Pest Megyei Hírlap, 1984. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

1984. OKTÖBER 10., SZERDA

Kooperációban

Folyami kotróméi

Magyar—csehszlovák kooperációban, a szlovákiai Komárom hajógyárában elkészült az Európában eddig gyártott egyik legnagyobb folyami kotrómű. A berendezést szovjet megrendelésre gyártották. Terveit a Prizma Tervező Szövetkezet mérnökei készítették. Osztályozó egységeit az Országos Bányagépgyártó Vállalat állította elő és szállította a Nikex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével.

A magyar és csehszlovák partnerek a továbbiakban újabb kotróművek közös előállítására vállalkoznak harmadik piaci értékesítésre.

Talajjavítók.

művelhetővé, termővé.

A kiskunlacházi Pctőíl Termelőszövetkezetben az eddig kihasználatlan földterületet gépekkel teszik

Kerekes Tamis felvétele

Dobogókő árnyékában

A mészégetők gyermekeinek

Ősi mesterség

A kanyargós úton közeledve, hirtelen bukkan fel a dombok közt megbúvó falu. Az ősz színezte lankák s Pilisszántó megkapó látványát csak a szemközti hegyoldalba szakított hatalmas seb, a mészkőbánya csúfítja el. A helybeliek azonban már régen megbarátkoztak a szaggatott szélű fehér szakadékkal, hiszen ha romlásával, sérülésével is, de sokaknak munkát, kenyeret ad a hegy. Az pedig nagy érték a völgybe zárt településen, ahol a boltokon, intézményeken kívül csupán a Szentendrei Ipari Szövetkezet varrodája és műanyagüzeme nvújt kereseti lehetőséget, elsősorban a családhoz, tűzhelyhez kötött asszonyoknak. > '

mán sorra tárulnak a zárt kapuk, bevásárolni indulnak a házőrző nyugdíjasok.

Idegen ilyenkor már ritkán jár erre. Beérett a termés a zártkertek gondosan művelt parcelláin. Turistaház, vendégfogadó pedig nem vonzza , ide az őszi erdőjárókat. A vadászati szezon kezdetén ugyan mind gyakrab- bah bukkannak fel a falu határában az őzet, nyulat hajtó zöld ruhás csoportok, de Pilisszántón még egy tál meleg ételt kínáld- vendéglő Sem várja a betévedőket.: .—.Dobogókő, az ismert, népszerű kirándulóhely árnyékában élünk mi itt, elkerülnek bennünket a látogatók, a zajos vendégsereg — mondja Nyers Lászióné tanácselnök.

Épül az új iskola

— Sokan mégis felkeresnek bennünket, híre ment ugyanis, hogy a helyi klíma, a levegő nagyon alkalmas légúti megbetegedések kezelésére. Kapósak lettek zártkertjeink, de a rendezési terv elkészültéig már nem nagyon akad parcellázni valónk.

— Az új iskola építése az egyetlen jelentős esemény, amely élénken foglalkoztatja az egész falut. Nincs még tíz éve ugyan, hogy a lakosság örvendetes szaporodása miatt bővíteni kellett az iskolát, s négy tantermes új szárny került a régi épület mellé. Akkor azonban valahogy nem derült ki, hogy a régi iskola- épület bauxitbeton váza bizony nem bírja már sokáig a terhelést. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a kétezres lélekszámú faluban, tíz éven belül, most kell a második iskolát felépíteni. Jövő szeptemberre tervezzük az átadást, s a községi tanács nem kis összeggel, hétmillió forinttal járul hozzá a költségekhez.

A Binderbe, a falu alatti erdőszélre költöztek az ősi,, generációról generációra

öröklődő mesterség mai képviselői, a mészégetők. Majd egy tucat kemence ontja magából a fojtogató fekete füstöt, míg gyomrában emészti az értékes kőzetet. Gazdáik ilyenkor éjjel-nappal vigyázzák az égetést. Izzó parázs ömlik.. a feltárt kemencetorokból az ütött-kopott vasta- ücskába, s helyére újabb adag szén kerül, ha emelni kell..a . hőfokot. Laponyi Gábor azon kevesek közé tartozik,, aki nem ingázik naponta a fővárosi ipartelepek felé. Ö Pomázróí, a 'lakhelyéről inkább .Pilisszántóra utazik, itt találta meg a neki való mesterséget, a kemencék mellett.

— Amíg építkeznek az eráberek, addig a munkánkra mindig .szükség lesz. Sokan mondják, hogy a gyárakból nem kerül ki olyan jó minőségű mész, mint a mi kemencéinkből, Nem csoda, mert gondos munka, figyelem kell ahhoz, hogy az ember eltalálja, mikor égett mér ki teljesen, mikor lehet eloltani a tüzet. Aztán, az újabb adag berakásához kell a segítség, olyankor itt dolgozik a fél falu. Legalább száz család, h.» nem is rendszeresen, de alkalmi munkásként részesedik a mészégetés jövedelméből.

Friss hegyi levegő

A falu főutcáján — megszokott látvány a főváros közeli i településeken — déltájt csak gyerekek és lassú léptű . öregek tűnnek fel néha-néha. A csöndes hétköznapok egyetlen eseménye, ha megérkezik a sütőipari mintaboltba a friss kenyér. Most is, fürge idős asszony viszi házról házra a hírt, s értesítése nyoPrémgörények

felvásárlása

1935. február 23-ig,

a munkaszüneti napok kivételéve!, mindennap.

Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezete

Szekszárd, Rákóczi u. 96.

Telefon: 12-163.

Az épület azonban még nem oldja meg a település oktatási gondjait. Évek óta pedagógushiánnyal küszködnek. Reggelente egy autó- busznyi tanuló indul Pilis- vörösvárra a helyi iskola helyett.

— Szeretnénk végre megbízható, helyi pedagógusgardát kialakítani — mondja a tanácselnök asszony. — Kedvezményes építési telkekkel, szolgálati lakásokkal segítjük a tanárok, tanítók helyi letelepedését, s a jelek szerint hamarosan meg is oldódnak gondjaink. A jövő tanévet már kényelmes, új épületben, felkészült, a község sorsát szívükön viselő pedagógusok irányítása mellett kezdhetik a falu gyermekei.

Csöndesen peregnek a völgybe zárt település hétköznapjai. Reggel munkába induló férfiak sietnek az autóbuszmegállók., felé, s csak délután térnek meg — a nyüzsgő városból békés otthonukba. Ám távollétükben is épül, fejlődik a falu, emelkednek az iskola falai, hogy egyre felkészültebben, képzettebben bocsáthassák majd útra a következő generációt. Akár atyáik ősi mesterségét, a mészégetést, akár más foglalkozást akarnak majd elsajátítani.

Márvány! Agnes

üi vall HeJfiS Sémim?

A fejlesztők hétköznapjai

A diósdi Gürdülccsapágy Gyárban 56 szocialista brigád dolgozik. S hogy közülük miért éppen a Rejtő Sándor nevét felvett, gyártásfejlesztő brigádot kerestük fel, annak egészen egyszerű a magyarázata. A megkérdezett vezetők véleménye szerint az ő munkájuk fontos és érdekes. Fontos, még akkor is, ha beruházásokra a vállalatnál több éve nem került sor, és egyhamar nem is várható. Látványos fejlesztésekről ezért nem beszélhetünk, de annál nagyobb szükség van, a mindennapos kisebb fejlesztésekre, amelyek költség-, anyag-, vagy éppen munkaerő-megtakarítást tesznek lehetővé.

volt brigádtagunk özvegyének kerítést építeni. Természetesen nem húzzuk ki magunkat a vállalat szervezte társadalmi munkából sem, besegítettünk a görgőválogatásba, a szerelésbe, amikor szükség volt arra, és. ott voltunk a diósdi iskola építésénél is.

Horváth Péterné gyors- és gépíró, bár igen fiatal még, tíz éve brigádtsg. Ez az első munkahelye. Tömören fogalmazza meg brigádjukról a véleményét:

— Egyszerű a beilleszkedés.

Tizenhármán együtt

Rejtő Sándor, a múlt században élt, gépészmérnök volt, és Magyarországon az elsők között foglalkozott a gyártás- technológiával’ Még 1938-ban választották az akkori brigádok őt példaképül,, s az alapítók döntését — közülük ma hárman dolgoznak még itt — az újak is elfogadták.

Horváth Andrásáé négy éve brigádvezető. A rekonstrukció után került ide, ezért eszébe sem jut azon töprengeni, milyen érdekes lehetett akkor a fejlesztők munkája, s milyen ma. Feladatuk, a különféle technológiák bevezetésének előkészítése, a szerszámozás. Esztergályozás, sajtolás, köszörülés és hőkezelés. Ezekre a technológiai folyamatokra épül a csapágykészítés, és a fejlesztési brigádban mindenkinek adott a maga területe. Tizenhármán vannak. Az idén az első félévben munkájukkal 1,7 millió forint költséget takarítottak meg a vállalatnak, és ebben természetesen nincsenek benne azok az eredmények, amelyek, hasznot hoznak ugyan, de nem számszerűsíthetők.

Társadalmi munka

Egy kis statisztika: a brigádban öt a férfi és kilenc a nő. öten harminc évnél fiatalabbak. Az utolsó három évben arany- fokozatot értek eL

— Mint brigádvezető, azért tartom a csoportunkat valódi közösségnek, mert a szakmai érdeklődés mellett létezik még egy sor más dolog is. ami összeköt bennünket. A színház, a hangverseny, a kiállítások látogatása nemcsak a brigádnaplóban szerepel. Szívesen tartjuk a kapcsolatot nyugdíjasainkkal is,, és nemrégen segítettünk például egy

Növelhető export

Fontányi Károlyné, aki a

mosással, a korrózióvédelemmel, a csapágyak csomagolásával foglalkozik, csatlakozik Kolléganőjéhez.

— Jól érzem magam a brigádban. — S mint kiderül róla, amellett, hogy aktív

brigádtag, több társadalmi funkciója is van. Erről azonban a többiek beszélnek helyette, számára mégiscsak a legfontosabb: a gazdasági

munka.

— Kétfajta mosó- és csomagolási rendszer létezik a vállalatnál. Olyan megoldáso- kon gondolkodunk, amelyekkel növelhető a mosás hatékonysága. A csomagolás területén pedig most éppen a légmentes zárással kísérletezünk, és a rolnizott csomagolással.

A brigád gazdasági munkáját értékelve a munkaverseny- felelősök a következőt emelték ki: Az A sori külsőgyűrű- gépek kétindexesre való átállításával két darab hatorsós automata kapacitása száz százalékkal bővült. Mit is jelent ez tulajdonképpen?

— A tőkés export növelése

ma vállaltunknál is alapvető érdek. Megvalósításában 6 diósdi gyárnak igen jelentős a szerepe, elsősorban a Mar- suda—Rodgers cég részére

szállított kúpgörgős csapágyak révén. Az export növelését azonban megakadályozta az esztergaüzem szűk kapacitása, s a fenti elképzelés éppen a kapacitás bővítését szolgálja.

Eller Erzsébet

Ablak, ajtó asszonykézből

v;

Épfa-koo-pcrációval ajtókat, ablakokat szerelnek össze Daba- soa, az Elektrofém Szövetkezet fafeldolgozó részlegében. Különböző méretben készülnek a bukó, nyíló és bukó-nyíló szerkezetek, havonta mintegy 2 ezer darab

Erdős! Agnes felvétele

Gombó Páh

Ifííjire jó a vad^,eóztenu.e?

I

smeretterjesztés és ösztönzés gyanánt hadd hívjam fel kedves figyelmüket, mi mindenre is használható közútjaink fájának bájos termése, a vadgesztenye.

Már gyerekkorban kiváló örömöket okozhat. Számos társasjáték úgynevezett figurájának alkalmazhatjuk, például a közkedvelt malommérkőzéseken. Ilyenkor az egyik fél fessen rá fehér, míg a másik fekete pontokat, így megkülönböztetve a játékosok bábjait.

Ugyancsak gyermekek-serdülők segítségükkel fejleszthetik kézügyességüket és formakészségüket: bútorzatot készíthetnek azokból. Ennek módja az. hogy asztalnál alul négy, széknél még felül kettő gömbfejű gombostűt szúrnak bele, a lábakat egyenként, « szék háttámláját fekvő 8-as alakban betekerik bármely színes hulladékfonallal: ha a hurkolás egyszerre két széket fog össze, máris kész a rekamié.

Ám az iparnak is bámulatosan sokoldalú nyersanyaga a vadgesztenye. Teszem azt. hagyományosan enyvet gyártanak belőle, mely kiválóan ragaszt nem úgy, mint a legtöbb szintetikus ragasztószer, és ráadásul, de nem mellékesen, semmiféle olyatén gőzt nem fejleszt, melynek beszívása kábítószer-élvezet gyanánt kerül a bűnözési és halálozási statisztikákba. Ha viszont a termést porrá őröljük, belőle készíthető az úgynevezett schneebergi tüsz- szentőpor, mely kedves tréfák előidézője lehet, de tubák gyanánt is — kézfejről felszíva — az egészség őre. Mint gyógyszer főként olaja révén köszvé- nyeseknek hoz megkönnyebbülést. Sa- ponintartalma viszont gyapjúmosásra teszi alkalmassá. Fűzzük hozzá: állatokat is takarmányozhatunk vele.

Mindez azonban nem elég, hogy úgy mondjam, csak afféle kezdet. A tudományos nevén hippocastenacea nagy mennyiségben tartalmaz glicineket, li- cineket, prostaglandinokat és egyéb olyatén összetevőket, melyek kísértetiesen megegyeznek a közismert százlábú genetikai alapanyagaival. Ily módon a modern tudomány röntgenbesugárzással és ionbombázással a molekuláris állapotba hozott vadgesztenyéből létrehozta a százlábú szaporítóanyagát (dez- oxiribonukleinsavát), ami nem kevesebbet jelent, mint a százlábúak vadgesztenyéből való előállításának realizálását! Bár a laboratóriumok az ilyen ro- varkákat gondosan elzárják, még sincs kizárva, hogy — miként a közelmúltban Alaszkában — néhány példány kimászik a réseken, és ily módon a fürdőkádjainkban olykor mászkáló százlábúak vadgeszten yeszármazéikok.

Természetesen • a legmodernebb biológia szinte korlátlan eszközökkel rendelkezik a fajok embrionális megváltoztatására, így a génsebészet néven ismert eljárások során a százlábúgénekből könnyen formál tengerimalac-, tigris-, avagy gnúantilopgéneket. Ezek közül különösen az utóbbinak van jelentősége, mert a gnúantilop kihalófélben van, így kézenfekvő az állomány pótlása vadgesztenye-alapanyagból.

Elvileg nincs akadálya — és e téren kísérletek is folynak —, hogy további mutációk kifejlesztésével létrejöjjenek és fejlődésnek induljanak e módon meg-. indított homo sapiens (ember) kezdemények. Ezek különös előnye az úgynevezett klónozás (azonos genetikai anyagú egyedek létrehozása). Vagyis létrehozhatók egynemű, egyjellegű ho- munkulusok, androidák. amelyek például harora kész katonák, avagy tárgyszerű eljárásra programozott hivatalnokok, nagy öntudattal rendelkező szin- darabírók stb. formájában elégíthetik ki a társadalom emberanyag-szükségletét — vádgesztenyéből. (Jelenleg még gondot és vitát okoz a lábak számának szabályozása, mert sok kísérleti példánynál visszaüt a százra, melyet néhány tudós szerint például a hivatalnokoknál elegendő négyre csökkenteni, ily módon önmaguk székét is képeznék.)

És még ez sem a határ! Vadgesztenyéből ugyanis a legkülönbözőbb rob- banóanyagok állíthatók elő. Nitroglice- rin-tartalmát felhasználva például apró bomfaácskák állíthatók elő, melyek burkául a gyümölcs eredeti héja alkalmas. Ezek a kedves bombácskák kiválóan felhasználhatók kerti ünnepségek fényének emelésére, például szilveszterkor. Ha viszont a vadgesztenyét szink- rofazotronba helyezzük, és közönséges ionizált plazmával bombázzuk, komolyabb robbanóanyag is előállítható belőle, így atombomba, hidrogénbomba, neutronbomba, sőt nitrogénbomba. Ezek közhaszna Ismeretes, hiszen igen takarékos pusztítást^ tesznek lehetővé mind holt anyagban, teszem azt épületekben, városokban, mind élő anyagban, teszem azt, katonákban, avagy civilekben, korra, faira és nemzetiségre való tekintet nélkül.

|ngedtessék meg nekem, hogy ezen a ponton felhívjam a figyelmet a vadgesztenye brizáns (robbantó), illetve biológiai felhasználása egymást kiegészítő jellegére. Bár ez még távlatok tárgya, de kézenfekvő lehetőség, hogy amennyiben a vadgesztenye alapanyagú bombák túlontúl moggyérítenék a népességet, ugyancsak vadgesztenye alapanyagból pótoljuk a hiányt, méghozzá eleve szakosított, kivitelben.

Befejezésül mit is mondhatnék egyebet. mint azt, hogy becsüljük meg a szerény vadgesztenyét, civilizációnk eme értékes és ígéretes alapanyagát, gyűjtsük, ápoljuk, bocsássuk a szakemberek rendelkezésére, a vadgesztenyefák pusztuló példányait a fák napján pótoljuk, ültetvényesítését ösztönözzük!

E