Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-15 / 268. szám
1984. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Magyar—csehszlovák Vízügyi szemle Kétnapos magyar—csehszlovák vízügyi szemle kezdődött szerdán a Duna Pozsony és Szob közötti 160 kilométeres szakaszán. Elsősorban a közös szakaszon végzett folyamszabályozási munkákat ellenőrzik. A szerdán kezdődött dunai ellenőrzés során egyeztetik a jövő évi munkák terveit is. A bagoméri kanyar rendezésén túl Gönyü és Szob között folytatják a nagyarányú ipari kavicskotrásokat. Ezen a szakaszon az idén több mint 3 millió köbméter kavicsot emeltek ki a Dunából. Végső búcsú Keresztes Mihályiéi _Mély részvéttel vettek Vég-' só búcsút Keresztes Mihály- tól, a munkásmozgalom régi harcosától szerdán a Mező Imre úti temetőben. A Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában koporsójánál a párt-, az állami és társadalmi élet vezető személyiségei álltak díszőrséget, s a család tagjain kívül lerótták kegyeletüket az elhunyt barátai, egykori harcostársad és tisztelői. A gyászszertartáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vett búcsút az elhunyttól. A család, a barátok, a Viharsarok és a szűkebb szülőföld, Orosháza népe nevében Soós Gábor, a Műszaki és Tér mészettudományi Szövetségek társelnöke, nyugalmazott államtitkár mondott búcsúszavakat. A gyászolók sokasága kísérte Keresztes Mihályt a Munkás- mozgalmi Panteon s^kertiébe. Koszorúkkal, virágokkal borították el nyughelyét; a gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. A Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tarács elnökségi ülése Sokat tettek, de még nem eleget Kihelyezett elnökségi ülést tartott tegnap Vácott az MTESZ székházában a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A megbeszélésen részt Vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP váci városi Bizottságának első titkára. A megjelenteket dr. Ilcsik Sándor, a PmKBT elnöke üdvözölte, majd megemlékezett Gurbán Györgyről, aki a közelmúltban hunyt el tragikus hirtelenséggel. Az elnökség egyperces néma felállással adózott volt tagja emlékének. Ezután Mudrony József, a PmKBT megbízott titkára be- ■. számolójában elmondta, hogy a legutóbbi elnökségi ülés óta is tervszerűen dolgozott a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, s a programban szereplő feladatokon kívül is sok társadalmi megmozduláson szerepeltek aktivistái. Kiemelt akció keretében igyekeztek a közlekedés résztvevői közötti partnerkapcsolat lényegét ismertetni a - «jegye., lakosságával. . Különös gonddal vettek részt az iskoláskorúak közlekedési oktatásában, ezen belül a különféle versenyekre való felkészítésben. Az elmúlt félévben 99 909 gyerek vett részt Pest megyeszerte KRESZ-vetélke- dőkön. Tevékenységüknek köszönhetően csökkent a hivatásosok köréből kikerülő balesetokozók száma, de sajnos több a segédmotorosok és a magánvezetők között az elkövető. Nem volt eredményes az ittasság elleni küzdelem. Ezek a tények azok, amelyek meghatározzák a további feladatokat, s azt, hol kell még hatékonyabban tevékenykednie a KBT-nek. Gondok 2 négyessel Az 1984. évi első háromnegyedév baleseti helyzetét Mohos Árpád ismertette. Elmondta, hogy Pest megyében az előző év hasonló időszakához képest négy százalékkal emelkedett a balesetek száma. 1306 baleset történt, ebből ittas volt '293 okozó, a 119 halálos kimenetelű is súlyosabb helyzetet tükröz, mint az 1983-as 113. Míg korábban a 2-es volt, most a 4-es út lett a legveszélyesebb. A legfőbb okok, amelyek a baleseteket kiváltották, a sebesség helytelen megválasztása, azaz a relatív gyorshajtás, s az ittas vezetés. A legveszélyesebb jármű a személygépkocsi, második a segédmotoros kerékpár. Ebben az időszakban 42 esetben gyermek volt balesetokozó. A beszámolót vita követte, melynek során Oroszlán László, a Budapesti Közúti Igazgatóság főmérnöke ismertette a 2-es út építésének helyzetét és a jövőre vonatkozó terveket, Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője az ittas vezetés elleni - határozottabb fellépést sürgette, olyan módszerrel, amelynek propagálása révén növelni lehetne az elrettentő hatást. Oláh György, az OKBT elnökhelyettese a magángépjárművezetők körében végzendő felvilágosító tevékenység fontosságáról szólt, s elmondta, hogy az ittas vezetők esetében valójában többről van szó, mint csak annak felelősségéről, aki ilyen állapotban a volán mögé ül. Felelősek azok is, akik beülnek a részéig vezető mellé a kocsikba, s azok is akik rávették, hogy igyon, ha jogilag nem is marasztalhatok el. Bár erre is van példa a nemzetközi gyakorlatban. (Rekety- tye Károlytól, a Buda-flax vezérigazgató-helyettesétől tudtuk meg, hogy az USÁ-ban utánanéz a rendőrség,, hogy hol ivott az ittas vezetésen rajtakapott, s ha magánháznál, a vendéglátókat is megbüntetik.) Barna József, az Autóklub Pest megyei szervezetének titkára javasolta, hogy közös előadásokat szerveznek az. ATI-val a módosított KRESZ megismertetésére. ittas-veszély Dr. Ilcsik Sándor összefoglalójában többek között kitért arra a javaslatra, hogy a sajtó nyilvánosságán keresztül ismertessék azok neveit, akiknek jogosítványát ittas vezetés miatt bevonta a rendőrhatóság. Az elnökség ezt a javaslatot elfogadta. csakúgy mint a beszámolókat. Mohos Árpádot saját kérésére. egészségügyi okok miatt titkári teendői alól — munkájának elismerésével — fel mentették. Mudrony Józsefet pedig a titkárságvezetői és a titkári munkakörök összevonásával kinevezték titkárnak. Nyugállományba vonulása miatt felmentették teendői alól Varga Tamást, az SZMT munkavédelmi osztályvezetőjét, helyére kooptálták Berta Lászlót, a jogutód szerv kénviselőjét. Ezután a PmKBT elnöke javaslatot tett jutalmazásokra. Miután az elnökség elfogadta az előterjesztést, kibővített ülésen folytatódott a tanácskozás. Dr. Ilcsik Sándor üdvözölte a tanácskozó testületet, majd tájékoztatást adott az elnökségi ülésen történtekről, s felkérte dr. Kiss Imrét, a váci KBT elnökét, hogy tájékoztassa a helyi szervezet tevékenységéről a megjelenteket. A váci KBT elnöke elmondta. hogy következetes munkájuk eredményeként Vácott és vonzáskörzetében idén csökkent a balesetek száma, ez is mutatja, hogy nem hiábavalók az erőfeszítések. Valami, amit korábban elültettek, most érik be. A beszámolót vita követte, ennek során felszólalt Pataki Péter, a dunakeszi KBT elnöke. Kemenes Miklós, az OKBT főmunkatársa, Bayer János, a váci Mezőgazdasági Szakközéoiskola tanára, Ri- tsez György, a váci városi Tanács elnökhelvettese, Jant László, az MHSZ Pest megyei titkára, Ambrus Ferenc, a Pest megvei ATI igazgatója, valamint Oláh György. Mrlmak, eiismarésü A hozzászólásokra dr. Kiss Imre és dr. Ilcsik Sándor válaszolt, majd jutalmakat és elismeréseket adott át a PmKBT elnöke. Ambrus Ferencnek, a Pest megyei ATI igazgatójának, a PmKBT Oktatási Szakbizottság vezetőjének, Roóz Péternek, a Pest megyei Hírlap tördelőszer- késztőjének, a PmKBT Sajtó Szakbizottság vezetőjének, Szántó Andrásnak, a fóti Béke Mgtsz dolgozójának, a PmKBT Rendezvény Szakbizottság tagjának, Takács Jenő nyugalmazott rendőr alezre desnek, a PmKBT aktivistájának, dr. Üjhelyi Gyula nyu galmazott rendőr alezredesnek, a PmKBT munkatársának, Mohos Árpád rendőr őrnagynak, a PmKBT titkárának, Papp János rendőr őrnagynak, a PmKBT Értékelő és Elemző Szakbizottság vezetőjének, Varga Tamásnak, a Pest megyei Szakszervezet Munkavédelmi osztályvezetőjének, a PmKBT elnökségi tagjának, Pataki Péter rendőr őrnagynak, a Dunakeszi KBT elnökének, Shült István honvéd alezredesnek, a PmKBT Rendezvény Szakbizottság vezetőjének, Kállai Gyula rendőr alezredesnek a Budai KBT elnökének, Márkus Lászlónak, a Glóbusz Nyomda igazgatójának, a PmKBT elnökségi tagjának, Tari Lászlónak, a Volán 20. vállalat igazgatójának, a PmKBT elnökségi tagjának, Dudás Gyula honvéd alezredesnek, a Dunakeszi- K-BT aktivistájának, Bayer Jánosnak,. a váci mezőgazdasági szakközépiskola tanárának, a váci KBT munkatársának, Mjazovszki Károlynak, az Alagi Állami Gazdaság dolgozójának, a váci KBT Rendezvény és Verseny Szakbizottság tagjának, Tari Kálmán nyugdíjasnak, a váci KBT elnökségi tagjának, és Méhész Pál nyugalmazott rendőr alezredesnek, a váci KBT elnökségi tagjának. A váci KBT elnökének jutalmát vehette át Lozs Lajos, Wölcz Endre, Németh János és Kassai István. A melléküzemág föMi arca Létéhez nem Ülik a kérdi!©! Alaposan átértékelődött a termelőszövetkezeteket mára már jellemző kiegészítő tevékenység. A forró kását nem érdemes kerülgetni, mondjuk tehát már itt el: a kezdeti fellendülés után egyre nehezebb az ipari melléküzemágakban a magasahb lépcsőfokokra való feljutás. Lassúbb növekedés Ezt bizonyítják áz adatok: míg 1971—75-ben 32,7 százalékos volt a növekedés, addig most alig haladja meg a három százalékot. Az okok között szerepel a termelési költség, az alapanyag, az energia állandó emelkedése, az utánpótlási gondok miatti kényszerkészletezés kamatterheinek, valamint a jövedelemelvonás mértékének emelése. Az ipari üzemekben megalakult vállalati gazdasági munkaközösségek is csökkentették a megrendeléseket. Hiszen a nagyvállalatok zöme korábban is csak a dolgozók elvándorlása miatt volt kénytelen kiadni bérmunkába egy-egy termék elkészítését. Az új vállalkozási formák bevezetése az ipari nagyüzemekben mérsékelte a munkaerőhiányt. Ez is az oka, hogy amíg évekkel ezelőtt egy-egy kiegészítő tevékenység után 20—25 százalékos jövedelmet könyvelhettek el a gazdaságok, ma már a 10 százalék körüli eredmény is sikernek számít. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az ipartól az évekkel ezelőtt átvett termelőeszközök ma már a termelőszövetkezetekben sem felelnek meg a követelményeknek. Az elavult technika nagymértékben emeli a termelési költségeket, üzemeltetésükhöz nehezebb dolgozót találni, és mindez nem érvényesíthető az árakban. Ezért tervezi sörpalackozó üzemének felszámolását a gyáli Szabadság Tsz, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetnél pedig pénz hiányában termékszerkezet-váltással próbálják ellensúlyozni a sütőipari kemencék korszerűtlenségét. De említhető a ke.repes tárcsái Szilasmenti közös gazdaság is, ahol az ipari gépek 80—90 százaléka selejtezésre szorul. A szorító helyzet feloldását úgy képzelik, hogy a gépeket bedolgozóknak adják bérbe. Egyes tevékenységek viszont nemcsak a jövedelmezőségi gondok miatt szűnnek meg, hanem azért — mint említettük —, mert a kooperációs partner dolgozói szakcsoport keretében maguk oldják meg mindazt, amit korábban más hol rendeltek meg. Az, hogy működnek és egyre szélesebb körben terjednek az új vállalkozási formák, jó, mert versenyt teremtenek a piacon. Ugyanakkor a kiegészítő tevékenység újraértékelésére késztet sok mezőgazdasági nagyüzemet. Ma már egyre több szakcsoport és vállalati gazdasági munkaközösség alakul Pest megye gazdaságaiban. A piac megtartása érdekében pedig a fokozódó versenyhely- zet a minőség emelésére, a költségek és az árak csökkentésére ösztönzi az üzemeket. Példás módon szervezték meg a szakcsoportokat a gyáli Szabadság, a budaörsi Sasad, a budakalászi Óbuda, az ócsai Vörös Október, az érdi Ben- tavölgye termelőszövetkezetben. Megalakulásuk engedélyezésének feltétele volt, hogy az újonnan alakuló vállalkozások a főmunkaidőben érjék el a terv szerinti árbevételt és a nyereséget. A visszaéléseket megelőzendő a szakcsoportok nem számlázhatnak, több anyagot annál, mint amennyit a gazdaságtól megvásároltak. Új fonnák A termelőszövetkezeti és szakcsoporti érdekek összehangolására tehát vannak jó példák, de ezek mindegyike még nem általánosítható. Gyakran előfordul, hogy nem különülnek el a mellékfoglalkozásban és a főmunkaidőben ellátott feladatok. Ez ^ netán, vlsszáéTésre’ is" lehetosegét"acf-’ hat. Tekintettel arra, hogy a különböző szakcsoportok megítélése igen eltérő: adott a veszélye annak, hogy éppen az ésszerű, a helyes feltételeket kialakító termelőszövetkezetektől vándorolnak el az emberek. Legtöbb esetben magukkal viszik a sokszor személyhez kötődő előnyös megrendeléseket is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a túlmunkaidő a pihenés, az emberek egészségének rovására megy. Nem csoda, ha a főmunkaidőben csökken a termelékenység, gyengébb minőségű az előállított termék. Ha fordított lenne a helyzet, vagyis a szakcsoporti munkát végeznék tessék-lás- sék módon, az is olyan demoralizáló hatású lenne a többi dolgozóra, mint a főmunkaidőben történő lazítás. Nem teljesen tisztázott dolgok még ezek. Az irányító- szervek és maguk a gazdaságok is keresik az új formák kialakításának legjobb módját. Az országban elsőként a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet gazdasági társulásai vagyonából létrehozta leány- vállalatát. Előnye, hogy kisebb létszámmal, alacsonyabb adminisztrációs költséggel nyereségesebb tevékenységét folytatnak. Leányvállalat Figyelemre méltó adat: az ország mezőgazdasági szövetkezetei által fizetett termelési és egyéb adók 41,7 százalékát a Pest megyei gazdaságok adják. Mivel általában véve az ipari szabályozás , kisebb elvonással jár, elsősorban az építőipari tevékenységet úgynevezett önálló jogi személyiségű társulások létrehozásával működtetik tovább. Ebben az esetben már a kedvezőbb ipari szabályozás érvényes. Az iparvállalatok ugyanis a fogyasztói szolgáltatási tevékenység arányában kiszámított bérköltség 10 százalékát nyereségadójukból visszatarthatják, a termelőszövetkezetek pedig nem. Végül sokat nyom a latba, hogy a kiegészítő tevékenység végeredményben az a laptevékenység akkumulációs forrása, A szövetkezetek azért varinak, hogy búzát, kukoricát termeljenek, állatot hizlaljanak, tehenet fejjenek. Ebben a körben áz eredmények akár megduplázhatok. lennének, „c^e nagyon-nagyorf . drágán. íja megduplázni nem is, viszont gépet vásárolni, a dolgozókat megfizetni, a kamatot törleszteni gyakran csak a kiegészítő tevékenység hasznából képesek a‘mezőgazdasági nagyüzemek. Az eredmények egyértelműen bizonyítják a kiegészítő tevékenységek létjogosultságát. A körülötte fellelhető gondokat azonban őszintén fel kell tárni a továbblépés érdekében. Bána Zoltán Reform®? a felekben is Ä haszon esik később mérhető E^y fiatalember, amikor friss geológusi diplomájával első munkahelyére került fél évig segédmunkásként kellett dolgoznia, hogy megismerkedjen a gyakorlati fogásokkal. Bölcs dolog ez. nem is zúgolódott miatta, hiszen enélkül nehezen kamatoztathatná elméleti felkészültségét. No, és a fizetés sem volt megvetendő: hatezer forintot kapott havonta. A gyakorlati idő leteltével végzettségének megfelelő beosztásba került, megállapították új bérét is. Háromezer forintot kap. A történet Gödöllőn hangzott el azon az ankéton. amelyet az SZMT szervezett fiatal értelmiségieknek. A példa nemcsak a beszélgetést, hanem a fiatal értelmiség helyzetét is találóan jellemzi. S éppen ezérl a szó igazi értelmében vett vita sem alakulhatott ki. A résztvevők a lényeges kérdésekben egyetértettek egymással és _ a vita vezetőjével. Kárpáti Sándor, a Szakszervezeti Szemle főszerkesztő-helyettese tömören és világosan foglalta össze mindazt, ami a hozzávetőlegesen kétszázezer pályakezdő értelmiségi fiatalnak megoldásra váró problémája lehet. Az oktatás, a lakáshoz jutás helyzete, a bérezés, az egzisztenciateremtés és az elosztási viszonyok: ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a fiatalt, legyen szó akár agrár- szakemberről, műszaki értelmiségiről vagy pedagógusról. Közös dilemmák ezek, akkor is, ha egyes csoportok helyzete között vannak különbségek. Nem egyedi a fiatal mérnök példája, aki elmondja, hogy munkahelyén közömbösnek tartják, mert nem vállal közéleti funkciókat. Nincsen rá ideje. Hinnünk kell neki. hogy gyes-en levő feleségével és két gyerekével csak úgy tud megélni, ha pluszmunkát vállal. Anyagi okok szülik azt az ellentmondást is. hogy a fiatalok hiányolják a képességeiknek és végzettségüknek megfelelő munkát, mégsem töltenek be szívesen középvezetői posztokat, mert az lényegesen'kevesebb pénzzel jár. MíücJeZ ellentétben áll azzal. hogy a magas szintű szellemi munka alapfeltétele társadalmunk fejlődésének, hogy szocializmus nem létezhet értelmiség nélkül. Kárpáti Sándor ezt úgy fogalmazta meg: föl kell oldani azt az ellentétet, ami deklarált elveink és a gyakorlat között feszül, vissza kell adnj a szellemi munka rangját, tekintélyét. Ennek azonban anyagi és szemléletbeli feltételei vannak. Az előbbiről nem kell sokat -beszélni, lehetőségeink közismertek, látványos változásra senki nem számít. De a szemlélet formálása sem megy egyik napról a másikra. Márpedig a reformot nemcsak a gazdaságban, de a fejekben is végre kell hajtani. fiz értelmiségre! foly6 be_ szélgetéseknek, vitáknak visz- sza-viszatérő témája: sok vagy kevés szakembert képezünk. A vélemények ebben a kérdésben ütköznek leginkább, hiszen mindenki saját helyzetéből indul ki. Értelemszerűen beszél túlképzésről az, aki több társával együtt technikusi munkát végez mérnöki diplomával a zsebében. S joggal kevesli a szakemberek számát az az iskolaigazgató, aki évről évre képesítés nélküliekkel kénytelen feltölteni a tantestületi létszámot. Mindez persze nem ilyen egyszerű. Számos tényezőtől, feltételtől függ, hogy egy-egy területen, munkahelyen sok vagy kevés a diplomás szakember. Egy adat azonban elgondolkoztató: a fiatal értelmiségiek húsz százaléka nem a képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, a kétszázezres létszámot alapul véve negyvenezer szakembert jelent. S ez mindenképpen sok. Attól ugyan nem kell tartani. hogy ezek a pályaelhagyó fiatalok nem találnak megélhetést. Sőt, többségük éppen az anyagi biztonság, netán a jólét kedvéért adia föl szakmái elhivatottságát. De sok ez a szám. ha arra gondolunk, mekkora befektetés vész kárba átmeneti időre vágy véglegesen. Ezeknek a fiataloknak az oktatási költségei nem, vagy csak nagyon csekély mértékben térülnek meg. Olyan ez, mint amikor a vállalkozó komoly összegeket fektet egy korszerű, magas technikai színvonalon álló üzem építésiébe, s mire gz elkészül, elfogy a tőkéje, es üzemeltetni máir nem képes a drága berendezéséket. Nem tehet mást. mint hogy a modern üzemben egyszerű, alacsony költségigényű, s ezzel párhuzamosén kisebb értékű munÜßy tŰSlatSt az elmondottak alapján, hogy nem sok haszna. volt a gödöllői beszélgetésnek, s hogy általában értelmetlenek a hasonló vitáik. Tény: ettől nem lesz több és olcsóbb lakás, nem lesznek magasabbak a fizetések és könnyebb a pályakezdés. Mégis, az árnyaltabb kép, a részletek ponto7 sabb ismerete segítheti a megoldást. A szakszervezetnek nem titkolt célja, hogy ezekkel az ankétokkal újabb ismeretekhez jusson a pályakezdő értelmiség helyzetéről. Éppen, mert csak apró lépésekkel lehet előrehaladni, lényeges a legégetőbb, legsürgősebbén megoldásra váró gondok feltárása. S végül nem haszontalan, ha az értelmiség különböző csoportjai megismerik egymás sajátos helyzetét is. s nem pusztán önmaguk problémáiból általánosítanak. M. N. P.
