Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

4 1981, NOVEMBER 3., SZOMBAT A Píroska-ügy „BelcfáTadlunk, talán túl is hajtottuk magunkat' a/orda” farkast Tragédiába torkollott a víkend Mintha nem lenne elég baj a bűnözéssel. terrorizmussal, maffiával. Olaszországban most míg a Piroska-ügy. is na­pirendre került. Méghozzá szó szerint: a napokban egy velen­cei bíróságon összeült nyolc esküdt, három hivatásos bíró. két ügyész és kát védő, és meg­tárgyalták. bűnös-e a Grimm- meséből jól ismert farkas ma­gánlaksértés. személyi szabad­ság megsértése, továbbá külö­nös kegyetlenséggel két ember sérelmére elkövetett ember­evés bűntettében. Az ítélet felmentés volt. Először azt firtatták, hány éves is lehetett Piroska az ese­mény idején. Ennek eldöntése lényeges, mert nem tudni, miért nem fogadta meg Piros­ka édesanyja tilalmát: le ne térjen az erdőn át a nagyma­ma házikójához vezető útról Az életkort nem sikerült kide­ríteni. de jegyzőkönyvbe ke­rült. hogy Piroska legalábbis gyanús: nem működött-e együtt a farkassal, vagy leg­alábbis nem tanúsított-e kihí­vó magatartást. A lélektani magyarázat szerint elképzel­hető. hogy Piroska többé-ke- vésbó szándékosan sértette meg az anyai utasítást, mert tudat alatt arra vágyott, hogy „kísértésbe vigyen” és ..komp­romittáljon” valamiféle kép­zeletbeli apát. Lehet, hogy a fankas valójában csak Piroska „vérfertőző képzelgésében” lé­tezett? A tárgyaláson ezenkívül néprajzi kutatási eredmények is előkerültek. Eszerint a mese olyan ősrégi avatási szertartá­sok hagyományait őrzi. ame­lyek különböző kegyetlen cse­lekményekből álltak, közéjük tartozott a félelemkeltés, az éheztetés, az ismeretlen helyen magára hagyás. Eb­ből azt okoskodták ki, hogy a farkasnak tulajdonított bűn- cselekmények java része korábban bevett szokásnak számított a társadalomban — azokat nem kell mindenáron a farkasra kenni. Grimmék e szájhagyományokra alapozták meséjüket, s csupán az ő át­kötésükben változott a törtér net a farkast vádló, társada­lomellenes szörnyűséggé. Mindez arra utal, hogy a Piroska-ügy bonyolultabb, mint gondolnánk. De jött még egy jogi csavarás: a far­kast végül azon az alapon mentették fel. hogy. állat lé­vén. a bíróság nem illetékes ügyében. Állatokból álló bíró­ság elé kell terjeszteni a kér­dést. A hányatott sorsú, nevelő­szülőknél felnőtt, munkásszál­láson lakó fiatal fonónö meg­ismerkedett egy törekvő, szor­galmas fiúval, aki megszerette és már az első napokban el­határozta, hogy, feleségül ve­szi. Néhány hónap után jegygyűrűket vásárolt, megtar­tották az eljegyzést. Igaz, hogy már az első időkben adódtak köztük félreértések, de ezek elsimultak. r Építkezés, kocsi R. Zoltán ma így emlékszik a néhány év előtti események­re: — Esküvő előtt elutaztunk a szüleihez, hogy megkérjem a kezét. Akkor tudtam meg ró­la, hogy nevelt gyerek. Kérdő­re vontam leendő feleségemet, eddig miért nem beszélt erről, mire azt válaszolta, félt, hogy emiatt nem veszem el felesé­gül. Ekkor mondtam a nevelő­anyja előtt, hogy ez engem nem érdekel. Szeretem őt és el is veszem. Esküvő után a fiú szüleihez költöztek. R. Zoltán sikeresen levizsgázott a BKV autóbusz- vezető tanfolyamán és jó ál­lást kapott mint hivatásos gépkocsivezető. Néhány év alatt két gyermekük született, majd a második után a fiatal- asszony bölcsődében vállalt ki­segítő munkát. — Keveset fizettek, ezért egy idő után szóltam neki, hogy maradjon inkább otthon, de nem így történt. Közben 1982-ben elterveztük, hogy építkezni fogunk. Kaptunk bontást, én vettem fel köl­csönt az OTP-től meg a vál­lalatomtól ő nem kapott vál­lalatit. Azért nem, mert köz­ben visszament dolgozni a textilgyárba. Azt mondta, vá­gyik a volt kolléganői közé és hátha a pénz is több lesz. Tényleg többet keresett, az utóbbi időben még gmk-t is yállalt, szombaton meg vasár­nap. Szépen gyarapodtak. Űj ko­csit vásároltak, egy 1500-as Moszkvicsot, és R. Zoltán, amikor főállásban befejezte a munkát, taxizással folytatta, hogy hamarabb túl legyenek az építkezésen. Sok probléma volt a vállalkozó kőművesek­ké!, végül csak a harmadik hozta tető alá a házat, de utá­na már gyorsan megcsináltat­ták a festést és a parkettázást. Hrpí tizenhét era A férfi, aki az utóbbi idő­ben már főállásban taxizott, rengeteget dolgozott azért, hogy minél előbb mindent megteremtsen a családjának. Jói jöttek a fuvarok, olykor napi 1G—10 órát is hajtott, és nagyon szépen keresett. Az építkezéssel járó gondokat tel­jesen magára vállalta. Mivel az asszony nagyon járatlannak bizonyult az ügyintézésben, nem is igényelt tőle segítséget. Ám egy idő után megsokallta amit vállalt és úgy érezte, hogy valami nincs rendben kettőjük között. — Sokszor nagyon kimerül­tén mentem haza, de a felesé­gem meg sem kérdezte, elfá­radtam-e? Csak úgy félvállról tette elém az ételt. Próbáltam vele beszélgetni, de minden iránt közömbös maradt. Ami­kor kérdeztem, miért viselke­dik így, azt felelte, hogy nem kellett volna mindent egyből elkezdeni, mert úgysem fog menni. Úgy éreztem, hogy egyedül maradtam, mintha az egész építkezést csak én akar­tam volna. Néha szemére ve­tettem ezt az egészet, mire azt mondta, hogy ő is dolgo­zik. nemcsak én lehetek fá­radt. így éltünk, de végre ösz- szejött a központi fűtésre való, az is meglett és berendeztük a lakást. Tényleg megvolt min­denünk. A gyerekek nagyon boldogok voltak, és a felesé­gemnek is tetszett a ház, de különösebb örömöt mégsem láttam rajta. Ügy gondoltam, hogy nagyon belefáradtunk, talán túl is hajtottuk magun­kat. Kell egy kis kikapcsoló­dás. Kempingezés Délegyházán Ekkor született meg a ter­ve, hogy elmennek kempin- gezni Délegyházára. Az asz- szony kivett egy hét szabadsá­got, a gmk-ban is gondosko­dott róla, hogy legyen aki he­lyettesítse. Igaz, kicsit tanács­talanul kérdezgette a férjét, hogy mit lehet majd egész nap csinálni a ' vízparton? Hiszen a nászútjukon kívül még soha nem volt nyaralni. De szíve­sen fogadta, hogy a kemping­ben majd pihen, napozik és a főzésen kívül nem lesz más dolga. Örömmel készülődtek. R. Zoltán gumimatracokat, csónakot vásárolt, sátort köl­csönzött és július közepén el­indultak egy hétre nyaralni. Az asszony csomagolt, de mi­vel ilyen dolgokban nem volt gyakorlata, megérkezés után derült ki, hogy néhány nélkü­lözhetetlen holmi otthon ma­radt. Vissza kellett utazni a főzőért, egyebekért. A második nap som volt sikeres. Meghív­tak néhány taxis kollégát ebédre, de ehetetlen lett az étel. A vendégek ugyan nem vették zokon, kínálgatták őket a magukkal hozott szendvi­csekkel, de a házigazda szé­gyenkezett a rosszul sikerült vendéglátásért, és haragudott a feleségére. — Adtam neki egy enyhe pofont, és elmentem napozni. Egy idő után azt vettem észre, hogy bent ül a sátorban a két gyerekkel és hisztérikusan sír. Leültem mellé, mondtam neki, hogy szedje össze magát és nyugodjon meg. Ajánlottam, hogy igyunk egy kávét a moz­góbüfében, attól majd rendbe jön. Kávét, kólát, sört ittak, de amikor visszamentek a sá­torba, az asszony egyre indu­latosabb lett. — Kértem, hogy hagyja már abba, mert nem ezért jöt­tünk ide, hanem pihenni, és úgy is elég gondom van a tar­tozások miatt. Egyre csak azt hajtogatta, hogy nem kellett volna ennyit vállalni. Mond­tam neki. mit. gondol, hogv mindezt magamért tettem? Ő akkor elővett egy csomag gyógyszert és sírva panaszolta, hogy én nem is tudom, meny­nyire kivan, milyen régen nyugtatókon él. Egyre hevesebb vila Egyre hevesebben vitatkoz­tak. Az asszony azt kiabálta, hogy elege van mindenből, el­megy a két gyerekkel együtt, és soha többet nem jön vissza. A férfi elekor a gázrezsó tete­jén meglátta a konyhakést és hátba szúrta a feleségét, aki azonnal összeesett. — Leestem mellé, letérdel­tem, és akkor már mindenki odacsődült körénk. Kiabáltam orvosért, próbáltam neki mes­terséges légzést adni. Szájon át fújtam a levegőt, egy fiatal nő meg segített a mellkasát nyomni ütemesen. Akkor jött egy doktornő, aki injekciót adott a szíve fölé, de nem használt. Jól hallottam, ami­kor megállapította, hogy nincs pulzusa, de nem hagytam ab­ba a lélegeztetést. Azután mondta valaki, hogy ne csi­náljam tovább, mert már meghalt. Láttam a szemét, de nem hittem el. Térdeltem mel­lette, amíg beültettek a taxi­ba és ott vártam, amíg kihall­gattak. Odakértem a gyerekei­met és elbúcsúztam tőlük, mert akkor már tudtam, hogy mit tettem és hogy egy dara­big nem láthatom őket. Gál Judit Így év alatt harminc n&pst dolgozott á nagymama lett áldozat Biztos megélhetést nyújtó szakmája van Gyctvai Lajos­nak, aki ellen a közelmúltban nyereségvágyból elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt indított eljárást a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. De Gyetvai Lajos — ahogy mondani szok­ták — nem törte össze magát a munkáért. Tíz esztendővel ezelőtt szerzett karosszéria- lakatos szakképesítést, ám már akkoriban is bajok voltak a munkaszeretetével. Később — pontosabban 1931 óta — pedig hol dolgozott, hol nem. A BRFK vizsgálati osztályán a bűnügy előadója nem saj­nálta a fáradságot, s kimutat­ta: Gyetvai Lajos 1983-ban, az alkalmi munkával eltöltött napokat, is beleszámítva, ösz- rzesen 30 napot dolgozott, s ez rves viszonvlatban v.avi 12 fo- int jövedelmet biztosított a '■ atalcmb érnék. Az élettárs aludt Hogy ez a napi 12 forint miként volt elegendő Gyetvai megélhetésére, az rejtély. Kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy a gyanúsított az utóbbi időben mind sűrűb­ben nézett a pohár fenekére. Édesanyja gyakorta unszol­ta, vállaljon már munkát. De ahelyett, hogy a szülői intel­met megfogadta volna, inkább meglopta szüleit. 1983. decem­ber 23-án feltörte édesanyja lezárt lakrészét és szinte min­den értékesebb holmiját pénzzé tette. Ellopta anyja bundáját, porcelánjait és más dolgokat. 1983. december 27-én ala­posan leégve, üres zsebbel kó­szált a városban. Maradék ap­rópénzét pillanatok alatt sor­blokkra váltotta. A pénzszer­zés módjain törte a fejét, ami­kor eszébe jutott nagymamája, B. Lászlóné. A nagymama ál­talában kisebb összegekkel ki­segítette munkakerülő unoká­ját, s ezért Gyetvai Lajos el­határozta, hogy haladéktala­nul felkeresi a XVI. kerület­ben élő idős rokont. B. Lászlóné élettársával élt a külvárosi kis házban. Gyet­vai Lajos este háromnegyed hétkor csengetett a kertka­pun. B. Lászlóné már lefek­véshez készülődött, élettársa pedig már aludt. Amikor ka­put nyitott, meglepetten ta­pasztalta, hogy az unokája a késői látogató. Szívélyesen in­vitálta Gyetvait a házba. A konyhában ültette le a fiatal­embert. Közben B.-né élettár­sa. feltehetően a csengetésre, felébredt. Gyetvai egy pilla­natra belépett a szobába és üdvözölte az idős embert, .aki megnyugodott, hogy ismerős tartózkodik a házban és is­mét elaludt. Csendesen beszélgettek a parányi konyhában. Gyetvai röviddel később búcsúzni kez­dett. s ekkor B.-né belépett az éléskamrába. A pénztárcá­jával tért vissza. Két darab fém húszforintost nyomott unokája markába. Elvette a pénzt Gyetvai Lajosban ekkor ér­lelődött meg az elhatározás, ha törik, ha szakad, de a pénztárcát megszerzi. Megfi­gyelte, hogy nagymamája a kamra mely részére rakta vissza az erszényt, majd meg­kérte, hozzon fel bort, mert ugyancsak megszomjazott. B.-né magához vette a pin­cekulcsot és leballagott bo­rért. Mil'e visszatért a tele kancsóval, Gyetvai Lajos már magához vette a pénzt. A fiatalember koccintott nagymamájával, majd ismét elbúcsúzott azzal, hogy már igencsak későre jár. B.-né még marasztalta, de amikor látta, hogy unokája hajthatatlan, magához vette a kertkapu kulcsát és elindult kifelé. A verandán voltak, amikor Gyetvai — állítása szerint azért, mert a nagymamája szidni kezdte léha, munkake­rülő életmódja miatt — nya­kon ragadta az idős asszonyt és fojtogatni kezdte. B.-né megpróbált ellenállni, ám erővel nem győzte. Le­esett a földre. Az idős asszony ekkor még mindig élt. Gyet­vai kétszer ököllel arcul ütöt­te, de áldozata még mindig nyöszörgött. Ekkor behúzta a kamrába és egy rongydarabbal megfojtotta. Evctt-ivott hajnalig Már indult kifelé a lakásból, de észrevette az idős férfi ruháit, s ez maradásra kész­tette. Átkutatta a zsebeket, s az itt talált pénzt is magához vette. Kétezer forint körüli össze­get zsákmányolt Gyetvai La­jos. A fiatalember autóbusszal az Örs vezér térre utazott, ahol megivott még néhány féldecit, majd betért a Posta­kürt vendéglőibe. Hajnali há­rom óráig evett-ivott a rabolt pénzen. Zárórakor egy barát­nőjét akarta felkeresni, ezért a Majakovszkij utcába ment. Ott igazoltatták a rendőrök, és mert körözését időközben már elrendelték, elfogták és előállították. A bűncselekményt B.-né élettársa röviddel Gyetvai tá­vozása után felfedezte. Feléb­redt és mert szokatlan volt, hogy B.-né még a késői órák­ban Is ébren van, szólongatni kezdte élettársát. Választ nem kapva, felkelt az ágyból és keresni kezdte az idős nőt. A kamrában lelt rá élettár­sa holttestére. Gyetvai Lajos ellen a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság befejezte a vizsgálatot, s ügyét vádemslési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek to­vábbította. Zomhorl Attila 533 AZ ÜTIK3PORM JELENTI Országszerte köUös, párás idő nehezíti a vezetést, nétközben út- fenutanast munkaaauz kotuuű forgalmi korlátozásokat liet vegére fel­oldjak az auiopaiyuKoii. Viszont a csúszós utak tovabbia is Ügyeimet követeinek a járművezetésben. Pest megye utjain tereid útra kénysze­rülnék többek kdzt az autósok a 2. sz. tout Dunakeszinél, a üuúapesi.— Vác fele haladó szakaszán. A 11-cs utun, a szentendrei átkelési szaka­szon útszűkület és sebességkorlátozás lassítja a gépkoesikat. Visegrád- nál a panóriunaúton jelzőlámpa irányítja a félpályára leszűkített for­galmat, ezért néhány perces várakozás lassítja a gépjárművezetést is. A 411-cs számú űt nagyköröst átkelő szakaszán a Kecskeméti utat — az átépítés befejeztével — újra forgalomba helyezték. Így a Cegléd felé tartó forgalom már elterelés nélkül bonyolódhat, ám a Kecskemét felé igyekvők a .Jókai út — Kossuth Lajos utca — Rákóczi út terelő útvonalat igénybevevő mehetnek csak a Kecskeméti utat az Encsi utcá­tól igénybe véve. A főtér átépítése során további elterelések várhatók. TÖBB BALESET ANATÓMIÁJA Az újságíró hajlamos azt írni, hogy a köd szedi áldozatait az utakon, pedig nem ez a helyzet, a felelőtlenség fokozott veszélyt okoz, ha az utak fölött lebegő párában a látási vi­szonyokat semmibevevő száguldókkal történik valami. S álta­lában történik is. A száguldás pedig lehet 25 kilométer órán­kénti sebesség is, vagy még lassabb haladás, ha nem tud megállni kocsijával valaki. Több súlyos közlekedési baleset történt ködben az utóbbi napokban. Sorozatos koccanásokról adtak hírt az újságok, köztük a Pest megyi Hírlap is. Ilyen volt a ceglédi tragédia, de a megyében is több ilyen fordult elő, s az ország többi területe sem volt kivétel. A balesetek helyszínén halottak, súlyos és kevésbé súlyos sebesülteik maradtak s a ronccsá rongálódott járművek. Am ezek sem intették fokozott óvatosságra a többieket, akik nem okultak ezekből az esőtekből maguk is áldozattá lettek. Fotóri­porternőnk mesélte, hogy milyen rettenetes látvány, amikor kivágják a sérülteket a roncsolt kocsikból. A már sok rémeset látott rendőrségi helyszínelők is borzadva végezték munkáju­kat. Pedig nem törvényszerű, hogy így legyen... >. B Ezek a balesetek sincsenek tanulságok nélkül. A legfon­tosabb, hogy csak olyan sebességgel szabad közlekedni, amely mellett a még belátható útszakaszon meg tudunk állni, ha szükséges. Ez ködben, ahol a látási távolság a szokásosnál rö- videbb, természetesen jóval kisebb tempót kell, hogy diktáljon. Mindannyiunkkal előfordult már ködben, hogy mivel sem előttünk sem szembe nem jött senki, egyre bizonytalanabban ítéltük meg látótávolságunkat. Ügy éreztük, hogy csak mé­tereket fog be tekintetünk, aztán cgyszercsak jóval messzebb­ről észrevettünk valamit. Van, akit egy ilyen felfedezés fel­bátorít, s vannak akiket túlzottan is. Sietni kezdenek, s nem veszik észre, hogy sűrűbb lett körülöttük a köd. Ezért jobb, ha inkább a korábbi biztonságos tempónk mellett maradunk. E sorok írója nem tartózik á különösebben lassan közlekedők bűzé, ám egy ködös napon mégis hat és fel óra alatt ért cl Bu­dapestről Siófokra. De odaért. A legcélszerűbb azonban — ha lehet — otthon maradni, vagy legalább a kocsit otthon hagyni. 11a mehetünk más Jár­müvei, például vonattal, akkor azt választani. Mert nemcsak a száguldók, az oktalahul sictők vannak veszélyben, hanem azok is, akikkel az utakon találkoznak olyankor, amikor ép­pen nem tudnak megállni. Még annyit a ködben autózás veszélyeihez, hogy általában az út is nedves ott, ahol köd van, s ez azt jelenti, hogy síkos is cs rosszabb a fékhatás. Tehát nemcsak később lehet észlel­ni a vcszéiyt, hanem nehezebb is megállni. Még egy külföldi példa végezetül, Ausztriában hétfőn egy egész kocsisornyi autó csúszott egymásba a nagy ködben, s az egyik kigyulladt, öten bennégtek. Ilyenkor ugyanis a mentő és a tűzoltó is lassabban jár, később érkezik. TILOSBAN IS SZABAD A mozgáskorlátozott személy, illetve az őt szállító jár­mű vezetője a Mindkét irányból behajtani tilos, a Járműsze­relvénnyel behajtani tilos és a Segédmotoros kerékpárral be­hajtani tilos táblákkal jelzett tilalom ellenére behajthat, ha úti- célja a jelzőtáblával tiltott úton van vagy csak erre közelíthe­tő meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 kilométer per órás sebességgel szabad közlekedni, KÉTFÉLE KRESZ VAN? Mindannyiunkkal megesett már, hogy szorongó szívvel megálltunk ott, ahol nem lett volna szabad, s valószínűleg alig álcád közöttünk olyan, aki ne fizetett volna szabálytalan parkolásért. Ugyanakkor mindannyian láttunk már teherautókat vagy nem magán rendszámú kocsikat, buszokat állni, rakodni olyan helyen, ahol nem lett volna szabad megállniuk. Olyat is lát­tunk már, hogy a közelben rendőr járt, s tétlenül nézte a nyilvánvaló szabálytalanságot. Ilyenkor az jut az ember eszé­be, hogy bezzeg őt megbüntetnék, vagy legalábbis elküldenék onnan. S a következő kérdés — ezt tette fel levelében T. G. Sülysápról —, hogy vajon kétféle KRESZ létezik? Mert ahol az egyik autó megállása zavarja a forgalmat, ott egy másik hasonló viselkedése hasonló forgalmi problémákat okoz. NEM MELLÉKES A MELLÉKÚT Városokban a forgalom sokrétűen rendezett, országutakon, autópá­lyákon az útburkolati jelek segítik a járművezetőket az iránytartásban, a frontális balesetek elkerülésében Közlekedési szakemberek szüksé­gesnek tartják a mellék útvonalak útburkolati jelekkel való ellátását ott, ahol ez még nem történt meg Tapasztalatok bizonyítják, hogy en­nek a fontos tájékoztató szignálnak a hiánya növeli a balesetveszélyt. Néhány nyugati országban fényvisszaverő anyagokat festenek fel, ezáltal méj jobb az útburkolati jelek hatásfoka. Van olyan eljárás is, amelyiknél üveggolyóitat lőnek be a felhordott festékrétegbe. Ennek az eljárásnak kedvező mellékhatása, hogy az üveggolyók miatt nő az úttest érdessége, javul a fékhatás. Baleset mentei' közlekedést és kellemes hétvégéi kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents