Pest Megyei Hírlap, 1984. december (28. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1984. DECEMBER 9., VASÁRNAP Titkos jelzés az árukon Vagy elkapják, vagy osztoznak A kereskedelmet terhelő károk százalékkal növekedtek, a lel­tárhiány és a külső károko­zás mind gyakoribb. A Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat a rendőrség által jóváha­gyott védelmi és riasztó be­rendezéseket alkalmaz. Gond­ja van az irodák, raktárak zárhatóságára, a szabadban tárolt gyöngyölegek, árufélék védelmére. Széles körben el­terjedtek a rácsok, riasztó és jelző berendezések, páncélka­zetták, szirénázó pénzszállító aktatáskák. Sajnos, az ezekbe vetett bizalom hatásfokát le­rontja, -hogy az elektromos csőszök gyakran gazdáik ellen fordulnak. Olyankor riaszta­nak, amikor csupán vaklárma a riadó, máskor meg akkor is kukák maradnak, amikor betörő jár a kertek alatt. Ennél olcsóbb lesz az a klasszikusan bevált módszer, mely szerint a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat (CKÉV) közös akciót szervez a szállítókkal, köztük a reggeli nyitás előtt fuvarozó tejesekkel. Ha elkap­ják a fosztogatót, jó, ha nem, altkor osztoznak — á káron. Egy himut vasa! se A biztosítóval hiába állnak korrekt üzleti viszonyban, mégsem térülhet meg mara­déktalanul a vállalatok kára. A betörés utáni leltározásból eredő forgalomkiesésért, bizo­nyos többletköltségekért nem látnak egy huncut vasat sem. A leltárhiányoknál évről évre mind nagyobb számok kere­kednek ki. Az átlagos hiány 11,5 ezer forintról 15,9 ezer forintra emelkedett. Az okokat természetesen mindig fürké­szik, de nem mindig sikerül bizonyíthatóan feltárni. Szük­ség esetén feljelentést tesznek és büntetőeljárást kezdemé­nyeznek. A szabadkasszás bol­tokban egyszerűbb a helyzet, mert a vezető és helyettese vállalja a teljes anyagi fele­lősséget és kötelesek megtérí­teni a leltárhiányt. A szoros elszámolású egységeknél a dolgozók erre nem kötelezhe­tők, ott legfeljebb prémiu­muk, jutalmuk bánia. A szo­ros elszámolású üzleteknél a felelősségre vonás nem eléggé — Már megint betörtek az étterembe. — Az semmi, a Heggel utcai ABC-t egymás után kétszer rámolták ki — ac'ják-veszik híreiket a ceglé­di po'lgárok. R£cs9a és riasztók Az időpont és a helyszín változik, a cselekmény több­nyire ugyanaz. Persze sok egyéb kártétel is nyomasztja a kereskedelmet és a ven­déglátóipart. Szállításkor, rak­tározáskor törik, szóródik, romlik az áru. A boltosok már rezzenéstelen arccal kí­sérnek megtévedt vevőket a raktárba, hogy a kifizetetlen áruféléket számba vegyék. Előfordulhatnak hanyagságból és belső manipulációból eredő hiányok is. Az okozott kár ér­téke évről évre növekszik, holott az ellenőrzés általában alapos és a társadalmi tulaj­don védelme többnyire jól szervezett. A népi ellenőrök sokat tud­nának erről beszélni, de mondandójuk lényegét papírra is vetették nemrég, midőn a Nagykáta és Vidéke Afész- nál, a Cegléd és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál a társadalmi tulajdon védelmét vhigáltSk."1 • Tucatnyi ember közreműkö­désivel, összesen másfél hó- nnjAiyi idő felhasználásával alkottak valós képet a kisze- ni. lt területről. Megállapítot­ták például, hogy a késedel­mes vagy hiányos szállítások­kor a vállalatok nem élnek a kötbérezés lehetőségével, mert a fenntartandó jó kapcsolatot fontosabbnak vélik. Leltáro­záskor a S23mbetűnő hiányok vagy többletek okait mindig megvizsgálják. Ellenőrzést tartanak, jegyzőkönyvet vesz­nek fel. Az Állami Biztosítót tájékoztatják a károkról. Jó módszerként tartják számon, hogy Nagvkátán az Áfész ra­finált módszerekkel megjelöli egyes áruféléit, amelyeket a gyanútlan bolti szarkák el­emelve, nem vihetnek messze s lefülelés veszélye nélkül. Noha a belső ellenőrzések a vizsgált esztendőkben hatvan hatékony — állapítja meg a NEB jelentése —, mert az üz­letvezető és munkatársai nem kötelesek fizetni. A szerződéses boltok 1982- ben eleget tettek előírt befi­zetési kötelezettségüknek, de 1983-ban már megkezdődtek a lemaradások. Ilyenkor a CKÉV írásbeli felszólítására rendszerint befizettek a hát­ralékot — 15 százalék kése­delmi kamattal tetézve. A ke­reskedők részéről leginkább a hanyag kezelés vezet károko­záshoz. Előfordul, hogy meg­romlik az áru. Nagykátán az Áfész-nál és Cegléden a CKÉV-nél 1982-ről 1983-ra majdnem háromszorosára duzzadt a lopásból, hanyag kezelésből, sikkasztásból és árdrágításból származó kár. Késedelmi kamat A vendéglátóipari vállalat 1983-ban kötelezővé tette a vagyonbiztosítékot. A havi átalánydíjak befizetése megle­hetősen vontatott, csupán a szerződéses üzletek ötödrésze pontos pénzküldő, pedig a ké­sedelmi kamat 12 százalék. Ahol a személyi felelősség megállapítható, ott a fegyelmi eljárás, az elbocsátás, a felje­lentés nem marad el. A vizs­gált kereskedelmi egységek­ben a betörések száma 19-ről 35-re emelkedett,- kárértékűk is nőtt. Az elcsípett bolti szarkák ellen szabálysértési eljárás indul. S még ilyen összképp mellett is elfogadha­tó a NEB megállapítása: a vizsgált vállalatok jól szolgál­ják a társadalmi tulajdon vé­delmét. Tamasi Tamás Óravázlat, személyiséglap lit is jelent az adminisztráció? Jó idő jár a pedagógusokra. Alig heverték ki az anyagi megbecsülés okozta izgalmat (béremelés), íme, máris itt az erkölcsi. Mert hiszen mi más­nak lehetne nevezni azt a miniszteri utasításként nap­világot látott elgondolást, ami a pedagógusokra háruló írás­beli adminisztratív tevékeny­ség csökkentését tartalmazza. Az írás szerint továbbra is készítendő tanmenet, napközi otthoni, diákotthoni foglalko­zási terv és szakköri program — persze formai és terjedel­mi megkötés nélkül. Minden egyébre azt lehet mondani: nem kötelező. Nem kötelző többek között óravázlatot írni, személyiség- lapokat vezetni, a személyi igazolvány kiállításával kap­csolatos írásos tevékenységet ellátni, tanulmányi átlagered­ményt és tantárgyi átlagokat kiszámítani, önértékelést ké­szíteni, takarékbélyeget árusí­tani stb. A közvélemény pe­dig megszólal: lám, lám, mi­lyen jó ezeknek a pedagógu­soknak. Valóban? Ka gyem, ne hajtson Arról, hogy az eszme mi­ként illeszkedik a mindenna­pokba, egyelőre csöndes viták folynak, s e vitákban halmo­zódnak a kérdések. Egyálta­lán, mit jelent ez: adminiszt­ráció, adminisztrálni? Ha gyom az adminisztráció, ak­kor vajon az Utasítás gyöke­restül tépi-e ki, hogy újra ne hajthasson? Ha pedig to­vábbra is elvégzendő munka papírra vetett lezárása, vajon elhagyható-e? Mekkora (je­lentős?) teher az, amelytől a pedagógusok válla most meg­szabadul? Megszabadul a pe­dagógusok válla most valami­féle tehertől? Meg effélék. A joggá tett szándék friss még, pontos válaszok nem adhatók. De gyülekeznek a vélemé­nyek, melyek közül néhányat most itt adunk közre. Úcsai Tamásné, a X. kerü­leti óvoda vezetője: — Az óvodákat két lényeges pont érinti. Egyik az óravázlat. Szerintem ahhoz, hogy valaki sikeres foglalkozást tartson, mindenképp át kell gondolnia, mit is szeretne megvalósíta­ni. De ha ez megvan, a váz­lat már apróság, csupán a gondolkodás írott lenyomata, nem különálló tevékenység. Egyébként olyan felügyelői útmutatást kaptunk, hogy ha az óralátogatások során si­kertelen foglalkozással talál­kozunk, kötelezhetjük az óvónőt, hogy a rá következő két hónapban vázlatokat ké­szítsen. Szerencsére nálunk ilyesféle gond nem merült fel, a kartársak eddig is készítet­tek vázlatot, s úgy döntöt­tek, ezután is fognak. — A személyiséglap eltörlé­sének örülünk, valóban terhes volt. Az így felszabaduló időt a fogadóórák számának növe­lésére használjuk fel. Máté Gyuláné, a ceglédber- celi általános iskola igazgató­ja: — A terhek inkább a i tantárgyakkal, mintsem az adminisztrációval kapcsolat- I ban jelentkeznek. így az uta­sítás hatását nem nagyon érezzük. Az abban felsorolt | pontok közül egy csomó ki­esik, ezekkel eleve nem fog­lalkoztunk. Az segítene iga­zán, ha minden tankönyv használható lenne, és megér­keznének az útmutatók is. A dolgozat dolgoztat Nagy Andrásáé, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola osz­tályfőnöki munkaközösségé­nek vezetője: — önértékelni, az borzasztó volt, jó, hogy nem kell. Tanulmányi' és tan­tárgyi átlagokat már régóta nem számítunk. A személyi­Jövcre ajtó, ablak Technikus kereskedők — Ilyen ideges még soha­sem voltam — mondja egy is­merős. Házat épít, és a vele járó gonddkát kénytelen volt magára vállalni. Ilyenkor az ember nyakába veszi az összes elérhető építőanyag-telepet. A Pesti úton Ceglédbercel felé haladva, tábla jelzi, hogy építőanyag-kereskedés találha­Kénes művelet a szálltéban K/Imő körülmények között Kettészelve duplája lett K.Xió hajlékban a Vasutas SE December 12-én, szerdán dél­után adják át rendeltetésének a Ceglédi VSE Damjanich ut­cai sportcsarnokát. A sporto­lók, a testnevelési órákon a tanintézetek diákjai így több mint egyéves szünet után új­ra birtokukba vehetik a léte­sítményt, ameiyben a régeb­binél jóval korszerűbb körül­mények között edzhetnek, dol­gozhatnak. Az eddig gazdaságtalan épü­letet vasbeton födémmel ketté­választották, és a hasznos te­rület csaknem duplájára nőtt. Az emeleti helyiség az aszta­liteniszezőké lesz, akik végre olyan körülmények között ké­szülhetnek, amely minden igényt kielégít. Több lesz az ec’zésidő, több asztal áll majd rendelkezésre. A termet fel­szerelik aiogatógépvel is, így az eddiginél is nagyobb súlyt fektethetnek az utánpótlás ne­velésére. A földszinti edzőhelyiségben a tornászok, cselgáncsozók és a:: ökölvívók kapnak helyet, és a tornászoknak szivacsgöd­röt alakítottak ki. Kitűnőek a kiszolgálóhelyiségek is, az öl­tözők. a kondicionáló terem és a klubhelyiség. A kivitelezők jó munkát vé­geztek, a sport igazi központ­jává válhat a sportcsarnok. Az átadó ünnepség kereté­ben Tongori Imre vasútigaz- gató és Berla Ferenc, a párt városi bizottságának titkára mond beszédet, majd a föld­szinten a CVSE tornászai, cselgáncsozói és ökölvívói tar­tanak bemutató edzést. Az emeleten gyors teremrendezés következik, majd hat órakor kezdődik az ET TU Kupában, a legjobb nyolc közé jutásért sorra kerülő Ceglédi VSE— TTC Esslingen (NSZK-beli) mérkőzés. Ezen két válogatot­tat is láthatnak az érdeklődők: a hazai színekben a fiatal Hnr- czit, aki talán a jövő bajnoka lehet, a vendégek együttesé­ben pedig a jugoszláv Surbe- ket. aki hosszú pályafutás.- alatt már több világbajnok aranyérmet nyert. U. L. Nemrég kezdték meg a zeller' fel­dolgozását a kon­zervgyár szárító­üzemében. A szá- rítmányt elsősor­ban tőkés piacon értékesítik. Felső képünkön: Csiz­madia Lajosné a kéne3 mosóba ér­kező tisztított koc­kák útját követi figyelemmel. Alsó képünkön: Bimbó Jánosné művezető és Petykovszki Andrásné csoma­goló a szárítmány minőségét ellen­őrzi. Apátl-Tóth Sándor felvételei tó“ erre. A kát tulajdonos Lé- deczi Gusztáv és Antal Sándor. — Mi adta az ötletet? — Szeretnénk segíteni az el­látást. és ebből egyúttal meg­élni —, bár országosan is ne­héz a beszerzés. A lakosság örömmel fogadott bennünket. — Korábban mivel foglal­koztak? — Mindkettőnknek gépész­technikusi képesítése van. Nemcsak munkatársak vol­tunk. hanem barátok is, az öt­let közös. — Nem drágábbak a TÜ- ZÉP-nél? — Érdekünk, hogy néhány anyagban olcsóbbak legyünk. Tavasszal és nyáron építkez­nek az emberek, ősszel és télen pedig az anyagokat szerzik be. Időt és pénzt lehet így meg­spórolni. — Mennyire kielégítő a vá­lasztékuk? — Az elmúlt évben sok ta­pasztalatot szereztünk. Jövőre már faanyagot, ajtót, ablakot, csempét és falburkoló anyagot is szeretnénk árusítani. Kíván­ság szerint nagyobb tételeket házhoz szállítunk — ígérték a kereskedők. G. Gy. séglap mellőzhető, ez a nyom­tatvány egyébként is messze állt a tökéletességtől. Ámde továbbra is nélkülözhetetlen a lapkitöltést megelőző családlá­togatás, vagyis a lényeg. De lehet-e 30—35 gyerek dolgait észben tartani? Ezért valami­lyen feljegyzést készít az em­ber. Elhagyhatom a tanter­ven kívüli felmérő dolgozato­kat. Tehát nem arról van szó, hogy szükségtelen. Mert például amikor hatodik' osz­tályban a racionális számok­kal való műveletek végére érünk, tudnom kell azt, hogy nyugodt szívvel léphetünk-e tovább vagy inkább a gya­korlást válasszuk. — Nem kötelező a szemé­lyi igazolvány kiállításához szükséges papírokkal törődni. De ki másé legyen a feladat? Mert van vele bőven gond. Egyébként a művelődési osz­tály kérésére az osztályfőnö­kök továbbra is bábáskodnak a személyi igazolvány elké­szítésénél. A környezettanul­mány megírásáról pedig azért nem mondhatunk le, mert kellő indoklás nélkül a gye­rek nem kap segélyt. Ezeket az indokokat pedig legjobban az osztályfőnök ismeri. Szó­val ez az utasítás nem csök­kenti a pedagógusok terheit. A valós nehézségeket azok élik át, akik rendesen akar­nak tanítani, akik helyettesí­tenek, javítják a dolgozato­kat. Csupán, ha a kötelező feladatokat vesszük, egy ma­tematikát, fizikát tanító ne­velő évente 700 darab dolgo­zatot javít. Fekete Gyula, a Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese: — Jóleső belenyugvással fogad­tuk az utasítást. De van egy­két bizonytalan pont. Félév­kor és év végén az ösztöndíj miatt ezután is számítunk tanulmányi átlagot. A követ­kezőképpen: vesszük az elmé­leti tárgyak átlagát, egy ti­zedes jegy pontossággal, ezt megszorozzuk kettővel, majd hozzáadjuk a gyakorlati je­gyet és az egészet elosztjuk hárommal, ez a végeredmény. A számolgatás persze nem kötelező. Ha valaki nem vál­lalja, akkor magától értetődő, hogy ^ feladat az iskolatitkár­ra szállt át. Ha vállalja, az azt jelenti, hogy nem a tit­kárnak kell 1250-szer (mert ennyi diák jár hozzánk) ezzel a művelettel bajlódnia. Csztáiytükör A gyerekekről valló feljegy­zéseket mi osztálytükörnek nevezzük. A lap egyik olda­lán a sommázott vélemények sorakoznak, a másik a fonto­sabb változásoké. Immár ez sem kötelező. De az intéz­ménytől gyakran kérnek jel­lemzést a diákokról. Tehát: az osztályfőnök elmondja szóban, én meg majd leírom. Ha a tükör tartalmaz bejegyzést, mégiscsak könnyebb a dol­gunk. Végül is az utasítás csökkentette teher, nem iga­zán számottevő. A lelkiisme­retes pedagógusok továbbra is sok mindent megcsinálnak, noha nem kötelező, mert a tapasztalatuk azt mutatja, hogy ez segíti a munkájukat. Varga Sándor Cilinder és juhászsuba Gondolkoztak-e már azon, mi az a szenvedély? Kivétele­sen nem a cigarettára gondo­lok, hanem a gyűjtő szenve­délyre. Van, aki órákat, más bélyeget gyűjt, de a kalap­gyűjtés szenvedélyének, azt hiszem, kevesen hódolnak. Ságodi Sándor vidám ceglédi ember. Bár a járás nehezére esik, azért minden délután megsétáltatja a pulikutyáját. — Kérem, beszéljen magá­ról! — 1923-ban születtem Já­noshalmán. Szüleim gazdálko­dó emberek voltak, magam is gazdasági iskolát végeztem Kiskunhalason. Később tejke­zelő lettem, majd a MÁV-nál dolgoztam. Betegségem miatt azonban 12 éve leszázalékol­tak. — Van önnek kalapja? — Van bizony! Gondolom, nemcsak arra céloz, ami a fe­jemen van. Gyűjteményem el­ső darabját a Hortobágyon vettem. Megszerettem a juhá­szaid és így többféle juhász­kalapom és subám is van. A texasi kalapot egy turistával hozattam. A tirolikalapomon 160 dísz van. A legkedvesebb darabom a Ferenc József ide­jéből származó cilinder. Most az a tervem, hogy veszek egy pónilovat és felültetek rá minden gyereket, akit szere­tek. Sanyi bácsi nem unatkozik, sok barátja, ismerőse van, akik rendszeresen meglátogat­ják és délutánonként termé­szetesen sétáltatja a pulit a ceglédi utcákon. Fájdalommal tudatjuk, hogy drága gyermekűnk, férjem, édes­apám, Ifj. Marosi Zsigmond, 1984. november 29-én elhunyt. Temeté­se 1984. december 11-én. 12 óra 30 perckor lesz Szolnokon a Mun­kásőr úti Református temetőben. Minden külön értesítés helyett. A gyászoló család. KSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap) \

Next

/
Thumbnails
Contents