Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

t A PEST MEGYEI HÍ R LAP KÜ LÖN KIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1984. NOVEMBER 18., VASÁRNAP A Monori Állami Gazda­ságban — a gazdaság veze­tőségének felhívására — 32 szocialista brigád csatlako­zott hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tisz­teletére kibontakozott szo­cialista munkaversenyhez. A vállalások többsége az idei és a jövő évi gazdasági tervek eredményes teljesí­tésére, túlteljesítésére és a következő ötéves terv meg- 2 felelő előkészítésére Írá­si nyúlt. Az idei többletvállalások a fajlagos költségek csökkenté­sét, az eszközök jobb kihasz­nálását, kz ésszerű takarékos­kodást, általában a nyereség növelését tűzték ki célul, ör­vendetes, hogy a munkaver­senyhez a gazdaság valamemy- nyi szocialista kollektívája csatlakozott, s tett felajánlást. Tzchnefágiai feiyslssn A növénytermesztésben dol­gozók például vállalták, hogy optimális időben végeznek az aktuális munkákkal, tovább javítják a technológiai fegyel­met, amellyel a terméshoza­mokat tudják növelni. Az ál­lattenyésztésben a takarmá­nyozási és a gondozói munka színvonalának emelésével, a fajlagos költségek csökkenté­sével, a legkedvezőbb értékesí­tési feltételek biztosításává! kívánnak többleteredmenyt elérni. Bőven van javítanivaló a munkaszervezésben, az ipari és a szolgáltató egységekben. Az ott dolgozó kollektívák a jövőben jobban kihasználják a munkaidőt és az eszközöket, nagyobb gondot fordítanak a minőségi munkára. Csak így érhető el, hogy eredményeik fokozatosan javuljanak. Példát mutatni A pótvállalások közül ki­emelendő a költségmegtakarí­tásokra tett vállalás, amelynek összesített értéke csaknem 4 millió forint. Ennek legna­gyobb része az önköltség csökkentéséből, az energia- és üzemanyag-takarékosságból ered. Megszüntetik az úgyne­vezett üresjáratokat, a gépko­csik oda-vissza megrakodva közlekednek majd. Több mint 1 millió 800 ezer forintot kí­vánnak a többlethozamokkal elérni. Erre elsősorban a nö­vénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben dolgozó kol­lektívák tették a legjelentő­sebb felajánlásokat. Az idei esztendőre tett pót­vállalások összesített értéke 6,5 millió forint. Természete­sen a brigádok felajánlásaiból Mai fociajánfetunk Őszi finálé a bajnokságban A megyei I. osztályú labda­rúgó-bajnokságban a hét vé­gén az utolsó előtti fordulót bonyolítják le. Az elmúlt hé­ten a Sülysáp értékes pontot szerzett Budaörsön, a Feri­hegy SE viszont fél tucattal tért haza a Szentendrei Pető­fi otthonából. Ma délután a Sülysáp ott­honában fogadja a Ceglédi VSE együttesét. Bár a tabel­lán a városi legénység jóval előbb áll, a hazaiak ennek el­lenére győzelemmel szeretnék venni az akadályt. A Ferihegy SE a soroksári VOSE otthonában nem számít­hat sok jóra, csak a tisztes helytállásban reménykedhet­nek. Az utolsó őszi fordulót bo­nyolítják le a megyei II. osz­tály A-csoportjában. Ezúttal is lesz körzeti rangadó, még­hozzá a Gyömrő—Pilis össze­csapás. Bár a rangadó szót nyugodtan el is hagyhatnánk, hiszen ’aligha nevezhetjük an­nak ezt a mérkőzést. A pili­siek 16 ponttal az élmezőny­höz tartoznak, a gyömrőiek mindössze négy ponttal az utolsó előttiek a tabellán. Ezek után nem lehet kétséges a vendégek győzelme Gyömrőn. A hullámvölgybe került Mo- nor Nagykátára utazik, egy pont megszerzése reményé­ben. Ehhez azonban jelentős farmajavulásra volna szüksé­gük. Az Üllőnek sincs sok esé­lye Bugyin, a formába lendült helyiek ellen. Kapuzárás lesz a körzeti bajnokságban is. Kiemelkedik a sorból a listavezető Maglód és a harmadik Alberürsa ösz- szecsapása. A helyiek a múlt vasárnapi jó játékkal legyőz­hetik a vendégeket, s megerő­síthetik vezető pozíciójukat. Hazai győzelmet ígér a Törtei —Ceglédbercel, a Dánszent- miklós—Űri összecsapás, dön­tetlen színezetű az Ecser— Mende találkozó, viszont a vendégek az esélyesebbek a Nyáregyháza—Abony és a Jászkarajenő—Nagykőrös mér­kőzések 90 percein. A serdülő bajnokságban az Abony—Pilis, a Ceglédi VSE— —Gyömrő és a Vecsés—Al- bertirsa találkozókon“ várható a legnagyobb harc a győzele­mért. G. J. Gombán, a művelődési ház­ban, 18-tól: Bizonyítási eljá­rás, holnap: A csoda vége. Gyomrán, a művelődési ház­ban, 16.30-tói és 18.30-tól: Vészjelzés a tenger alól, hét­főn: Arany a tó fenekén. Maglódon, a művelődési ház­ban, 16.30-tól és 18.30-tól: Megbocsátás, hétfőn: ... és megint dühbe jövünk. Monoron, 16-tól: Jégmezők lovagja, 18-tól és 20-tól: Ne­gyedik fázis, holnap. 18-tól és 20-tól: Szerelmeim. Vecsésen, 15.30-tól: Vértest­vérek, 17.30-tól és 19.30-tól: Meztelen diplomata. Hétfőn, 14.30-tói: Vértestvérek, 17.30- tól: Átváltozás, I—II. Két nap kulturálisprogramja Ecseren, 14-től: a nyugdíjas­klub foglalkozása, holnap, 18- tól: filmvetítés. Gyömrőn, hétfőn, 8.30-tól és 14.30-tól: logopédiai foglalko­zás, 19-től: régi pénz- és érem­gyűjtők, valamint bélyeggyűj­tők és a kertbarátklub össze­jövetele, 18-tól: a nők klubjá­nak foglalkozása. Az úttörő­házban, holnap, 15-től: a vö­röskeresztes; 17-től: a népi- táncszakkör foglalkozása. Monoron, 15-től: a gyermek színjátszók próbája, holnap, 10-től: a nyugdíjas vasutasok taggyűlése; zenés műsor, 17- től: a kertbarátkor összejöve­tele. nem hiányoznak a társadalmi munka teljesítésére vonatkozó önkéntes segítségek sem. A dánszentmiklósi kerületben például több mint 1 ezer 600 óra társadalmi órát ajánlottak föl a brigádtagok, de elisme­résre méltó a gombaiak és a más kerületek felajánlásai is. Az állami gazdaság párt- és gazdasági vezetése megfelelő­nek és magas színvonalúnak tartja az évfordulóra és a kongresszus tiszteletére tett fel aj ánlásokat. Elsősorban azért, mert a brigádok több­ségének vállalása szorosan kapcsolódik a legfontosabb vállalati célkitűzésekhez. Ab­ban is reménykednek, hogy a gazdálkodást segítő felajánlá­sok mellett, nem szorul hát­térbe majd a kollektívák szo­cialista embert formáló szere­pe sem. A hátralevő időben olyan felajánlásokat is várnak még, amelyek a közösségi szel­lem kibontakoztatására, erő­sítésére és a közéletiségre ösz­tönzik majd a vállalati dolgo­zókat. Arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy az ifjúsági bri­gádok mutassanak példát a fegyelmezett mindennapi mun­kában, s a közművelődés to­vábbi erősítésében. Figyelemmel kísérik A vállalati vezetés minden segítséget megad majd a hát­ralevő időben is a felajánlá­sok sikeres teljesítéséhez. Fo­lyamatosan figyelemmel kísé­rik a brigádok munkáját, rendszeresen értékelik az eredményeket, s nem marad­nak el majd az elismerések sem. G. J. Tudés tanárok a grmnázlinnbfln Egy pékár v'íztől a cetliig A tehetséggondozás szót tán még senki ki nem ejtette, ami­kor már létezett: a lelkes és lelkiismeretes tanító aligha­nem minden időben igyekezett a kiemelkedő talentumot mu­tató diákjának önmaga tudá­sából még többet adni. S hogy a tehetséggondozás ma hiva­talosan is gyakorolt, sőt egye­nesen megkívánt folyamat, az a tanítói tudásra is rákárdez- tet: vajon van-e mit bőséggel adni? Kitörő nevetés Dr. Simon Gyula, a mono­ri József Attila Gimnázium és Szakközépiskola igazgató- helyettese talán megbocsátja nekem, ha elmesélek egy tör­ténetet, amire ő ugyan alig­ha emlékszik már, régi diák­jai azonban ma is könnyeket törölgetnek, ha eszükbe jut, s nincs az a találkozás, ahol szóba ne kerülne. A könnyek persze most már az ellenállhatatlanul kitörő nevetés könnyei. De akkor... Azon az olaszórán, ahol a ve­tített képen az istennek sem ismerte fel az osztály a diaké­pen azt, ami pedig az alapve­tő műveltséghez tartozott, s ma sem tudom, freskó volt-e vagy kép: Jónás a cethal gyomrában. Sorra került az ajtó elé minden tudatlan ,.stu- pido”, mert a tanár úr dühe irtózatos volt, a szégyenteljes ismerethiányban szenvedő társaságra azonban még ek­kor is csak szelíd olasz szit­kok záporoztak, meg kétség- beesett „Ó, mamma mia!” ö bent dühöngött a kated­rán, mi kint a folyosón, és nem értettük: ki a fene fogja tőlünk valaha is számon kérni Jónást és a cethalat, miért kell abból ekkora hűhót csap­ni, ha netán hiányos marad egyetemes műveltségünk. Tudtuk: neki már akkor olasz versfordításai jelentek meg, volt is tekintélye, csak éppen azt nem voltunk képesek be­látni: nekünk miért nem elég, ha képesek vagyunk olaszul köszönni és egy pohár vizet kérni, hiszen másra bizonyá­ra nem is lesz szükségünk... Ma már sejtem: a nagy tu­dással bíró pedagógus jól is­meri az ismeretszerzés hatá­rait, s igyekszik átadni mind­azt, amivel ő már bír. Hiszen Szén helyett számok ? Fekete kincs, feketeüzlet Csípősen hidegek a regge­lek. Annak is, aki igencsak szaporázza a lépéseket. Hát még akinek álldogálnia kell. Pedig a monori TÜZÉP-tele- pen újra a rossz emlékű sorál­lással kezdődik a nap sokak számára, s már tréfából s©m hangzik el a kérdés, hogy: „mi van, valamit osztanak?” Porciózva Osztanának — ha lehne elég szén. Fűzfa Gézáné telepvezető és munkatársai viszonylag ép idegzettel túljutottak a felújí­tás okozta sokksorozaton. Az eseményekről mi is rendszere­sen tudósítottunk. Most lenne már rend és nyugalmasabb időszak, de kevés a tüzelő, s türelmetlen vásárlók rohamát kell állniuk nap mint nap úgy, hogy öt mázsa brikette­ket adnak egy-egy vevőnek. — Ebben a hónapban 12 va­gon szenet kaptunk, mind gaz­dára talált. Nagyjából ki is elégítettük volna a lakossági igényeket, ha nem most je­lentkeznének a közületek, akiknek 10—15 mázsa tűzre- való bizony nem elég — mond­ja Fűzfa Gézáné. — A nyáron minden intéz­ményt, közületi megrendelőt kiértesítettünk: jöjjenek, vi­gyék a szállítmányokat, van elég. A monori József Attila Gimnázium például jött is, de most kezdjem sorolni, hogy kik nem?! Most bajban van­nak, s bajban mi is. A papír néma A hajnali sorállás zűrzava­rában többé-kevésbé rendet teremt a TÜZÉP azzal, hogy a telepvezető a várakozóknak az érkezés sorrendjében számokat oszt. Akinek szám jutott, nyu- godtabban vár, neki már biz­tosan jut aznap, ha német bri­kett nem is, mert abból aztán csak minimális mennyiség van olykor-olykor, magyar brikett igen. Viszont olyan panaszt is hallani, hogy a fuvarosok mostanában igencsak kiaknáz­zák helyzetüket: vállalják, hogy megrendelőik helyett ki­íratják a szenet, ők megkímé­lik az „ügyfelet” a sorbanál- lástól. No, nem önzetlenül, egy-egy ilyen kívánság telje­sítése 150—200 forintot is kós­tál. Akad, akinek megéri így megváltani egy kis kényelmet, főleg, ha van miből. A nyug­díjasok, a kisebb jövedelműek kedélyét viszont, érthetően, •méginkább felborzolja ez a kivételezés. Ez sincs, az sincs Fűzfa Gézáné elmondja ugyan, hogy egy központi uta­sítás értelmében csak akkor vehetnek fel megrendelést a fuvarostól, ha az írott meg­bízást hoz a lakótól, amit ne­kik meg is kell őrizniük. Ezek azonban nem szólnak a 150— 200 forintokról... — ... s ezeket az eseteket mi nem is tudjuk kiszűrni. Azt mondhatjuk csupán: tegyenek feljelentést azok a vásárlók, akik a szállítótól ilyen ajánla­tot kapnak — javasolja a te­lepvezető. Ez azonban aligha lesz gya­korlat mostanában. Mert aki már fizet, az nem jelentget, aki meg nem tud fizetni, an­nak bizonyítéka sincs, s sze­ne sem lesz, míg csak a nor­mális kerékvágásba nem zök­ken a telep tüzelőellátása... K. Zs. azért tanító — ha tanárnak nevezik is. A gimnáziumban „tudós ta­nárok” öregbítik ma is az in­tézmény jó hírét, s nevelik bizonyíthatóan haszonnal a „jövő társadalmát”. Elismerések Dr. Halász János részt vett a legújabb tanterv nyomán a tankönyvekkel kapcsolatos munkálatokban, az ő könyve a „Módszerek a középiskolai földrajztanítás továbbfejlesz­téséhez”, s ugyanő bírálója volt, az OPI megbízásából, A szakközépiskolás földrajz kö­vetelményrendszere című kiad­ványnak, és a hozzá tartozó feladatlapoknak. Dr. Simon Gyula bírálta a II. osztályos gimnáziumi olasz nyelvkönyvet, s szerzője a III. és IV. osztályos olasz nyelv­könyvnek. Szakmai tanulmá­nyai a Filológiai Közlönyben jelennek meg, Carducci és Ariosto fordításai az Európa Kiadó köteteiben, önálló fordí­táskötete, Az eszeveszett Or­lando, a Világirodalom klasz- szikusai sorozatban. Dr. Kreutz Raymundné leg­utóbbi tanulmánya: A sze­miotika tanítása a fakultáció­ban, s 6 a szerkesztője egy ta­nulmánykötetnek is, amelynek címe: A szemiotika kultúrája — a kultúra szemiotikája. Ambrózi Pálné dr. a Mun­kásmozgalmi Lexikon munka­társaként egy-egy téma kidol­gozására kapott megbízást, s dr. Halász Jánossal együtt vett részt a negyedik osztályos tör­ténelem tankönyv követel­ményrendszerének kialakítá­sában. Megyeri Istvánnak a fizika­tanítással kapcsolatos módszer tani-pedagógiai munkája több alkalommi nyert elismerést. A Pest megyei Tanács fizikatan!-■ tással kapcsolatos pályázatán első díjas lett Rezgések így is, úgy is című munkája, s az eh­hez csatolt eszközrendszer­összeállítás és a számítógépes programú oktatócsomag. Deb­recenben, a fizikatanárok anT kétján harmadik díjat kapott a hangtanhoz kapcsolódó mun­kája, a nagykőrösi ankéton a Tungsram-cég elismeréssel és díjjal jutalmazta méréstech­nikai anyagát. Már nem elég A tudós tanárok — taníta­nak. A Tudományos Diákkör­ben a maguk szakterületén ugyancsak ahhoz segítik hoz­zá a fiatalokat, hogy bővebb ismereteket szerezzenek mind­arról, ami érdekli őket, s -hogy megértsék: ma már nem elég tudni idegen nyelven egy po­hár vizet kérni, a hatalmas, feldolgozandó ismeretanyagban és információtömegben bi­zony Jónás és a cethal is ben­ne van... Koblencz Zsuzsa Jövő szombaton IC iráneSnlás ­Még lehet jelentkezni a mo­tion nyugdíjasok klubja által szervezett cserkeszőlői kirán­dulásra Soproni Józsefnél, Mo- nor, Wesselényi u. 21. szám alatt. A kirándulóbusz novem­ber 24-én, 7 óra 30-kor indul a monori főtérről, a részvételi díj 300 forint. Évtizedek krónikása Rögzített szép pillanatok Nehéz feladatnak látszik olyan embert bemutatni, akit nagyon sokan ismernek nem­csak lakóhelyén, Gyömrőn, ha­nem más településeken is szerte az országban. Csakhogy más dolog valakit hivatásán keresztül ismerni, s más ma­gánemberként.. Mi a magánem­berre voltunk kíváncsiak... :::::: Süli Az Alföld kellős közepéről, Mezőtúrról származik, 55 éves. Rengeteg utazással, állandó hajszás, precíz munkával, s élményeknél zsúfolt évek után dolgozik ma is, nyugdíj után. Gimnáziumi évei közben is­merkedett egy fényképész mester kezei alatt a fotózás szépségeivel. Annak a lényébe mélyen beivódó időnek kö­szönheti, hogy később csalá­dok albumában féltve őrzött kincs lett gyermekekről, bará­tokról, rokonokról készült fényképeinek /többsége. A második világháború 1944-ben Gyömrőn érte, ahol némi távoliét után végleg megtelepedett 1950-ben. Az akkori Magyar Fotónál vállalt állást, majd amikor az beol­vadt az MTI-be, ott dolgozott tovább 1977-dg mint laboráns, végül csoportvezetőként ment nyugdíjba 28 évi folyamatos munka után. Nagy vonalakban ennyi Ker­tész Gyula, a gyömrői idős Pál Mihály baráti kör fotós króni­kásának élettörténete, de en­nél valamivel többet akartunk róla megtudni tőle magától, s ő szívesen mesélt tovább. — 1948 és 1950 között egy Mosoly Album-szerű szolgál­tatást végző kisiparosnál is dolgoztam, akinek Békéscsa­bán volt a törzshelye. Az egész ország területe volt a munka­helyem olyanformán, hogy járt előttem egy ügynök, az gyűj­tötte a megrendeléseket, én meg fényképeztem. Ezt egészen addig csináltam, amíg a Magyar Fotóhoz nem kerültem. Akkor, az ötvenes években kezdtem fotóriporterkedni, de iiikább csak itt Gyömrőn, a na­gyobb ünnepek alkalmával, nem sejtve, hogy képeim idő­vel helytörténeti dokumentu­mokká válnak, meg aztán a fotózás egy kis jövedelemki­egészítést is jelentett. — Kellett a pénz, hiszen 1956 körül házépítésbe fogtam, 1957-ben megnősültem. Hat­vanban már beköltözhettünk az új lakásba, a bepucolás, meg egyéb apróbb munkák még hátra voltak, de már élni lehetett falai között — emlé­kezett Kertész Gyula a régeb­bi időkre, majd külön kitért arra, hogyan lett a baráti kpr fényképész krónikása. A gyömrői helytörténeti munkával először 1953-ban ke­rült kapcsolatba, amikor a fa­lumúzeumot olyan lokálpatrió­ták hozták létre, mint idős Pál Mihály, Rakó József, Pataki Gyula, Gáti Géza, Matyó Jó­zsef és mások. Rendeztek az­tán fotókiállításokat, ahol az ő képei is szerepeltek. Majd amikor az idős Pál Mihály ne­vét felvevő baráti kör megala­kult, az első hívó szóra meg­jelent a művelődési házban, s a tájházban is, hogy tudásá­val segítse az ott folyó bemu­tató munkát. ^November 16-tól — péntek­től — pedig egy tekintélyes sorozatot láthat Gyömrő lakos­sága a tájházban az ő mun­káiból. Igaz, ez nem saját tár­lata. A Gyömrő felszabadulá­sának 40. évfordulójára ren­dezett ünnepséghez kapcsolód­va a település negyven évi fejlődését hivatottak bemutat­ni a kiállított fotódokumentu­mok. Ez a tárlat egyben azt is bizonyítja, hogy ha hívják, nem rest tenni a közösségért. sf?íí! Gyömrői otthonában Kertész Gyula éppen odahaza tartóz­kodó 20 éves fiát is bemutat­ta, akiről elmondhatjuk, ala­posan túltett az édesapán a növésben, erőnlétben, egyéb­ként a műszaki egyetemre jár. Ügy látszik, a fiú is örökölt valamit a papától, mert az egyetem fotószakkörének a tagja lett, szívesen tevékeny­kedik ott, s a gyömrői doku­mentációs kiállítás anyagának elkészítésében, kidolgozásában is benne van keze munkája. Lehet, hogy belőle lesz az utánpótlás? Aszódi László Antal (ISSN 0113—2651 (Monori Hiriap) ü felafániásoik nzm öncélúak Mieden brigád csatlakozott

Next

/
Thumbnails
Contents