., telefon: 11-311. A pályázatokat január 10-ig nyújtsák be a vállalat központjában, levélcím: Cegléd, Pf.: 90. 2701. A versenytárgyalás január 21-én, délelőtt 9 órakor lesz a vállalat központjában: Cegléd, Rákóczi u. 14. ISSN 0133—2600 (Ceglédi KirUp) Ünnepi ágyneművásár a ceglédi méteráruboltban 20%-os árengedménnyel * Dunnás garnitúra, Len törlőruha. Lenlepedő, Frottírtörülköző, 532,- Ft helyett 426,- Ft 50,50 Ft helyett 40,40 Ft 257,- Ft helyett 206,- Ft 83,— Ft helyett 66,50 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents