Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

PEST MEGYEI VniC PROLETÁRJAI, KYESŰUETEKi A7 MSZMP PtVí MEGYEL BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁGi ,LÁPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM Ara: 1.40 forint 1984. NOVEMBER 18., VASÄRNAP- . .f . ÉiiiiiMmmwiriniB ttt»viírrnnumnnniiTrtm Még fart az Agraker-ügyelsl Elegendő a növényvédő szer Hazánkba látogat Wilffied Martens Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára november 18-án, vasár­nap hivatalos látogatásra ha­zánkba érkeztk Wilfried Mar­tens, a Belga Királyság mi niszterelnöke. (A belga miniszterelnök életrajzát a 2. oldalon ismer­tetjük.) Végéhez közelednek az őszi mezőgazdasági munkák Pest megyében is. Befejeződött a búza vetése, tárolókban van a burgonya, a kukoricából is ke­vés áll már lábon. A betakarí­tott terület eléri a 93 százalé­kot. Teljes már a kép a ter­mésátlagokat illetően. Sajnos, egyértelmű, hogy a tervezett­nél kevesebb tengeri termett, holott az üzemek mindent el­követték azért, hogy csökkent­sék az aszály okozta vesztesé­geket. Ügy tűnik, mégis gon­dok lesznek a takarmánnyal, amit- más megyékből kell be­szerezni. Bár vége felé közeledik a be­takarítás, és elkészültek az őszi mélyszántás több mint negyven százalékával, a me­gyei Agrokernél még mindig ügyeletet tartanak. Az ellátás­ra nem lehet panaszuk az üze­meknek, hiszen a forgalmazó vállalat még soha ilyen jól nem látta el feladatát. Bár eb­ben közrejátszik a gazdaságok vásárlási kedvének megcsap­panása. hiszen jobban megné­zik, mire adják ki pénzüket. A tervek szerint 8—10 nap alatt végeznek a még kint levő konyhakerti növények betaka­rításával is. A szerves trágyázásnak 80 százalékával készültek el ed­dig és a gazdaságokba folya­matosan érkezik a műtrágya. Van bőven növényvédő szer is, amit az előrelátó gazdaságok szántán idejében megrendeltek. Szükség is lesz rá, mert Abony, Nyársapát és Túra térségében elszaporodtak a kártevők. Ma 3. oldal: Tervárnyék 4. oldal: Felelevenítik a szokásokat is 6. oldal: Postabontás 8. oldal: Van síléc, de drága JÓ LETT VOLNA Beruházási körkép Iskolák, rendelőintézetek Tegnap arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a megyében több mint 1200, jórészt az OTP megrendelésére épített lakás készül el az év végére a Pest megyei Beruházási Vállalat közreműködésével és irányításával. Ugyanez a cég számos megyei iskola, egészségügyi In­tézmény, víz- és csatornamű, művelődési ház építésénél képviseli a megrendelők, általában a tanácsok érdekeit. S ajnálatosan egyre in­kább valóság lesz a sejtésből, a megye ipari üzemeinek egy része túlzott optimizmussal állí­totta össze terveit erre az esztendőre, azaz a teljesít­mény elmarad a várako­zástól. A remények közül jó néhány remény maradt, nem igazolódott, mert: nem igazolódhatott. Az tör­tént most is, mint már any- nyiszor, a feltételek kellő elemzése híján fogalmazód­tak meg, kerültek papírra-a várakozások, s remek dolog lett volna, ha úgy sikerül az esztendő, amint azt az így tervezők gondolták. Nem szabad azonban megkerülni a kellemetlen kérdést: mi­ből kiindulva gondolták az elérhető nagy fellendülést az érintett cégek tervezői? Alapos piaci ismeretekre támaszkodva, a seregnyi személyi, műszaki feltételt elemezve? Nem, nem, nem. A kiindulás az volt, a cég­nek jó lenne ennyi és ennyi árbevétel, abból pedig adott összegű nyereség. Ez a jó lenne ennyi nyereség, illet­ve árbevétel azután feled­tette a hogyanok kellemet­lenül sorakozó hadát, s ha nem feledtette, akkor sem jutottak sokkal többre az így tervezők, mint hogy majd lesz valahogy. Lényeges eltéréseket fe­dezhetünk fel például a ' megyében levő műszeripari vállalatok termelési, érté­kesítési terveinek teljesíté- ; seben, amiben szerepet játszanak objektív okok — mert eléggé eltérő a kibo­csátott aruk felhasználási ■ területe —, de része van olyan tényezőknek is, mint hogy az egyik helyen reáli­san számolták a létszám további szűKülósével, a má­sik helyen viszont nem tet­ték ezt. Tapasztalataink szerint a veszteségidőknek — azaz a munkarend sze­rinti időalapon belül ter­melést nem eredményező óráknak — most már a ti­zennyolc,. húsz százaléka vezethető vissza a megye műszeripari vállalatainál a munkaerőhiányra,'de a gép­es gépiberendezés-iparban - néhány cégnél ez az arány' még ennél is magasabb! Ami azért nem kivédhetet- , len csapás, mert egy évek óta tartó, azaz előre látha­tó, tervezhető folyamat, amikor tehát „a jó lenne alapon tervezők összeállí­tották a programot 1984-re, tudniuk kellett volna, nin­csen semmi reális esélye a munkaerőalap csökkenése megállításának, mert a vállalati gazdasági mun­kaközösségek — és más formák, lehetőségek — pusztán annyit eredményez­tek, kisebb lett a korábbi esztendőknél, de maga a folyamat nem állt meg, nem szűnt meg. Ide tar­tozik és egyben érzékelteti is a vállalati gyakorlat egyre szembetűnőbb kü­lönbségeit, hogy a koráb­ban — joggal! — sokat kárhoztatott könnyűipar­ban az idei létszámtervek sokkal reálisabbnak bizo­nyultak, mint a megelőző években. Vajon véletlen-e, hogy e reális létszámter­vek birtokában a megye könnyűipari üzemei az év első felében hosszú ide­je nem tapasztalt mérték­ben bővíthették, bővítették termelésüket, avagy koránt­sem véletlenről, hanem éppen arról van szó: az előre számításba vett ked­vezőtlen tényezők megha­tározzák a felkészülés mód­szertanát?! A kérdés szónoki, benne a felelet, s egyben arra is választ adnak az előbbiek, miért tulajdonítunk döntő fontosságot a tervezés egyik és másik, körültekintő, il­letve a de jó lenne alapon történő változatának. Ahol az utóbbi módon tervez­nek, ott az egész esztendő valójában azzal telik el, riögy megpróbálják — gyak­ran minden áron! — az eredeti és egyre kevésbé elérhetőnek látszó felada­tokhoz erőszakoltan hoz­záigazítani a termelési kö­rülményeket, s mert ez végül lehetetlennek bizo­nyul, a tervezett többi cél is — a tiszta jövedelem, az érdekeltségi alap stb. — el­érhetetlennek bizonyul, az­az a program összeomlik. M inősíthetjük az ilyen eseteket vállalati bel- ugynpk? A most ja­nuártól érvénybe lépő sza­bályozás — akár a vállalat­vezetési . formákat, akár az érdekeltségi elemeket néz­zük is — a korábbiaknál valóban sokkal inkább vál­lalati üggyé teszi, a vállala­ti ügynek minősíti a terve­zést — az ún. tervzsürik megtiltásával —, de a ter­vezés következményeit úgyszintén! Azaz most már bukni is lehet, mégpedig nagyot, mert a jó lett vol­na, de nem lett meg nyers Valósága arra kényszeríti a kollektívát, hogy megkér­dezze: miért teremtődhetett ilyen helyzet? Az idei ta­nulságok, a jövő esztendei más környezet egyaránt kényszerítő erők arra, hogy a vállalatok a tervezésnek több figyelmet szenteljenek, sőt, hogy első helyre te­gyék annak'' megalapozott­ságát. M. O. Tanévkezdéskor 44 új álta­lános iskolai tanteremben kez­dődhetett meg a tanítás. Sőt. szeptember végén további 7 osztály átadására kerülhetett sor Taksonyban. Nem kis gon­dot Okozott a tanácsnak, hogy a berendezésekhez szükséges pénzt előteremtse, hiszen ez a kiadás csak a jövő évi költség- vetésben szerepelt. Az új isko­lák közül különösen szépre si­keredett a Rákosvölgye Tsz építőbrigádja által készített 12 termes péceli, a ceglédi székhe’yű Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat szak­embereinek' munkáját dicsérő nagyhutai és gyáli oktatási in­tézmény. Idán összesén S7 új tanter­met vehetnek birtokba a kis­diáitok, s máris dolgoznak to­vábbi 41 építésén, melyek túl­nyomó többsége jövőre javítja az oktatómunka feltételeit. Előkészítés alatt áll további 64 iskolai tanterem építése is. Köztudomású, hogy Pest megyében, az egyik legfonto­sabb féladat a középfokú okta­tás feltételeinek javítása. Ceg­léden már énül az új szakmun­kásképző intézet. Vácott az egészségügyi szakközépiskola. Szentendrén az új gimnázium. Az utóbbiban jövőre, a másik kettőben csak 1986-ban kez­dődhet a tanítás. Érden a Vö­rösmarty Gimnáziumot bővítik új tantermekkel. Az egészségügyi beruházá­sokról a közelmúltban részle­tesen tájékoztattuk olvasóin­kat. Emlékeztetőül csupán annyit, hogy befejeződött a megyei Semmelweis-kórház re­konstrukciójának 3. üteme, a további 4. és 5. ütem még éve­kig ad munkát az építőknek. Vácott elkészült az NDK- és NSZK-beli gépékkel felszerelt egészségügyi mosoda, mely több megyei intézmény gon d- . jót megoldotta. Ugyancsak Vá­cott különlegesen nehéz feladat elé állítja a kivitelezőket a Si­ketnéma Intézet rekonstruk­ciója. Érden 10, Vecsésen 8 munkahelyes szakorvosi rende­lőintézet építését fejezték be. Nagykörösön lassan halad egy hasonló 17 szobás. Dunakeszin egy ennél - valamivel kisebb épület kivitelezése. Üj mentő­állomást kapott a közelmúlt­ban Nagykörös és Vác. Foglalkozik a vállalat víz­ellátó rendszerek építésének irányításával is. Budaörsön a jövő év elején befejeződik a községi vezetékrendszer bőví­tésének 3. üteme, Gyálon pe­dig hasonló. 300 milliós társu­lati beruházáson dolgoznak. Ugyanilyen munka kezdődött Szigetszentmiklóson is. Buda­örs és Törökbálint közös. Százhalombatta saját szenny­víztisztító művének építése be­fejeződött. Mindkét helyen el­kezdődött a próbaüzem. Ceg­léden olyan szennyvíztisztító­mű épül, ahol a tisztított szennyvizet öntözésre teszik alkalmassá. A százhalombattai művelő­dési háznak már működnie kellene, most a jövő év első negyedére ígérik a munka be­fejezését az építők. Könyvtári szárnya azonban elkészült, s szükségből helyiségeit tanter­mekké alakították át. Ceglé­den a régi művelődési ház át­építésén dolgoznak, a szakem­berek szerint a jövő év elején nyithatja meg kapuit az intéz­mény, amely igazi dísze lesz a városnak. Már működik a pándi 200 adagos iskolai kony­ha. jövőre a tápiószecsőit ad­ják át. Cs. A, Losonczi Pál hétfőn folytatja ázsiai körútját Közlemény a látogatásról Báli nevezetességeivel is- 'merkedett szombaton Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A magyar államfő és fele­sége a két és fél millió lako­sú, a többségében muzulmán Indonéziában hindu hagyomá­nyokat őrző szigeten tett kör­utat. Batu Bulna városkában a különleges barong táncjáté­kot tekintette meg, Kintamali magaslatáról a híres tűzhá­nyók tárultak elé, köztük az Agung, amelynek utolsó ki­törése 1963-ban pusztított. Lo­sonczi Pál, a tampaksiringi szent forrás fölé épült elnöki palotában, a bámulatra méltó ügyességű faszobrászok, ele­fántcsontfaragók kézműves be­mutatóját csodálta' meg. Este Báli kormányzója, Ida Bagus Mantra és felesége búcsúva­csorát adott a magyar elnöki pár és kísérete tiszteletére. Ezzel véget ért az Indoné­ziában tett első magyar ál­lamfői látogatás hivatalos programja; a vasárnapot pi­henéssel tölti az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete, s hét­főn kezdődik az ázsiai kör­utazás második szakasza, amelynek során három szocia­lista országba vezet párt- és állami küldöttséget Losonczi Pál. Az indonéz lapok szomba­ton is előkelő helyen foglal­koztak a magyar államfő lá­togatásával. A legtöbb újság végig részletes, fényképes tu­dósításokban számolt be Lo­sonczi Pál tárgyalásairól, . s kifejezte reményét, hogy az út nyomán megélénkülnek a kétoldalú kapcsolatok, elsősor­ban gazdasági téren. (Az indonéziai látogatásról kiadott közleményt a 2, olda­lon ismertetjük.) A dabasi már márka A közkedvelt dabasi tejtermékeket nemcsak a megyében, de a budapesti üzletekben is sokan szeretik, keresik. Üzemi kony­háknak, óvodáknak és iskoláknak is szállítanak a félkilós°iúró- csomagokból. A szorgos asszonykezek napi 30 mázsa csuszára valót csomagolnak Erúősi Agnes felvétele Goadlxan a sertéstartó gaidák Piacokat keresnek belföldön Is Nehéz helyzetben vannak országszerte a húsipari vállalatok, s ez a megállapítás a Pest-Nógrád megyei AUatforgalml és Húsipari Válla­latra is igaz. Gondjaikat ugyanis nemcsak az exportlehetőségek csök­kenése szaporítja, hanem az a tény is, hogy az év eleji áremelés óta kisebb a hazai kereslet. Így azután például a PENOMAH-nál a harma­dik negyedév végére szinte teljesen kiürült a kassza, s hogy az eszten­dő végére mégis válahogy egyensúlyba hozzák pénzügyi helyzetüket, kénytelenek lesznek egy sor szigorú Intézkedést hozni. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, az idén eddig soha nem tapasztalt mér­tékben nőtt szűkebb pát­riánkban a sertéstartási kedv. Ebben bizonyára nagy szerepe volt annak, hogy már tavaly nyilvánosságra hoz-- ták az ösztönző felárakat. A következmény: az első félév­iben olyan nagy mennyiségű vágósertést kínáltak eladásra a ‘kistermelők és a nagyüzemek, hogy a torlódás helyenként Év vége előtt a Fortéban Szállításra várnak a filmek Néhány héttel az év vége előtt Peterdi Vince igazgató­helyettest kértük, vegye szám­ba a Forte idei eredményeit. Várhatóan 1 milliárd 3 millió forint árbevételt köny­velhetnek el december 31-én; valamivel többet, mint ameny- nyit terveztek. Ezen belül a vállalat tőkés exportja 14 százalékkal nőtt az idén an­nak ellenére, hogy év elején a tavalyinál kevesebbre számí­tottak. Csakhogy fő célkitű­zésük nem a terv teljesítése, hanem valamennyi exportle­hetőség kiaknázása. Ez a má­sodik félévben kívánt na­gyobb erőfeszítést a dolgozók­tól. A Forte valamennyi állam­közi szerződésnek és a kon­tingensekben előírt feladatá­nak eleget tett. Mintegy 150 millió forint értékű filmet, fotópapírt értékesített a szo­cialista országokban. A Szov­jetunióba pedig — hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére, valamint a Forte és a szovjet vállala­tok közötti jó kapcsolatot bi­zonyítandó — november 7-ig vállalták a termékek kiszál­lítását. Ám október 31-én az utolsó csomagok is elhagyták a gyár kapuját. Nem kezelte másodlagosan a Forte hazai vevőinek igé­nyeit sem. Év végéig teljesí­tik az Ofotért megrendelé­seit. S bár egyik-másik bolt­ban előfordulhat, hogy a vá­laszték szűkebb a tényleges kínálatnál, összességében nem lesz hiánycikk például a színes film sem. A korábban sok gondot okozó röntgenfil­mekből is eleget gyártott az idén . a vállalat. December lS-^e és 20-a kö­zött, minden hazai megrende­lést kielégítenek, s már ak­kor több olyan terméket is kiszállítanak, amit a keres­kedelmi partner csak jövőre ad el. Karácsony és szilvesz­ter között a Fortéban is csak a karbantartók dolgoznak majd, illetve olyan gyártmá­nyokat készítenek, ami már a következő év biztonságos indításához kell. Az üzemek­ben és az irodákban is előké­szülnek 1985-re, és sor kerül az év végi szokásos leltáro­zásra is. El. E. gondokat okozott a felvásárlás­ban. A folyamatos külföldi szállítások ellenére megteltek a hazai hűtőházaik is — a tá­rolás miatt tovább nőttek a vállalat költségei —, s a kész­letek csak nemrég érték el a korábbi, átlagos szintet. Jelen­leg — miint azt Csákány Jó­zseftől, a PENOMAH igazgató- helyettesétől megtudtuk — sokkal kisebb a kínálat, a fel­vásárolt mennyiség szinte csak a belföldi ellátást fedezi. Ezekben a hetekben már ja­vában folynak a jövő évi szer­ződések aláírásai. Eddig a ter­vezett mennyiségnek mintegy harmadát kötötték le, ám hogv végül sikerül-e teljesíteni a tervet az még meglehetősen bizonytalan. A kistermelők egy része ugyanis arra panaszko­dik, hogy a tavalyi gyenge ku­koricatermés miatt romlott a tápok beltartalmi értéke, emiatt pedig tovább kell hiz­lalniuk az állatokat, hogy a megfelelő súlyt elérjék. A többletköltségek miatt alapo­san romlott a háztáji sertés- tartás jövedelmezősége, s ez a gazdákat gondolkodásra kész­teti : lehetséges, hogy a me­gyében sokan abbahagyják a hizlalást. A PENOMAH a folyamatos külföldi piackutatás mellett a jövőben egyre nagyobb súlyt helyez a belföldi ellátásra. Nemrég központi technológiai csoportot hoztak létre, s a jö­vőben igyekeznek sajátos cso­magolású és ízű új termékeik­kel felvenni a versenyt a töb­bi vállalattal. F. Z. Közélet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta azt a delegációt, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívásába, Borisz Vlagyimirovval, az SZKP KB tudományos és ok­tatási osztálya helyettes veze­tőjével az élen, november 13— 17. között látogatást tett ha­zánkban. A vendégekkel meg­beszélést folytatott Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője is. Szakali József, a KNEB el­nökének meghívására, novem­ber 15. és 17. között küldött­ség élén hazánkban tartózko­dott. Francisco Tantuico, a Legfelsőbb Ellenőrző Intéze­tek Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) soros elnöke, a Fülöp-szigeteki ellenőrző bi­zottság elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents