Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
1984. NOVEMBER 13., KEDD Papucsok a kaptafáit Ebben az évben 15 ezer pár férfipapucsot készítenek Cegléden a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet konfekciórészlegé- bcn. Képünkön Éberhardt Ferenc cipőfelsőrész-készítő a kaptafákon a bőr felsőrészű papucsok száradását ellenőrzi Hancsovszki János felvétele Koszorúzás Koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben Bárd Imre születésének 1Ü0. évfordulója alkalmából. A megemlékezés alkalmával a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, a budapesti Ügyvédi Kamara, valamint a Magyar Jogász Szövetség képviselői koszorúzták meg síremlékét. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. ★ Bárd Imre 1902-től vett részt a munkásmozgalomban, s egyik alapítója volt a Szocialista Diákok Szövetségének. A Tanácsköztársaság idején a Külügyi Népbiztosság osztályvezetőjeként tevékenykedett. A Horthy-korszakban íjommu- nisták védőügyvédje volt. A pártnak a felszabadulás után lett tagja, s jogászi munkája mellett több társadalmi tisztséget is betöltött. f szerviz Vásott Jól gépesített köztisztaság Seprű, lapát, taliga. E három szerszám volt teljes fegyverzete száz éveken át a köztisztaság őreinek. Ma valóságos géparzenál van a megye kilenc ilyen feladatokkal megbízott vállalatánál. Az egyik ilyen a Vác városi Tanács kommunális cs költségvetési üzeme, melynek udvarán estenkint vagy negyven különböző rendeltetésű autó és más berendezés parkol. Az alapítás, 1969 óta dolgozóik száma három és félszeresére, munkájuk értéke a tizennyolcszorosára, eszközeiké 5 millió forintról 60 millióra emelkedett. S változott még valami. Az egykori kisüzem ma már nemcsak a város tisztaságáért felelős, hanem jó néhány közeli település szemétszállítását is megszervezte. Autók a vonerúdon Állíthatnánk <— hiszen ezt kiváló cím is igazolja —, hogy feladatukat panaszra okot nem adva oldják meg. Csakhogy ez így nem egészen igaz. Fölszerelésük körántsem elégséges,, s helyzetüket az is nehezíti, hogy a származását tekintve soknemzetiségű géppark javításáról sem sikerült megnyugtatóan gondoskodni. Az okok egy része közismert. Akadozik az alkatrészellátás, s a speciális rendeltetésű berendezések szervizét országszerte sem tudták megnyugtatóan megszervezni. Ezért Vácott, mint szinte mindenütt a hasonló üzemekben, a teherautók 15—20 százaléka rendszeresen áll. Egyik Skoda gépkocsijuk felújítása Szombathelyen több mint fél évig tartott és 400 ezer forintba került, míg az új autó ára 600 ezer forint. Ráadásul a munka nem sikerült tökéletesen, mert végül is vontatni kellett hazafelé az autót. Egy másik szemétszállítót Csehszlovákiába kellett küldeni, s ott nyolc hónapig tartott a munka. Ilyen s hasonló okok miatt évek óta arra kényszerül a cég, hogy amit csak lehet saját maga reparáljon meg — mondta el Brandt János, az üzem vezetője. Ezért parkolnak a csillaggarázsban az értékes importmasinák, hiszen garázsaikban műhelyt rendeztek be. Persze ezek a más célra épült műhelyek végül is alkalmatlanok arra, amire most használják azokat. Észrevették ezt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői is. Csak azért nem záratták be a rosszul fűthető, sok szempontból balesetveszélyes műhelyeket, mert az üzem vezetői elhatározták, véget vetnek az áldatlan állapotoknak. A városi tanács jóváhagyásával _ és támogatásával új szerviz építéséhez kezdtek. A faiak már magasodnak Az ötlet a megyei elképzelésekkel is találkozott. A javítóhálózat hiánya ugyanis a megye többi településtisztasági üzemében hasonló gondot okoz. Javasolták tehát a váciaknak, hogy olyan szervizt építsenek, amely a megye többi üzeméből való járművek nagyjavítását is képes magára vállalni. A váciak gépeinek többsége ugyanis Skoda márkájú, s elképzelhető, hogy a kishatár- menti forgalomban a hiányzó alkatrészekhez rendszeresebben hozzájuthatnak. Egyébként is egy nagyüzem többféle, a javításhoz szükséges szerszámot, berendezést, részegységet tud készletezni, mintha csak néhány gépről kellene gondoskodnia;Egy másik ötlet megvalósításán is töprengenek Vácott. Szakembereik olyan berendezést konstruáltak, amely megoldaná a sok bosszúságot okozó, egy idő után elkoszosodó, bűzös konténerek tökéletes tisztítását. A, megye javítóbázisa A beruházás, az új szerviz építése jó úton halad. A falak már állnak, s a hozzá nem értő szemlélődő is észreveheti, milyen nagy munkáról van szó. Az ugyancsak váci AFIT autószerviz például majdnem kétszer beférne ebbe a csarnokba. Természetesen egy viszonylag kis cég számára ilyen nagy építkezés finanszírozása nagyon nehéz feladat. Saját magukra utalva talán nem is lennének képesek megyalósításá- ra. A hatvanmilliós beruházás tetemes részét kitevő 40 milliót is évekig gyűjtögették. A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság 6 millióval támogatta az üdülővidékek tisztasága szempontjából olyan fontos munkát. A beruházás befejezéséhez szükséges további 12— 15 millió forinttal a megyei tanács járul hozzá a költségekhez. Persze ez utóbbi összeget előteremteni sem könnyű dolog. Az emlékezetes váci vízszennyezéskor a város szeméttelepét is el kellett költöztetni, s ez felemésztette a szerviz építésére fordítható pénzt Az 1985-ös költségvetésből azonban már valószínűleg futja a beruházás befejezésére. Ha elkészül az új szerviz telep, nemcsak a város és környéke, hanem az egész megye gazdagabb lesz. Évente 100— 120 úttisztító és 50 nehézgépjármű nagyjavítását vállalják majd el. Ugyanitt lehetőség nyílik 2500 haszonjármű vizsgáztatására is. A tervek szerint a mintegy 4 ezer négyzetméteres javítóbázist a jövő esztendő végén adják át rendeltetésének. Csulák András Szállóigévé vált a libanoni híd Éjszaka is villogott az ívfény A libanoni hid szállóigévé vált Tápiószelcn. A Kohászati Gyárcpítő Vállalat gyáregységének dolgozói négy cs fél hónapig másról se tudtak beszélni, szusszanásnyi idejük sem volt, sem más munkára, sem a pihenésre, sem a családra. Bizony júniustól október közepéig a legtöbb feleség — férj — elmondta egypárszor: jobb lesz, ha az ágyat is beviszed magaddal a gyárba. A bemutatkozás Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusának tiszteletére a KGYV tápiószelei gyáregységének kollektívája a libanoni híd határidőre —október 20-ra — való elkészítését; a program szerinti 160 darab olajszivattyú-himba (amerikai exporttermékük) kiszállítását és a gyáregység eredménytervének — eredetileg 38 millió forintnyi nyereség — kétmillió forintos túlteljesítését vállalta. A libanoni híd szerelvényei a MERT átvétele után, azaz garantáltan jó minőségben, október 20-án elhagyták az országot. Egyik legfontosabb feladatukat tehát teljesítették a dolgozók. — A tervezői munkáktól kezdve az anyagokat, a szerkezetet négy és fél hónap alatt kellett elkészítenünk, átadnunk és kiszállítanunk Libanonba — mondja Szmola János, a gyáregység igazgatója. — Egy hasonló méretű gyártmány szokásos átfutási ideje egy, de inkább másfél év. Mégis miéi't vállaltuk? A határidőhöz természetesen a vevő ragaszkodott. Ám a lehetőséget semmiképpen sem halaszthattuk el. Libanonba acélipari terméket nemcsak, hogy magyar, de egyetlen más szocialista vállalatnak sem sikerült még eladnia. Titkos reményünk, hogy ha a bemutatkozás jól sikerül, részt vehetünk Libanon újjáépítésében is. A libanoni híd azonban nemcsak a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt jelentett nehéz feladatot a KGYV-nek: — Másfajta elektródával, huzallal, különleges minőségű anyagokkal dolgoztunk és szokatlan volt a technológiai sorrend is — összegzi a nehézségeket Tóth Béla hegesztő, — Számunkra teljesen ismeretlen dokumentációt kaptunk. Korábban csak síkban gondolkodtunk, ez volt az első térbeli szerelésünk — fűzi hozzá Szabó Ferenc lakatos. Vagyis a hídszerkezet a KGYV profiljába vág ugyan, de mégiscsak különbözik a hagyományos termékeiktől, a kohászati berendezésektől. A gyáregységben hivatalosan két műszakban, heti 40 órát dolgoznak az emberek. Az elmúlt hónapok alatt bizony a többszörösét teljesítették. Éjszaka és szombatvasárnap is villogott az ívfény, jártak kézről kézre a szerszámok. Igaz ugyan, hogy anyagilag sem jártak rosszul a dolgozók, hiszen a túlórát megfizette a vállalat, s a mozgóbért is e feladat megoldásának az ösztönzésére fordították. A hozzáállás Könnyen felmerülhet hát a kívülállóban: miért is vállaltak olyat az évforduló alkalmából, ami egyébként nem munkaköri kötelességük? Nehéz a kettőt szét Választani, és még nehezebb megfogalmazni. Könnyen megeshet, hogy nem pontosak, nem egészen azt jelentik a szavak, mint amit a dolgozók a feszes munka közben éreztek. — Azt vállaltuk, ha törik, ha szakad, elkészülünk határidőre. Függetlenül attól, hogy áprilisban és májusban ugyancsak egy határidős gyártmányon dolgoztunk — Douty bányatámrendszer elemeit készítették el —, s függetlenül attól, hogy az elején még nem is igen hittük, hogy négy és fél hónap alatt összeáll a híd. Mit vállaltunk? A hozzáállást, azt, hogy nem hivatkozunk fáradtságra, otthon az őszi betekarításra —, s minderről Szabó Ferencnek még az is eszébe ju tott, amikor munka után va lamennyien elmentek egy munkatársukhoz kukoricát törni. A partnerek A libanoni hidat a KGYV tápiószelei gyáregysége persze nem készíthette el egyedül, mint minden üzlethez, ehhez is szükség volt kereskedelmi partnerre és anyagszállítókra. — Az Üt- és Vasúttervező készítette a terveket, a Nikex kötötte az üzletet és a kohászati vállalatok közül elsősorban a Lenin Kohászati Művek igen gyorsan reagált igényeinkre. Kisebb késések, mint ahogy arra utaltunk is, előfordultak, de mégis azt hiszem, ezeket a speciális termékeket példás gyorsasággal készítették el a kohászok, Szmolá János igazgató a MERT-et sem hagyja ki a felsorolásból: — Nem jellemző, hogy a minőségellenőrök szombaton is, este is kijönnének átvenni a kész terméket; most megtették. Ha nem sikerült volna jó partnerekre találnunk, bizony nem készülhetnének még a szerelőink a libanoni utazásra. Szabó Ferenc lakatos három munkatársával és a KGYV szerelési gyáregységéből két szakemberrel ugyanis Libanonba utazott, hogy segítségükkel december 15-én megindulhasson a forgalom a négysávos autópályán. Szabó Ferenc 14 éve dolgozik a vállalatnál, nem jön zavarba váratlan szakmai kérdések- tői. A határidők Ám még itthon kellett befejeznie a csoportjával öt darab 320-as, azaz a legnagyobb méretű olajszivattyú-himba elkészítését. Mert a libanoni híd ugyan fogalommá vált Tápiószelén, de most, hogy túl vannak a munka nehezén, legalább ilyen fontos, hogy befejezzék azokat a termékeket, amelyeket kissé félretettek. A Magyar Hajó-és Darugyár számára példáultei- kötői konténerrakodó-darukat gyártanak, s bár eddig a hazai vevő türelmes volt, megértette gondjaikat, mégis a pénzéért 5 is határidőre, jó minőségű terméket vár cserébe. Eller Erzsébet Kemányfám-huEladék hasznosítás ás eljárást dolgoztak ki Nagy mennyiségű kemény- fém-hulladék újbóli hasznosítására dolgoztak ki eljárást a Vasipari Kutató- és Fejlesztési Vállalat és a Villamosipari Kutató Intézet szakemberei. A különleges eljárással a keKépi ellen&ök vizsgálták Import helyett hazai anyagok Harminc népi ellenőr vizsgálódott a műanyagipari termékeket előállító, forgalmazó és felhasználó vállalatoknál és szövetkezeteknél. Ezúttal az érdekelte őket, hogy miképpen válik valóra a Minisztertanácsnak a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológia-korszerűsítésre két éve hozott határozata. A tennivalókra a főhatóságok annhk idején akcióprogramot dolgoztak ki, s a tervezett megtakarítások több mint felét éppen a műanyag termékek gyártásától, illetve felhasználásától várták. Megtakarítások A Pest megyei Műanyagipari Vállalat — közismertebb nevén PEMU — évente 2 milliárd 750 millió forintos értéket állít elő, s tevékenységének kilencven százalékát jelenti a műanyagfeldolgozás. A Pest megyei Vegyi és Divatcikk Ipari Vállalat — PEVDI 1 milliárd 200 milliós árbevételéből 200 milliót hoz a műanyagfeldolgozás. Mindkét vállalatnál nagy összeget jelent tehát akárcsak néhány százalékos anyagmegtakarítás is, ezért meglepő, hogy az akcióprogramban való közreműködésre az irányítószervek nem kértek javaslatokat ezektől a vállalatoktól. A PEMÜ-t a Pest megyei Tanács levélben hívta fel az említett minisztertanácsi határozat végrehajtására, a PEVDI esetében azonban még erre a felhívásra sem került sor. E két vállalat azonban az eredményes intézkedések sorozatával bizonyította be, hogy komolyan veszi az említett határozatot. A PEMÜ anyagtakarékos technológiák bevezetésével és tőkés importból beszerzett anyagok hazaival való helyettesítésével eddig több mint százmilliós megtakarítást könyvelhetett el. A PEVDI csak azzal, hogy a műanyag ablakok gyártásánál képződő selejtet felére csökkentette, másfél milliónyi veszteséget szüntetett meg. Az új termékek kifejlesztése mindkét vállalatnál az importkiváltást, a költségcsökkentést és a hagyományos anyagoknak műanyaggal való helyettesítését célozza. A PEMÜ-nél a műanyag gázcsövek, öntözési, vegyi és élelmiszeripari célra készült műanyagcsövek, a padlófűtő cső, a kozmetikai célú palackok, a napkollektorok, a PEVDI-nél a poiisztirolból ké- I szült mennyezetelemek, redőnyszekrények és a thermo- dach béléstest számítanak az ilyen új gyártmányok sorába. Monopolhelyzet A belső érdekeltségi rendszer mindkét vállalatnál a gazdaságos anyagfelhasználásra, illetve anyagtakarékosságra ösztönzi a dolgozókat. A bajokat pedig mindkét helyen az- anyagellátás fogyatékosságai okozzák. A hazai alapanyaggyártók — Tiszai Vegyi Kombinát, Borsodi Vegyi Kombinát — késedelmesen, ütemtelenül szállítanak. A szocialista importból beszerzett anyag is hol későn, hol gyenge minőségben érkezik. A tőkés import késéseinek pedig gyakran a bürokratikus eljárások elhúzódása az oka. A népi ellenőrök azt állapíthatták meg, hogy ha ezek az akadályok nem hátráltatnák a helyes vállalati törekvések kibontakoztatását, az eredmények az eddigieknél sokkal jobbak lennének. Mindenesetre jó dolog, hogy a két vállalat újabb technológia-korszerűsítési programot dolgozott ki, s további anyagtakarékossági intézkedéseket tervez. Jártak a népi ellenőrök a Pest—Nógrád megyei Mező- gazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatnál is, s itt azt tapasztalták, hogy a mű- anyagipari termékekből többnyire megfelelő kínálattal rendelkezik. Elegendő a kertészetekben használt fólia és talajtakaró, a szükségesnél kevesebb viszont a kötözőanyag, amely a széna, szalma és ku- korieaszár - betakarításának fontos kelléke. A műanyagipari termékeket felhasználó vállalatok — PVCSV, TIGÁZ — és termelő- szövetkezetek vegyes érzelmekkel beszéltek e termékek előállítóiról. Mert látják ugyan a műanyag előnyeit: felesleges a korrózióvédelem, könnyű a termék, egyszerű a csatlakozások szerelése stb., viszont kifogásolják a gyártók monopol helyzetének a számukra hátrányos jeleit: a szállítások általában nem igazodnak a szerződésekhez, túlságosan magasak az áraik, kifogásolható a minőség. Ellentmondások A műanyagok térhódítása népgazdasági érdek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez az érdek ma még nagyon ellentmondásosan érvényesül. Minderre a népi ellenőri vizsgálat ráirányította a figyelmet, s az illetékes főhatóságokhoz eljuttatott javaslatuk újabb ösztönzést adhat az említett határozat végrehajtásához. • :. Cseri Sándor ményfémből készült, elhasználódott szerszámokat, alkatrészeket —, amelyeket eddig igen gyenge hatásfokkal ötvöző anyagként hasznosítottak — tökéletesen poríthatóvá, tólehetővé tehetik. Az így nyert apró, szemcsés anyagokat újabb szerszámok gyártásához használhatják föl, emeLlett — úgynevezett szóróporként — gyorsan kopó hengereket, alkatrészeket vonhatnak be vele, jelentősen megnövelve azok élettartamát. Lehetőség van arra, hogy újbóli felhasználásra csak az igen értékes wolfram és kobalttartalmú alkotórészeket vonják ki belőle. Az ilyen szórópor tonnája több mint egymillió forintot ér. Eddig külföldről — többnyire tőkés országokból — szerezték be. A Vaskútnál az idén már 1,2 tonna keményfém-hulladé- kot dolgoztak fel. A tervek szerint jövőre több mint 12 tonnát hasznosítanak. Mérésügyi szekció Hétfőn Budapesten Pál Lé* nárd akadémikus, az OMFB elnöke megnyitotta a KGST szabványügyi állandó bizottsága mérésügyi szekciójának 26. ülését, melynek munkájában az európai KGST-orszá- gok és Jugoszlávia küldöttsége vesz részt. A KGST-országok mérésügyi hatóságainak vezetői többek között a hazánkban is törvényes Sl-mértékegységeket megtestesítő KGST etalonok létrehozására és alkalmazására 1983-ban megkötött együttműködési megállapodás eddigi eredményeiről, több mérésügyi KGST-szabvány elfogadásáról, valamint az együttműködés és a munkamegosztás egyéb időszerű kérdéseiről tanácskoznak.
