Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
/ 4 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. NOVEMBER 7., SZERDA Balogh László, az ftöSlftSP Pest megyei Bizottságának titkára Hétköznapi, de fontos tettek A gazdaságban mindig nagyon felelősségteljes időszak, az utolsó &ét hónap van még hátra az 1984-es esztendőből. Közben nem lehet teljes leltárt készíteni, de a gazdasági folyamatokat; állandóan figyelemmel kell kísérni, a még előttünk álló feladatokat célszerű újra meg újra számbavenni. Induljunk ki abból, hogy a Pest megyei pártbizottság az év elején a Központi Bizottság 1983. december 7-i határozata alapján határozta meg az éves gazdasági célokat. A népgazdaság külső és belső egyensúlyának a szilárdítása, a hatékonyság javítása, a termékszerkezet korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékosság — valamennyi gazdálkodó egység elé követelményeket állít. A testület megfogalmazta, kogy „a növekedés forrása elsősorban a meglévő eszközök jobb hasznosítása, az élőmunka termelékenységének, szervezettségének javítása és racionálisabb felhasználása lehet.” A gazdálkodás feltételeit a körülményekhez képest megfelelőnek minősíthetjük. Kormányzatunk nagy erőfeszítésekkel javította az anyag- és energiaellátást, biztosította a folyamatos termeléshez és a tervezett fejlesztésekhez szükséges Importigények kielégítését. Néhány vállalatnál azonban komoly gondok és bizonyos kiesések is keletkeztek az importszállítások akadozása miatt. Általánosabb probléma ennél a hazai anyag- és alkatrészszállítás ütemtelensége. A végtermék exportja fokozza a minőségi igényeket az öntödékkel és más alkatrészgyártókkal szemben, ezeknek azonban a vállalatok egy része még nem tud megfelelni. A munkaerőhiánnyal kapcsolatos korábbi feszültségek enyhültek. Továbbra sem egyezik azonban szerkezetében a munkaerő a vállalati igényekkel. Egyes területeken (Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, Dunamenti Hőerőmű, PEVDI egyes gyárai, stb.) a rendelkezésre álló létszámmal csak nagy erőfeszítésekkel tudják a feladataikat teljesíteni. Ugyanakkor a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a FORTE-ban és a Váci Kötöttárugyárban nőtt a létszám. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a termelés-gazdálkodás alapvető feltételei közé tartozik a jó politikai légkör, a kollektívák cselekvőkészsége. Közéletünk fejlődése, eseményei, pártszervezeteink aktív munkája határozottan segíti a főbb gazdasági célokért végzett munkában az egységet, a számtalan előre nem látható akadály elhárítását is. Százhalombatta fényei Hancsovszki János felvétele Az ipari termelésben ez évben már élénkülés tapasztalható. Az átlagosnál dinamikusabban növekszik a vegyipar es a könnyűipar értékesítése. Egyértelműen kimutatható, hogy ezt a termékszerkezet következetes korszerűsítése, a versenyképes termékek növelése tette lehetővé. Az ipari szövetkezetek (különösen a textil-, játék- és fpipari termékek) termelése a múlt évben csökkent Idén örvendetes változás következett be, az új kisszövetkezetekkel együtt, folyó áron ez a szektor 20 szá- t zalék fölötti termelésnövekedést fog elérni, összességében a megye ipara több mint 3 százalékkal bővítheti a teljesítményét, ennek azonban az a feltétele, hogy az utolsó negyedévben fokozzuk az erőfeszítést a szerződések maradéktalan teljesítéséért. Kemény követelmények A beruházási források napjainkban lecsökkentek a ko- i'áboi évekhez képest — ez bizony gondokat is okoz a termékszerkezet korszerűsítésében, a műszaki fejlesztésben. Másrészt koncentrálódtak a beruházások, javult a szervezettségük, fegyelmezettebb a megvalósítás. Költségkereten belül és határidőre megvalósították a DKV katalitikus krakküzemét. Már termel a Csepel Autógyár új szervokormány-gyártó »üzeme. Herceg halmon megépült a ' folyékony műtrágyát előállító telep, Albertirsán a szövetkezetek hűtőháza. Megyénkben elsőként termelni kezdett a döm- södi biogáztelep. Jó ütemben halad a FORTE extrúziós öntés és az ISG keményfémlap- Ica beruházása. A gazdaságos export bővítése, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése az idei esztendő egyik alapvető gazdasági feladata. A gazdasági vezetés, az üzemi pártszervezetek ennek megfelelően is végezték a munkájukat. A dolgozók többsége részéről ehhez meg is kapták a támogatást. Minden vállalatnak van tennivalója a dollár viszonylatú egyensúly megszilárdításáért. Annak ellenére, hogy az import- kiváltás eredményei ma még nem mérhetők, az látható, hogy megyénkben is nagy erőfeszítéseket tesznek az üzemek — különösen a tőkés export növelésére. Ismeretes, hogy a világpiac milyen kemény versenykövetelményeket támaszt. Ugyanakkor hihetetlenül változékony, csak nagy dinamizmussal lehet vele lépést tartani. Azt várjuk, hogy az ipar egésze teljesíteni fogja a tervezett dollár viszonylatú exportot, de nagyfokú differenciáltság lesz a vállalatok között. Feltehetően nőni fog a Dunai Kőolajipari Vállalat, a FORTE, a Budaflax, a Váci Kötöttárugyár, az Ipari Műszergyár és a Pest megyei Műanyagipart Vállalat tőkés exportja. Aki valamennyire ismeri ezeknek a vállalatoknak a többéves teljesítményét, az nem is lepődik meg a felsoroláson. Hasonlóan jó a teljesítménye az ipari szövetkezetek egy részének: Írószer Szövetkezet, a Ceglédi Vasipari Szövetkezet stb. Külön figyelmet érdemel, hogy a Nagykőrösi exportját annak ellenére, hogy számtalan egyéb akadályozó tényező mellett még nyersanyaghiányai is küzdött. A DKV kiemelkedő teljesítménye igen nehéz piaci viszonyok mellett születik. Ez csak úgy lehetséges, hogy a piac, az árak változásaira kivárással, vagy a szállítások fokozásával reagál. Reméljük, ebben jó partnerként fogja segíteni a vállalatot a MÁV is. A váci üzemekben biztosított a szocialista és a tőkés ex- porterv teljesítése is. Á Diósát Csapágygyár termékeinek több mint kétharmad része dollárpiacon realizálódik, nagy erőfeszítéseket tesznek a kapacitások rrfaximális kihasználásáért — itt ez a korlát. Dicséretes a Penomah ceglédi gyárának helytállásp — dolgozóik nehéz feltételek között, hétvégén is rendszeresen dolgozva, mintegy másfélszeresére növelik a múlt évi tőkés exportot. A gépipari vállalatok, szövetkezetek többségénél lemaradás mutatkozik az exportban. Ennek több oka van. A tőkés piaci verseny ebben az iparágban különösen erős. De nem volna helyes megfeledkezni a saját gyengeségeinkről — a piaci munkában, a műszaki fejlesztésben, a kooperációban és a szervezésben. Minőségi problémák változatlanul előfordulnak. Megengedhetetlen, hogy esetenként a selejt magas aránya miatt veszítünk el piacokat. Azt javasoljuk, hogy a pártszervezetek kritikusabban tárják fel ezeket, mindent tegyenek meg a teljesítmény javításáért már ez évben is, majd tovább folytatva 1985-ben. Áldozatos munkával A mezőgazdaság 1984. évi teljesítményére jelentős mértékben rányomja a bélyegét, hogy egymás után kétszer sújtotta szárazság Pest megyét. A gazdasági viszonyok romlása és az aszály idén körülbelül 1 milliárd forint többletterhet rakott a gazdaságokra. Ezzel szemben a mérleg másik serpenyőjébe kerül, hogy idén igen erőteljes szerkezetátalakítás ment végbe az alapon kívüli tevékenységben, javították a gazdálkodás színvonalát, .csökkentették a költségeket. A háromnegyedéves felmérések azt mutatják, hogy az erőfeszítések a legtöbb helyen meghozzák az eredményt. Az előrejelzések szerint igen jó eredményt érnek el idén a Pest megyei állami gazdaságok. Változatlan létszámmal a termelést (folyó áron) 7 százalékkal, a nyereséget 18 százalékkal növelik. Jövedelmezőség szempontjából továbbra is a Herceghalmi Állami Gazdaság jár az élen, majd a törökbálinti és a soroksári gazdaság követi. A sor végén az alagi, a kiskunsági és a felsőbabáéi gazdaság van, de utóbbi kettő a 4 százalékos jövedelmezőségével már jelentős felzárkózást mutat Sajnos, ahol korábban a látszateredmények kerültek előtérbe, ott a tevékenységek megszüntetése, az ágazatok átrendezése átmeneti veszteségeket is okoz. Tapasztalják ezt a volt tóalmási tsz jogutódai, a gödi termelőszövetkezet eredményeit is nagymértékben lerontja ez jelenleg. De figyelmeztet mindenkit a gazdálkodás rendjének, fegyelmének a szilárdítására, beleértve a szakcsoportokat és gazdasági társulásokat is. Megyénk közvéleményét bizonyosan érdekli, hogy a gazdálkodás jövedelmezőségét tekintve milyen most a sorrend a termelőszövetkezetek között. Nos, jelenlegi ismereteink szerint a legjobbak: Rákosvölgye, Abony (Ságvári), Galgamácsa, Abony (Űj Világ), Abony (József Attila), Kiskunlacháza (Pereg), Szigetszentmiklós (Szigetfő), Letkés, Örkény, Berne- cebaráti, Túra, Pilis termelő- szövetkezetek. A szentmárton- kátai és a ceglédi MSZB tsz ek még a megszilárdulás útját járják. Alig mutatkozik nyereség a gödi, a vecsési, a monori és az albertirsai Szabadság termelőszövetkezetekben. Alacsony a csemői és a ceglédi Kossuth tsz-ek jövedelmezősége ... A mezőgazdaságról szólva feltétlenül meg kell emlékezni arról a szervezett és áldozatos munkáról, amelyet a tsz-ek, és állami gazdaságok dolgozói végeznek a betakarításért és ß jövő év termésének a megalapozásáért. Mindig is ősszel van a legnagyobb munkacsúcs a földeken, de idén, amikor az érési folyamat heteket késett, hihetetlenül nagy tempóban kell csinálni mindent. És ezt a feladatot kifogástalan ütemben, jó minőségben látják el. Megyénkben az őszi kalászosok vetését októberben lényegében mindenütt befejezték, a gabona optimális határidőre, jó magágyba került Tisztelet a gépesítési dolgozóknak, a szakembereknek, mindenkinek, aki' segíti a munkájukat. Ezt a példás fegyelmet szükségés folytatni a még hátralévő tennivalók során is. Egyértelmű támogatás A kedvező tavaszi Időjárás, a technológiai fejlődés és a gondos munka eredményeként idén kiemelkedő volt a kenyérgabonatermés. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el a kukoricáról, a zöldség-gyümölcs ágazatról és a takarmányok egy részéről sem. Talán ennek is a hatásai, hogy a legtöbb nagyüzem növeli az őszi vetésű kalászosok területét, ugyanakkor mérlegeli az állat- tenyésztés fejlesztésének az irányát és mértékeit Szeretnénk ezúttal is felhívni a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi állattenyésztés a megye mezőgazdaságának egyik progresszív ágazata, sok szép eredményt ért el már eddig is, és szüksége van rá az országnak. Javítani kell a közgazdasági feltételeit, az üzemek is igyekezzenek olcsóbb takarmány előállításával, célszerű rekonstrukcióval stb. elősegíteni a versenyképességét. Kívánatos volna elsősorban a nem abrpkigényes irányú fejlesztés lehetőségeinek a felkutatása. Ez egyben a kevesebb beruházást igénylő terület Is. A háztáji és kisegítő gazdaságok állatállománya igen magas szintre fejlődött. Megvannak a maga problémái is. Elsősorban a gazdasági feltételek miatt bizonyos hullámzást mutat az állatok átvétele a húsipar részéről, a gabona- ipar változó minőségű keveréktakarmányt tudott biztosítani. Ezek kihatnak a kisüzemek tulajdonosainak a hangulatára. Fontos érdekünk szüntelenül figyelemmel kísérni ezt a területet és a lehetőségek szerint stabilizálni az elért magas színvonalat, haladva itt is a minőség javítása irányába. Politikánk, a kormányzat törekvései továbbra is egyértelműen támogató jellegűek. Ezt teszik a termeltető és ellátó vállalatok és a mezőgazda- sági nagyüzemek is. Tovább folyik például a húsmarha te- nyészüszők kihelyezése — a kereslet is növekszik. Vemhes süldőkihelyezés most már az igények szerint lehetséges, ez igen népszerű a kistermelők körében. A kiválók példája Végezetül arról szeretnék szólni, hogy a gazdasági céljaink elesésében rendid vül nagy szerepe van a munkaver- senymozgalomnak. Hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére valóban tömegessé kezd válni a versengés, a szocialista brigádok például már szinte kivétel nélkül megtették vállalásaikat, sőt állandóan újakkal is kiegészítik azokat. A munkaverseny elmozdult a minőség, a hatékonyság irányába. A termelési többlet mint cél megjelenik, de csak a piaci igényeknek megfelelően. A Váci Kötöttárugyár például a brigádok vállalásaira támaszkodva tudja a tervezetthez képest is 15 százalékkal növelni a tőkés exportját. Ugyanígy a FORTE 1 millió dollár-többletet tud elérni. A PEMÜ brigádjai az éves nyereség 20 millió forintos túlteljesítését vállalták. A Csepel Autógyár „Fürst Sándor” szocialista brigádja a település fejlesztésének segítésére indított mozgalmat. Lehetne tovább sorolni a kiválók példáját, vállalásaikat a szállítási határidők porcos betartására, az anyag- és energiatakarékosságra, a mezőgazdasági üzemekben a lemaradások pótlására. A vállalások zöme azonban nem ilyen látványos, és ez nem is baj. Az a legfontosabb, hogy a vállalat céljaihoz, valódi problémáihoz kapcsolódjanak. A teljesítmény javítása, a minőség és a hatékonyság javítása nagy nemzeti célunk, de nagyon Is hétköznapi, konkrét feladatokban realizálódhat. Egyre több dolgozó ért!, hogy amikor az 1984-es gazdasági év sikeres befejezéséért dolgozunk, amikor erőfeszítéseket teszünk az 1985-ös esztendő jó előkészítésére, a zavartalan átmenet biztosítására, gazdasági életünk és fejlődésünk anyagi alapjait teremtjük meg. Ez nemcsak a vezetők ügye, dolga — mindenkié, kinek-kinek a maga posztján, a maga lehetőségeinek megfelelően. A közösségeké pedig különösen. Az Mén 1,3 milliárd forint értékű terméket készítenek a Vád Kötőtt- , , . árugyárban. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a gyár exportteKonzervgyar és a Dunakeszi vékenysége, ennek eredményeként az Idén már 2300 millió forint ér- Konzervgyár növeli a tőkés téka készáru jut a tőkés piacokra. A Csepel Autógyárban nemrég adták át rendeltetésének az új hidraulikus szervokormáuyüzemet, amely méltón bizonyítja a technológia rohamos fejlődését Hancsovszki János—Fehér József felvételei
