Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1984. NOVEMBER 17„ SZOMBAT Iparosokkal is szerződtek iültpikaf ezrek keresik lel Dél-Pest megyei Áfész. Egy városra, két nagyközségre, kilenc községre kiterjedő tevékenységű, ellátással foglalkozó szövetkezet, 242 üzlettel, termelő részleggel. Boltjaikat, vendéglátóhelyeiket ezrek látogatják, felvásárlóhelyeiken sok kiskertes, gazdálkodó megfordul, mivel az értékesítésben segítséget kaphatnak a szövetkezettől. Több mint ezernégyszáz ember munkakönyvé szól oda, a szövetkezet taglétszáma pedig lassan eléri a tizennyolcezret Béreit helyeken Másfél évtizede, hogy a Dél- Pest megyei három szövetkezel, az albertirsai, az abonyi és a ceglédi munkája egybefonódott, sajátmaguk és a lakosság érdekében. A feladat nem lett kevesebb, sem könnyebb. Tény, hogy sok a kis boltjuk, ezek közt is számos, amely bérleményként szerepel a nyilvántartásban. Fenntartásuk, állagmegóvásuk, korszerűsítésük nem könnyű. Munkájáról legutóbb Cegléden a városi tanács vb előtt számolt be a szövetkezet vezetősége, elsősorban a városban kifejtett tevékenység szerepelt a napirenden. Cegléd bevásárlóközpontja az áfész áruháza. Osztályait, beleértve a legforgalmasabb, önkiszolgáló élelmiszer-csemege osztályt is, nap mint nap ezrek keresik fel. Az áruház kilenc osztályával együtt az Áfész Cegléden 22 élelmiszer árusító helyet, egy ruházati cikkek értékesítésével foglalkozót és tizenegy vegyesiparcikket kínálót tart. fenn. A bérelt ingatlanok száma erre a célra huszonöt, emellett a város több pontján raktározáshoz tizenöt helyen bérelnek kisebb-nagyobb helyiséget. A mostani ötéves terv éveiben a városban három új üzletet létesítettek: a Rákóczi Többet ésszel Tőkévé válhat a gondolat A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezetének1 meghívására a napokban Ceglédre látogatott dr. Trethon Ferenc, az SZVT elnöke. Az MTESZ technika házában Többet ésszel, mint pénzzel címmel tartott előadást, amelyet Sárik Jánosné, a társaság ceglédi szervezetének titkára, a városi tanács elnökhelyettese vezetett be. Az előadó gazdaságpolitikai helyzetünkből adódó teendőinket vette számba, megállapítva, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalók nem rövid távra szólnák. Nemcsak mai viszonyaink között fontos a munka termelékenységének emelése, a munka szerinti jövedelemelosztás megvalósítása, a termékek minőségének javítása és az ésszerű takarékosság. Ezek állandó követelmények, az eiettel együtt járnak, ezért kellő fontosságot kell tulajdo- nítármpk valamennyinek, Az SZVT elnöke hangsúlyozottan említette, hogy az emberi alkotóképességnek, a szellemi javak megbecsülésének nagyobb teret kell adni.. A gondolkodó és a termelő ember egyaránt fontos a társadalom számára és a kettő nem zárja ki egymást. A vezetés •ma már többet foglalkozik az értelmiség erkölcsi, anyagi megbecsülésének a javításával. Nagyon fontos felismerni, hogy a gondplatok is átalakíthatok tökévé. Dr. Trethon Ferenc a továbbiakban a felismerés és a cselekvés szerepéről és felelősségéről szólt, s az ehhez nélkülözhetetlen bátorságról. Arról . beszélt, hogy fel kell tárni és meg kell szüntetni a hibákat, nem félve az újszerű módszerek alkalmazásától sem. A konfliktusok feloldását kreatív, innovációs módszerekkel célszerű megoldani. Megbecsülendő az újszerű megoldások kitalálására való készség, a problémaérzékeny szem1 élet, ám némelyeknél még hiányzik az újjal szembeni tolerancia. Sok esetben nem tudunk kellően kritikusak lenni, magunk akadályozzuk a jobb megoldásokat. Bajok vannak a fogalmak, egységes értelmezésével is. Előfordul, hogy nem a produkció, hanem a látszat alapján ítélik meg az embereket. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy nem elegendő a tervcélok meghatározása, nanem az ahhoz szükséges fel- t'étfeíék és eszközök iS" keile-: nék. A gazdasági nehézségekből nem lehet adminisztratív intézkedésekkel kilábalni. Jelen körülményeinket tudomásul kell venni, de nam kell elfogadni. Űj költségfilozófiára van szükség, amelynek az a lényege, hogy az adott költség- ráfordítással előállított használati értéket a piac hogyan honorálja. összességében több fantáziára, új eljárások, módszerek, gyakorlat bevezetésére, több tudásra és merészebb vállalkozókészségre van szükség napjainkban és a jövőben. Dr. Trethon Ferencet a városházán fogadta Fekete Antal, a városi tanács elnöke. Jelen volt Podmaniczki István, a párt vá.ro.si bizottságának titkára és Varga Ernő, a Magyar Nemzeti Bank fiókjának igazgatója, az SZVT-csoport elnöke. Kíséretükben a vendég •megtekintette a városi torna- csarnokot, amelyben Veres Attila, az intézmény vezetője kalauzolta, éppen a délutáni súlyemelő-, karate- és torna- edzések közepette. A KÖZGÉP gyáregységében Vincze János igazgató fogadta SZVT elnökét, és gyárlátogatás keretében tárta elé azokat a gondokat, amelyek gazdálkodásukat nehezítik. T. T. úti autósboltot, a bisztrót és az önkiszolgáló élelmiszerboltot. A Zöldérttel egyesülve kilenc árusító helyet vettek át, ahol termények értékesítésével, zöldség s élelmiszer-eladással foglalkoznak. A Dél-Pest megyei Áfész árbevétele tavaly 1,6 milliárd forint volt, ebből a ceglédi áruházi osztályoké és boltoké sokat jelent. Az áruház különben nehéz hónapokat élt át most novemberig: alapos felújítást végeztek, anélkül, hogy egy-egy osztály bezárt volna. A korszerűsítés több mint 20 millió forintba került. Sok a kosztás Nagy forgalmat bonyolít le, a város vonzáskörzetét is ellátja a Rákóczi úti autósbolt, a Marx Károly utcai bútor- és lakberendezési szaküzlet, a Kossuth Ferenc utcai barkács- bolt. Vendéglátóipari tevékenységet a városban a szövetkezet tíz helyen folytat. Ök üzemeltetik az ÉVIG konyháját is, amely a felnőtt étkeztetés mellett a városi -gyermekétkeztetést segíti, főz több mint ezerkétszáz óvodásra. A város- központban az Alföldi étteremben mintegy ezer ember fogyaszt rendszeresen, előfizetőként ebédet. Fél vásárlóhelyet, ahol zöldséget, gyünfölcsöt vesznék át üzemi konyhák és boltok ellátására, továbbértékesítésre, kettőt tartanak most fenn. Egyik a Pesti úton, a másik a Zalká Máté utcában található. Kisikertesek és termelőszövetkezetek eladnivalóját fogadják. Gyümölcsöt- exportként is továbbítanak, szocialista országokba. Az slcpellátáshsz Mint sorolták, kereskedelempolitikai céljaikat a jelenlegi és a várható árualapok, a lakosság fizetőképes vásárlóereje és üzleteik technikai színvonala határozza meg. Az alapellátás biztosítása elsődleges feladat. Igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani helybeli termelő egységekkel, üzemekkel. A hiánycikk pótlásához szerződtek például 30 kisiparossal, akik rendre szállítanak. Tervezik, hogy a jövőben az előrendeléses Vásárlást szorgalmazzák, főleg műszaki és vegyesipari cikkeknél. Igen fontosnak tartják a szakmai továbbképzést és az utánpótlás nevelését. E. K. Okleveles kollégium Egyvégtében pedagógusnál tenni Szabad idős kínalata egy kisközség erőteljesen dolgozó művelődési házáéhoz hasonló. Holott csupán 193-an lakják, gimnazisták, mezőgazdasági és közgazdasági szakközépiskolások. No és néhány iparista diák. Közülük is tizenhatan sportoló növendékek, akiknek nap nap' után intenzív súlyemelőedzés jut osztályrészül. Ezért időbeosztásuk is más. Mikor a többiek becsukják a könyveket, ők leginkább akkor, a délutáni tréninget kö,- vetően állnak neki a leckének. Az ébresztőt negyed hétkor, a takarodót pedig este tízkor jelzik a ceglédi Dózsa György kollégiumban. Este is — A pedagógustársadalom gyakorta témája a közvéleménynek. De a kollégiumokról, a kollégiumi nevelőkről alig esik szó. — Az iskoláétól igencsak eltérő rend a miénk — mondja Sági Ferenc, a ceglédi Dózsa kollégium igazgatója. — Nálunk a nevelők az ébresztőtől és az órára való fölkészítéstől kezdve egészen a lecketanulásig, a korrepetálásig folyamatosan végigkísérik a gyerekeket. Többségüket • természetesen délután és este is ide köti a munkája. Ne feledkezzünk meg az éjszakai ügyeletekről, bármikor adódhat gond. Nehéz és egyáltalán nem látványos szolgálat ez. Csoda-e, hogy nem is szívesen vállalják a fiatalok? — De mégis akad vállalkozó. — Van, aki nagyon szereti a gyerekeket, és úgy gondolja, hogy elsősorban a nevelés, és nem az oktatás területén próbálkozik. A kollégiumban adódó feladatok főként nevelési jellegűek, hiszen ahány gyerek, annyi egyéniség, úgyhogy bánmelyik pedagógus megmérheti önnön képességeit. De akad, aki az iskolát mint ■munkaterületét túl tágnak' érzi, s ezért választja a kollégiumot. Tény, hogy itt szeptembertől július végéig egyfolytában pedagógusnak kell lenni, a másik tény pedig, hogy a pálya vonzereje országosan is csökkenőben van. Átlagok — A gyerekek legfőbb dolga a tanulás. — Igyekszünk már rögtön az elején tudatosítani bennük, hogy aki vállalta a középiskolát, annak dolgoznia kell, persze a képességeinek megfelelően. Sok diákunk eleve hátrányos helyzettel érkezik (apróbb községekből), de az eddigi tapasztalatok szerint egy idő után behozzák ezt a lemaradást. Egyébként a kollégisták eredménye eléri, sőt meg is haladja az iskolai tanulmányi átlagot. Az elmúlt oktatási év kollégiumi átlaga 3,52 volt. Ez a szám pusztán önmagában nem hangzik jól, de mindjárt más a helyzet, ha tudjuk, hogy csaknem kétszáz különféle képességű gyerek i összteljesítményét mutatja. — Gondolom, értékelik az egyéni teljesítményeket is. — Természetesen, és ennek alapja is a tanulmányi előmenetel. Ha valaki például négyesnél jobb eredményt ér el év végén, ráadásul a kollégiumi élet egyéb területen Is (magatartás, közösségi munka stb.), akkor elnyerheti a kiváló kollégista cipóét. Ez nem csupasz titulus, hiszen kedvezményekkel jár. A kiváló kollégistának az az előjoga, hogy saját napirendjét jóval nagyobb önállósággal alakíthatja, mint a többiek. Szülők fősínek — A szülőkkel mi módon tartják a kapcsolatot ? — Rendszeresen szervezünk szülői értekezleteket, illetve a nevelők részt vesznek a hasonló jellegű iskolai rendezvényeken. De inkább a szülők jönnek el hozzánk érdeklődni, mi-' ként alakul a csemete élete. Az elmúlt tanév végén a megye kollégiumai között folyó verseny alapján a ceglér diek elnyerték a KISZ KB arany oklevelét. X. S. Fogadóórák November 21-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig a városházán, hivatali helyiségében Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese tart fogadóórákat. Bejárták a Dunakanyart Könnyebb veit a kirciozdylás Űjabb kellemes élményben lehetett részük a mozgássérültek ceglédi csoportja tagjainak. Szép őszi kiránduláson vehettek részt, erről számolt be levelében útitársuk, Úcsai Géza. A kiránduló csoport a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettől kapott kölcsön -egy autóbuszt az utazáshoz. A tsz elnöke, Eódis Antal átérezte a támogatás jelentőségét. Bakos János vezette az autóbuszt, fáradtságot á tanyavilág festője A városunkbeli helyőrségi művelődési központban Duliiy Tibor Bács-Kiskun megyében élő és alkotó amatőr festő képeiből rendeztek kiállítást. 1935-ben született Bácsalmáson. Debrecenben végzett tanítóképzőt, harmincegy éve népművelő, s ennyi ideje fest. Az emberi kapcsolatteremtés együk lehetősége számára a festés, amelyről így vall: „Jelrendszerem a tömörség, az egyszerűség, a közérthetőség, azoké az embereké, akiket a festészet eszközével is képviselni akarok”. Máshol így ír magáról: „ ... szeretem a munlkásembereket, a határban dolgozó parasztokat, a földet, ahol születtem”. Eddig 36 hazai és 3 külföldi tárlaton vett részt. Képein tanyák, öreg parasztok, népraj- zilag hiteles környezetben". SzíEk© sószéro-sorakozó lm nap a városért Hétfőn reggel tárva nyiiott ajtóval fogadta a nézelődSket és a vásárlókat a ceglédi Városi Tanács épületének földszintjén a bemutatóteremmé lett boithe’viségben a Kossuth Ferenc utcai méteráruból: kollektívája. A bolti szocialista brigád úgy döntött, hogy csatlakozik a most indult Egy napot a városért akcióhoz, példásan az elsők közt. Szabad hétfőjük lett voina, ám mégis dolgoztak. A szőnyegbemutató és -vásár. amely egyébként is nagy érdeklődést keltett, most zárt volna, ám megtoldták egy héttel. A boltiak a naoi fizetésüket Cegléd városfejlesztési céljára ajánlották fel. A szocialista brigádnak nyolc tagja van. Megtartották a téli gépszemlét a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. A hőmarók, hóekés gépkocsik, rakodógépek, s a hóeltakarításnál használatos berendezések megfelelően előkészítve várnak bevetésre. Képünkön a sószórók sorakoznak. Apáti-Tóth Sándor felvétele vesen festi az alföldi tájat, az állatokat. Képeit látva bebizonyosodik, hogy otthon van ebben a világban. nem ismerve segített, akinek csak kellett a fel- és leszálláskor, Csoportunk idegenvezetője Úcsai István nyugdíjas tanár volt. Ceglédről Budapestre, Dobogókőre,■ Esztergomba vitt minket a busz. Visszafelé Visegrádon, Leányfalun, Szentendrén át jöttünk. ( Idegenvezetőnktől sok érdekes, hasznos ismeretet hallhattunk a szép történelmi helyekről. Hazafelé a pilisi Gól étteremben vidám zeneszó mellett költöttük el ízletes pacalvacsoránkat. Egésznapos szép élményben volt részünk, láttunk gyönyörű őszi tájakat, múzeumokat.' A kirándulás feledtette egy időre búnkat-ba- junkat, örömmel emlékezünk minden órájára, percére. Köszönjük mindazoknak a segítségét, afejk a szervezésben, lebonyolításban részt vettek az érdekünkben. Kerekező kenyeresek Téved, aki azt hiszi, hogy Jászkarajenőre csupán a sárga színű autóbuszoknak vezet menetrend szerinti járata. Van már bizony másmilyen is. Minden szerdán és szombaton reggel hét órakor mikrobusz méretű furgon kanyarodik a művelődési ház elé. Kinyílik a hátsó ajtó, megjelenik benne Meleg Benőné, és mögötte mosolygós kenyerek kínálgatják magukat a polcokon. A pékség az Cegléden van, ám a szaktársak korábban fűtötték be a kemencét, s az újabb iparosnak nehéz helyben megtalálni a vevőkört. Ezért vállalja a vidéki utakat. A kifüggesztett menetrendről az is megtudható, hogy kedden, csütörtökön és pénteken a kecskeméti lakótelep a kenyérárusítás színhelye. A lakótelepi emberek azonban kevés kenyérrel élnek, pedig ebből a jófélé házi sütetűből még több napos korában is jóízűen falatozhatnának. A forgalmat’ frissítendő a pék már túrós táskát, búrkiflit, mákkal és lekvárral töltött tésztát is süt. Ezekért nemegyszer gyerekek ágaskodnak az autó ablaka előtt. (tamási) Családi köszöntő Évtizedek jóban, rosszban Jeles évfordulót ünnepelt 1 jet Barátság Termelöszövetkecsaládja körében Cegléden, a Nagyikátai út 14. szóm alatt a nyolcvaphárom ' éves Csernus József és felesége-, a nyolcvanéves Csernus József né, született Német Margit. Hatvan évvel ezelőtt, 1924. november 6-án jegyezték be házasságkötésüket Cegléd város anya- könyvébe. A szép kort megért, idős házaspár nehéz, dolgos életutat hagyott maga mögött., Csernus József földműves volt, felesége a háztartást vezette a Cegléd közeli tanyájukon. Két lánygyermekük, született. A termelőszövetkezetek szervezésekor az elsők között lettek tagjai a Magyar—Szovzet jogelődjének. Ma a tsz nyugdíjasa Csernus József. Mindketten igen jó egészségnek örvendnek, elvégzik a ház körüli munkát. Egyik lányuknál laknak. 1960 óta. Csernus bácsi naponta jár a boltba bevásárolni, viszi a tejet, kenyeret s ami kell, mindkét lánya családjának. A bensőséges családi ünnepen a két gyermek, a- négy unoka és házastársaik, valamint három dédunoka köszöntötte az idős párt. KSN 013S—2600 (Ceglédi Hírlap)
