Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

1984. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Kegyeletes emlékezés Koszorúzás Rabinovits József, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége születésének 100. év­fordulója alkalmából koszorű- zási ünnepséget rendeztek szerdán a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Emléktáblájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Var­ga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Veres József nyugalmazott miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai helyez­ték el a tisztelet koszorúit. A Belügyminisztérium nevében Pál Antal rendőr vezérőrnagy, miniszterhelyettes és Benkő Ferenc .rendőr alezredes, a pártbizottság titkára, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa . képviseletében Ligeti László aHelnök és Pandurovics József, a számvizsgáló bizottság titká­ra koszorúzott:. A kegyelet vi­rágait elhelyezték családjának tagjai, tisztelői is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Ahol a chip késiül A korszerű elektronikai termékek — számítógépek, szórakoz­tató elektronikai berendezések, digitális órák, elektronikus te­lefonközpontok — közös jellemzője, hogy sokirányú feladataikat félvezető eszközök (diódák, tranzisztorok, elsősorban azonban integrált áramkörök) felhasználásával oldják meg. A félvezető eszközök legfontosabb alkatrésze az úgynevezett chip. Ma­gyarországon a Mikroelektronikai Vállalat speciálisan kialakí­tott gyártóüzemében készülnek ezek Ifjúsági parlament a GÜTE-n Felelős, alkotó szellem jellemezte Várakozással tel! légkörben kezdődött el tegnap délután a GATE Ifjúsági parlamentje. Már a korábbi kari tanácskozásokon peigazoló- tíéítfc, hogy mennyire szükség van ezekre a demokratikus ifjúsági fó­rumokra. Az ott elhangzott észrevételek, javaslatok komoly, érett fe­lelősségvállalásról tanúskodtak, és a jobb, hatékonyabb szakember- képzést szorgalmazták. Ez a szemlélet jellemezte a tegnapi parlamen­tet is. A tanácskozáson ott volt dr. Papócsi László, MÄM miniszterbe­lyettes* Kemény Sándor, az MSZMP KB közoktatási, tudományos és kulturális osztályának munkatársa, Herczentk Gyula, az MSZMP gö­döllői Városi Bizottságának első titkára, Gulya Miklós, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának titkára, Budai Gyuláné, az AIB osz­tályvezetője, Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottságának tit­kára és Somogyi Lívia, a KISZ gödöllői Városi Bizottságának megbí­zott titkára. Újrafogalmazott célok A résztvevők jó előre meg­kapták az írásbeli beszámo­lót, amely kiemelte, hogy az elmúlt három évben több nagy jelentőségű országos és egyetemi határozat született a felsőoktatás fejlesztéséről. El­készült egyebek között a Mű­velődési Minisztérium új kon­cepciója, amelyet tavaly a gö­döllői alágazati ifjúsági parla­menten megvitattak és kiegé­szítettek, s amelyet az ország- gyűlés is elfogadott. E doku­mentum alapján született meg a MÉM: Az agrárfelsőoktatás fejlesztésének irányelvei című anyaga, amelyet az országos parlament gödöllői küldöttei szintén megvitattak. Ez azt je­lenti, hogy az egyetem ifjúsá­ga is részese volt a felsőoktatás korszerűsítésének. Természetesen a közvetlen egyetemi feladatok sem szorul­tak háttérbe, minden évben értékelték az előző ifjúsági parlament intézkedési tervét. Az 1981-ben elfogadott doku­mentum általános és konkrét feladatokat jelölt meg. Az e’ jbbiek gyakran egy hosszabb időszak tennivalóit ölelik fel, amelyekből már sok minden megvalósult. Egyebek között átgondolták és újrafogalmaz­ok az agrármérnök-, a mező- gazdasági gépészmérnök- és az üzemgazdasági üzemmér­nökképzés céljait és tantervi irányelveit. Az idén november­ben módosított tanterveket ve­zettek be mindkét karon, előt­te pedig szelektálták, koordi­nálták a tananyagot a mező- gazdaságtudományi karon és csökkentették az óraszámot. Az új tantervek bevezetése előtt valamennyi tárgy anyagát felülvizsgálták, néhányat ösz- S7avontak. A szelektálás és a fejlesztés eredményeként a he­ti terhelés az öt év átlagában nem haladja meg ^ harminc órát. Nőtt a szabadon válasz­tott tárgyak száma és köre. A mezőgazdaságtudományi karon korszerűsítették a diplomavé­dés rendjét, a mezőgazdasági gépészmérnöki karon bevezet­ték a komplex államvizsgát. A beszámolási időszak alatt kiteljesedtek az információcse­re lehetőséged, rendszeressé váltak a dékánhelyettesi meg­beszélések, a kari vezetők rendszeres konzultációi a hallgatók képviselőivel. Bőví­tették a két kar közötti áthall­gatások lehetőségét, bevezetve clyan szorgalmi tárgyakat, amelyeket a két kar oktatói, a tánskar hallgatói részére hir­dettek meg. Az egyetemi nevelő munká­ban szervezettebbé tették az oktatáson kívüli tevékenysége­ket. A kollégiumban sok jó színvonalú szakmai közösség dolgozik, az ismeretek bővíté­sében, a közéletiségre nevelés­ben fontos helyet foglalnak el a megyei diákklubok. Az el­múlt parlament óta felújítot­ták az ifjúsági klubot, újjá­szervezték az öntevékeny mű­vészeti köröket. Kidolgozták az egyetemi testnevelés, tömeg- és versenysport egységes fej­lesztési koncepcióját, s azt a rektori tanács jóváhagyta. Rendszeres konzultációk Az ifjúsági parlament ki­dolgozta a következő időszakra szóló intézkedési tervet. Ez el­tér az előzőektől, mert a múlt­ban több olyan az oktatás és nevelés fejlesztésére vonatkozó dokumentum született, ame­lyek még érvényben vannak, és folyamatban van az egyetem hosszú távú komplex fejleszté­si tervének kidolgozása. Olyan és annyi feladatot fogalmaztak meg, amelyet két év alatt reá­lisan el lehet végezni. Ezek közé tartozik, hogy rendszeres konzultációkat szerveznek az ifjúság képviselőivel a fejlesz­tési tervekről és azt az egye­temi KISZ-bizottsággal véle­ményeztetik. Figyelemmel kí­sérik és összegyűjtik a módo­sított tanterv bevezetésének ta­pasztalatait. Felmérik a közös fakultatív tárgyak indításának igényét és ezek alapján hirde­tik meg a szemináriumokat. Továbbfejlesztik az informá­ciócserét és ebben nagyobb szerepet szánnak az ifjúsági szervezetnek. Kiemelt feladat­nak tartják a szakmai körök és klubok támogatását, meg­vizsgálják a nyári nyelvi tábo­rok szervezésének lehetőségét és az ifjúsági szövetkezet ki­bővítését. Visszatérő kérdések és újak Dr. Bíró Ferenc rektor a teg­napi parlamentet megelőző ka­ri tanácskozásokon felvetődött kérdésekre válaszolva hang­súlyozta, hogy azokon azért esett kevesebb szó az oktató­nevelő munkáról, mert a gon­dok többségét időközben sike­rült megoldani. Elmondotta, hogy az egyetem vezetése tá­mogatja azt a kérést, hogy a jó előmenetelő hallgatók egy időben elvégezzék a tanárkép­ző főiskolát is. Ugyancsak in­dokolt és teljesíthető, hogy a kollégiumba1 számítógépeket telepítsenek, hogy a hallgatók előadói készségét tanfolyam, vagy szakkör keretében fejlesz- szék, s a kollégiumi kézi­könyvtár létrehozásának sincs akadálya. Ám akadnak olyan javaslatok, amelyeket pénzszű­ke vagy egyéb okok miatt egyelőre talonba kell tenni. Az ezt követő vitában egy­aránt szerepeltek visszatérő kérdések és új javaslatok, vé­lemények. Gesitz József el­mondta, hogy stagnálnak a tu­dományos diákkörök, ezért a tanárokat és a hallgatókat is ösztönözni kellene. Steiner Ró­bert több társához hasonlóan kifogásolta, hogy az egyetemi újság most már csak havonta jelenik meg. A sajnos örökzöld téma, a< menza helyzete is sok felszólalásban szerepelt. A leg­többen a számítógépek megho­nosításával foglalkoztak és a legkülönbözőbb észrevételek hangzottak el ezzel kapcsolat­ban. Obádovics J. Gyula pro­fesszor a magas belföldi be­szerzési árakra hivatkozva azt javasolta az illetékeséknek, hogy az oktatási intézmények vámmentesen juthassanak hoz­zá a gépekhez. Bár a kari parlamenteken is több óráig tartott a vita, s a kérdések többségét már ott tisztázták, alig fogyatkozott a hozzászólók sora. Ám ez nem egyszerű panasznap volt, mert a résztvevők felelősen, javas­latokat is téve vitáztak. Az egyetem vezetőinek és jelenle­vő szakembereknek a válaszai után a parlament egyhangúlag elfogadta a beszámolót és az 1986-ig szóló intézkedési tervet. K. L. Äz ezredfordulóig belátjuk jövőnket Életünket formáló koncepciók Két testület együttes ülése a településfejlesztésről Ritkán fordul elő a megye életében, hogy a két választott testület — az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága, valamint a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága — együtt tanácskozzon. Jelentős témának kell ahhoz napiren­den szerepelnie, hogy arról ilyen formában ' döntsenek. Tegnap éppen — mert nagy fontosságú napirend szerepelt — a két vezető testület együtt vitatta meg, és megállapítot­ták: érdemes volt. E gyakor­latot máskor is követni kell. Noha gyakran hangoztatták a jelenlévők, hogy nem máról van szó, hanem az ezredfor­duló távlatairól; a terület- és településhálózat, valamint a budapesti agglomeráció hosz- szú távú fejlesztési koncep­ciójáról — a ma és a távo­labbi holnap szoros kapcsolat­ban van. A VI. ötéves terv befejezé­séhez közeledve és fogalmaz­va a következő öt esztendő tennivalóit, egyben felrajzoló­dik az is, ami megoldatlan marad, vagy mint ahogy Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára mondta, a félmilliós lakossági népességi gyarapodásból, vagy a gazdaságpolitikai helyzet változásából adódó teendők már ma prognosztizálhatók. Természetesén, s ezt Balogh László, a megyei pártbizottság titkára fejtegette részleteseb­ben, nem, szabad részletekbe menően papírra vetni, közsé­gekre bontva meghatározni a szükségleteket. Az alapkérdé­sek megfogalmazására van szükség. . Olvasóink e napokban már többször találkoztak hasáb­jainkon a hosszú távú koncep­ciók megvitatásával. Hiszen ezek a tervek a kormány asz­talára kerülnek majd, a ké­sőbbiek során az országgyűlés emeli törvényerőre az egész ország, s ezen belül Pest me­gye elképzeléseit. Mielőtt azonban e felelős testületek döntetének, s hogy döntéseik megegyezzenek a lakossági el­képzelésekkel — társadalmi vitára bocsátották a távlati terveket. Az eddigi vélemé­nyekről, élénk és felelős vi­tákról tudósítottunk. Tegnap a két testület a társadalmi vi­ták eddigi tapasztalatait is fi­gyelembe véve mérlegelték, milyen kérdések szerepeljenek különös hangsúllyal az elkép­zelésekben. Csak átfogóan tervezni A társadalmi viták bizonyít­ják — mondották —, a- részt­vevők értik a koncepció lé­nyegét. Akkor is így értékel­hető, ha akadtak, akik szíve­sebben foglalkoztak helyi gondjaikkal és szerették vol­na, ha egy-egy község megol­dásra váró problémája a do­kumentumba kerül. Már az eddigi tapasztalat is azt tükrözi, hogy a vitában a résztvevők nem fogalmaztak meg túlzott igényeket. Ismer­ve a népgazdaság helyzetét, s azt, hogy a tizenöt év alatti fejlődési lehetőség sem terem­ti meg az évenkénti egyenlő arányos elosztást — reálisan úgy ítélték, hogy a dinamiku­sabb változásra inkább a VIII. és a IX. ötéves tervben nyílik mód. De senki nem kergethet illúziókat, a legjobb tervek sem valósulnak meg maguk­tól. Eddig is minden sikerért keményen kellett küzdeni, ha a kormány elfogadja a kon­cepciót és az abban foglalta­kat, egyszer a rövid távú ter­vek majd magukba foglalják —, megvalósításukért később is nehéz harcot kell vívni, hogy ne maradjon a koncep­ció holt betű. Mind az eddigi társadalmi viták során, mind az együttes végrehajtó bizottsági ülésen aláhúzták: a tervek megvaló­sulásának feltétele, hogy job­ban és takarékosabban gaz­dálkodjunk, hogy minden fo­rintot megfogjunk. A lakosság, valamint a vállalatok segítsé­ge, közreműködése, vállalása nélkül pedig a legszebb ál­mok sem teljesülnek. Szépen fogalmazták meg a tennivalókat: az agglomeráció olyan, mint „a főváros körüli árok — mondták —, be kell temetnünk először, azért, hogy utána helyén dombot emel­hessünk. Vagyis: lépésről lé­lésre kell előrehaladnunk, rangsorolva a teendőket. Dr. Mondok Pál hangsúlyozta: ez a rangsorolás azonban egyet­len településre nézve sem je­lenthet hátrányt. Az agglome­rációban feszítő gondok sem feledtethetik el például Dél- Pest megye településeinek fej­lesztését. A megyében eddig sem lehetett tapasztalni, hogy vannak fontos és kevésbé fon­tos lakosok vagy települések. Az országos koncepció is egy­séges alapelvvel közelíti mag a problémákat, s legfeljebb a rendelkezésre álló pénzeszkö­zök befolyásolják a megvaló­sulás sorrendjét. Az azonban nem volt vitás, hogy legfontosabb feladat to­vábbra is a lakáshelyzet meg­oldása. Sokan beszéltek erről az együttes ülésen is: Hajnal Károlyné, a Központi Bizott­ság munkatársa, Kovács Gyu­la, az OTP Pest megyei igaz­gatója, a megyei tanács vb tagja, dr. Bíró Ferenc/ a GATE rektora, a megyei párt- vb tagja es Furulyás János, a vácszentlászlói Zöld Mező Tsz elnöke, a megyei párt-vb tag. ja, és a vita összefoglalójá­ban részletesen Krasznai La­jos is. Annak tudatában, hogy ha­zánkban soha nem álmodhat­ták az állampolgárok: két szobára három személy jut, vagy hogy tízezrével épülje­nek fel a lakótelepi lakások, sürgősen otthont nyújtva az állampolgároknak. Ma már elképzelhetetlen, hogy több generáció egyetlen szobában élje le életét —, de éppen azért, mert megváltoztak a körülményeink, emberibb éle­tet teremtettünk, legégetőbb a nagycsaládosok, a kiskerese­tűek, és ezen belül is a pálya­kezdő fiatalok otthonteremté­sének megkönnyítése. S azon a területen kell a legtöbb tá­mogatást igényelni, ahol • népsűrűség és a népességgya­rapodás a legnagyobb. Ebben Pest megye, sajátosságai miatt első helyen szerepel. Különö-, sen az agglomerációban, a főváros munkaerővonzása, vaitamint a letelepedési szabá­lyok miatt,, súlyos gondokat kell megoldani. Munkahely, lakás, ellátás Ügy is, hogy a tanácsi ren­delkezésű, állami lakásépítés tervét hiánytalanul teljesít­sük, úgy is, hogy sokféle mó­don támogassuk az egyéni telepszerű lakásépítést. Dr. Bíró Ferenc fogalmazott így: az életkörülmények alakulásá­ban három meghatározó té­nyező van. Elsősorban a mun­kahely, másodsorban a lakás, harmadsorban az ellátás, ami befolyásolja a lakosság közér­zetét. S ha az ország egyes területein nem tudják megol­dani ezt a hármas problémát, akkor tapasztalható a főváros közelébe vándorlás, aminek napjainkban is tanúi vagyunk. De tudjuk, ez a folyamat még hosszú évekig tartós lesz. Ez indokolja azt, hogy Budapest és Pest megye gondjait csak együtt kezelve küzdhet jük le! Dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgatója a megyei tanács vb tagja külön aláhúzta: négyszeres a nép­sűrűség az agglomerációban, az országos átlaghoz viszo­nyítva. Ez a szám önmagában elárulja, milyen teher nyomja Pest megyét, s ezt központi Ünnep előtt a boltokban árukínálat és vásárlási kedv A téli szezonnak kitüntetett szerepe van a kereskedelem­ben. Ilyenkor nem csupán az a feladatúit, hogy az időjárás­nak megfelelő meleg holmikról és idénycikkekről gondos­kodjanak, mert karácsony előtt tudvalevőleg magasba szökik a vásárlási láz. Mit kínál a télre, az ünnepekre a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat? Mint Telekes Imre árufor galmi osztályvezetőtől meg­tudtuk, ezekben a napokban érkeznek a vállalat raktárá­ba a közvetlen beszerzésből származó gázkazánok.Míg fű­tési cikkekből és hagyomá­nyos kazánokból az ellátás zavartalan, addig továbbra is hiányoznak a radiátorok. Lehet ajándék a bútor is, sajnos azonban a választék itt korántsem kielégítő. A ki­egészítő kisbútorokból is el­kelne több, bár a PIK maga is termeltet egyebek között tévéásztalt, előszobafalat, 1 vi­rágállványt. Megérkeztek — és időben — a sláger im­portáruk; Lego építők, Match­box autók, távirányítású kis­autók, mozgó babák és tár­saik. Nem túl biztató a kép a híradástechnikai cikkeit ille­tően. Hiányoznak a pultokról az olcsó és középkategóriájú lemezjátszók, a magnós rá­diók kereslete is valószínűleg meghaladja a kínálatot, ke­vés a színes televízió, bár az importból származó készülé­kek is bővítik a választékot A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyettese, Galambos Jánosné elmondta, hogy bőséges készlettel várják a vásárlókat, újdonságaik kö­zött szerepelnek a pasztell­színű, puha anyagú női kön­tösök és szabadidőruhák, va­lamint a Szíriából és Viet­namból érkezett férfiingek. Karácsonyi ajándéknaptár el­nevezéssel, két héttel az ün­nep előtt, akciót indítanak. A kijelölt áruházak, illetve bol­tok kirakatában (Vác, Monor, Szentendre, Gödöllő, Ráckeve és Dunakeszi), naponta meg­jelenik, hogy milyen kedvez­ményben, ajándékban része­sül az ott vásárló. Sz. T. támogatás néiküj nem is len­ne képes enyhíteni. S annyi­ban a felszólalóknak és a tár­sadalmi vitában részt vevők­nek igazuk van: nem merül­het ei a részletekben a három hosszú távú koncepció, de mégis konkrétabban kell az arányokat, a fejlődés irányát meghatározni, nehogy illúziót tápláljon a lakosság —, egy­szerre, egy vagy két ötéves terv során minden gondot fel­számolhatunk. A legfontosabb témáéi kö­zött foglalkoztak a testület tagjai az egészségügyi, a kör­nyezetvédelmi kérdésekkel, vagy az egészséges ivóvízzel való ellátással, és az aggasztó csatornázási problémákkal. S azzal, hogyan teremtsenek helyben munkalehetőséget a felnövekvő generációnak, ösz- szeegyeztetve ezt a főváros munkaerő-szükségletének ki­elégítésével, s emellett lehe­tőséget találva arra, hogy ne kelljen, százezreknek ingáz- niok rossz és drága körülmé­nyek között. Érezhető volt, hogy mindkét testület tagjai felfogták a. hosszú távú koncepciók je­lentőségét. Krasznai Lajos em­lékeztetett Lázár György mi­niszterelnöknek a kormány­ülésen elhangzott szavaira. Lázár György történelmi je­lentőségű lépésnek nyilvání­totta azt a tényt, hogy majd országgyűlés pecsételi meg a településfejlesztésben elért eddigi eredményeket, és a legmagasabb választott testü­let mérlegeli majd a 2000-ig elképzelt koncepció helyessé­gét. Az ország egységes fejlesz­tési koncepciójában csak egy rész Pest megye: egymillió ember életének könnyítését, szebbé tételét jelenti ez. En­nek gazdasági és politikai fel­tételét kell ahhoz megterem­teni, hogy .az átgondolt, g majd a társadalmi viták ha­tására kiegészített távlati kon­cepciók, az eljövendő ötéves tervek során, együttes aka­rattal és cselekvéssel valóra váljanak. Sági Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents