Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

1984. NOVEMBER 7., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 5 Célunk: elősegítem a versenyt Bsszélptés ör. Kis Pállal, a Magyar Nsmzeti Bari elnökhelyettesével Kern ári p&ssisá A falusi közösség büszkesége A mezőgazdaságot sokan sikerágazatnak tartják. Ezt statisztikai adatokkal is léket bizonyítani: 'a világ megművelt földterületének 9,25 százaléka van hazánkban, ugyanakkor a világ mezőgazdasági termelé­seitek 1 százalékát adjuk. Ezt a nemzetközileg is elismert kivaló tei- Josítményt a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évtizedben érte el. Ebben az időben a termelés értéke több mim 6« százalékkal növeke­dett. Leggyorsabban a gabona- és a hústermelés fejlődött. Gabonater­melésünk 1970 óta 80 százalékkal nőtt, s 1982-ben az egy főre jutó ga­bonatermés 1400 kilogramm volt. Hasúnkban az egy lakosra számított hústermelés négyszer nagyobb a világátlagnál, s elérte a 210 kilogram­mot. Mostanában — a nemzet­közi sikerek ellenére is — sok gazdaságban panaszkod­nak, hogy romlik a termelés jövedelmezősége. Milyen a gazdaságok helyzete? Milyen eredmények várhatóak az idén? E kérdésekről beszél­gettünk dr. Kis Pállal, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettesével. • Két éve tart az aszály, aminek sok gazdaság érzi ká­ros következményeit. Az el­múlt esztendőben számottevően megnőtt a Veszteséges gazda­ságok száma. Mi várható az idén? — Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági terme­lés 4 százalékos növekedésé­vel számol,' tehát lényegében az 1982. évi termelési ered­mények megismétlését tűzte ki célul. A mezőgazdaság mostani helyzetét összefog­lalva, röviden azt mondhat­juk, a gazdaságok teljesítik a tervet, ami a két éve tartó aszály ellenére rendkívül kedvező eredmény. A növény- termelésben és az állatte­nyésztésben ez elsősorban a sertéstartás gyors növekedé­sének következménye, ami el­lensúlyozza a szarvasmarha- és juhágazatban tapasztalható lemaradást is. Érdekes tapasz­talat, eltér a korábbiaktól, hogy az idén lelassult a me­zőgazdasági nagyüzemek ipa­ri, szolgáltató és kereskedel­mi tevékenységének bővülése. A iarmeies jövedelmezősége * a gazdaságok nyereségé a tavalyi aszályos esztendőhöz képest várhatóan javul. Ez egyben igazolja azt is, hogy a termelés növelésével képe­sek voltak a nagyüzemek „kigazdálkodni” a közgazda- sági szabályozók által közvetí­tett elvonásokat. Persze azt ma még meg kell mondani, hogy az őszi betakarítása nö­vények hozamai számottevően befolyásolhatják az üzemek eredményeit. Másfelől az is igaz, hogy ez a kedvező kép az országos átlagra jellemző, ezen belül nagyok a szóródások. Az idén is mintegy 57 nagyüzem veszteségével számol a bank az előzetes felmérések szerint. Kedvező azonban, hogy a veszteséges gazdaságok száma lényegesen kisebb — mintegy fele —, mint tavaly volt. A pénzügyi hiány nagy része hat megyére — Bács-Kiskun, Bé­kés, Borsod, Pest, Szabolcs, Szolnok — összpontosul. Há­rom megyében már a harma­dik éve sújtja az aszály a gazdaságokat. Főleg pzekben a térségekben a gazdaságok tartalékai kimerültek, a vesz­teség és az alaphiány nagy része csak központi segítség­gel rendezhető. Nem is ma­radtak magukra a gazdaságok, hiszen a Pénzügyminiszté­rium a tavalyihoz hasonlóan, az idén is földadókédvezmény nyújtásával, a jövedelemaöó- eiőleg befizetésének mentesí­tésével és egyebekkel segít­séget nyújt. A folyamatos ter­meléshez —r óvadék mellett —, a bank is folyósított hi­telt a nehéz helyzetbe jutott gazdaságoknak. Ügy is igye­keztünk enyhíteni az üzemek gondjain, hogy indokolt eset­ben az esedékes fejlesztési hitelek egy részét prolongál­tuk. ® Alig van gazdaság, ahol napjainkban ne mérlegelnék gondosan a hitelek felvételét. Az utóbbi időben ugyanis je­lentősen nőtt a hitelek kama­ta, ezért a gazdaságok keve­sebb hitelt kérnek, mint az­előtt. — Ez a folyamat megerősít­hető a banki tapasztalatok alapján is: szeptember 30-án a forgóeszköz hitelállomány 2 milliárd forinttal — 6,5 szá­zalékkal — alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Másfelől megfigyelhető, hogy a termelés .folyamatosságának biztosításához a tavalyinál nagyobb összegű hiteleket vet­tek fel a gazdaságok. Az úgynevezett rövid lejáratú hi­telek évközi növekedése jó­részt . a tavalyi aszály' követ­kezménye. Növekedtek a ter­melési költségek is, ami át­menetileg ugyancsak növelte a hiteleket. Megfigyelhető azonban, hogy a gazdaságok kamatérzékenysége is mér- séklődeg hatott a hitelek fel­vételére. A jelenlegi szigorú forgóeszköz-hitelezés igen gondos pénzgazdálkodásra készteti a gazdaságokat. O Az elmúlt esztendőben csökkent a gazdaságok nyere­sége a korábbiakhoz képest, az idén igyekeztek visszaszorítani a hiteleket is. Honnan volt ele­gendő pénzük a fejlesztéshez? Hogyan alakultak a beruházá­sok? — Az utóbbi esztendők kö­zül az idén érezhető legerő­teljesebben a beruházások mérséklődése. Ennek oka részben a központi intézkedé­sekben, részben a gazdaságok helyzetében keresendő. A sza­bályozás is úgy változott, hogy mérséklőleg hasson a beruházásokra, másfelől az aszály miatt a gazdaságok nyereségági fejlesztési alap­ja is csökkent. Következmény, hogy az idén mintegy 26 mil­liárd forint értékű beruházás valósul meg a mezőgazdaság­ban. Ez ugyan valamivel meghaladja a tervezettet, de 900 millió forinttal kevesebb az 1983. évinél. A beruházá­sokon belül az építkezések meghaladják, a gépvásárlások megközelítik az előirányzato­kat, az ültetvénytelepítések viszont elmaradnak attól. A 26 milliárd forintos várható kifizetésből. 4,7 milliárd fo­Eke, borona s a képen látható tárcsa. E három eszköz porha­nyója a határban a talajt, hogy puha ágyba kerülhessen az őszi gabonák magja. rint az úgynevezett export­árualapot bőviiő beruházás. A beruházásokra fordított ösz- szegneK több mint 70 száza­léka a vállalatok saját pénzé. Ez valamivel több az elő­irányzottnál, de kevesebb a tavalyinál. © A közelmúltban területi tanácskozásokon ismertették a gazdaságokkal a jövő évi sza- l><Uyozú\ áiiozásokai. Ezek kö­zűi az egyik változás a niteie* zési rendszert is érinti. Mi en­nek a lényege? — Jövőre — a vállalatok közötti rugalmasabb üzleti kapcsolatok kialakítása érde­kében —, lehetőség lesz az egymás közötti hitelezés sza­badabb kibontakozására. Az egymással gazdasági kapcso­latban álló vállalatok és szö­vetkezetek, bármilyen szabad pénzforrásuk terhére vállalat- közi hitelt, illetőleg előleget nyújthatnak. Megszűnik az a jelenleg is érvényes megkö­tés, hogy az ilyen hitelt csak szabad fejlesztési alapból le­het nyújtani. A hitelezés szé­lesebb körű kibontakoztatása erősítheti a jövőben a gazda­sági kapcsolatokat, előmozdít­hatja a fizetési fegyelem ja­vulását. Új dolog az is, hogy a kifogástalan hitelképességű vállalatoknak jövőre úgyne­vezett folyószámlahitelt lehet nyújtani. Beruházási hitelek­kel viszont a jövőben is csak azokat az elképzeléseket se­gíti a bank, amelyek a befek­tetett összeg hatékony fel- használását ígérik. © A piaccal az élelmiszer- ipari vállalatok vaunak na­gyobbrészt kapcsolatban. Ho­gyan fejlődtek ezek a vállala­tok? Milyen a mostani hely­zetük? aiikéop segítette a bank fejlődés iiket? — Jelenlegi ismereteink szer int, az élelmiszeripari ter­melés néhány ágazatban meg­haladja a tervezettet. Azt mindened érzékelheti, hogy a lakosság élelmiszerellátása jó. A vállalatok törekedtek a termékszerkezet korszerűsíté­sére, mintegy 150 új terméket hoztak forgalomba. Közismert az is, hogy az élelmiszeripar adja a népgazdasági export­nak mintegy negyedrészét, amit az idei terv szerint 4—5 százalékkal kell növelni. A vállalatok igyekeztek ehhez alkalmazkodni, érezhetően megélénkült piackutatási munkájuk. A kereslet azonban nem mindig volt összhangban az árualappal. Kedvezőtlen volt az is, hogy egyes élelmi­szerek világpiaci árai csök­kentek. A bank elsősorban az export-árualapokat bővítő hi­telekkel támogatta a gaz­daságosnak ígérkező élelmi­szeripari fejlesztéseket. A jö­vőben is az a célunk, hogy a hitelezéssel is elősegítsük a legkorszerűbb termelési tech­nológiák kialakítását, a mel­léktermékek és hulladékok feldolgozásának javítását, vagyis hozzájáruljunk az élel­miszeripar versenyképességé­hez. V, Farkas József „Mindennapi munkánk so­rán saját bőrünkön erezzük, hogy a gazdaság és a kultúra egymástól elválaszthatatlan... Mit tud tenni egy olyan ter­melőszövetkezet, amely öt község területén 4000 hektáron gazdálkodik, mintegy ezres lét­számmal? So-kat. Mert amikor a gazdaság fejlesztése került előtérbe legfontosabb politikai programként, egy percre sem téveszthetjük szem elöl, hogy ezeket a feladatokat emberek­kel. mégpedig felkészült, mű­velt emberekkel kell megolda­ni. Mert amikor hat év alatt megdupláztuk nyereségünket — 18-ról 41 millióra —. akkor ebben benne volt az emberek becsületes munkája, tudása és a közművelődési intézmények tevékenysége is. Ma már egy gazdasági egység sem eléged­het meg azzal, hogy csak mun­kaalkalmat. jövedelmet bizto­sit, hanem fel kell vállalnia a falu közösségének, művelődési életének, szociális létesítmé­nyeinek támogatását is. Fontos ez a helyi jó közérzet kiala­kítása, de a termelés szem­pontjából is.” Példa nélkül Dr. Nagy Mihály, a töki Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke a közelmúltban mondta mindezt a Parlamentben, az országos közművelődési ta­nácskozáson. Az elvet azonban már tíz esztendővel ezelőtt föl­ismerték. Másfél millió forin­tért újították föl 1974-iben a község művelődési házát, s azt a szövetkezet kezelésébe vették. Hasonlóra azóta sincs példa a megyében, de az or­szágban sem sok. A szövetkezet évente 870 ezer forintot költ az intézmény fenntartására, működtetésére. Na, ezeknek is jól mehet, ha ilyesmire van pénzük — gon­dolhatná valáki. S mikor ezt kimondom, az elnök mosolyog­va válaszol: — Azért annyira gazdagok nem vagyunk. A szövetkezetek rangsorában az első harmad­ban a helyünk. Ennek ellenére nem úri passzió részünkről a művelődési ház fenntartása, mégha másra költhetnénk — mondjuk, közvetlen termelési beruházásokra — ezt a majd­nem egymillió forintot. Szem­lélet és igény kérdése ez. a fa­lusi közösség megtartásának igénye. Nem mintha minden­ki látogatná a házat — bár az a művelődési programokon kí­vül számos rendezvényünknek otthont ad —. de még azok is büszkék rá, akik ritkán, netán sohasem fordulnak meg ott. A művelődési házat tíz éve vezeti egy népművelő-könyv­táros házaspár. Ez már csak­nem rekordnak számít a szak­mában. Közülük a tsz-fen.nta.r- tás előnyeiről Fésű Józsefet faggatom. — A magas költségvetés az átlagosnál lényegesen jobb fel­tételeket biztosít ebben az ezer Irány a Hatvani Cukorgyár. Pest megye gazdaságaiban több mint 1500 hektárról takarítják be a gépek ezt az értékes nö­vényt. lakosú faluban. Amíg tanácsi kezelésben működött a ház. 34 ezer forint volt az állami tá­mogatás. A mai napig ezt kap­juk hozzájárulásként. Hozzá­tartozik niég az igazsághoz, hogy ha megszorulunk, így sokkal könnyebb némi pluszt szerezni. Csak egy példa: a tíz év alatt háromezerről tizen- négyezerre gyarapodott a könyvtár állománya, és 91-fé- le újságot, folyóiratot jára­tunk. Egyforma súllyá! A művelődési ház feladata kettős. Egyrészt a szövetkezet dolgozóinak igényeit kell kielé­gítenie, másrészt, a település többi lakójának kulturális el­látására is hivatott. Mert a kettő nem fedi egymást. A gazdaság öt községre — Tök, Perbál, Budajenő, Telki és Tinnye — terjed ki, innen ver­buválódnak dolgozói. Ugyan­akkor nem minden helyi lakos a tsz alkalmazottja. Fogalmaz­hatunk úgy is, hogy egyszerre, egyforma súllyal kell eleget tenni a munkahelyi és a lakó- területi közművelődés kívánal­mainak. — Az eddigi gyakorlat pon­tosan ezt mutatja — mondja Fésű József. — Hozzávetőle­gesen fele-fele arányban osz­lott meg a munka. A jövőben azonban szeretnénk a munka­helyi oldalt erősíteni. Ugyan­is éppen a legaktívabb korban levő dolgozóink között kisebb az érdeklődés, mint szeretnénk. Ez nem véletlen és nem is egyedi jelenség. Tudják Tökön is. így azokat a formákat ke­resik, amelyekkel leginkább fölkelthetik az érdeklődést. S' mi más lehetne ez. mint egy- egy. a szakmához, a munkához kapcsolódó program. Az eddig is élő gyakorlatot kívánják hát bővíteni: szakmai előadásokat, filmvetítéseket szerveznek. Olyan ismereteket akarnak nyújtani az embereknek, ame­lyeket a háztáji gazdaságban, a szövetkezeti munkában hasz­nosíthatnak; természetesen s szórakoztató programok, a színházlátogatások és a külön- t»ző kiscsoportok szervezése mellett. Perbáli galena Ha az elsoroltak nem való­ságos igényeket szolgálnának, nem igyekeznének újakat is ébreszteni, akkor nem sikerült volna tető alá hozni például a szőlőtermesztési múzeumot. A helybeliek közreműködésével, szoros gyűjtőmunkájával való­sult meg az ízléses kis kiállí­tás egy helyreállított présház­ban. A tájegység messze a múltba visszanyúló szőlőter­mesztési kultúrájáról vallanak az ősi eszközök, a dokumentu­mok, a fotók, az egész közös­ség büszkeségére. S amire még büszkék — te­gyük hozzá, joggal —, az a fa­lusi galéria. A szövetkezet perbáli lakótelepén — mint köztudott —. egy ottfelejtett fölvonulási épületet alakítottak ót mini kiállítóteremmé, ahol sorozatban mutatják be a kör­nyéken élő művészek alkotá­sait. A galéria hamar népsze­rű lett. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy olyan művekből válogatnak, ame­lyeknek megértéséhez, befoga­dásához nem kell magas szán­tű előképzettség. Magyarul: amelyek közérthetőek. Nem arról van szó. hogy Tö­kön az átlagosnál kimagaslóbb eredmények születnének. Még csak arról sem, hogy ez az egyedül üdvözítő út. Amiért mindez érdekes, az a szemlé­let. Érdemes ismét az elnök parlamenti felszólalását idézni: ,Műveltebb, kiegyensúlyozot­tabb emberekkel könnyebb megoldani gazdasági gondjain­kat. Ha így szemlélem a dol­got, akkor is megéri ez a be­fektetés. Természetesen nem máról holnapra mutatkozik meg az eredmény. Türelemre, kitartásra van szükség...” M. Nagy Péter Hívogató nyitány javítóban a munkahelyi közművelődés megannyi válfaját követhetjük nyo­mon több évtizede. Ezért, van az, hogy — bár közel van a József Attilá Mű­velődési Ház az üzemhez — jó néhány esemény a munkatermekben történik. A színházi előadások, az író—olvasó találkozók es­te várják a helybélieket a művelődési házban. Mindenütt az igényeikhez szervezik a műsorokat. A gyárak közművelődési bi­zottságainak titkárai a művészeti napok szervezé­sekor vázolták: mire kí­váncsiak dolgozóik? Így például a Dunakeszi Hűtő­házban — ahol többnyire alkalmi munkások vannak — a kiállítások és az is­meretterjesztő előadások a sikeresek. Viszont a Mechanikai Laboratórium­ban — ahol munkaidő után is szívesen maradnak — Fehér Klára és Nemes László találkozik olvasói­val. A szakmunkásképzőbe Asperján György író láto­gat el, hiszen az ő gondol­kodása áll a legközelebb ezekhez a fiatalokhoz. •IV apjainkban a várossá vált Dunakeszin úgy érzik: nem elég. ha csu­pán az épületek sora gya­rapszik. Az ittélők együvé kovácsolásához segítségül hívták a művészeteket. Év­ről évre bővül az őszi ren­dezvény. Egyre sajátosabb eszközökkel mutatják fel a dunakesziek értékeiket. Kimondva kimondatlanul: hagyományt teremtenek önmaguknak. Erdős! Katalin 111 esszire száll a kórus hangja. Képzőművé­szeti alkotásokat nézeget­hetünk az iskolák aulájá­ban, az üzemek folyosóján. A kecskeméti és a fővárosi Katona József Színház tár­sulata hozza el legsikere­sebb előadásait. Bemuta­tóval készül a művészeti napokra a helyi amatőr­csoport. írók találkozhat­nak olvasóikkal. A játékos kedvűek szellemi párbajon mérhetik meg tudásukat. Dunakeszin immár tizen­ötödik alkalommal hang­zik fel ma este a művé­szeti napok szimbolikus hívogatója. A másfél évti­zeddel ezelőtti néhány na­pos szárnypróbálkozás két­hetes programmá bővült. Mindez sok, avagy kevés a főváros tőszomszédságában egyre növekvő város éle­tében? Mindenesetre arra mindenképpen glíkalmas, hogy a tősgyökeres duna- kesziek és a lakótelepre frissen érkezők egymásra találjanak a rendezvénye­ken. Érdemes végiggondolni, melyek azok a szálak, amelyek rohanó korunk embereit összekötik. E nyomon bontakozik ki előt­tünk a kép; mit szeretné­nek évek során megvaló­sítani Dunakeszin a köz- művelődés szakemberei? A legfontosabb, hogy partne­rekre találtak. Segítőkész társak az intézmények, az iskolák vezetői, az üzemek, gyárak képviselői. Nem véletlen, hogy a MÁV Járműjavító Üzemben ama­tőr művészek mutatkoznak be alkotásaikkal. A jármű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents