Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
Hatalmas nemzeti vagyon Egészségvédő erdejükért A z erdő, a fa az embert elkíséri a születésétől a haláláig, gyakran mondjuk így. Fából készül a bölcsője, fából az asztala, széke, s végezetül abból a koporsója is. Az erdő, a fa biológiai, környezetvédelmi szerepe pedig szinte felbecsülhetetlen. A felszabadulás időszakára az ország .erdőterülete mindössze 12 százalékára zsugorodott, ám azóta állandóan növekedett. Jelenleg 1 millió 700 ezer hektárnyi erdőnk van, s ez területünk 18 százalékát jelenti. Ezredfordulóra elérhetjük az 1 millió 900 ezer hektárnyit is. Az erdőnek nálunk három fő funkciója van: szolgálja elsősorban a fatermelést, másodsorban védelmi rendeltetésű, s csak harmadjára segíti az üdülés és a közjóiét céljait. Nemzeti park a Hortobágyon, a Kiskunságban és a Bükkben létesült, szaporodó tájvédelmi körzetek segítik a természet- barátok munkáját. (Dél-Pest megyében ilyen például az al- bertirsai határban levő Dolina.) Eredményeik hatalmas nemzeti vagyont jelentenek, hiszen az erdőállomány mintegy 260 millió köbméter fát ad. Legtöbb a tölgy, erdeink 23 százalékát a tölgyesek alkotják. Az akác erdeink 18 százaléka, a fenyőfélék az erdők 15 százalékát képviselik. Nemes nyárfa fajokból 8,5 százalék, bükk viszont csak 6.9 százalékban van jelen. Az erdő nemzetgazdasági jelentőségű, ám emellett más, szinte felmérhetetlen haszna is van. Az erdő védi a lakóterületeket, a természetet, óvja a környezetet, elősegíti annak stabilitását, hatással van a vízháztartásra, segít a talajt az eróziótól védeni. Az erdők óriási mennyiségű szén- monoxidot vonnak el és ugyanakkor oxigént termelnek. Így az erdő az ország tüdeje tulajdonképpen. Ahol az erdő kipusztul, a környezet sivárrá, egészségtelenné válik, felborulhat a vidék biológiai egyensúlya, szennvezettebb lehet a levegő.- Ez a veszély ma az egész világot fenyegeti, hiszen köztudott, hogy évente 30 millió hektárnyi erdőt kipusztítanak. Fogynak az őserdők, ahogyan rengetegükbe betör a civilizáció, városok épülnek, utak, üzemek szennyezik a vizet, a levegőt. A jóléti erdő Magyar- országon egyre több. Az erdészet időben felfigyelt a környezetpusztulás veszélyeire. Főleg a lakótelepeik környékén jelölnek ki jelentős erdőterületeket, fásítással üdülési, pihenési célokat szolgáló helyeket alakítanak ki. (Cegléden ilyen szándékkal alakul, rendeződik a Malomtószél például. Ilyen a Putrisarki erdő is.) Az erdősítés, az üdülési célokra kialakítás milliókba kerül s nem kis munkába. A kialakuló parkokat, tisztásokat, padokkal, asztalokkal elrendezett pihenőhelyeket, az utakat rendben is kell tartani. Sajnos, a már meglevőknél szomorú példa, hogy sok kiránduló ezekre nem vigyáz. Rongálnak, megesik, hogy szándékosan, szemetelnek, szennyezik a patakok vizét. Nem fogják fel ésszel, hogy a saját egészségük, tiszta környezetük ellen vétenek ezzel! Ám úgy is rongálja és szennyezi az ember a környezetét, hogy nem fordít kellő figyelmet a biológiai egyensúlyra. Az iparosítás, a gyárak, üzemek létesítése, az utak építése mind káros hatással vannak az erdőkre, a fákra. Bizonyítja ezt az NSZK-ban. vagy a szomszédos Csehszlovákiában is a fellépő erdőpusztulás. Legelőször a jegenyefenyőn észlelték a szennyeződés hatását, a fák ezerszámra pusztultak el, haltak meg a széndioxid hatására. A lucfenyőknél és a lombos fafajtáknál kisebb a veszély, mivel ezek ellenállóbbak. Döbbenetesek a halódó erdőkről készült fénykép- és filmfelvételek, a szélringatta üde lombok helyett az üszkös, száraz facsonkok, üres madárfészkek, mert a madarak is elhagyják a halott fát. S zerencsére hazánkban jóval kevesebb a szennyezett levegő, a lúgos esők kártétele. Ennek ellenére fokozott óvatosságra, szervezettebb környezetvédelemre, körültekintőbb gondozásra van szükség, ha azt alkarjuk, hogy megóvjuk erdeink egészségét. Ne feledjük: végeredményben a mi egészségünkről van szó. I. S. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM 1984. NOVEMBER 17., SZOMBAT Biztonságot az utata Túl sok a közlekedési baleset A Váci Közlekedésbiztonságj Tanács 1974-ben alakult meg, és a Váci Rendőrkapitányság irányításával végzi közlekedési ismeretterjesztő és baleset- megelőző tevékenységét. A KBT elnöksége nemrég kibővített ülésen tárgyalta meg az elmúlt ötévi munkát, és meghatározta a jövő feladatait. ütkSS veia iék Mint a beszámolóból kitűnik, az aktivisták és a rendőrség hivatásos állománya a meghatározott feladatoknak eleget téve végezték munkájukat. Az utóbbi másfél évben történ közigazgatási változások után a váci kapitánysághoz 355 kilométer hosszú úthálózat tartozik. Az elmúlt öt év ailatt a kettes főúton autóbuszmegállók létesültek, és kapaszkodó- sávokat építettek. A tizenkettes számú főúton szalagkonlát építésére és parkolóhelyeik kiépítésére került sor. Ezek létrehozása segítette a közlekedést. azonban mindkét útvonal jelentősen túlterhelt. A leg utolsó mérések szerint naponta több mint 15 ezer jármű halad át a kettes főúton Vác térségében. A járműforgalom ilyen mértékű sűrűsége befolyásolja a balesetek alakulását A siü'őfc nem vállalták Út a m\ oldalán Szob gyorsan fejlődő, gyarapodó része a község Zebegény felé eső részén a régebben Giribi-dűlőnek nevezett terület. Néhány év alatt, számos családi ház épült. Űj házsorok, utcák alakultak ki. Az Jegyiét Qokszor hajlok arra, hogy beálljak azok sorába, akik így sóhajtanak: bezzeg a régi idők nagy és puritán jellemei, akikhez hasonlók a mai időkben nem teremnek! No persze, olyasfajta nagy helyzetek sem mindig teremtődnek, amelyekben ők halhatatlanokká váltak. Itt, ezen a ponton viszont már azt kívánom jelenkori önmagunknak, hogy azok a hősöket gyúró idők ne is ismétlődjenek meg. Ne legyen se szigeti veszedelem, Eger várát se kelljen újra megvédenünk, Budát visz- szaostromolnunk, vagy tudom is én, miféle hasonlattal hozakodjak még itt elő. Hadd gondoljam még ide azt is, hogy persze azért Széchenyi és Kossuth, s más nagy jellemek korának is biztosan megvoltak a maga kis ügyeskedő kóklerei, akik gondtalanul élhettek az akkori mának. Feltehető, hogy a tizenkilencedik században is sóhajthattak így némelyek: — Bezzeg a régi időkben! No de hagyjuk a történelmet. Hétköznapi közelségben is marad sok olyan eset, amely szolgálhatna elemző vizsgálatok tárgyául. A fokozatok a mindennapi szókinccsel kezdődnek, a trágár kötőszavakkal, az igénytelen, pongyola fogalmazással folytatódnak, s az a veszélyük, hogy nemcsak a stílus lesz szürke, hanem az érzelm, a gondolat vér- szegénysége is bekövetkezik, ha ugyan az előbbi nem az utóbbiból következik. Egyszerűbb, szegényebb néprétegekben a füllentés — hogy ezt az enyhe kifejezést használjam —, sem számított bocsánatos bűnnek. Ne hazudj, mert kivágom a nyelvedet, hangzott a szigorú szülői figyelmeztetés. Ez a vétség sok helyen a lopással számított egyenlőnek. Ám szókincsünkben megjelent a kegyes hazugság fogalma is. Azt mondjuk a gyerekek előtt, hogy.... „diplomatikusan”' fogalmazunk, hogy a kolléga meg ne sértődjön; sztaniolba csomagolva adjuk elő, hogy a kolléga hanyagul dolgozik, nehogy összetörjük a leikéi”. \A főnök azt mondja, hogy a népszerűtlen követelményeket nem ő találta ki, hanem fentről jött az utasítás. Mintha túl kevés lenne a gátlás. Egyeseknek ellenszenvesek a mai fiatalok, mert: „nem őszinték”. Ellenszenvesek máskor azért, mert: „kegyetlenül őszinték”. Csak arról feledkezünk meg, hogy jellemüket minden esetben a felnőtt környezet formálja. Kovács T. István itt lakóik közösen, társadalmi munkában járdákat építve, parkosítással igyekeznek lakóhelyük környékét szebbé, kényelmesebbé tenni. Sok a fiatal család, így sok a gyermek is, akik délutánon ként, a korai estében hazafelé bandukolnak az iskolából a Giribire. A gyerekek eddig a forgalmas országút szélén cipekedtek táskáikkal, más járható út hiányában. A szülők nem vállalták a folytonos aggódást. Helyette cselekedtek. Egy októberi hét végén 20—25 Giribi-dakos összefogott és járdát, lépcsősort építettek a Rigó utcából a Giribi oldalában. Földmunka betonozás, zsaluzás. A gyerekek, felnőttek már biztonságban közlekedhetnek. Persze, nem ment ez előkészítés nélkül. A tanács előteremtette a szükséges követ, a zsaluanyagot, a betont. Az emberek pedig a közel 50 órányi társadalmi munkát. Ígéretet kaptak arra, hogy hamarosan közvilágítással is ellátják az új feljárót, hogy esténként is bátran lehessen közlekedni. B. F. M. 0 A Nemzeti SzáisStózárt A Váci Pedagógusklub kezdeményező készségét az egész országban ismerik. Ezúttal is erről tesznek tanúbizonyságot. A Madách Imre Művelődési Központtal és a Bartók Béla Állami Zeneiskolával együttműködve, díszhangversenyre hívják a város lakosságát. A hangversenyen fellép a Musica Humana zenekar Erdélyi Sándor vezetésével, valamint Tóth Mihály és Zász- kaliczky Tamás orgonaművészek közreműködésével. A november 30-án, pénteken este hét órakor kezdődő díszhangverseny teljes bevételét a Nemzeti Színház építésére ajánlják fel. is. melyek nagyobb arányban fordulnak elő. Az úthálózatot huszonhárom helyen keresztezi vasút, s ezek a helyek a legveszélyesebbek. Számolni kell azzal a ténynyel is, hogy az elmúlt tíz év során a járművek száma is mintegy tizenöt százalékkal nőtt. Ezek a tényezők közrejátszottak abban, hogy a halálos és személyi sérüléses balesetek emelkedő tendenciát mutatnak. Az elmúlt öt év óta több az ittas balesetokozók száma, ugyanakkor kevesebb gyalogost ütöttek eL Az okok között kiemelkedő helyein szerepel a gyorshajtás, a sebesség helytelen megválasztása. A gyalogoselütések számának csökkenésében jelentős szerepe van a Földvári téren elhelyezett forgaűomjelző lámpának, valamint a főút menten tartott rendszeres rendőri ellenőrzéseknek. Azonban az elmúlt öt év alatt még így is 350 gyalogost ütöttek el, közülük 69 gyermeket. 61 idős korút. Gápszemták A közlekedési és közbiztonsági rendőri állomány napi feladatának jelentős részét a közúti forgalom ellenőrzésére fordítja. Jelentős mértékben támaszkodnak a közlekedésbiztonsági tanács tagjainak és aktivistáinak segítségére. • Az utóbbiak kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen öten miniszteri, harmincán Pest megyei, negyvennégyen padiig Vác városi KBT-elisme- résben részesültek. A KBt iskolai propagandatevékenységének része az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Iskola Kupa. amelyen öt év alatt 750 tanuló vett részt és adott számot közlekedési ismereteiről. A versenyzők az országos döntőn is sikerrel szerepeltek. Az iskolák a közlekedés biztonságáért mozgalomban az elmúlt öt év során több mint 17 ezer tanuló vett részt. Jelentősek voltak az ügyességi versenyek, KRESZ-vetélkedök, mintegy félezer tanuló részvételével. A gyerekek részére KRESZ-parkok és közlekedési játszóterek épültek, melyek jelentősen hozzájárultak a közlekedési ismeretek elsajátításához. Az ipari üzemek, intézmények és- termelőszövetkezetek részére szocialista brigádvetélkedők szervezésére került sor. melynek eredményeképpen mintegy 1487 csapat közel ötezer tagja vett részt. A legeredményesebben vetélkedő vállalatok a Vízmű, a Forte-gyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára. Az évente meghirdetett „Vezess baleset nélkül!” mozgalomban a vállalatok és termelőszövetkezetek több mint hetven százaléka Vett részt. A mezőgazdasági üzemekben évenként megtartott gépszemléken tizenkét üzemben több mint kétezer járművet vizsgáltak felül a rendőrség munkatársai. A szemlék eredményeképpen az érintett üzemekben szinte nem fordult elő baleset. A több irányú propagandatevékenységet a vándorkiállítások segítették, előadásokkal és filmvetítésekkel kiegészítve. TérssdzSsití bázis Az elmúlt öt év során jelen- ,/tős társadalmi bázisra támaszkodhatott a KBT váci elnöksége. amelyek közül a legjelentősebbek a helyi autóklub, a Vöröskereszt-szervezet, az MHSZ, a KISZ, az ifjúgárda- parancsnokság és az úttörő- elnökség. Az elmúlt öt év tapasztalatait megvonva a KBT-elnökség meghatározta a jövő feladatait. Fontos célként tűzték ki a közlekedési morál javítását. P. L. Nem kidobott pénz Rend és tisztaság MI SEM TERMÉSZETESEBB látvány a rendezett parasztudvarnál. Mindennapos eset, hogy a szérűn elhullott szénát, zoldtakarmányt szálanként szedik össze a gazdák. Szombatonként a virágoskerttől a pajtáig söpör a gazd- asszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy a hátsó udvarban. Mi készteti erre o falusi embereket? A takarékosság? A velük született rendszeretet? Valószínűleg ez is, az is. A hajdanvolt szűkös évtizedek megtanították őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéleménye pedig környezetük ápolására. Gyakoriak a virágos majorok, a gondosan felsöpört utak és istállók körül. Szabad idejükben csinosítják környezetüket az emberek. Igaz, mind több gazdaságban ösztönzik is erre őket. örvendetesen terjednek az úgynevezett majorszemlék. Ősszel és tavasszal erre a feladatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó telepeket, szétnéznek a határban, s értékelik a környezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mostanában divatos dolog az ösztönzés, hanem, mert valójában akarják a rendet, ezért anyagilag is sok helyen elismerik a szorgalmat. No, nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók között, de már értelmes közös programra fel lehet használni. Így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a csekéjy összeget közös kirándulásra, színházlátogatásra költik a brigádok. Bizonyos, hogy nem ablakon kidobott pénz ez a gazdaságokban. Éppen ellenkezőleg, a leggyümölcsözőbb befektetések egyike. S nem is új felfedezés a környezetcsinosítóik ösztönzése. A régi mondás szerint ugyanis „megnézem portádat, megmondom, ki vagy”. MAGYARÁN: aki igényes környezetére, az hasonlóképpen gondolkodik munkájáról is. A rend, a tisztaság része a termelési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodásban. A következetes gaz- dáságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat kiteljesedését. V. F. J. Sport vzgy játék ? Fccksaték ez asztalon Heti két alkalommal, hétfőn és pénteken az esti órákban a Madách Imre Művelődési Központ asztali labdarúgó- szakoszüály tagjai vívják bajnoki mérkőzésüket. Egyre népesedő táboruk ez év februárjától kapott helyet a házban, és annak szakosztályaként vesz részt az országos versenyeken. — Hogyan találtak egymásra? — énről kérdeztük meg Bártfay Csabát, a szakosztály vezetőjét. — Szakosztályunk több mint húszéves múltra tekint vissza. Már 1963—64-ban országos elsők lettünk csapatbajnokságon. Az utóbbi években visszaestünk, sokat vándoroltunk. Most nagyon szerencsések vagyunk, mivel a művelődési központ szakosztálya lettünk, és részt tudunk venni a versenyeken. Létszámunk mánis eléri a harmincat. A fele ifjúsági korú. — Azóta milyen versenyeken vettek részt? — Nagyon mozgalmas évet tudtunk magunk mögött, számos országos versenyen szerepeltünk. Ilyenek voltak a Gutenberg Kupa. ahol Teknős Károly egyéniben nyolcadik lett. az NB II. csapatbajnokságon Hódmezővásárhelyen ötödikek lettünk. Voltunk Romániában, részt vettünk az országos egyéni bajnokságon, a pécsi Velko- vics Kupán, és megrendeztük Vácott a Dunakanyar Kupát, ahol nyolcadik helyezést értünk el. A kétnapos rendezvénysorozatban 19 csapat vett részit, és jól sikerült az első országos szervezésünk. Ezért is kaptuk meg a rendezés jogát tavasszal egy országos verseny lebonyolítására és ősszel immár hagyományként megrendezzük a Dunakanyar Kupát. — Mennyire felkészültek a játékosaik? — Rutinosak, hiszen az alapító tagok közül még többen játszanak. így Teknős Károly. Zentai György, Kiima Antal és Kovács Tibor a legképzettebbek, de az ifjúsági csapatban is emiítésre méltók Kovács Péter. Zachár Tibor, Pozsgay József. Azonban egyre több fiatalt várunk sorainkba, hiszen sok ügyességet kívánó, izgalmas szórakozást kínálunk nekik. Napjainkban még vita folyik arról, hogy az asztali labdarúgó-bajnokság sport vagy játék. Az tény. hogy jó szórakozást nyújt gyermeknek, felnőttnek egyaránt, hiszen nincs korosztályhoz kötve. Ezt ismerték fel a művelődési központ munkatársad is, és ma már a csapat tagijai a legnépszerűbb klubnak tekintik. Esténként zajlik az asztali labdarúgó-bajnokság Kép és szöveg: Fapp László ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) a k 4