Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
1981 NOVEMBER 7., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 3 Történelmi szerepben ^ Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká* ^ ra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója ^ alkalmából november 6-án a Kossuth rádióban és a teíe- í vízióban ünnepi beszédet mondott. A beszédet az alábbiak- v, ban ismertetjük, AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMÉBEN új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékezünk, győzelmének 67. évfordulóján. November hetedike nem csupán a világ első szocialista állama, a Szovjetunió nemzeti ünnepe. Ezen a napon a társadalmi haladás hívei szerte a világon tisztelettel adóznak az első győztes proletárforradalom emlékének. Ám az évforduló megünneplése az akkori sorsfordító napok történelmi jelentőségének fényében sokkal többet jelent, mint megemlékezést. Az ünnep alkalmat ad máig ható tanulságok ' felidézésére, a megtett út nemzetközi érvényű tapasztalatainak összegzésére és az október örökségéből következő mai tennivalóink megfogalmazására. Lenin a múlt század végén így fogalmazott: „Adjatok nekünk egy forradalmárokból álló szervezetet, s kifordítjuk a sarkából Oroszországot.” A forradalom győzelmét követően, a megoldásra váró hatalmas feladatokról szólva egy ízben Nyekraszovnak, a nagy orosz költőnek azokra a soraikra emlékeztetett, amelyekben egyaránt tükröződik a haza sorsa feletti fájdalom és a haza erejébe vetett szenvedélyes hit: „Te, ki szegény is vagy, ó be dúsgazdag vagy, te, ki hatalmas vagy, ó be erőtlen vagy — anyánk, Oroszország!” A bolsevikok eltökélt szándéka — hangoztatta Lenin —, hogy „bármi áron is elérjük azt, hogy Oroszország ne legyen többé szegény és erőtlen, hanem a szó igazi értelmében hatalmassá és gazdaggá váljék.” Az igazságos, emberhez méltó életet biztosító társadalom ígérete valóban mindaddig ismeretlen hajtóerőket, alkotókedvet szabadított fel, a történelemben példa nélkül állóan gyors fejlődést és átalakulást tett lehetővé. A szovjet emberekben elválaszthatatlanul összefonódott a haza szeretete és a formálódó szocialista rendszerrel való belső azonosulás. Ez a kettős kötődés biztosította a Szovjetunió fennmaradását az évtizedekig nyomasztó túlerőben levő ellenfél szorításában. Csakis a szocialista haza sorsa iránti mély elkötelezettséggel lehetett elviselni az intervenció és a polgárháború, majd a hitlerista agresszió okozta mérhetetlen szenvedéseket, s ez tette lehetővé újból és újból az ország talpraállítá- sát. Ma a hatalmas teljesítményekre képes népgazdaság, a világviszonylatban is élenjáró tudományos eredmények sora, a haladó hagyományokat megőrző és továbbfejlesztő szocialista kultúra virágzása, az emberről való társadalmi gondoskodás mind magasabb foka bizonyítja, hogy milyen nagy erőt jelent, ha egy nép saját sorsának, történelmének formálójává válilf. A VILÄG mai arculata elválaszthatatlan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének kisugárzásától, a Szovjetunió létrejöttének, fejlődésének és nemzetközi tevékenységének hatásától. A Szovjetuniónak döntő szerepe volt a fasizmus világuralmi terveinek meghiúsításában, ami egyben az emberi szabadság és méltóság, az egyetemes kultúra értékeinek védelmét is jelentette. A fasizmus felett aratott győzelem teremtette meg a nemzetközi feltételeket ahhoz, hogy Kelet-Európa és Délkelét-Ázsia népeinek egész sora maga választhassa meg társadalmi fejlődésének irányát, világrendszerré válhasson a szocializmus. A Szovjetunió, a szocialista közösség léte, példája és konkrét támogatása jelentős szerepet játszott a gyarmati rendszer felbomlásában, több mint száz független ország megszületésében. Az emberiség most újra kritikus szakaszát éli történelmének. Az imperializmus szélsőséges körei világuralmi terveik megvalósítása érdekében nyíltan katonai fölényre törekszenek, s a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erőinek visszaszorítását, a társadalmi fejlődés folyamatának feltartóztatását állítják nemzetközi tevékenységük középpontjába. A fegyverkezési verseny fokozására és kiterjesztésére irányuló lépéseikkel az emberi civilizáció fennmaradását teszik kockára. Október forradalmi örökségét váltja valóra a Szovjetunió, a szocialista közösség azzal, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben erőfeszítéseit a világ békéjének megőrzésére, mindenekelőtt a fegyverkezés korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére összpontosítja. A Szovjetunió, amely nemcsak példát mutatott a szocialista átalakuláshoz, de a fasizmus feletti győzelmével, majd az imperializmus katonai fölényének megtörésével világméretű tragédiától mentette meg az emberiséget, most a békét garantáló katonai egyensúly fenntartásával, a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében tett kezdeményezéseivel vállal ismét történelmi jelentőségű szerepet. Hazánk felszabadítása teremtette meg a legalapvetőbb feltételét annak, hogy népünk szabadon választhassa meg a társadalmi fejlődés útját. A Szovjetunió léte és ereje jelenti ma is biztonságunk, nemzeti szuverenitásunk és szocialista fejlődésünk legfőbb nemzetközi támaszát. Országainkat, pártjainkat, népeinket eltépheteüen szálak kötik össze. Kapcsolatainkat a kölcsönös megbecsülés és bizalom, egymás adottságainak és tapasztalatainak jó szándékú, figyelmes kezelése jellemzi. Internacionalista meggyőződésünk szerint cselekszünk, és népünk legalapvetőbb nemzeti érdekeit juttatjuk kifejezésre, amikor e barátság elmélyítésére, az élet minden területére kiterjedő együttműködésünk továbbfejlesztésére törekszünk. Az 1917 októberében megkezdődött történelmi fordulat általános törvényszerűségei a szocializmus eszméinek és gyakorlatának térnyerése nyomán ma a konkrét formák sokféleségében öltenek testet. Akkor vagyunk igazán hűek és méltóak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökségéhez, ha marxizmus—leniniz- mus tanításait alkotó módon alkalmazva válaszoljuk meg a gazdasági-társadalmi fejlődés új kérdéseit. AZ ÜNNEP alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kommunisták, egész népünk nevében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a testvéri szovjet népet. Szívből kívánom, hogy töretlenül haladjanak tovább a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján, érjenek el újabb eredményeket országuk építésében, a szocializmus és a béke világméretű ügye javára. Irta: Barin kai Oszkárné ÖRÖK TANULSÁG Ezekben a napokban, amikor me- gyeszerte ünnepeljük a Nagy Októberi Forradalom G7. évfordulóját, egyben emlékezünk a 40 évvel ezelőtti sorsot formáló eseményekre; azokra az emlékezetes napokra, hetekre, amikor Pest- Piiis-Sclt-Kiskun vármegye déli területe felszabadult. A szovjet hadsereg 2. ukrán frontjának egységei óriási küzdelmek, emberi megpróbáltatások és súlyos veszteségek árán lépték ót október utolsó napjaiban Pest megye határát a román csapatok egységeivel együtt. Maliriovszkij marsall irányította a harcokat. Szegeden a 46. hadsereg harcálláspontján erte Sztálin hívása, ott kapta meg a főhadiszállás azon direktíváját, amely elrendelte: „A 46. hadsereg és a 2. gárda gépesített hadtest erőivel október 29-én menjen át támadásba a Duna—Tisza közén, göngyölítse fel a Tisza nyugati partján kiépített ellenség védelmét és biztosítsa ezzel a 7. gárdahadsereg átkelését a folyón. A továbbiakban a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése után mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre és menetből vegye birtokba a fővárost”. Történelmi lehetőség A megye községei és városai tartósan kemény csaták színtereivé váltak. A szovjet hadsereg gyors, lendületes csapasokat mért a fasiszta német hadseregre, de azok minden erejüket ösz- szeszeöve megsokszorozták az ellenállást és akadályozták az előnyomulást. A magyar csapatok ekkorra már de- rnoraiizálódtak. A tisztek többsége kényszerből, kiúttalanságból, kisebb része pedig meggyőződésből még folytatta a harcot, kényszeríteni tudta erre katonáit is. De a magyar csapatok többsége valójában már nem akart harcolni. A visszavonulásra kényszerí- tett német csapatok iszonyatos károkat okoztak. Kiforgatták nemzeti értékeiből a megyét éppúgy, mint az egész országot. A mezőgazdaság súlyos Igaerőhiány- nyal küszködött. Az állatállomány, a gabona, a takarmány nagy részét elvitték vagy elpusztították. A közutakat, vasúti síneket és hidakat megrongálták, használhatatlanná tették. Megbénult a közlekedés, elnémultak a távírók és a telefonok. Hitelesített kár- jelentések szerint a megyében 522 ipari üzem vált működésképtelenné a nyersanyag-, fűtőanyaghiány, a bombázások miatt, illetve mert a berendezések jó részét elhurcolták. Széthullott az államhatalom és karhatalom helyi szervezete, a káderállomány vezető rétegével együtt. Mélyponton állt az ország és Pest megye is. Akik átélték az akkori fájdalmasan nehéz, de mégis izzásban lévő őszi napokat, egy életre megtanulták, hogy ezt a történelmi lehetőséget a Nagy Október szülöttje, a Szovjetunió népei hozták számunkra. De az is örök tanulság marad, hogy a tömegek akarata, cselekvése nélkül nem lehetett volna új világot teremteni ebben a hazában. Az első bizonytalan lépések rövid Idő alatt országutakká szélesedtek, és nagy sodrású forradalmi változásokat teremtettek a társadalomban és az egyéni sorsokban is. A csüggedt emberek nagy részébe a reménység éltető ereje költözött. Ezért volt lehetséges, hogy a szabaddá válás ülésnapján már hozzálássanak az élet elemi feltételeinek megteremtéséhez. Pest megye felszabadult területein — csakúgy, mint az országban — viharos gyorsasággal alakultak meg a különböze népi, nemzeti bizottságok, amejyek valójában az új demokratikus rend gerincét alkották. Nem rendeletre jöttek létre, nem jogszabályok igazgatták őket, hanem az élet hívó szavára születtek meg. Elnevezésük is különböző volt. Abban voltak egyek, hogy öntevékenyen, az emberi képzelő- és teremtőerő leleményével láttak munkához. Megszervezték a közellátást, kinyittatták az üzleteket, az iskolákat, lefoglalták a megmaradt árukészleteket, közmunkát szerveztek. Egyszóval, nemcsak politikai, társadalmi szervek voltak, hanem államhatalmi, államigazgatási feladatokat is elláttak. Ebben a gyorsan érlelődő forradalmi átalakulásban meghatározó ereje volt a kommunista pártnak. Felkészülten, tudatosan vette kézbe az irányítást. Tudta, hogy mit akar, meg tudta fogalmazni ennek a mélyponton lévő országnak: „lesz magyar újjászületés”! Miközben az ország és benne Pest megye még fel nem szabadított területein a háború viharos végnapjai tomboltak — a Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án Szegeden már országos szintű, jövőt formáló programot hirdet meg. Ebben felhívja a Szociáldemokrata Pártot, a Nemzeti Parasztpártot és azokat a pártokat, amelyek korábban szembenálltak a fasizmussal, hogy vegyenek részt a Nemzeti Függetlenségi Front létrehozásában, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításában. Követeli, hogy földhöz kell juttatni a falusi nincsteleneket, és a szegényparasztokat, állami ellenőrzés alá kell vonni a nagybankokat. A bányákat, kőolajforrásokat pedig állami tulajdonba kell venni. Szükségesnek tartja a Programban kimondani a jó viszony megteremtését a szomszédos országokkal és az antifasiszta koalícióban részt vevő Egyesült Államokkal, Angliával és a szabadságunkat hozó Szovjetunióval. A megye községeiben és városaiban a felszabadulással egyidejűleg öntevékenyen szerveződtek és épültek ki a kommunista párt szervezetei. A falvakban összejött 10—20—50 ember, a munkásmozgalom régi, kipróbált harcosai, volt illegális kommunisták, munkások, szegény parasztok, olyan haladó gondolkodású emberek, akik már a Horthy-uralom alatt is szimpatizáltak a kommunista párttal. Cegléden például november 17-re hívták össze az alakuló gyűlést, amelyen 16-an vettek részt. Alapító tagok az alábbi elvtársak voltak: Németh Sándor párttitkár, Cseh József építőmunkás, aki Franciaország német megszállása után tért haza, Kovács József, Neuman Adám régi szervezett munkások, Bunyevácki József cipészsegéd, Pataki István vasutas, Szűcs Nándor borbély kisiparos, Zsadony Miklós szabómunkás, Szelepcsényi Imre vasmunkás, aki a felszabadulás után egy ideig a város polgármestere, majd rendőrkapitánya volt. ök voltak az elsők, akiknek meghatározó szerepük volt abban, hogy Cegléd városában a kommunista párt zászlót bontson. Mindannyiunk örömére közülük még néhányan itt élnek közöttünk. Németh Sándor elvtárs a város első párttitkára is. Ereje, egészsége bár erősen megromlott, de hite, érdeklődése a párt, a szocializmus ügye és szeretett városa iránt kiolthatni!an. Hétköznapi aprómunkák A pártszervezetek kiépítése nehéz körülmények között történt. Taglétszámuk még csekély volt. Mégis nagy erőt képviseltek, mert a legszervezettebbek voltak. Magas követelményeket áhítottak a belépni kívánókkal szemben. Alaposan mérlegelték az érintettek politikai múltját, helytállását, emberi magatartását és vállalt ténykedését Néha merev, túlzott követelményeket is támasztottak, ami esetenként értékes embereknél is késleltette a pártba kerülés lehetőségét. Későbbiekben, amikor létrejöttek a felsőbb párt- szervezetek és területi bizottságok, politikailag tisztázták és korrigálták ezeket a túlbuzgó, téves megítéléseket. A pártszervezetek a lakóterületek döntő tényezői voltak. A lakosság figyelme, érdeklődése kísérte ténykedésüket, mert az emberek várták az eligazító szót és a megoldásra váró tetteket. A part aktivistái akkoriban nagyon mostoha körülmények között, elemi feltételek hiányában dolgoztak. Hossz volt a közlekedés és gyenge volt a közbiztonság is. Szűkében voltak propagandaanyagoknak, még a Szabad Nép sem érkezett meg naponta. Lelkesedésüket, tettrekészségüket ezek a nehézségek mégsem fogták vissza. Munkájuk erőssége volt, hogy kontaktust teremtettek a lakossággal és vállaltak a leghétköznapibb feladatokat, az aprómunkát is. Különösen érzékenyek és segítőek voltak az emberek mindennapi szociális gondjai iránt. Különösen magával ragadta az embereket az újjáépítésnek az a lendülete, amelyet a kommunista párt a felszabadított területeken indított. „Jó községpolitikát a falu népének” fogalmazza meg a párt egyik jelszava. Jó példája ennek a politika megvalósulásának Pest megye egyik szociális újjáépítési terve, amelynek egyik részlete is bizonyítja az emberekről való gondoskodást. „A gazdasági újjáépítéssel egy időben meg akarom kezdeni a legszükségesebb társadalmi szükségletek kielégítését ... Azt akarom, hogy minden községben legyen egészségház, le kell egyszer végre küzdenünk az ősi magyar betegséget, a tüdövészt. A dolgozók gyermekei a szülők munkaideje alatt nem maradhatnak felügyelet nélkül, nekik napközi otthonra van szükségük... Általában a legnagyobb gondot fordítom az anya- és gyermekvédelemre ...” „Lakosságunk egészségének megóvása és fenntartása minden körülmények között egyik legfontosabb célunk kell hogy legyen, mert újjáépítésben való részvételt, tehát több munkát, több termelést csak egészséges emberektől kívánhatunk. Olyan társadalomtól, mely tagjainak tekintélyes részében beteges, nem várhatunk egészséges közszellem kialakítását sem, mert ehhez sok-sok tanulás, ehhez pedig kitartó szorgalom és végtelen odaadás kell, amelyre beteg szervezet nem képes ...” Sorsdöntő esemény 1944. december 24-én sorsdöntő esemény történik. Debrecenben a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség képviselőiből megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Helyet kapnak benne a polgárság, az egyházak és a hitleristákkal szakító tisztikar képviselői is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kinyilvánítja, hogy „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa”. Elfogadta a Magyar Kommunista Párt által kidolgozott és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front által elfogadott és javasolt akcióprogramot. Ezzel az egyesült antifasiszta demokratikus és forradalmi erőkre támaszkodva megteremtődött a magyar népi állam alapja. A tanácskozás másnapján, 1944. december 22-én pedig megválasztották Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát. Mindezzel 1944 végén, alkotmányosan is megkezdődheted Magyarország újjászületése. Az a nemzedék, amelynek tagjai cselekvő részesei voltak a felszabadulásnak és az azt követő társadalmi átalakulásnak, szerencsés embereknek érezhetik magukat, mert úgy küzdhet- tek azokért a célokért, amelyeket 40 esztendővel ezelőtt meghirdettek, hogy azok meg is valósultak. Arn 43 l!ll*r «•«« 4»/»« »• V •••• NÉPLAP DSnOKOATIKUt NAPILAP ' i P »»■*•«. • - *■ Hadüzenet Németországnak Az Ideiglenes nemzeti kormány kiáltványa a magyar néphez * A «agyar nép knlrtffl tagra ctHA« ast • Mai« ki borát, ardjol a lUrdcasy- kanlBP Mrrfeytrií*#!. a puiumt »<t> érőié« aáiksl taőiiatt mtg c Ssorj-iaaM H *ii «raknia tataira* eflea. E* a kitara, aafytaa a upv kaira4k asfcearri rémiek Az ideiglenes kormány felhívása. Erdőst Agnes reprodukciója
